Délmagyarország, 1942. augusztus (18. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-28 / 194. szám

A tábla halálra Ítélte a petréei Káint Meggyilkolta és kirabolta .testvéröccse t egy fiatal földműves (A üclmagyarorssíág munkatársától) A tábla Elemy-tanácsa csütörtökön targyalta Kukavszky János pet­roezi földműves bűnügyét, akit gyil­kosság és rablás bűntettéért az újvi­déki törvényszék életfogytiglani feay­oázra ítélt. Kukavszky a mult év au­gusztusában — a nyomozás adata: szerint előre megfontolt szándékkal­""'ggyilkolta testvéröccsét, majd ki rabolta és elbujdosott. A táblai tárgyaláson a törvéuyszé­Rl tárgyalás anyagának ismertetése során kitűnt, hogy Kukavszky Já­BOS> aki 28 éves petröci földműves, hu­zamosabb ideig együtt élt Román­«sek Antalné Csányi Erzsébet nevű rivált asszonnyal, aki rábeszélte, bogy a<>f* el a földjét. A vádlott, vallomá­sa szerint 7000 pengőt költött az asz­szonyra, majd amikor a föld ára elfo­gyott, a nő faképnél hagyta. Ezév au­gusztus elején Kukavszky levelet ka­Pott Romancseknétől, aki közölte ve­r- hogy Újvidéken mint pincérnő ke­®esi a kenyerét és hivta Knkavszkvt, "ogy jöjjön 6 is Újvidékre, vállaljon ott munkát és éljenek ismét együtt. Kukavszky a törvényszéki tárgya­láson tett vallomásában előadta, hogy "apókon át töprengett, honnan teremt­sen annyi pénzt, amivel Újvidékre "fázhat és ott valamihez foghat, ami­kor kapóra jött neki az. hogy öccse, Mihály közölte vele: 90 pengőt kapott kézhez a föld haszonbére fejében. Már ekkor megfordult a fejében az a con­jjolat, hogy ezt a pénzt megszerzi ma­iiénak és uj életet kezd. Lassan érlelődött meg benne az az elhatározás, hogy elte­szi öeesét láb alél és igy ka­parintja meg a pénzét. Pár nappal később, augusztus 12-én együttes elhatározással nyulászni men­tek a határba, öccse magához vette a Róbertjét, majd betértek egy kocsmá­ba és ott mindketten bepálinkáztak. Lcsbeálllak, azonban eredménytelenül mert Mihály rápuskázott egy nyúlra, de nem találta el. Ekkor a testvére elkérte tőle a fegyvert azzal, hogy ta­lán majd neki több szerencséje lesz, de bevallása Szerint már ekkor arra gondolt, hogy a fegyvert testvére él­tes lelt, átcserélte a meggyilkoltéval. A Ferenc-csatornában megfürdött, majd hazament, megbcíetváikozott és lefeküdt. Másnap ismét kiment a vé­res tett színhelyére, magához vette fi­vérének pénztárcáját, amelyben 86 pengő lü fillér készpénz volt, a baltát és a flóbertet pedig elrejtette a gabo­naföldektn. Vonatra ült és Újvidékre utazott, ahol a rablott pénzből az egyik vendéglőben megebédelt, utána moziba ment, majd egymásután több kocsmában is iddogált, záróra után pedig elment Romancsekné lakása elé és bezörgetett az ablakán. Volt vad­házastársa azonban nem volt hajlan­dó őt beengedni, csak akkor, ha 10 pen­gőt fizet, ekkor azonban már nem volt, esak 8 pengője, igy tovább állt és « legközelebbi vonattal hazautazott. A kővetkező nap reggelén ismét ki­ment a földekre és testvére holttestét, amely még mindig felfedezetlenül he­vert a kukoricás szélén, elföldelte. Anyjának ekkor már feltűnt a fivér többnapi távolléte, azt is különösnek találta, hogy János a Mihály nadrág­ját hordja, vallatóra fogta a fiát, de az tagadott, mire az anya megfenye­gette, hogy feljelenti a csendőröknek. Erre megijedt és elbujdosott. Az egyik közeli tanyának egy el­hagyott épületében rejtegette hóna­pokon keresztül egy ifatalkoru fiu és itt találtak rá a csendőrök november lS-án. A gyilkosságot ugyanis eltűné­se után pár nappal már felfedezték, mert a holttestet alig egy arasznyira ásta el a föld felszínéből és a kutyái kikaparták. A széthordott hullarészek vezették a csendőröket a gyilkosság nyomára, azonban csak három hónap múlva sikerült Kukavszkvt az elha gyott tanyai házban elfogni. Kukavszky János a csendőrségen, majd a vizsgálóbíró előtt is teljes be­ismerő vallomást tett, utóbb az Újvi­déken megtartott törvényszéki tárgya­láson is részletesen előadta, hogyan készült napokon keresztül testvére meggyilkolására és kirablására. írá­sos bizonyítékot is szolgáltatott, mert mikor elbujdosott, anyjának egy búcsúlevélben bevallotta szörnyű tettét, Mindenért Romancseknét okolta, mert anyagi tönkrejutását szerinte ez az asszony idézte elő azzal, hogy rávet­te a földje eladására. Az újvidéki törvényszék bűnösnek mondotta ki Kukavszky Jánost testvé­ren előre megfontolt szándékkal elkö­vetett gyilkosság és rablás bűntetté­ben és életfogytiglani fegyházra ítélte. Az ítélet ellen az ügyész súlyosbítás­ért, a vádlott pedig enyhítésért felleb­bezett. A fiatalkorú fiút, aki Kukav­szkyt három hónapon át rejtegette, a törvényszék bűnpártolás cimén bá­romhavi fogházra Ítélte. A tábla a csütörtöki tárgyaláson megváltoztatta a törvényszék Ítéletét és Kukavszkyt a súlyosbító kőrülmé­nyek figyelembevételével, mert édes testvérét gyilkolta meg előre megfon­toltan és orvul. I> E I MAGYARORSZÁG Péntek, 1942. aagusrtw 3K — Ne üldözzön már Pista, himem ugy sem tud fényképezni! — Az csak volt, de most már Voigtlánder-gépem vaDl Ezzel minden felvételem igazán jó! Még Maga is meg lesz elégedve. A világhírű VoAgtlánder-fényképe* zőgépek soltféle típusban készülnek. Arak P 57-től P 411-ig. Kérjen ön is díjmentes gyári ismertetőt a fotoke­reskedőtől, vagy a vezérképviselettől: Solc Testvérek. Budapest, TV„ Kecs­keméti-utca 8/16. halálra Ítélte. A fiatalkorú büntetését viszont, tekin­tettel az enyhítő körülményekre, két hónapra mérsékelte. Az ügyész az Íté­letben megnyugodott, a vádlott azon­ban semmisségi panasszal élt tfyty tmb&hi t/J&K a \/i<z.. • hyÁitii diáma a TÍŐXÓH (A Déímciff j/arorszáff munkatársé-1 lát és nézik a vizet. tót) Az éjszaka sejtelemszerüen ter-j De egyszer csak valami peszkedik a folyó partján. TeliKoId van. Árnyékok rajzolódnak a part­ra és a vizre s Liína asszony tűnőd­ve nézegeti sápadt arcát a folyó tükrében. A parti lámpák fény­pontjai ügy ragyogják körül a sima len fogja használni. Öccse azonban jviz tükrén, mintha diadém volna a nem adta át a fegyvert, erre ő azt ja­vasolta, hogy menjenek horgászni. Vállalkozott rá. bog)' otthonról elhoz za a horgászfelszerelést Haza is ment érte, de egyúttal egv baltát is a ka­bátja alá rejtett és ugy tért vissza. Útközben ismét betért a kocsmába és' felhajtott néhány deci pálinkát, hogy — mint mondta — nagyobb bátorsága legyen a tervet végrehajtani. Öccsét egy kukoricaföldön taiál­la, ahol nyulakra lesett, óvatosan megkerülte és észrevétlenül a háta mögé surrant. Kabátja alól előrántotta a bal­tát és a gyanútlan embert há­tulról teljes erővel fejbevágta. Kukavszky Mihály egyetlen jajkiáltás. véresen összeesett. Utána még két­három csapást mért testvére fejérc, »"U<1 amikor meggyőződött róla, hogv halóit, a saját nadrágját, amely vé­nyakán. Olyan a folyó, mintha megállt volna ebben a bágyasztó némaságu mégis a mn­történik. Ami helehasit ebbe notoniába. A fiatalok szeme a víz partjára siklik; ahol egy árnyék botorkál. A folyó elandalító va­rázslata megszűnik. Már nem hat a holdvilág a fiu leveszi kezét a lány válláról és négy szem előre­meredten figyeli a viz mellett bo­torkáló árnyékol. Ki lehett Mit akarhat ott? nyári éjszakában. Minden kihalt,' Az árnyék ngy látszik nem veszi!mus.!! _ii —„_ _ ízrxt.^,..'. 1 . u—„ e: , {.íodik a karjaba es reszket. mintha megsértődött volna, Hirtelen eltakarja areát egy arra vetődő fel* hőíosriánnyal. A' fin kiáltozni kezd. Nem tudja kinek, nem tudja van-e értelme, de a segiteniakarás ösztöne másként nem tud kitörni belőle, — Segitségf Halló! Emberek! Va* laki beleugrott a Tiszába! A most már Holdvilágtaían íj­szakában nem is anyira látni, mini Csak' sejteni lehet a fel-felbukkanó foltot a viz szinén. A folyó min-* beljebb és beljebb sodorja, az Ön­gyilkost Még egyet kiált a fitTf — Segitségl Hiába! Jó mély az űszafa it mély az emberek álma. Egy embert visz a viz! Ki ment meg ebben az alvó váró,'Kani Csak a hid melleti klubházban' van még ébren vajaki A klub al­tisztje, de már ő is éppen lepihen­ni Jcészült, amikor .a k'áltozást meg­hallotta. Már rohan is a mólóra. — Hahó — kiáltja bele az éjsza­kába. — Baj van! Kémleli a vizet. Aki már roll ilyenkor a Tiszán, jól tudja, milyen nehéz megtalálni egy le-felbükkanó kis pontot. — Ott elől, az uszálynál — orditj* most már a fiu. A lány belekapasz­alig-alig moccan valami a látóhatá- j észre hogy figyelik. Sehol semmi j ron belül. A bid lábánál az őrszem; nesz, nem is gondolhatja, vagy ta­bakkanesa koppan bele olykor-oly-í Ián nem is akar rágondolni, bogy kor az éjszakába s csak ritkán tű- ] valaki élőlény még a közelben van. Most egy iszonyú elnyújtott kiál­tás bugyborékol fel a viz színéről: — Jaj... nik fel itt-ott egy árnyék a tiszaparti éjszakában. A klinikák előtt egy emberpár könyököl a korlátra. Messziről csak a körvonalakat lehet látni, de ha sziuluettszerfi Olyan, mintha a bánat lebegne egy Böeklin képen­asszony meggondolta [magát. Segit. Felfedi ragyogó aú­ködalakja^A^ ,me«ad.ta az ' "ányt, [klubhazi ember már Ugrik is a eső­_ . ,. . uakba és hasitja a vizet a hang irá­- Szolm kene - sngja a lanyjnyába Luna ^ még közelebbhuzódva a fiúhoz. A fiu felegyenesedik. Érzi, hogy Icát és mutatja az Utat'a^ónakoa közelebb megy az ember rájön arra,ítényleg kellene lenni valamit. De!embernek­amit ugy is sejthetett volna, már ] máij késő. ) A fuldokló még egyszeri feibuí­mintlíogy szerelmesek álmodoznak Az ráruyék* boieveti magát a viz-]kan. Nő. A halál küszöbéről vissza­bele a végtelen nyári éjszakába. A be. Hatalmas csobbanás követke- sikoltó hang elárulja, szerelmesek nyelvén beszélnek: zik s a viz széles gyűrűben kezd-! —Jaj... hallgatnak. A fin átöleli a lány vál- táncolni a folyó tükrén. A hold, ! A csónakos ember már ott van, Megjött S V CZAJA Megjött! a Valéria­térre nagy megnyitó díszelőadás. Ma pénteken, augusztus 28-án este fél 9 órakor A további előadások sorrend i adás: d. u. 4, 8 és este fél í 4 és este fél 9 órakor. —- — - « '— " ~ Jgfoiipás e&kerwése vá^Mt legvtáv***? d, *

Next

/
Thumbnails
Contents