Délmagyarország, 1942. augusztus (18. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-30 / 196. szám

Utazás felsővároson VI. Magányos asszonyok háza {A Délmagjaroiszúg munkatársá­tól) Mikor már teleszívtam magam a kecskékről szóló tudománnyal, azt mondja a ciceróném. — Nem csak az állat érdekes, sok­szor ritka példányokat találni az em­berben is. — Az biz igaz. Inöbdok. Mitidig szerettem a specialitásokat, akik uem olyanok, mint a többiek. 1 — A sablon Unalmas. — Magam is azt tarlóm. Egy sereg modern lénvban, egyforma ruhában, 'egyforma frizurával, nincs sok gyö­nyörűség. — Akkor nézze meg egyszer a Ovi házunkat, csupa szomorú magányos nő lakik benne. A báriatbatt nincs égv­formaság. mért mindegyiknek a for­rású Wás és más sziklából fakad. Persze hogy megnéztem. Nem áru lom el, hol van. neveket sem emlí­tek. Aki istneri őket, rájuk ismer ezekből a sorokból is. Az ilyen dol­gokbán nem a név n fontos, hanem maga a lényeg, a milliő. A ház nem nyílik utcára, kerítés­sel kezdődik, kis virágos kérttel, egy­szerit virágok tárják kelyhüket a vi­lágosságnak és szomjúhozzák a har­matot Mágá a ház a belső télkert vám régi formájú, lépésén kell a Szobáiba jtíthí. Elölte veteményes kert., végig­szegé! vezve orgonnhokorral. továbbá ajmS istálló á' kecskéknek. Néhány szárnyas életuntán kárál a nagy me­legben, egy-egy légy, vagy bogár az életük legnagyobb eseménye és olyan boldogok, de olyanok, mert nem tud­ják, bogy vail angol és amerikai kér­dés, orósz front. Eölrfközl-téngri Eb­ben a tekintetben aztán mííuiégy ne­kik, hbgy Szcged-Eelsövároson él­nek e, vagy Vicíiyben. Csak szemel találjanak és ne keringjen feléltük költéskor a kánya. A teleknek Van folytatásé is. de­srröl majd a maga strófájában. — Beszéljen mindenek előtt ma­gáról! — kezdem a szót. — Nem lesz sok'' Eléget beszéltem eddig is. Elhagyott asszony Vagyok pedig az az érzésem, hogy nem érde­meltein meg. Az tiram .fölkereső ál­lásban volt. a legjobb pajtásom, de1 állhatatlan. — Nők illán járt ? — Mindig. — Ezen aztán összevesztek — Már hogy -vesztünk volna? Mondtam, hogy jó pajtásom voit! fitt tőlem soha szemrehányó szót nem hallott, pedig tudiani minden kaland­járól. — Eltűrte? — Annál is tovább mentem, hiszen a férfi ugy van megteremtve, hogy nem birja ki egyetlen asszony mellett. Figyelmeztet lem, vigyázzon jói hogv kit választ magának, feltétlenül egész­séges legyen, — Engedjen meg, de ez ... ez.., nem találom hamarjában a kellő szót. — Tudom, mit akar mondani, azt. hogy bolond vagyok. — Nő. nem egészen, de ilyet még nem hajlottam, sőt engedje kijelente­nem. hogv férfi lettemre se vagyok tőle elragadtatva Valami természet­ellenest érzek benne Mosolyog, de semmi fájdalom nincs a derűjében. — Ari hiszem, hogv Valamelyik Ösőiro-ek sok felesége lef,eteti r>7. f't ••••••un !!•• ftm ki belőlem. Végtére százötven éven at nagy török tanya volt ez a mi vidé­künk. minden megeshetett. — Hátha önkinzc aszkéta volt az az ős! Mondja már. mi mindenre volt képes a pajtásáért? — Teszem azt, rájöttem egyszer, högy ruhát vett a barátnőjének serre figyelmeztettem, hogy tél van. annak a szegény teremtésnek télikabátra is szüksége van. Ha gavallér, akkor a felületesség, kicsinyesség is hiba. — Az legyeD a fő gondod, intet­tem mindig, hogy csakis hozzád tar­tozzék. azért bánj vele jól. Magyarázólag fordul felém: — -tífdja. akinek múltja van, azt hem pártoltam, nem szerettem. A lány pedig hem tehet róla. ha belesze­ret valakibe. -» Nem tudok hova lenni az ámu­lattól, akkora modernség ez. hogy mindenütt feltűnnék. Aztán miért ment el mégis, ha már ilyen mese-módja volt? — Ez az asszony, akivel mostcah, hngyon követelte magának. — Maga pedig nagylelkűen áten­gedte. — Ha menni akarsz, menj. Nem tudnék egy emberért verekedni. Arra is születni kell, hogv valaki bogánés­kótri légyért. Az a fő. högy he vál­junk a terhére senkinek. A kecskéim, a nyulaim sosem unják meg a bolond­ságaimat, azok szerelnek és hűek hoz­zám. — Ha már ennyire kedves és bi­zalmas volt hozzátn. engedjen meg nekem is egy bizalmas szót. Tudja, hogy micsoda maga? Csolamuki Egyszer még spirituszba rakják. idős lérfi mégy át át udvatüh, némán billenti meg a kalapját. — Nini. hát mégis van a házban férfi? — Ah. a La jós bácsi heiu számít, de nem hagvhálja magára a bugát. — Az kiféle? — Öreg lány. nem normális. —- Mifíftlriám? — Mosl általában ilyenkor dél­ütárt, tettes itthön. Alid»y Utcai kút­ktfolyö van. azt thintt soi-bajárja. kö­zélten kis bögre, megmeríti, öblögeti a földön. Van sok! — mondja, Igyatok ti is. A szegedi nagy árvízkor szüle­tett. szegény anyja megrémült a Vá­rost éri sZereiiesétlénségtái, azért ilyen tvizköröst. Nem hant senkit, jóságos szelíd teremték, csak a kuta­kat keresi fel. Amellett gondoskodik a bátyjáról. — Hát az ki? — Gépápoló volt. á Világ legször­nyűbb károniködója. ölyan bővérű ember, hogy még éjszáké is károm­kodott. ha felébredt. Tavaly azonban megharapta egy kutya s nz óltástól-e, vagv mitől, megbénult De azóta csen­des. szomorú 'ember, a szavát se hal­lani. bém hógv káromkodnék. Abból él., amit az ÖTÍ-töl kap. — Családja nincs? — Huszonnégy évig élt a felesége vei. de mikor keresetképteleh lel' és rokkantsági segélyre szorult, a fele­ségé a fiával és a leánvával együtt Otthagyta és hazament a szülői )sa­ját ház®-ha. Az öregek jómódu héjlék. — Érintkezik a családjával? — Nem föglalkOZtk Vöt fik. mindén érdeklődést, mégszüht MíkOr a lánva tmruiiTiiw '•""•ur it^iiiiiír mák JAZZ zongora harmonika gftar tanítását szeptember 1-én megkezdeni. Jelentkezés d. e. 9~1 l-ig, ti 4—6-ig. Harmonikazenekar szervezés alatt. BerceJf, Timár-utea 9/a Szeged Városi Nyomda és Könyvkiadó Részvénytársaság Ízléses nyomtatványokat olcsón készít; B « « Kárásx-utca 9. Telefon: 10—8 1. ••Arat a kapu alatt. férjhez ment. kiskorú tévén, szükség volt az apai beleegyezésre. Akkor eijöttek hozzá az aláírásáért. , i — Most kellek? — kérdezte az öreg szombrUan és aláirta a beleegyező nyilatkozatot. Attól kezdve mégitil nem érdekli semmi. A következő lakó özvegy. H. A. jónevü cigánymuzsikus volt az ura; ném is öíyán régen még működött, szép jövőt jósoltak neki. aztán utol­érte a cigányok "szenvedélye®, a tüdő­baj és 32 éves korában elvitte. — .felső prímás volt a Bádió szinházi karmester zenekarában. Em­lékszik még érce a temperamentumos olaszra? De legjobb barátja Volt a fejlődése kezdetén levő károlyi Árpádnak is. Egyszerre indultak. Ká­rolyi ma... — Negyvenhat éves. A nyáron mondta. — Högy elszalad az idő. Istenem! — Miből él az özvegy? — Kézimunkázik, férjhez menlii nem akar. Azt mondja, hogy olyan zenészt, amilyen az ura volt. nem kap. Akárki más pedig hieszuliánsz volna, ahogy* az arisztokraták tartot­ták régen. Azt hiszik, hcigy csak á fétső tíz­ezrek sorában van gőg? Micsoda a legkényesebb mágnások elzárkozott­sága is a szegény ember kevélysége. mellett! Beidegződött megszokás" ké- j nyes póz. A háznak van hátulsó résZr is. piciny, de ebben a leeső'kenteit mi­voltában is a szokásosnál szőkébbnek tetszik. Aniéltett mi minden fér el ben né! Először is égy nagyon apró mél 'éképület, voltaképpen egvetléh s*» ha. A szobába a ágv imi elfoglalja "i terület háromnegyed -észét A töbie kell egy ólébfentviiártak s, áz egvetlei: székiiek. ra|t?i í bndoelavörraí Vilá­gósságöt a kWrP tiVlirt .-tblnkböl kap. továbbá nyátórt az ailön át, ha kitWh nvitva Az ajtóval szemben mállott vaku latu fal. amely kinioiulhntaflan irtte, | olá néiit érezte a kőműves ciróc-ite i kezét. melledé kél szftmszcdos f«í-Ailö.! lem! a hngyomáftyós szeiElztelfivéi i Melég nyári alkonyai vplt. mlkür arrafelé jártam, mozdulatlanul me­redtek égnek a falevelek, szellő ttenl játszóit berzoíósdit. A kis lakás ajtaja előtt alacsony Zsámolvon tisztlirrtháp idösés ás«zöi,'v fcsntltl hete a semmibe. A tekintete vi­lágos és mégis üres. Minden Idegszála azt árulja el. hogv tudni szeretné kt jár erre. ahol a veréb sem pllmn meg. feteietet pedig mindentelül kaphat, hsak á sze'me réven nem. mer! vak Lakatos özvegye. év előli veszí­tene el a síetttévilágát uto Í8 éves. de nem mutatja a kOrá' Ti*zln árcán valami hallatlan nvugalom tlrnlkotl" rí, ez az arc szép és fehér lehetett valamikor a kegyettc-ii! romboló idő még ném tndla befelezni a munkáját - Miből él? — Városi ségélv t-apok As a nő­véreim is támógáloak - Nincs mellette senki? - Nem is kéli. 0?v megszoktam a szerencsétlenségemet. hogy tnponat­vo magam főzöm meg amire szüksé­gem Van Mintha mósoiv simogatná végig a® arcát, olyan árnv fut rajta Kérésziül Nem mosolv ez. csak megstrelidülcs. felülemeH-hdés. hntetörödés mindenbe, nmil az élét kiosztott. - Nem is lehet ma olyan nagy fő­zést csinálni, _ magyarázza, hogy né csodálkozzam a tevékenységéit. Néfc előre, mözdulat'anui, mintha szellémirást látna a vakolatlan falon s ári fcétftífté. KPfpt sZátlfiáihlt % bála? — Idegbénulásból, az Isten kü!dl« rám. — Azelőtt nem Volt beteg? — üoha. — A családja is egészségest — Mind egy szálig. — Gyereke volt-é? — Nem völt senkim az uramon kí­vül. Akkor, persze, jobb lakásban t tünk mióta magamra maradtam, éa <s elég. — Pici! — Mondja, uram, m't csinálnék * nagyobbal? Eltévednék be.iné, össze­verném magam. — Hbgvan telik el a napjs? — Későn kelek, mert nincs miéit sietnem, hamar elvégzem a keves dói­dom s száraz időben kiülök idé ajtóm elé. Hallgatóm a m á ? munkájának zaját — Nem Unatkozik? — Ha egész, nap se beszélek, itfri feltűnő az nekem, nem hiányzik. Meg­szoktam. "Gondoskodom® magamban Csak az fáj. hogy nem látok. A házbeíiék nagyon jó népék", Uliát Általában a sors meglátogatottjal ér­ré ménét. arí-a ménét váltanak vei* pár sVót. közlik az eseményeket éli, korántsem a világ szörnyű Vergődé­sét. haláltusáját, hiszen azoknál sók­kal érdekesebb, hogy mi tőrtént a ki* utcában, ki tialt meg. ki megy férj­hez. hol jutottak cgv falat szalonná­hoz? — Várjon csak. Ismertem én ári a lányt? Dehogy is. hiszen már vak voltam, amikor született... A szemközti csupasz fal az égés* világa arra mered hát világos széfft­• •Kőia. de azt se látja. Ül'égésznaP ö'hé eresztett kézzel istenke szegéé? konótt madara. » fiát nincs meg minden háznak", mindén kis zugnak a maga régéfiyé, fika? Mennyi hál:, mennyi sri®*, mi'tinvi esemény, ámi Örök titók Vtlr ' •itl éZhr és ezér ember számára? ífzlvi.1 f ' MII I I ' ——>———1 ülodeuriíita szaionoma dócember 9.1 kéri Riegnyiioiiam Kérem, figyelje a vonalveze­tést a sikket, eleganciát m® deli jeimen és főként az árakat Sebeiben Eta SJ56CHHNYI TÉR SKAtf Főposta és Tisza-szálló között) Beiratkozások az ípárostanoncísko lába Az iparÖstanbnéiskOláha mitide" iparOslattötic fiU és leáUV köteles be­iratkozni. még azok is, akik próbaide­jüket töltik Beiratások a Klebelsberg­teréü lévő piarista gtnináziumba® lesznek a követkézé sorréndhefi: szeptemhér t-ét», kéddert ís SBérrián délután 8—? a feánvftttVélid«' Uek: szeptember 3-án. csütörtökön, 4-én, péntekért és 5-én, szombaton •iélntó1' a fiunövendékek Beírások csak a kijelölt napoü0" leszHCk Más időbén seuklt he nei" irliatUhk Akik a Jéleett tflőben iratkoznak be. kihágást követnek e • pénzbirsággal bűntetteinek. A régi növendékek el!enörzőkónyv^ vet. a most először jelentkező nővé*" dékek pedig születési anyakünvri * vonattal, utolsó iskolát bizonyltyátíV nyal és utraoltásl blzonvitván'nyál telesek személyesén a beiratésórt ttf?' 'elénai. Szeged 1P42 áugusztus IÜ Babiezky mt sk.. igaZgat®

Next

/
Thumbnails
Contents