Délmagyarország, 1942. szeptember (18. évfolyam, 197-221. szám)

1942-09-24 / 216. szám

b£LMAGYARUS52AQ Csütörtök. 1942. szeptember 24. Horvátországi hírek (PEKI) Horvátországban a múltév folyamán közoktatás terén hiányok fordultak elő. Zavaró politikai események, az ország gazdasági életének szakadozottsága, a nyersanyagellátás és az üzemanyag hiánya miatt az iskolák is többször szüneteltek. A közoktatásügyi minisztérium számol azzal, hogy az idei tél folyamán ismé! hosszú szüneteket kell tartani. Ennek pótlására a közoktatásügyi miniszter rendelete értelmében az elemi iskolákban már augusztus 17-én, a nem teljesfoku középiskolákban és a polgári iskolákban augusztus 24-én, a teljesjogu középiskolákban és a tanitóintézetekben pedig augusztus 25-én megkezdődött a tanítás. A horvát közegészségügy szolgála fában 60 közkórház működik. Ebből 54 állami, 10.060 ággyal; 4 városi 790 ággyal és 3 szerzetesrendek fentartotta kórház 1085 ággyal. Az összes ágyak száma 13.549, tehát minden 480 lakosra jut egy kórházi ágy. A kórházakat a közegészségügyi minisztérium annyira tervezi szaporítani és fejleszteni, hogy minden 200 lakosra jusson egy betegágy. Eddig egy 54 ágyas gyermekkórházat, egy 120 ágyas tüdőbeteg szanatóriumot épitettek. Több kórházat bővítettek, más kórházakat pedig átépítenek. A gyógyforrások száma 90, amiből 42-Őt használnak. Nagy összegeket költ a minisztérium a betegség megelőzésére és a betegség elleni védekezésre Irányuló felvilágosításra. A horvát társadalombiztosító intézetek autonómiáját minden más önkormányzati szervvel együtt a horvát állam megalakulásakor felfüggesztették. Az autonom testületek helyébe *«st azokkal egyenlő hatáskörrel bi ró min. biztos vezetőket neveznek ki az intézetek élére. A vezetők mellé tanácsadőbizottságok kerülnek, ugyanolyan választási rendszer alapján, mint a régi autonóm testületek tanács, adó bizottságai lettek megválasztva Az egyesületügyi miniszter felhatalmazást kapott arra, hogy hatékonyab ban ellenőrizhesse a különféle szociális céiu egyesületeket, élükre miniszteri biztosokat nevezhessen ki. sőt azokat szükség esetén fel is oszlathassa, vagyonukat az állam javára igénybevegye, Ezzel a társadalom szociális tevékenységét akarja a kormány helyes mederbe terelni és a visszaélések elé gátat vetni. Az egyesülésügyi miniszternek adott különféle felhatalmazások jogbizonytalanságot teremtettek az egyesületügy leién. Az Igazságügyminiszter külön közleményben tisztázta a joghelyzetet. E szerint az egyesületekről, gyülé sekről és összejövetelekről szóló 1931 szeptember 18-i törvény és annak 1933 január 24-i módosítása ma is hatályban van. Uj egyesületek alapításához elég ma is a másodfokú közigazgatá si hatósághoz történő bejelentés az alapszabályok benyújtásával egyidejűleg. A másodfokú közigazgatási ható ság csak abban az esetben tiltja be az újonnan alakuló egyesületet, ha az elnevezésénél, céljánál, vagy szervezeténél fogva sérti az állami, vagy társadalmi rendet, vagy a közbékét. Az egyesületek feletti általános felügyelet a belügyminiszter hatáskörébe tartozik. Az egyesületügyi miniszter a kormány szervezetéről szóló törvény 14. §. 6. bek. értelmében csak a kényszeregyesületek felett gyakorolja a felügyeletet. A kulturális egyesü'ctek feletti általános felügyelet szintén a belügyminiszter hatáskörébe tartozik, ezek az egyesületek szaktekinfetben azonban még a közoktatásügyi minisztérium külön felügyelete alatt állanak A horvát igazságügy Jugoszlávia idejében erősen elhanyagolt állapotoa került. A szerb uralom nem értette meg azokat a nyugati jogintézményeket, amelyek Horvátországban évtizedek óta meggytok ereaeiftek. de Szerbiában téliesen hiányoztak. Természetes, hogy ezert fenntartásükről és fejlesztésükről sem gondoskodott A horvát függetlenség megteremtése után a horvát igazságügy átszervezése is megtörtént. A zágrábi és a szarajevói legfelsőbb bíróságokat összevonták és Banjalukába helyezték. Ugyanide került a legfőbb államügyészség is. Az igazságszolgáltatás aisóbb szervei: 162 járásbíróság, 19 törvényszék és 2 báni tábla. Azonkívül a zágrábi kereskedelmi törvényszék. A különleges muzulmán magánjogot 66 sertjat Bíróság szolgálja kt. A bíróságok legfőbb adminisztratív feiűgyelöhatósága az igazságügyminisztérium. Az átszervezés folyamán megszüntették a közjegyzői intézményt mert a lakosság túlnyomó része azt feleslegesnek és idegen intézménynek találta. Az ügyvédi kamarákat kormánybiztosok vezetése alá helyezték, Í

amig uj kamarai rendel nem léptetnek (életbe. A kötelező ügyvédi képviselet • rendszerét erősen szűk körre szorították vissza. Vendéglátó üzemek általános zárórája : este 11 óra Ma éíetbeiép az uj zárórarendelet Budapest, szeptember 23. A hi-i vatalos lap csütörtöki száma közli j a kormány rendeletét a nyilvános étkező és szórakozóhelyek zárórájának ujabb szabályozásáról. A rendelet szerint a vendéglőket, kávéházakat, kocsmákat, italmérő és más hasonló üzleteket, cukrászda, kifőzde, kávémérés, expresso stb., továbbá az egyesületek {szövetség, klub, kaszinó, társaskör, stb.) helyiségeit, végül a nyilvános szórakozóhelyiségek, köztük az éjjeli mulatókat, legfeljebb este II óráig szabad nyitva tartani. Az előbb emiitett szórakoz'óKelyiségekben (színház, kabaré, mozgófénykép üzem, cirkusz, Hangversenyterem stb.) az előadást este fél TO-ig olyan időpontban kell befejezni, hogy a helyiség este fél 10 órakor kiürítve és be legyen zárva. Az első bekezdésben felsorolt helyiségeket reggel 6 óra előtt nem lehet kinyitni. A pályaudvari vendéglők záróráját és nyitását az érkező és induló vonatok figyelembevételével az I. fokú rendőrhatóság (Budapesten az állami rendőrség főkapitánya) állapítja meg. A rendelet kihirdetése napján, azaz csütörtökön lép hatályba. (MTI) A strómanrendelet végrehajtási utasítása Kik a színleges ipariizök Budapest, szeptember 23. Augusztus 29-én jelent meg a hivatalos lapban a kormány rendelete a színleges iparűzésről. E rendelet értelmében az illetékes iparhatóság az iparigazolványt, illetőleg az iparengedélyt visszavonja attól, aki iparigazolványa, illetőteg engedélye alapján az ipar gyakorlását más, az ipar gyakorlására a fennáló jogszabályok szerint nem jogosított személynek teszi lehetővé. A rendelet egyöntetű végrehajtása céljából most adta ki a kereskedlelmi és iparügy® miniszter a rendelet Végrehajtási utasításait. A végrehajtási utasítás rámutat arra, hogy a dolog természetéből folyóan mindenre kiterjedő jogszabállyal nem lehet meghatározni azt, hogy melyek azok a ténykörülmények, amelyeknek fennforgása esetén a színleges iparűzés kétségtelenül megalapítható. Ilyen esetben a színleges iparűzést az iparhatóságoknak külső tényekből levonható következtetések alapján kell megállapítania. Színleges iparűzésre mutat, ha a nemzsidó iparosnál, vagy kereskedőnél az áru beszerzését, eladását, a pénz kezelését, a könyvek vezetését, az üzlet, üzem, vagy a raktárhelyiség kulcsának őrzését, met szombaton rendszeresen zárva tartja, jelcül annak, hogy a zsidó ezen a napon ipari, kereskedelmi tevékenységet nem folytat. A színleges iparűzés vizsgálatánál figyelemmel kell lenni az iparjogositvánnyel rendelkező, továbbá a bujtatott zsidó alkalmazott személyi és vagyoni viszonyaira is. Igy, ha valamely vállalkozásnál az iparosjogositvámnyal rendelkező teljesen vagyontalan, szaktudása nincs, vagy egészen Hiányos, vagy szellemi képessége igen alacsony, alaposan feltehető, hogy az ilyen iparos, keresekedő azt a legtöbbször kifelé alkalmazottaként szereplő zsidót bujtatja, akinek a gyakorolt szakmában hosszú éves gyakorlata van és emellett a vállalkozáshoz megfelelő anyagi eszközzel is rendelkezik. Fokozott figyelemmel kell kisérni a végrehajtási utasítás szerint azoknak a zsidóknak tevékenységét, akik eddigi ipari, kereskedelmi foglalkozásukat hatósági intézkedés, felülvizsgálás, az italmércsi, yagy a rádió forgalcmbabozatalához szükséges engedélynek történt elvonása, a kijelölés, illetőleg az áruval kiszolgálható kereskedők névjegyzékébe való felvétel elmaradása . következtében kellett az esetek túlnyomó részében sz®fleges iparűzést takar, mert a tényleges iparüző nem az iparigazolvánnyal, iparengedéllyel rendelkező, hanem a régi zsidó tulajdonos. Minden ilyen esetben tehát vizsgálni kell a végrehajtási utasítás szerint, Hogy az iparigazolvánnyal, . iparengedéllyel rendelkező milyen anyagi eszközzel, milyen feltételek mellett vette át az üzletet, vagy az üzemet. Ha a vizsgálat során az derül Id, hogy az üzlet átruházását komolynak tekinteni nem lehet, mert az árukat leltár szerint át sem adták, azok ellenértékét ki nem fizették, vagy olyan hosszú részletfizetési feltételeket állapítottak meg, amelyek az üzlet komolyságát lerontják, vagy az átvevő az állítólag kifizetett vételárral vagyoni helyzete miatt nem is rendelkezhetett, vagy az átvevő szellemi képessége — például írni-olvasni sem tud —, esetleg szakképzettsége hiánya miatt az üzlet önálló vezetésére képtelen, stb., a színleges iparűzés fennforgását meg kell állapítani. Színleges iparűzést kell megállapítani akkor, ha a zsidó annál az iparosnál, kereskedőnél, akinek csendes társa, alkalmazottként is tevékenykedik, vagy ha nem is. alkalmazott, de az üzlet vagy üzem vitelébe ténylegesen irányitólag befolyik, tehát gyakran az üzletben, üzemben tartózkodik, ott rendelkezik, intézkedik. A végrehajtási utasítás a Közgazdasági Értesítő szeptember Hó 27-én megjelenő 39. száma tartalmazza. az alkalmazottak felvételét es el- abbahagyniok. Igen gyakori eset, bocsátását, a munka beosztását, irányítását, az áru elszállítását, az hegv a hatósági intézkedés köáru feletti rendelkezést, tehát az üzlet, vagy üzem vezetését kizárólag, vagy túlnyomó részbe- -'sidó végzi. A színleges iparűzésnek egyik jellemző külső tünete több esetben az, hogy a nemzeidó ipa* kereskedő üzletét, vasv uze- alkalmazza. Ez a külső Jogviszony vetkeztében megszűnt üzletben, vagy üzemben szolgálatot teljesített egyik, vagy másik alkalmazott esetleg más személy iparigazolványt, illetőleg iparengedélyt szerez, az üzletet, vagy üzemet látszólag átveszi és a régi tulajdonost Felárra! árusítható vetőmagok Budapest, szeptember 23. A közeilátási hivatal több oldalról felmerült érdeklődésre a mezőgazdasági termények vetőmagjainak felárával kapcsolatban az alábbiakat közli: Az egyes mezőgazdasági termények termelői árát a közellátási miniszter 90.009—1942. K. M. rendelete szabályozza. A fenti rendeletben előirt áraknál magasabb árakat az esetben sem lehet számítani, ha a forgalomba hozott termény vetési célokra szolgál. Kivételt képeznek a nemesitett, illetve fajta megjelöléssel forgalomba hozható vetőmagok, amelyekre a 91.500— 1942. K. M. sz. rendeletben engedélyezett felárak érvényesíthetők, valamint a buza-, rozs-, árpa- és zabvetőmag, amelyekre a 4100-1942. M. E. rendelet vonatkozó rendelkezései érvényesek. A közellátási miniszter indokolt esetben a fentebb felsorolt kivételeken túlmenően esetenkénti kérelem alapján felárat engedélyez a kővetkező termények vetőmagjára: borsó, keserű csillagfürt, lencse, lóbab, mák, tavaszi és őszi olajlenmag, rostlenmag, szójabab, seprő és cukor cirokmag. köles, napraforgó, pohánka, repcemag, ricinusmag és tökmag. Egyéb termények vetőmagjáért, amelyeknél a szokványszerü engedélyezett áru minősége már vetömagminőséget jelent, kizárólag a 90.000—1942. K. M rendeletben megállapított árakat lehet számítani. (MIT)