Délmagyarország, 1942. október (18. évfolyam, 222-248. szám)

1942-10-18 / 236. szám

Madácsv László: Az ősz a költői lélek tükrében Egy őszt a svájci Neuchále) tündért szépségű vidékén töltöttem. Már tíz év mindent ködbeborító távolságába tűntek azok az őszi napok. d»' sok olyan ott álélt pillanat emlékééi bennem, melyet a Rousseau-i természet gyönyörű színei foglaltak -oha szét nem hulló keretbe. Jártam Neuchátel lankás hegyet vaszról, a szerelem évszakáról énekeltek. Felfogás változás az őszről alkotót! képben csak a XVIII. század első felében következik be. Brockes IrdischeVergniigen in Gott c. müvében az őszről írt költeményével; Bróckes bár a klasszikus hagyományok folytatója mégis kórszakalkotó az őszről adott között, melyet akkor már a piros és ; beírása mert a legrészletesebb, melyet fekete szöllőgerezdek tettek a tündöklő őszi napfénnyel együtt mosoly glórvá. A távoli A.ipók esúcsainak gyermekkorom mesevilágára emlékeztető csillogó, a messzeség ezüst ködében valószerűt lenni lebegő üveghegyei, a közeli Chaumonl sötétzöld ittott tarkán sárguló erdői és a szöllőIvegyek finnepies ki nézése, egy boldog, talán soha vissza nem térő békés világra emlékeztetnek Hol van már az az ifjú. aki a bőség és megelégedettség láttán régen tanult latin költők szavait idézte, vagy Lamartine lemondó sóhajával iktvözölto a svájci ősz tékozló pompáját. valaha is írtak az őszről. Bár leírásában a melankolikus, vagy elégikus hangnak nyoma sincs. Thomson az Évszakok (1730) szerzője még részletesebb leírást ad az őszről, de már leírását át- meg átitatja a fogékony lélek meleg hangulata. Mint érdekességet megjegyezzük, hogy Thomsont utánozta Ewaíd Kleist, aki* Csokonai is 'fordított. Thomson volt egyébként az. aki .Touuggai a páros rímek monntonságából felszabadította az angol, illetve az egész ^európai költészetet. Thomson őszi leírása a preromantikus érzéseknek egyik, előhírnöke. Tliomsmi sikere óriási ; volt. Művét több nyelvre lefordítják és műve a levélíró költészetnek mintegy Salut, bois couionnés d'un rosté mintája lesz. Itt nem idézem az után de verdure, zók végleten sorát, de Goethe-t. meg Fcuillages jaunissants sur les ;*ell említenünk, akinek Hcrbstgefüh' gazons éparst'c költeménye szintén a Thomson-i i hagyományból született. (V. ö. Paul Hányszor gondoltam ott, abban a Van Tieghein: L'automne dans la ;>oégazdag őszbeu a magyar Alföld ősze- sie 172o (820) A romantikus Hőire, amelynél sejtelmesebb, szegényebb tIerjjtl sem ;lkar „^g niás ösa, js kopottabb talán nincs sehol a vilá-. raerm. mint a termékeny és a napsugon. A mult év novemberében Csoii-; garas 0szt mciyet m4g a görög 'élek S/IV" ; aranyozott be kél ezer évvel ezelőtt. grádon jártam. Szeged táján is szív facsaró látvány volt a sárgálló tarló, melyre lopva kúszott a köd az erdők felől, már a koradélutáni órákban, de Csongrádon kétségbeejtő volt a vidék vadsága. Igazi magyar ugar melynek képét a Tisza erőszakos kanyarulatai, óriási, égbeveszö nyárfáival még vadabbá, komorabbá tették Mintha Tornyai Jánosnak, az Alföld nagy magyar festőművészének sötét hangulatú képeit láttam volna: a zú gó, a levelek tömegét kavaró hűvös szél nyomában a dolgoknak szinte lelke támadt. De Juhász Gyulát is idéznem kellett, akinél borzongatóbb sorokban még soha senki sem énekelte meg a magvai Alföld őszét: Tiszai tájak sírnak, Panasza jegenyéknek, Halottas őszi rétek, • Zúgó, fekete nyárfák, Magányosak és árvák . . Keats zenébe, ószi pompába szűr* mélabúját csak a szépségnek egy kései magyar költője tudta igazán visszaadni íme a nyárutónak, az őszelej: klasszikus bőségnek, érett mosolynál: visszfénye a költészetben Természete sen a középszerűek unalmas képeke" pingáltak róla, jól-rosszul utánozva a nagyokat, de már Keats is és mások is kezdik észrevenni, hogy az ősznek van egy eddig még ismeretlen szépsége, mely egészen más, az elöbbive' ellentétes érzéseket tud az emberi lé lekben ébreszteni. Ez az öj költői szemlélet csak 1760 körül kezd ko moly formában mutatkozni a költé szetben. Saint-Lambert például az Év szakok cimü költeményében (1760 miután leírja a mosolygó, derűs őszi. reá tér a másik, a mindeú szépségé tői megfosztott őszutónak » bírálásé ra is. ö már észreveszi a száraz le velők hullását, hallja a kopasz ágak között a szél zúgását, látja a nehéz ködötk kúszását és a nap utolsó su í garait. Ez az új költői szemlélet Huro pa-szerto jelentkezett, míg aztán She! ley Oda a nyugati szélhez C. kői te-! ményben a legteljesebben és a legszeb ben jut kifejezésre. A zord, szeles, levelet kergető, lombokat tépő ősz, a kedvelt költői téma. Shelley köttésze-. tében démoni erőt kap s ezzel a dé ( moni erővel zúg át a világon. i Nyugati nyers Szél, Ösz sóhajja, vad! j Te láthatatlan! jössz és mintha mord varázsló űzne szellemrajt, szalad a sárga s éjszín s lázpiros csoport: a pestises lombok holt népe.. • Tóth Árpád fnrd, A leguagyobb versek egyike, melyet költő valaha írt A lélek viharos zenéje ez, mely a mindenségben elem etövel zúg; »vad Szellem! szálló élő mozgalom ... Kinek áramán omló felDÉLMAGYARORSZÁG j Vasárnap. 1942 október 18. * még most is olcsón vásárolhat j Kertész Leszid míiasztalos-lalcberendezótői Mielőtt bárhol vásáró. saját érdekében k resst1 fel óriási választékkal felszerelt minta termeimet. Figyelem! Bemutató és árusítás csakis Klauzál-tér 6. jW^nei kelengyeház mellett) Keats a nagy angol költő, a londoni bérkocsis fia. a hellén világ napsugaras. derűs, szikrázó, tengerparti levegőjébe n fürdeti lelkét, merthíszen a szépség legreménytelenebb sóvárgója volt mint barátja Shelley és az ősz c. gyönyörű költeményében a görög istenek ég- és földközötti kertjének őszi világát olyan belső ragyogású színekkel ecseteli, melyek melankolikus szépségeikkel elbűvölték egész Európát E hires költeményt Tótb Árpád fordította le utánozhatatlan művészettel és tökéletességgel. Párák és érett ízek évszaka, jössz s bő híved, a sárga nap. örül, s összefogtok s áldott fürtök soka csügg a szöllőu a nádtetők körül; a vegtelen után való vagvodasa In. rús harmóniában van a lermésztt té kozló pompájával. Nagy es új érzés, a bizonytalunság remegi át az emberi környezetet, bánatos dalokon ébi edez a mult, a szív tökéletlen hangszer, az emberi élet vélfctlenre bízott célftéifcü U bolyongás, az álmodozás a bállá! éltetője, a szélkergette sárguló levél az élet szimbóluma Rcné lelki banata, nagy magányos hő, mint hullt lomb, andalog, hullat sága, életuntság^, egy más egy jobb va busa ág: Menny s Óceán s zápoita" uu "",x zuhan s villám, bús angalok .. « A Vén Cigány elemi Crejü vergődése sít-, zokpg, jajong, ezekben a sorokban. egy igazabb élet után való vágyódása ihleti az egész romanticizmust. A késő ösz változó természeti képei mellé társul szegődik a fájdalmas emberi érzés A tüdőbetegség sárga karmai ban vergődő /fiatal köttök Gtlberi Hölty hervadó 'rózsához hasonlítják fiatal megtört életüket, melyet az ,őszi szelek letéptek és elragadtak A bús, avilt világot elsöprő, vad- GyIlenborj| az őszben a tovatűnő tt 1/5 cÁTÍntríl rícv mnst mílr . . . .. .... ,, , , juság szimbólumát latja; es Melande* Sárguló /evei — az elet szimbó'uma szélű, lobogó sörényű ősz most már meghódította a világot. Ossian ködös, homályos, énekével elborította Euró pát, mint a tölgyerdö hulló lombjáva! a völgyet. Ossian-Macpherson érzelmes, »természetes« dalai kifejezői lettek a kor új érzéseinek, melyek a természet felé fordultak megértésért Ismeretlen, kifejezhetetlen mélabú tö'Ime két kép az őszről. Az első a bőség, a megelégedettség, a beérés boldog. ragyogó pillanatában született, a másik tragédiákkal sújtott, sejtelmes Eb vidék kétségbeejtő hangulatában Ké kép: az első ősz eleje, a másik őszValdés a hulló levelek láttán elírandó életére gondol. A tüdőbeteg Millevoy (C.hute des feuilles), az erdő gyászában a halál üzenetét látja. Igy érkeztünk el a ro mantikus idők egyik legnagyobb köl tőjéhez, Lamartinehoz. aki az ősznél, mint új költői témáinak és a hozzákapcsolódó új érzés világnak legelbivatottabb költője. Az ösz c. költemé nye Lansonr szerint az Őszszemlélet határjelzője és a bánatos érzés urautó. Osz a világirodalomban Az európai köiteszet egészen a XVIII. századig csak a vidám, a bő ;ég boldog őszét ismerte; a köttésze! szórt volt. hogy felvidámítsa szóra (oztassa a lelket. Iriss, szép szavakkal elbájolja; a szomorúságnak, egyént bálnak, gyötrelemnek benne nem volt helye. Ronsard (1561 d'Astros (1642 Euiken (1708), Pool 1730) az ősznek csak a minden földi ió beért bőségé rőt mosolygó arcát ismerik Különben is, az ősz nem a legkedveltebb kől!öi téma volt ez idők költészetében. \ köttök irikáhh f. nvárrót. vagv n ta ,, .. ti el a tájat, a lélek bánata ködként mohos ágat dús almasuly torét nebezedik rá a fákra, a virágokra, a s zamat tött minden őszi magvakat, kre fa „ embori é]etre 0s?ián dinnye dagad, feszül cukros bele harcosok az életrekelt, titokzaa mogyoroknak s száz bimbó fakad: j ^ kMös. rémme] teli termé. késő virág, minőt a méh szeret j sze'tben bojonganak. ,A hegyeken lomra jutásának a leghívebb kifejezös nrár azt hiszi: orók a imézszure', 6sz borong. barna köd busón e jje. Magános ösvényen, sápadt napmert nyári sejtje csordultig tele. i dömbokon Szé, borzongatja a bok- fényben, mikor a természet végső* írókat... zúgva, kavarva, sodorja az' : avart, hogy a halott hős sírját lom bókkal betakarja. Az elköttözöttek árnyai bojonganak e szomorú helyen, hol a magába süppedt vadász egyedül csetteg az elhagyatott ösvényen® íme egy Ossián-i rész, mely még Arany Jánost is megihlette Chateubriand-nál . csillog, mint szöllö a gerezden. vn^'bQkkai betakarja. Az elköttözöttek á ; mint a tarka levél az őszi nap téI kozló fénvzuhatagábnn. Hol a tavasz nótái? mind halott!' mi gondod rá! van neked is zenéd: míg esti felleg sző be halk napot s a tarlón rózsák színét szűri szét, természet nagy varázslóiánál, a a parti fák közt búsongva dong René-ben szintén ott kísért e kép A a szúnyogra), mely száll meg szél csalódott, a »mal du siécle® emberének omol. sóhajt, a haldokló költő utolsó isten hozzáddal búcsúzik a világtól. Az Iso Lement c. költeménye hasonló érzése ket zeng és mint Chateubriand Re néje, ő is lesárgult levélhez hasonlítja magát Et moi je suis semblablc a '» feuille flétrie: Emportez-moi comme ette. oragein actiiiions mert kapja-ejli kényén könnyű lég; kövér nyáj béget s, visszazeng a domb. tücsök cirpel, veresbegy is dalol: finomka fütty a szérűskert alól s gyűlő fecskék zajátó zúg az ég.. fme a »szépség zenéje®, mely a szomo rüság kéjében fogant. A tüdőbajos LD A M Ew kalapsxalo^ i gyönyörű őszi nöi mo«tel!kalap|aí megérkeztek. Kéri kirakata megtekintései. fulaidonos: Juhász Margit Alakítások moduléit után. Kárúsz-u ra 14. Szeeed Város Nyomda és Könyvkiadó Részvénytársaság Szeged, Kárász-utca 9. — Telefon: 10 81. Tudományos müvek szedéséit ueiendezett könyvnyomdai uiüiüfüzetében vállalja orvostudományi, vegyészeti, matematikai, nyelvészeti könyvek készítését. _ Többsztnriyomáau munkák, úgymint: falragaszok, hirdető- és falitáblák, térképek, értékjegyek, bélyegek. 'észvéoyek nyomása elsőrendű kivitelben. — Korszerűen fölszerelt könyv, kötészete tankönyvek bekő'é*ét soronkivüi végzi. — Diszköuyvkotés művészi kivitelben. _ Fényképalbumok, diszdobozok adott tervek illetve elgondolások alapján