Délmagyarország, 1942. augusztus (18. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-08 / 179. szám

a JsZAm-ulcM • 0 (A Délmagyar ország munkatársa'ál) Fia nem láttuk volna saját szemünkkel. akkor talán nem is hinnénk el. hogy Szegednek vannak ismeretlen részei, ennek a hatalmai kiterjedésű álmos városnak vaunál gzóMkumai is. Felfedeztük Szenedet. Nem a belvárosi részek keltetlek Fel figyelmünket, nem is a külső perifériák, hanem a Kossuth Tm los-surtánlf. és a fh'gó-Utéa között elterülő városrész, illetve ennek a részn' l egyik tömbje. Valii hogyan úgy történt a dolog, bogy elvetődtünk* a dohánygyár környékére a forró, tikkasztó kánikulában, (Akkor még nem örvendeztetett meg bennünket az égi zuhany! A dohánygyárnál beforduljunk a Tcréz-utcábu. Nagy merészség kellett ehhez, hiszen az elég egyenesnek mondható eteát nem láttuk végig; valóságos porfelhőbe burkolódzott, mintha meg akarná védeni érdekeltségét, "titkát* a betolakodókkal szemben. Menni kellett és mi mentünk a rosszul kővázéit utcán. A nap éppen delelt és lángot lövelt. A porfelhőt, a mellettünk cammogó muraközi fogat okozta A kocsis, nagybajnszú, kérgeskezű magyar, agyarai között az elmaradhatatlan pipával egykedvűen eregette a füstöt. Öt nem zavarta a porfelhő; a lovak a kocsi alá verték a "földi áldást*, amely a "strál'kocsi* alól azután gomolyagesira az ízes. zamatos tnrke' int] Olyan gusztusosán domborodnak m sima kocsin a türkesztánok, hogy étvágyat kaptunk rájuk. De nem eV adók már mind elkeltek, majd a kereskedőtő! jópézért megvásárolhatjuk, hacsak nem vidékre szállítják mert a szegedi dinnye igen Híres ám . . , Még van valami, ami híres ezen a környéken; a téglagyár, amely hatalmas területen fekszik. Sok embernek ad kenyeret és boldogan állapítjuk meg, hogy most is vastag füstöt ereget kéményéből. Különösen leköti figyelmünket a hatalmas tég la égetőkemence. Mindezt Csak akkor látni, ha történetesen nem jön ki kocsi a kapuján, mert ekkor bizony mindent polfelhő takar . . . Por és por mindenütt- Mindig vissza kell térni erre és nem lehet szé nélkül elmenni amellett, hogy van Szegednek egy része, nem is oly messze a yáros szívétől, ahol szorgalmas em berek és játszó, vakációzó gyermekek naponta lélekzik be as ártalmas port. Ezen a bajon sürgősen segíteni kell Elsősorban kl kell kövezni az utcát, ha pedig erre nem telik a városnak, akkor a tikkasztó kánikulai napokban elsősorban ide, dirigálja a ioesolókocsíi mert itt sokkal nagyobb szűkem-ge van az embernek egy kis enyhülésre, mini H aszfaltos járda gyaloglóinak. Ttt nincsenek fürdőszobák', itt nem lehet' hun tört elő ...és úgy nyeltük,1•enyhülésért a zuhany alá szaladni* mini fuldokló a vizet Egészen falusi kép tárul elénk a t'créz utcában. Az aprójószágok vidáman csipegetik a már-már elsárgult füveket, a ludak és a kacsák víz hijján az út porában fürdenek. •. De vaunak, léteznek, gágognak és sápoguak. Az egyik liba, fiatal, új költésü eltörött szárnyát igyekszik visszatenni helyére, alig pelyhedzik még toll rajta. Kiszáradt szánkat szinte megnedvesíti a gondolat: milyen kitűnő rizsesaprólék lenne belőle ... Olyan egykedvűen legelésznek. mintha tjidnák, hogy védelem alatt állnak ... Az egyik házból elnyújtott bőgés adja tudtunkra, hogy tehén Is van a környéken. Itt uincs is tejmizéria. A tracosoló aszszonyok csoportjához fordulunk és Itt csak a porban lehet fürödni . Ezeknek az embereknek nincsen alkalmuk és nincsen idejük megmartódzni a Tiszában, pedig bent van a városban, hiszen a "il'üni s csiiingiilése is idehallatszik A csütörtök éjszakai és a pénteki eső után bizonyára feüélekzettek a Teréz-utcai lakók, akik rettegve gondolhatnak arra, hogy elvonulnak a felhők és a napsugár ismét apró atomokra bontja a porhanyóssá vált főidet, de lehet, hogy nem is törődnek vele. hiszen nagyon megszokhatták már . . (-) Károlyi Mihály izinte büszkén mondják, hogy ezen. m£r medjj|t árülja 3 hazát o fertályon mindig volt, van és lesz » tOt egészséges vidám gyermekek kfjjönősen, fíé tiszta tefielletük üdeségét éressük. A száj és 6 fogak ápolása éppen olyan fontos, mint a bőré. Szoktassuk tefíát a gyermekekel már kora ifjúságiiktól kezdve rendszeres fogápolásfeg — mégpedig ODOL fogpéppel, MAGYARORSZÁG! ODOLMÜVEK R. T. BUDAPEST Balogh Imre őrnagy hősi halála Gyászlap hozza hirül, hogy 11 a íogb linre honvédőrnagy kötelességének teljesítése közben augusztus 2-áu 41 éves korában hősi halált balt s augusztus 5-én helyezték a berettyóújfalui református temetőben levő családi sírboltba örök nyugalomra. Ezekből az ü-^tokból legfeljebb régi pályatársai tuináx meg. hogy kiről van szó, de majd közelebb hozzuk a kiváló magyar katona személyét s Legényember volt, de önáiio háztartást vezetett. — egy alkalommal jpetíig vőlegény is lett. Valamelyik nagy utazása alkalmával egymásba szerettek egy indus nővel, aki Cambimaebeu végezte az egyetemei. A szintén nagyműveltségű nővel azután is sokat levelezett, a nagyakaratu hindu leány megtanult Balogh kedvééri magyarul s igy irta neki leveleit. A házasságim] mégse lett semmi s ennek akkor kitűnik, hogy jóformán egészi okát igy magyarázta meg Baiogh egy Szeged ismerte. Határozottan hozzá-] bizalmas ismerősének, tartozott a város színfoltjaihoz a szép! — Magyarországon senki sem térmagasalaku katona, aki az első pilla-! bet el büntetlenül a sablontól, az én tej. A tej ára iránt nem tartoftuk illendőnek érdeklődni . • , Nagy a gyanúnk, hogy azért nincsen ezen a környéken tejmízéria, mert szinte minden ház előtt békésen legelésző kecskéket látunk . . . — Nagyon jó és tápláló kérem a kecsketej — mondja egy tehetősnek látszó menyecske — és tartása nem kerül sokba. Tessék megnézni őket . . . reggel kihajtjuk őket az utcára és estig nem törődünk vele és már megvan a friss tej. Minden 8sak szokás dolga . . . A kecskéket még az sem zavarja, Wy pajkos gyermekek hancúroznak körülöttük, sőt meg is dobálják Úykor egy-egy görönggyel. Annál inkább tetszik a játék a kis fídáaak, amely nagyokat ugrik, éppen Agy, mintha "felnőtt* lenne . • . Az egyik ház előtt hatalmas stráfáldogal és várja, hogy megtöltsék dinnyével. Szorgalmas munkéskeaak mérik és hordjak kl a keLondoni hir szerint a délkeleteurópai államokból származó szökevények konferenciára ültek öszsze az angol fővárosban. A cseh emigránskormányt ezeD a konferencián Feierabend földművelésügyi miniszter képviselte, a magyar szökevények részéről gróf Károlyi Mihály jelent meg. akiről már hosszú évek óta nem hallottunk semmit, a lengyel álkormányt M i kolajcik, Sikorsky miniszterelnök helyettese, a jugoszláv álkormányt Gavrilovics Milán, a volt moszkvai követ, a jelenlegi •igazságügyek vezetője* reprezentálta. Jelen voltak még Görögország, Románia és Bulgária szökevényeinek képviselői is. Hogy mit tárgyaltak ezen a konferencián, az nem fontos, csupán csak érdekes, hogy Károlyi Mihály megint egy oivan társaságban szerepel, amelynek min denegyes tagja Magyarország régi ellensége. A szökevények Délkcleteurópa "rekonstrukciós tervével* foglalkoztak többek között, amelyhez persze nem étglják Anglia, Amerika. sőt a Szovjetunió segítségét ts igénvbeveant , natra feltűnt magyaros körszakái Iával. Ritkaság volt ez a borotvált állal, tulnyomólag borotvált bajuszok idején, de Balogh Imrét el se lehetett volna képzelni szakáll nélkül, annyira egyéni karaktert mutatott vele. Az igaz, hogy öregebbnek is látszott, mint amilyen volt, szinte meglepetéssel látjuk most magunk is. hogy csalt 41 évet élt. Ha csak vissza nem tartolta komolyabb elfoglaltság, a korzón minden alkonyatkor meg tehetett találui, ott végezte napi sétáját az utászoknál töltött szolgálata után. Mindenki megnézte, lassankint jó ismerőse lelt a városnak festői alakja, amely finom középkori fametszetekre emlékeztetett. Mintha zsoldos katona tért volna haza valamelyik háborúból, hogy kipihenje magát, aztán szolgálatait ujb.ó! felajánlja másik nagy ügynek. Rendkívül müveit einber volt, akárki nem is tudott vele tudásban lépési tartani. A tartózkodó komolysága is csak látszat, mert Balogh Imre tele volt életkedvvel, szerette a jó, tehát kisebbségi társaságot, a fehér asztalt s szelleme, lelki derűje eláradt olyankor a vele együttlevckre is. Nagyok és általánosak voltak az ismeretei is. Szabadsága idejét a régebbi években nagy ptazásokra fordította, bejárta In diát és Afrikát egyszerű utasként, aki n megszokott keretekből kikívánkozik s szívesen keresi az eszotikumot szakállamat is ugy megbámulják mintha pénzért mutogatnám magam. Hál még egy hindu feleség, milyen fettii rést kelfene! Fekete! — mondanák rá Aztán jönnének a variációk, mig végül kisütnék, hogy szerecsen, vagy néger. Tudja, milyenek az emberek, heüjl:tesek és jórészük örökre kiskorú marad. Nagy lelki válságon menlenr át. mig beláttam, hogy nálunk mindenbei alkalmazkodni nruszáj, — ha nem i' adnak érte kárpótlást. Lemondtam az elképzelt boldogságról, amely pídig titka emelkedett szellemű és tudományos műveltségű, nem mindennapi nőve] kötött volna össze. Balogh Imre halálának körülményeiről egyelőre nem tudunk részleteket. Kedves magyar urj egyénisége azonban megmarad a szegediek jó emlékében. akik érdekes színfoltot veszítettek el a 'Kafarnaumi százados«-ban. ahogy a helyi humor elnevezte. Az átalakulás, a világszabadság küszöbén álló. kápráztató színekben dus Indiának vájjon melyik részén gondol rá egy barnabőrü leány, várva az emberiség lecsillapodását, hogv megint eljuttassa levelét. Kedves Imrém "z- é.zisreihy Vilmos hlölt/t-IOmlt (tavi © Sillerért i nrfeuiihp cserélhetnek fcöcyv®* » ; LLM AG Al* KS/.AG MM«*á*kőa«r te r A ban.