Délmagyarország, 1942. augusztus (18. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-08 / 179. szám

1) E L M A G Y AB ORSZÁG Siombaj, 1942, augusztus S. RENCJOZSEF KESERŰVÍZ Hatszázezer embernek ad kenyeret Magyarországon a kézművesipar Budapest, augusztus 7. Most tették közzé a kézművesiparostársadalom számbeli fejlődésére vonatkozó új statisztikákat, amelyeknek örvendetes számadatai megdöntik azokat a korábbi aggodalmakat, mint ha gyáriparunk nagyszabású erősödésével párhuzamosan a közművesipar háttérbe szorulna. A trianoni Magyarországon a mesterek száma 1935-től 1939-ig 162 ezerről 188 ezerre emelkedett, a segédek száma ezidő alatt 129 ezerről 155 ezerre gyarapodott. A tanoncok száma 51 ezerről 71 ezerre nőtt, ami arra vall, bogy az ifjabb nemzedék érdeklődése alaposan megnőtt az iparospályák iránt. Ezek a számok Osonkamagyarországra vonatkoznak, de ha hazánk egész mai területének kisiparosságát összeszámíthatnék, szakértők szerint valószínű, hogy 1942-ben a mesterek száma meghaladta a 250 ezret, a segédeké 200 ezer fölé ugrott és a tanoncok száma megközelítette a 100 ezret. Nem esik tehát messze a valóságtól az, a feltevés, hagy ha számításba veszsziik az iparosságnak azokat a rétegeit is, amelyek iparukat az ipartestületeken kívül folytatják, úgy jelenleg összesen 300 ezer főre rúghat az önálló kézművesiparosok száma s munkájukhoz ugyanannyi segédszemélyzet is kapcsolód k. Kétségtelen tehát, hogy mintegy 600 ezer embernek nyújt kenyeret a kézművesipar, így világos, hogy ha ehhez a számhoz az eltartott családtagokat is hozzászámítjuk, úgy legalább kétmillió lélek sorsa van szorosan összekötve kézművesipanink helyzetével. Hi BMapislreiHü nézze meg okvet'enül a margitszigeti PÁRISI KALITKA (PÁRISIÉN GRILL) káprázatos kiállítású REVÜ3ÉT Nyitás este 10 órakor . Telefon: 118-809. Telefon: 120-906. Közlekedés: villamoson, propelleren és taxin egész éjjel oda-vissza A szigeti POLO BÁRBAN BERKES BÉLA és cigányzenekara muzsikái HÍREK EURÓPÁBÓL Az esseni National Zeitung lisszaboni tudósítója leleplezi Roosevelt legújabb világterveit. Szerinte Churchill és Sztálin már a süllyesztőn áll, az Egyesült-Államok elnöke azonban még mindig az erős férfit játssza, akibe belekapaszkodnak cimborái és akivel szerződéseket kötnek Európa és más földrészek újjáalakítására vonatkozóan. Az események sem tudják visszatartani Rooseveltet és kíséretét attól, hogy zavartalanul és elszántan illúziók után fussanak. Amerikai tervek — Elég rámutatni arra — irja Göring marsall lapja —, hogy legutóbb a Columbia egyetem tanára, George Thomas R e n n e r, geopolitikai szakértő és az amerikai kormány tanácsadója minden tervgazdálkodási és gazdaságföldrajzi kérdésben nyilvánosságra hozta a földnek egy olyan térképét, amely a világot Roosevelt tervei szerint felosztva ábrázoJja. Rcnner tervei szerint Európában kilenc állam lenne, de nincs tekintettel sem éghajlati, sem faji, sem nyelvi különbségekre. A Balkán-állam felöleli Görögországot, Romániát, Bulgáriát és Szerbiát. Egy olyan házba zárnák őket, amelyben valószínűleg hamar gyilkosságra és halálosvégü verekedésre kerülne a sor. Németországból a térképen alig marad valami, mert meg kell büntetni, ehelyett a Szovjetunió, mint a Roosevelt-féle világ kultúrájának hordozója, nagy területeket kapna. Ha ezt a térképet valamely bosszúvágyé, műveletlen egyén rajzolta volna, ugy alig vennénk róla tudomást s egy vállvonogatással napirendre térnénk felette. Mivel azonban szinte hivatalos pecséttel van ellátva és Amerikában szenvedélyes viták támadtak a nyomában, tudomásul kellett vennünk. — Rennér professzor világfelosztásának hiveit Amerikában geopolitikai frontnak nevezik. Mellette kialakult az amerikai imperialista front, amelynek élén Henry Luee, a nagybefolyásu publicista, a Life cimü folyóirat főszerkesztője áll, aki az elkö. vetkező századot amerikai századnak nevezte. Luee amellett csinál hangulatot, hogy az Egyesült-Államok mint Anglia örökösei tényleg gyakorolják is a világhatalmat és már most dolgoztassák ki az egyes európai államok közigazgatási és kormányzati kérdéseit. Hogy fenntarthassák az európai rendet — irja az esseni National Zeitung — Németország lefegyverzése és megbüntetése után amerikai rendőrséget küldenek Európába, bogy a helyi kormányokat kordában tartsa. — I.uce és Renner frontjai mellett ott találjuk még Milo Perkin s és Wallaoe alelnök frontiját, aki az egész világot a Roosevelt-féle uj gazdasági rendszerrel, a New Dealle! akarják boldogítani. Valóban nem érdemes ezt a sok értelmetlenséget közelebbről megvizsgálni, csupán mint az amerikai vezetés szellemi szegénységének bizonyítékát soroljuk fel. Roosevelt világjayitó terveihez hasonlóan ugyanez a helyzet támaszpontpolitikája körül. Már több mint egy éve, hogy Észak-Amerika leadta katonai névjegyét az európai földrészen, amikor csapatokat küldött ÉszakÍrországba. Londonderryben építették ki az első amerikai támaszpontot. Kpzben a nemzetközi joggal nem törődve. Roosevelt tervhevette, hogy az Azoriszigeteken is megveti a lábát azáltal, hogy a szigeteket vazallus-államának, Braziliának védelme alá helyezte. E kihívásra Portugália azzal felelt, hogy megerősítette brazíliai helyőrségeit és kijelentette, hogy minden támadással' szemben védekezni fog. Szóbakei ült Washingtonban afrikai támaszpontok teremtése is, Libéria néger köztársaságban amerikai csapatokat tettek partra. E^ek azonban alig fogjál; iehermentesiteni Szovjetet _ állapítja mén a német la* Német részről Roosevelt ujabb j Annyit jelent: folyó, viz. A B és ^ hifiiének ifilentik ki azt a ieffuiabb hplii mindpn nlvan délkeleletirónai blöff.lének jelentik ki azt a legújabb amerikai bejelentést, hogy az angol szigeteken az amerikai légíhaderő százötven támaszpontot rendez be, amelyekről önállóan fog operálni az európai kontinens ellen. A csendes Don A Don, ahol most a keleti hadjá rat döntőfontosságú harcai dúlnak, ahol magyar csapatok is küzdenek, Európa negyedik legnagyobb folyója. Kétezer kilométer hosszú. Egy kis tóból ered, a Moszkvától délre fekvő Ivan-Oseróból. A tó déli partjából folyik ki a Don, mig északi partjából az Oka, amely a Voiga egyik fontos mellékfolyója. Ilyenformán a Volga és a Don által a Fekete-tenger és a Kas pi-temger folyamvidékei természetes nton össze vannak kötve egymással Ez késztette már Nagy Pétert arra hogy csatornáztassa a Don felsőfolyá sát-és megteremtse Oroszország első mesterséges viziutját. Ha a térképre tekintünk, azt vesz szűk észre, hogy a Don folyása szinte pontosan párhuzamosan halad a Dnyepernek Orsa városától délre eső folyásával. A hires Dnyeper-kanyarnak megfelel a Don-kanyar. A Donnak is magas, meredélyes jobbpartja van, mely néha 65 méternyire emelkedik a viz színvonala fölé és alacsony, lapos balpartja, amelyet áradáskor elönt a viz. A Don eleinte gyenge'n hullámos vidéken folyik át, majd közép- és alsófolyása tipikus steppevidéken hömpölyög keresztül, amely olyan lapos, mint az asztal és csak kevés folyóágy szakítja meg. A Don legfontosabb jobboldali mellékfolyója a Donec, a baloldali a Voroaes, Kopjor és Med vedica. A folyam legkeletibb pontjánál eléri az 500 méter széleséget, torkolatánál pedig 600 méter széles. Forrása csak 141 méterrel van a tenger szine felett, esése tehát igen csekély, háromszázszor kisebb, mint a Rajnáé. Sodrása tehát igen gyenge, ezért nem hiába szól az ének a >csendes Don<ról. Igy hangzik Solochow1 hatalmas regénytriaszának cime is: >A csendes Don*. Az egykori steppevidék ...ma már mezőgazdaságilag müveit terület. Mivel a Volga folyamvidékén teljesen hiányoznak az erdők, ebből nagy vizgazdasági hátrányok származnak. Hóolvadáskor ugyanis a folyam hatalmasan megduzzad és már középső folyásán a normálisnál 13 méternél magasabbra emelkedik a viz állpsa. Hogyha a szürőalaku Azovi- u w tengeren nyugati szelek járnak, ezek I az emberiség jövője nem az ideál}* visszaszorítják a vizet a Donba. Ilyen- í szempontoktól, hanem » hatalomul "kor a Don alsófolyásán a viz 20 mé- j függ. Ő is támadja az Atlanti Chart" terre emelkedik a normál vízállás ama pontját, amely szerint Anglia^ fölé. Hogy ez milyen károkat okoz a lapos steppvidében, könnyű elképzelni. betű minden olyan délkeleleuropas t° lyó nevében benne van, amelynek kornyékén szkíták laktak. Igy a Dnyef> Dnyeszter és a Duna neve is szkíta származásúak. Herodotos a D?nt * nyolcadik szkíta folyónak nevezi, A XV. és XVI. századig a Don alsó folyásának vidéke kivül esett * moszkvai állam határain és inkább az ozmán birodalom felé orientálódott. E szabad területre az akkori egész Oroszország területéről telepesek érkeztek, amelyek állaltenyésztéssel, földműveléssel, kereskedéssel de utónál lássál is foglalkoztak, lg? alakult ki a Don-kozákok közösség® akik öt évszázadon keresztül külön államot alkottak a cár fennhatóság8 alatt és megvédték a déli határokat " törökökkel és tatárokkal szemben. A Don-kozákok évszázadok során külön embertípussá alakultak, külön hagyományokkal és külön életformával. A bolseviki forradalom kitöréséig különféle előjogokat élveztek és ennek te jcben 18 éves kortól 60 éves korukig katonai szolgálatot teljesítettek a férfiak. A doni kozákok 1916-ban KrasZnov hetman vezetése alatt egyideig " szovjet ellen harcoltak és csak kétéri ellenforradalmi harc után tették le * fegyvert. A szovjet lovashadosztály8} ma is nagyobbrészt a Don-kozákokbo kerülnek. ki. „Béke hatalom által* A Berliner Börsenzeitung ismerteti Anglia egyik vezető politikai folyóiratának, a Nineteentli Ccntury-nak egyik legutóbbi cikkét, amelyben élesen állást foglal az úgynevezett A'" lanti Chartával szemben, amelyben Roosevelt és Churchill 1941 augusztu sában lefektették azokat az alapelveket, amelyek szerint az angolszász hatalmak a háború után ujjá óhajtják szervezni a világrendet. A tekintélye8 folyóirat nyíltan beismeri, hogy a* angol nép szerencsére közömbösséggel és elutasitólag fogadta a Chartát amely mint ismeretes, többek között a nemzetek teljes egyenjogúsága f* életformájuk szabadsága mellett fog lal állást. A folyóirat-különösen af< a pontot támadja, amely szerint * nemzeteknek jogukban van azt a politikai életformát választaniok, amely legjobban tetszik nekik. Hasonló hangnemben y- Lyonell Gilbert kanadai történész, aki m'osj megjelent, »Bcke hatalom által* cím" munkájában az erők egyensúlya meíJ lett foglal állást és megállapítja, hogf az Egyesült-Államok tiszteletbe" óhajtják tartani a népek jogát, hogf szabadon választhassák meg kpr* A Don északi folyásánál rendsze- > mányformájukat. Ha ezt a jogot a gV"rint már november 1-én. alsó fqlyásá- í korlatban elismernék, ez azt jelentenál december 6-án befagy a viz, az > „é. hogy a németek ismét tekintélyolvadás április 14-én és március 21-; kormányzatot választhatnának. Tté®'1 én következik be. A jégviszonyok j jogot a demokráciák sosem ismerhetmiatt a Don felső folyásán a hajózási napok száma egy évben 187, déli folyásánál 287. De még jégmentes időben is nagy nehézségekkel kell megküzdenie a doni hajózásnak. Amenynyire kedvezőtlen rajta a hajózás, annyira nagy halászati lehetőségeket biztosit a csendes Don. Már az Azovitenger is nyugalmas, sekély és sóritka vizénél fogva ideális halászati hely. még kedvezőbben Lehet, halászni a Don mentén. A múltban is már többször megkísérelték a Don közlekedési lehető ségcinek kibővítését. Szulejmán szultán a XVI. században össze akarta kötni a Don legkeletibb pontját a tőle néhány tucat kilométernyire fekvő Volgával, Ez a kísérlet azonban nem sikerült. Még a Szovjetnek sem «iketüü tiz év alatt megvalósítom a Volga—Don-csatornát A Bon folvó neve szkíta eredetű nek el. ellenkezőleg, minden nép k®*] mányformáját annak a hatalom""; kell meghatároznia, amely Anglia szövetségeseinek birtokában van. atlantióceáni nyilatkozat ellenére ^ kell mondani tehát a demokratik"] kormányforma mindenkire köteté2 erejét — idézi a Wilhelmstrasse téP'3 n kanadai történettudóst. FARRAGU gyorgV SSSSSSSSSScj R UPUP Olvassa a ^élmaciYarürszápí hirdessen a mi