Délmagyarország, 1942. szeptember (18. évfolyam, 197-221. szám)

1942-09-29 / 220. szám

DELMAGYARORSZÁG Kedd, 1942, szeptember 29. a betegre. % sebesült egy mozdulatot tesz az érsek keze után. Az érsek odanyújtja a gyűrűt esőkra és mielőtt eltávozna még ezt mondja a betegnek? 1 — Holnapi szentmisémben is imádkozni fogok magáért. Egymásután ürültek ki a cigarettás és imakönyves kosarab. Az érsek ajándékait a hadtest főápolvőno és az intézőtestvér osztották ki a betegek között. Boldogan fogadták az ajándékokat a sebesültek", de ezeknél is sokkal többet jelentett számukra az érsek szava és jóságos atyai tekintete. Több mint egy órahosszat tartott az érsek látogatása a sebesültkórházban. Látogatása jótékony balzsam volt a sebesült katonák lelkére. Biztos, hogy ezeknek a derék, egyszerű embereknek, ezeknek a megsebesült magyar hősöknek felépülésük után is életük egyik legszebb emléke lesz az érsek látogatása betegágyuknál? (OTO) felmentették a Mriggiikos sándorfalvl asszonyt es tettestársát A löm nijszéh megállapította a jogos önvédelmet (A Délmagyarország munkatársától) A szegedi törvényszék hétfőn érdekes indokolással hozott felmentő ítéletet egy emberölési ügyben. Gera Sándornét házastárson erős felindulásban elkövetett emberölés bűntettével, tettestársát, Szili Pált pedig ugyancsak erős felindulásban elkövetett szándékos emberölés bűntettével vádolta az ügyészség. A törvényszék Ungvár y-tanácsa a hétfői tárgyaláson a nagyszámban kihallgatott tanult vallomásából « következő tényállást derítette ki: Gera Sándor sándorfalvi földműves husz éven keresztül élt együtt feleségével, akivel azonban rosszul bánt és végül elüldözte a háztól. Az aszszony a mult esztendőben két kisleányával kénytelen volt elköltözni a férjétől és Szili Pál sándorfalvi gazdálkodó házában talált menedéket. A náztartási teendőket végezte és ennek fejében Szili Pál tartotta őt két gyermekével együtt. A válóper is megindult, azonban nem nyert befejezést, mert közben véres tragédia tetőzte be Gera és feleség® áldatlan házaséletét. Gera, több tanú vallomása szerint állandóan fenyegette a feleségét, hogy mogőli, úgyhogy a tavaszi hónapokban az asszony már az utcára si-m mert menni, annyira megfélemlítették férjének uton-uífélen, még a házassági bontóper tárgyalásán is hangoztatott fenyegetései. Ez év junins 12-én Geráné gazdájával, Szili Pállal a szöllöb'e indult munkára. Gera alighanem megleshette őket, mert utánuk eredt. Útközben találkozott egy ismerősével, akinek megmutatta a kezében tartott ólmosvégü botot és azt mondta, hogy megy az asszony után, mert incjst végleg leszámol vele. Utói is érte feleségét a Zrínyi-utcában és botjával rátámadt, az asszony azonban futva menekült előle. Szili békitőleg lépett közbe, de ennek nem volt eredménye, mert Gera annál bőszebben követte a feleségét és a tanuk vallomása szerint legalább tizszer ugrott neki újra. A Zrinyi-utca 7. számú ház előtt azután Gera szitkozódva ismét nekirontott az asszonynak és botjával a karjára ütött. Szili Pálnak, aki az asszony védelmére sietett, az ólmosvégü bottal ugy beverte a fejét, hogy a szerencsétlen embert menten elöntötte a vér. Három ütést kapott Szili a fejére és ettől a földre esett, Gera pedig megbotlott és rázuhant. Kétségbeesett dulakodás kezdődött a vérzőfejü ember és támadója között. Geráné ekkor kikapta férje kezéből az ólmosbotot és amig Szili lefogva tartotta flerát, az asszony a bottal addig verte férje fejét, amig élet volt benne. A törvényszéki orÜGYESKEZÜ fiatal munkásnőket könnyű munkára felvés? KIBS REÜÖNYGYAB. Délibáb «u l-t M. vosszakértő véleménye szerint az aszszony dühében legalább negy ven ülést mért férje fejére és ennek legalább a fele halálos volt. Dr. Illyés Tivadar királyi ügyész vádbeszédében bűnösnek kérÁllat-történetek .Van két állat-történetem, meri hogy szeretem ezeket is gyűjteni. Az egyiket ugy mesélték el, a másikat magam néztem végig. Szólnak pedig az örök ellenségekről, a kutyáról, meg a macskáról, ámbátor az sem igaz, bogy feltétlenül és mindig haragudnának egymásra. Láttam én már őket békés egyetértésben, a cica ráhajtotta fejét a vizsla oldalára s aludtak. Egy ügyes macska ne tudna megfőzni egy vén kutyát? Ugyan, kérem. De jöjjenek a történetek. A KUTYA A kutya, amelyikről alább ltsz szó, közönséges városi eb volt minden nevezetesség .nélkül. Határozott családfája sem volt neki, mert egy szer ez a fa tetszett jobban, máskor a másik, hozzá minden botanikai tudás, vagy distingválás kizárásával. Azt sem állapították meg róla, hogy kihez tartozik, de amint majd kiderül, szeretett csatangolni, utcákon, piacokon és tereken ácsorogni, aminek alapján akár sarkutazónak is nevezhetjük. Történetünkben ugy bukkan fel, hogy éppen három lábon sántikált, amikor útjába került egy orvosdoktornak. A negyedik lábát némi bénasággal előre lógatta és rémült szeméből kitetszett a fájdalom. Szűkölni azonban csak akkor kezdett, mikor a jószivü orvos rászólt. — Ali bajod, kis kutyus? Semmi seip hatja meg jobban a kutyát, mint a részvét Szinte az evésnél is jobban esik neki. Következőleg szűkölni kezdett, bár baját igy is csak jelezte, nem mondotta el. Épp olyan szívesen törte, bogy az orvos lehajoljon hozzá és megnézze a lábát. — Tyű, kutyus, inonuta neki. a. talpadba beleszaladt egy csúnya titoké. Gyere velem, inujd rendbehozlak. A kutya megértette, bicegve igyekezett követni, de nehezére, ese.it a járás. Ezért a doktor felemelte a földről, ugy vitte a közeli rendelőjébe. Ott kiszedte a tüskét, a megverzett talpat kimosta, tett rá puhító kenőcsöt, sőt gyenge kis pólyát is, azzal kinyitotta aj ajtót Most pedig menj Isten hírével és máskor jobban vigyázz. A kutya derült farkcsóválással elszaladt, ez volt nála a köszönet és a honorárium. Hogy mi történt továbbá vele, azt esak a legközelebbi fcr'Zátartozói tudhatták, a, , irf>s nem látta többet Ha esetleg találkoztak, akkor se vethetett rá ügyet, annvi dolga, baja van az embernek te kimondani ugy Gerácét, mint Szili Pált erős felindulásban elkövetett szándékos emberölés bűntettében, amit Geráné esetében súlyosbít az, hogy házastárson követte el. Dr. G r e s z György Szili védelmében felmentést kért, mert szerinte védence jogos önvédelemben cselekedett, de az asszonyt is akarta védeni, amikor lefogta a támadók Dr. Márton József özvegy Gera Sándorné felmentését kérte önvédelem címén. Huszperces tanácskozás után Ung váry István tanácselnök kihirdette a törvényszék Ítéletét, amely ugy özvegy Gera Sándornét, mint Szili' Pált felmentette az erős felindulásban elkövetett szándékos emberölés vádja alól és mindkét vádlottal szemben megállapította, hogy jogos védelemből és önvédelemből cselekedett. A lefolytatott tárgyalás valamennyi ndata ezt a feltételezést erősiti mpg. Az itélot részletes indokolásának ismertetése után az elnök bejelentette, hogy a vádlottakat azonnal szabádlab ra helyezi. Az ítélet ellen az ügyész fellebbezést jelentette be, a vádlottak szabadlábra helyezését azonban iudo másul vette, igy özvegy Gera Sánaorné és Szili Pál hétfőn este 7 órakor elhagyták az ügyészség fogházát. a annyi kiskutya szaladgál az ut-' cán. Egyszer azonban, hónapokkal később, ahogy hazamegy, felismeri a rendelője ajtajában. A kutya is hízelegve dörgölőzik hozzája, tiszteleg, egyéni jeleivel mondja, hogy igen is, ő az a bizonyos pártfogásba vett Kóborka. Az orvos határozottan megörült neki — Kntyuska, mit keresel itt? Csak nincs megint bajod? Kóborka vig ugratással illusztrálja, hogy nincs. Azonban az orvos akkor veszi észre, hogy van ott egy másik kutya is, de csak bárom lábon, a negyedik lankadtan lóg a levegőben. Kóborka odaszalad hozzá, majd vissza a doktorhoz s ezt az utat többször megteszi, magyaráz, prüszköl. Lehetetlen volt belőle meg nem érteni: Te jó ember, hoztam neked egy pácienst! Ez is tüskébe lépett. A MACSKA Az anyamacska hancuroz a fűben a kölykével. A látszat voltaképpen az, hogy a cica szórakozik, — amúgy elég nagy, emberben amolyan süldőlány féle — de lassankint kiderül itt még más is. A cicának rendkívül tetszik az anyja farka, azt szeretné elkapni, de nem elég gyors hozzá. Mire hozzáért volna, már a másik oldalra csap le, akárcsak a vasúti váltó. Hopp, egy ugrás utána, — megint nem sikerült. Nagyszerűen mulat ezen a cica. de kudarcának kifejezést akar adni, ezért nekiugrik macska-mamának, birkózni kezd vele, hiszen ősi macskagomlolat, hogy a kölyök le tudja győzni az anyját. Nyilván kedvében vun az öreg to, hempereg, játszik, maga "Iá gyűri -a kis szemtelenjét, mire az kiszabadul és kezdi elölrüi a rohamot. Egy pillanatra megpihennek, a kis cica piheg és ugy tetszik, valami fondorlaton töri a fejét, mert leskelődve tekint az anyjára. Valóban, érdemes ezt végiglesni az ablakból, ahová liiis szellőit kiildi a füredi fenyves. Az öreg macska nyújtózik egyet, olyan domború hidat formál magából, mintha átjárót akarna esiuálni a Balatonon, akkor ieiapu), maid nagyot ugrik. Lesem, mi ez, de ai«CS határozott célja, — legalább is mit értünk mi kétlábuak hozzá w nso&t visszafordul majd emerre i* ugrik, iobbrstbalra vagy négy szer. A cica lesi és természetes, hogy roppantul tetszik neki a dolog. Most ö is utánozza az anyját s valóságos akrobata-iskolában lesz részem, Szenzáció ez, mikor rájövök: a mama tanítja kölykét, hogyan kell ugrani, támadni. Jó tanítványra akad, viszont az is igaz, hogy helyes a pedagógiája. Nem pazarolja idejét elméleti magyarázgatásokra, menjünk neki egyenest, gyakorlatilag, a való életnek! Csupa megfeszült ideges figyelem vagyok, de azzá válik most • mama is. Egy gyik bukkant fel, tovább akar siklani, ám az ellenség láttán megáll, lapul, hátha nem veszik észre. Az öreg macska mozdulatai azonban finomak, óvatosak, hirtelen ugrik egyet a zsákmány felé és már hozza is szájúban. A cica pedig nézi összekuporodva, egész apró gombolyaggá válik, elment már a játékos kedve, gyámoltalanul elhúzódik, fél. Erre olyasvalamit tapasztaltam, amit nehezen hittem volna el, ha mástól hallom. Az anyamacska elengedte a gyikot és ngy felpofozta a kölykét, mint egy igazi társaság, beli mama teszi, ha a lánya ®Jeza* lasztotta a jé pártit. A Dugonics-Társaság évadnyitó felolvasó ülése (A Délmagyarország munkatársától) A Dugonics-Társaság az ősz beálltával megkezdte nyilvános szerepléséit. Az első felolvasóülést vasárnap délután tartották meg a városháza közgyűlési termében. Dr. Banner János egyetemi "tanár, elnök nyitotta meg az ülést, üdvözölte a megjelenteket, majd felkérte az ülós első előadóját, dr, Madácsy László rendes tagot felolvasásának megtartására. Madácsy László >Juhász Gyula és Oláh Gábor költői barátsága* elmen tartotta meg igen érdekes és • benfentesek számára is sok ujat, eddig ismeretlen adatot tartalmazó előadását. Elmondotta előadásában, hogy Juhászt és Oláht, Szeged és Debrecen költőjét a budapesti egyetem padjaiban szövődő őszinte barátság szálai fűzték egymáshoz. Az egyetem elvégzése után a barátság szálai csak erősödtek azoknak a bensőséges hang* leveleknek kapcsán, amelyekkel a két költő sürün felkereste egymást. Többi levelet ismertetett az előadó s ezekből értékes adalékokat szolgáltatott • fiatal Juhász Gyula és az ifjú Oláh Gábor költői és emberi arcképének végső kialakításához. Megtudjuk a levelekből, hogy az optimizmussal, életerővel teli Oláh miként lelkesítette mindig költőtársát az alkotásra a hogyan reagált ezekre a levelekre a ne. hezebben lelkesedő, már akkor tragikus életérzésű szegedi poéta. Madácsy László érdekes előadását a hallgatóság bálás tapssal fogadta. Kutas ödöu rcDdes tag >öreg Daci és az unokája* cimen népi iárgya hangulatos novellát olvasott fel, Szilárd Leó vendégelőadó pedig >Szent László elbeszélő költészetünk világából* ciramel olvasott fel értekezést. Ugy Kutas Ödön elbeszélése, mint Szí járd Leó felolvasása őszinte tetszésre talált a hallgatóság soraiban. A felolvasó ülés Banner Járos elnök zárószavaival ért végek Telephelyről fuvarozó taxi vállalathoz betársulnék vagy átvenném Telefon: 17-59