Délmagyarország, 1942. szeptember (18. évfolyam, 197-221. szám)

1942-09-29 / 220. szám

megnimafbozasoK a háronhalalmt eggezmftig (Hordutóldn KálHw mlnlszfereioOk, Ribbeotrop es Cfano mondod ne­szedet a paktum aláírásának második évfordulóján Budapest, szeptember 28. Kállay Miklós miniszterelnök vasárnap a magyar rádióban beszédet mondott a háromhatalmi egyezmény évfor­dulója alkalmából. —• Magyarország, amely a saját testén érezte a párisbörnyéki békék igazságtalanságainak roppant stf­lyát, a tengelyhatalmaktól kapta meg azt a jóvátételt amelyet a ver­saillesi Európában hiába követelt Természetes volt tehát, hogy első­nek csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez ts, amely egy igaz­ságosabb és méltányosabb rend megvalósítását tűzte ki Célul a má­sodik világháború döntő küzdelmei közepette. — Csatlakozásunk óta a nagy Harc aj fejezethez érkezett, amelyben immár mi is fegyverrel a kézben veszünk részt, újból megpecsételve azt a fegyverbarátságot és bajtár­siasságot, amely a magyar és a töb­bi európai katona között tiz évszá­zad önvédelmi harcai folyamán fennállott. Most is védelmi háborút folytatunk, hazánkat hitünket kul­túránkat védjük, nincsenek önző •céljaink. Most is Európa védelmében harcolunk, mint mindig eddigi har­caink folyamán. — Nem mulaszthatom el ebben ez ünnepi órában, hogy ne gondol­jak a legnagyobb hálával és meg­indultsággal azokra, akik a világ legkülönbözőbb harcterein páratlan hősiességei és önfeláldozással telje­hősiességgel és önfeláldozással telje­sítik a kötelességüket, életük árán áldozatokat hozzák azért, hogy a jövő igazságosabb és boldogabb le­gyen. — Ez a háboru a szövetséges nem­zetek minden egyes állampolgárá­tól megköveteli, bogy ugyanúgy tel­jesítse kötelességét, mint a fronton küzdő katona. Mindnyájunknak a legnagyobb erőfeszítéseket kell ten­nünk, hogy katonáink áldozata ne legyen hiábavaló, pündent el kell követnünk, hogy a háboru folytatá­sához szükséges anyagi eszközök rendelkezésre álljanak. — Magyarország minden áldoza­tot meghozott az uj igazságosabb Európáért Tudatában van európai felelősségének, saját múltja tanul­ságainak és azoknak a kötelezettsé­geknek, amelyeket a háromhatalmi egyezményhez való csatlakozáskor vállalt A páriskörnyéki békék igaz­ságtalanságai ellen elsőnek emelte fel tiltakozó szavát, mert szilárdan meg volt győződve arról, hogy az igaz ügy előbb-utóbb mindig győz. Ugyanezzel a rendithetetlen meg­győződéssel és a Gondviselésbe ve­tett bizalommal néz a jövő elé is. Berlin, szeptember 28. Ribbentrop birodalmi külügyminiszter a háromha­talmi szerződés második évfordulója alkalmából az alábbi beszédet mon­dotta: _ Két esztendővel ezelőtt, 1940 szeptember 27-én irták alá ünnepélye­sen a birodalmi kancellári épületben a Führer jelenlétében a Németország, Olaszország és Japán között kötött ha romhatalmi szerződést. Ma, e nap elő­estéjén a német nép és a birodalmi kormány nevében üdvözlöm a szerző­désben velünk, szövetkezett népeket és kormányaikat: Üdvözlöm az olasz né­pet, a magyar népet, a román népet, a szlovák népet, a bulgár népet és a horvát népet. A cél, amely a hárouiha­italmi szerződés megkötésekor szeműn K lelőtt lebegett, az volt, megakadályoz ni, hogy a már akkor kitört háboru! világháborúvá szélesítsék ki, továbbá, hogy megkönnyítsék a béke helyreállt Itásat és útját engyengessük a viiwj át­Hogo igazságos ujjarendezésének. A háromhatalmi szerződés ellenségei inasként akarták. Onzesükben és kap­zsiságukban igyekeztek elvitatni egészséges felfele törekvő népeluktö. természetadta jogukat, a* élettérhez és e föld javaiban való részesedéshez .való jogukat Magatartásuk semmi két­séget nem hagyott aziránt hogy alap­Ribbentrop beszéde Belvárosi Mozi Kedden is a nagy, művészi film SZONATA / Főszereplők: SZÖRÉNYI, BENKÖ, FÖLDÉ NYI, URAY, PETHES, MAKLÁRY HÍRADÓ jában véve {elvetődött népeink élethez való jogának és leiének kérdésé, lib­ben az országaink számára válságos időben a háromhatalmi szerződés fé­nyesen u^yét A már szövet­kezett nemzetek most még szorosab­ban egymáshoz fűzve életre-haláira szóló sorsközösségre léptek és együt­tesen szálltak sikra ellenségeink el­len. Ebben az elkerülhetetlenné valt letért való küzdelemben a hármasszer­ződés hatalmai hatalmas győzelmeket­arattak szárazföldön, vízen és levegő­ben és. olyan hatalmi állásokat terem­tettek, amelyeket immár nehéz megtá­madni. Az ellenség mégis igyekszik to­vábbra is elvitatni tőlünk megszerzett állásainkat. Ezért még kemény har­cok állnak előttünk. A hármasszerzö­dés hatalmai igazságos ügyük tudatá­ban és kemeny elszántsággal az ellen­séget továbbra is mindenütt meg fog ják verni, ahol csak mutatkozik, meg pedig mindaddig, amíg be nem látja, hogy a hármasszerzoués hatalmainak élettereiben soha többé nincs semni, keresnivalója. Ezzel megteremtjük az előfeltételei; az igazságos ujjárenűe­zes megvalósításának, A üáromüatai­mi szerződés azonban, a nemzeteknek ez a leghatalmasabb koalicioja, sza­badságba rcunk győzelmes befejezése utan is az uj világrend alapja marad, zaloga népeink hosszú és boldog bé­kekorszakának. Korzóban Az állandó telt házak miatt prolongálnunk kellett! Kedden—szerdán utoljára adjuk i 9 9 3-5 és 7 órakor Őrségváltás PAG EH, CSÓRT OS, HiDVíSOiD VALI, MIHALYFFY BÉLA Ciano oeszcde Róma, szeptember 28. Gróf G i a n o olasz külügyminiszter vasárnap dél­után Rómában a Villa Madamában fo­gadta a hármasegyezmény államainak diplomáciai képviselőit és rövid be­szédében emlékeztetett az egyezmény jelentőségére. Gróf Ciano rámutatott a két nagy veszélyre, amelyek ellen a hármasegyezmény hatalmai védekezni voltak kénytelenek, a bolsevizmusra és arra, hogy egyes birodalmak a vi­lág kincseit kizárólagosan birtokolták. A feladatok nagyságának megfelel a cél nagysága is — jelentette ki a kül­ügyminiszter. A most folyó harc nem önző célok­ért folyik, hanem azért, hogy a viláeon igazságosabb rend uralkodjék, a népek számára igazságosabban osszák szét az ellenfél által eddig kizárólag bir­tokban tartott gazdagságot és azért, hogy igazságos béke utján elérkez zünk a világon a békés együttélés­DBLMAGY AttOHSZAü Kedd, 1942. szeptember 29. hez. A diadalmasan vezetett harc biz­tosit bennünket arról, hogy a nagy mii befejezést nyert. Az évforduló alkalmából beszédet mondott Tani japán külügyminiszter, aki • ugyancsak" hangoztatta, hogy e háboru végső célja uj világrend léte­sítése. Beszédet mondott Filov bol­gár miniszterelnök, valamint a román, szlovák és horvát külügyminiszter is Érseki láiomaiás a sebesiiUkórhásbatt Főpásztori áldásában résxmaiieiie ax érsek a sebesüli hősökéi (A Délmagyarország munkatársá­tól) Kalocsa uj érseke, dr. moóri Glattfelder Gyula pápai trónálló, va­sárnap délután felkereste és meglá­togatta az Eötvös-utBai honvédkór­házban ápolt sebesült katonákat, hogy még Szegedről való eltávozása előtt egyházfejedelmi áldásban ré­szesítse a hősi küzdelemben megse­besült magyar fiukat s imájával, jóságos szavának melegségével és simogató kezének érintésével adjon vigaszt és lelki megerősödést a be­tegeknek. A főpásztor 6 órakor ér­kezett a kórházba személyi tikára, Havas Géza püspöki szertartó kísé­retében. A kórház lelkes örömmel és nagy várakozással készült az ér­sek megtisztelő, magas látogatásá­ra. A betegek, legnagyobbrészt egy­szerű emberek, rendfokozatnéikfili, vagy alacsony rendfokozatú bonvé­dek, dobogó szívvel várták az ország egyik legnagyobb egyházi méltósá gát, aki eljött, hogy a lelki vigaaz felemelő és boldogító adományát nyújtsa át a sebesült hősöknek. Az érseket a kórház kapujában Tor. nyay József orvosszázados, a kórház parancsnoka köszöntötte a betegek és az orvoskar nevében. A Vöröske­reszt részéről dr. Csikós Nagy Jó­zsefné hadtest főápoió, az ápoló sze­mélyzet részéről pedig Szilvássy Elma vöröskeresztes intézőtestvér köszöntötte hódolattal az érseket, aki megérkezése után a kórház or­voskara, a lábhadozó betegek és az el nem foglalt ápolószemélyzet jelenlé­ben mindenekelőtt litániát mondott a kórház kápolnájában. A litánia végeztével a kórház minden lakójá­ra érseki áldását, adta, majd elin­dult látogató körútjára a betegszo­bákba. Dr, Glattfelder Gyula azonban nemcsak jóságos, vigasztaló szava­kat vitt a betegeknek. Intézkedett, bogy minden beteg kapjon egy cso­mag Cigarettát is és megkapja dr. Halász Pál kanonok kis imaköay­vét, amelyet első oldalon az érseki aláírás diszitL Minden szobát és minden beteget felkeresett, minden beteggel elgeszélgetett néhány per­cig, érdeklődött hogylétük. szemé­'yi, fjsaládi körülményeik megsebe­sülésük körülmenyei iránt. A febérágyas katonakórház 1ak*1. nak lelkébe az érsek látogatása nyo­mán a megnyugvás, a bizalom és a hit költözött. Megható volt látni a lélek boldogságának visszatükröző­dését. a szemekben, amint rászege­ződtek a feléjük hajló, jóságosan ée szeliden szóló főpásztorra. Kipirult, gyerekarca sebesült ágya mellett állt meg az érsek. — Hogy vagy fiam? — Jól, nagyon jól, atyám-.. Az orvosok mondják, hogy irtóza­tos fájdalmai szoktak lenni, de hő­siesen viselkedik. — Hoztam neked imakönyvet, amiből eltársaloghatsz a jó Isten­nel. aki megsegíti azokat, akik hoz­zá fordulnak. Forgasd fiam azzal a szeretettel, amellyel adom. Meg fog hallgatni a jó Tsten. Meg hoztam cigarettát is, szabad szívnod? — Nem. De köszönöm. . majd ha meggyógyulok ... köszönöm •.. Az érsek megsimogatja a homlo­kát A fin a kéz ntán nynl és szájá­hoz emeli az érseki gyűrűt. És rá­leheli alázatos szivének csókját. Egy másik ágynál ott vannak a beteg katona hozzátartozói is. Vala. honnan messziről ntaztak, hogy lás­sák megsebesült finkat, testvérüket Hozzájuk is vannak vigasztaló, ié­lekerősitő szavai az érseknek Hitet, bizalmat, lelki erőt önt mindenk he betegbe, rokonba, orvosba, ápolóba. Az egyik ágynál észrevétlenül köz­lik az orvosok az érseket, hogy a beteg sulyos állapotban van. Mély csöndben, halkan, a sziv meleg sza­vaival kezd beszélni az érsek A be­teg tágra nyilt szemmel hallgatja. Rövid imát mond az érsek az ágy­nál. azután főpásztori áldását adjn Aki boldog nazoseieiet anai eim. az nézze meg VASZARY JÁNOS HÁZASSÁG cimü darabját, tanulja meg MURATI LILITŐL hogyan nem szabad viselkedni egy feleségnek a férjjel szemben és PAGER ANTALTÓL a férj kötelességeit a feleséggel szemben. M, 3,5,7 órakor » SzreHenyi Moziban

Next

/
Thumbnails
Contents