Délmagyarország, 1942. július (18. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-12 / 156. szám

fi KET TENGER CSATORNÁJA ff Hogyan valósította meg a fáraók álmát Lesseps Ferdinánd ? Copyright by Délmagyatország I — Belátom, Hogy Őfelsége kor-1 ne akadályozzák meg. mányának igaza van. Sajnos azon- j A helyzet tehát az, hogy az épi­ban, nem tehetek semmit. Az épí- \ tési engedélyt ugyan kifejezetten tési engedélyt Lessepsnek adtam, nem adják meg — ez az engedély aki francia állampolgár. Ha most végesvégig nem érkezik meg —, de beavatkoznék az ügybe, ebből nem- elvégre engedély nélkül is lehet csa­Irta: Dr. Kemény István fent, hogy az építkezési munkákat ? hogy a távirat unokájának halálhí­rét hozta. zetközi bonyodalom támadna. Ké­rem őfelsége kormányát, hogy in­terveniáljon ebben az ügyben — Párisban. Magam is nagyon hálás leszek érte. A munka közben persze folyik tovább Elvégre a részvényeseket meg kell nyugtatni. Viszont Anglia nem hajlandó a játékba belemenni. Amikor látja, hogy az alkirállyal nem boldogul, a szultánnak küld ultimátumot: Küldjenek Konstan­tinápolyból parancsot Saidnak, hogy azonnal vessen véget a mun­kának. A szultán nem szereti a nemzet­közi bonyodalmakat. Ha Anglia kí­vánja, elküldi az ultimátumot. (Úgyis tudja, hogy Said a papírko­sárba dobja.) így is történik, Alexandriában kellő revereneiával fogadják a szultán legfelsőbb leve­lét — és elhelyezik az udvari levél­tárban. A munka folyik tovább. Viszont Lesseps tisztafejű ember 3s látja, hogy ha nem tesz valami lyen irányban döntő lépést, akkor ennek a komédiának előbb-utóbb rossz vége lesz. Elvégre arról sin­csen százszázalékosan meggyőződve, rogy a francia kormány körében jó szemmel nézik a Szuez körül tör­ténő eseményeket. Ekkor eszébe iut egy szép asszony, aki hozzá még rokon is. És aki azóta elérke­zett a francia trónig. tornát építeni . . . Lesseps gőzerővel fog munkához. Éppen elég időt pocsékolt már el a különböző »jegyzékváltásokka,l«. Ugy érkezik vissza a csatorna mellé, mint győzelmes hadvezér- Büszke a sikerére és joggal büszke is lehet rá. összehívja a munkásokat és lendületes beszédet tart nekik. A munkások soraiban csaknem min­den nemzetiség képviselve van. Lé­legzetük visszafojtva, csillogó sze­mekkel hallgatják Lesseps szavait: — Az egész világ rátok tekint. Fantasztikus szuggeráló erő árad az ötvenhétévee Lesseps szeméből. Olyan lelkesedés tört ki a munká­sok között, hogy képesek volnának tűzbe menni érte De a megpróbáltatásoknak még nincsen végük. A külső bonyodal­mak elcsitulnak ugyan, de mit ér mindez, ha fogytán van a pénz. Hi­szen ne felejtsük el: a részvények­nek csaknem a negyedrészét nem si­került elhelyezni Kellemetlen nehézségek jelentkez­nek' a munka folytatása köriil. A nehézségeket persze mindenütt észreveszik, hiszen az ilyesmit ig»­gán nem lehet titkojni. A részvé­nyek árfolyama kezd szépen lassan lefelé Csúszni, ötszáz frankról négy­száznyolcvanra, azután négyszázra majd mind rohamosabban lefelé. Alig egy héttel az újabb nehéz­sógek jelentkezése után már osak száznyolcvannal jegyzik a Szuez részvényeket Rémhírek szállnak szájról-szájra: a társaság a esőd szélén áll (Folytatjuk.) Át lehet-e telepiteni megfelelőbb helyre a körtöltésen kivül épült telepeket Baktó és Somogyitelep árvízkárosultjainak küldöttség* a helyettes polgármesternél (A Délmagyar ország munkatársá. túl) Szombat délben a Baktó és a Somogyitelep árvízkárosultjainak népes küldöttségét vezette dr. Tóth Béla helyettes polgármesterhez Erre a fanatikus lelkesedésre;Uresz István törvényhatósági bi, nagy szükségük van, hiszen a gé- zottsági tag. A küldöttség feltárta „Az egész világ rátok tekint" Parisban utazik, külön kihallga­tásra jelentkezik Eugéniánál, utána pedig együtt mennek át a császár lakosztályába. — Hogyan lehetséges az — kérdi tőle a császár —, hogy az ön mun­káját olyan sokan ellenzik. Miért van olyan sok ellensége szerte a világon? — Felség, ennek egyetlenegy oka van. A gyönge embert mindig el akarják gáncsolni. Rólam azt hi­szik, hogy gyönge vagyok. Mert azt hiszik, hogy Felséged nem támogat engem. A császár meghökkenve néz Les­sepsre. Egy darabig gondolkodik, tekintete Eugéniára téved, azután osendesen megszólal: — Legyen nyugodt. Mától fogva szárnífhat védelmemre és támogatá­somra. A kihallgatás ezzel véget ér. Az eredmény pedig hamarosan mu­tatkozik. Az angolok ellenállása alábbhagy és a Porta sem okve­tetlenkedik többé. A csatorna meg­építésének szükségessége körül nem folyhat több vita. Lesseps legyőzte ellenfeleit. É« alig néhány nappal a párisi audencia után a török miniszterta­nács már hivatalos jelentést ad ki a Szúezi-csatprna ügyében: — A minisztertanács megállapít­ja, hogy az alkirály terve minden tekintetben szem előtt tartja az ot­tomán birodalom érdekeit és ennek következtében felhívja a hatóságo­pek még nem érkeztek meg ós gé­pek nélkül csatornát építeni nem taftozift, a legnagyobb gyönyörfisé­gek k|zé. A késedelemnek persze nem Lesseps az oka. Régesrégen megrendelte már a gépkolosSzuso­kat, de a megrendelést mégis Csak függőben kellett tartani addif?, amíg az engedély kérdése jobbra vagy balra el nem dől „Folytatjuk a munkát" Hihotetlen nehézségekkel kényte­lenek megküzdeni. Robbantások után kosarakban hordják el a tör­meléket. hiszen a kotrógépeken még csak most csomagolják valamilyen párisi vagy berlini gyár ndvarán. Az iszapot is két kezük mnnkájáva' kell elhordani. Azután az egyéb megpróbáltatások: tizenhatezer teve szállítja a munkások számára az ivóvizet. Bizony gyakran előfordul, hogy ezek a tevék néhány órát késnek. Az embertelen hőségben ke­serves dolog ezt a késést elviselni. A munkások mégsem morognak. Hiszen ott van közöttük kora reg­geltől késő éjszakáig a nagy munka irányítója, Lesseps is- És az embe­rek csodálattal állapítják meg: — Ez aztán ember a talpán. A mult héten vérmérgezést kapott, de nem hagyta abba a munkát. Teg­napelőtt leesett a lóról és alaposan összeütötte magát. Más legalább ry hétig ágyban feküdt volna utána, ö úgy tett. mintha semmi sem tör­tént volna. Egy napon távirat érkezik a tá­borba. A kihordó Lessepset keresi. Feltépi a táviratot, egy pillanatra elsápad. leveszi a kalapját, össze­kulcsolja kezét, majd erélyes arccal fordul a körülállókhoz: — Uraim, folytassuk a munkát. Csak napokkal később derül ki. a polgármester előtt az árvizes te­rületek telepes lakosságának állan­dó csapásokkal telített szomorú éle­tét, főleg azt, hogy a tavaszonkánt feltörő viz tömegével rongálja meg és dönti le a házakat. A küldöttség azt kérte, hogy a város hatósága gondoskodjék arról, hogy áttele­pülhessenek más, az árvizi csapa soktól kevésbé veszélyeztetett hely re­Dr. Tóth Béla helyettes polgár­mester válaszában közölte a kül­döttséggel, hogy a város hatósága a legteljosebb együttérzéssel mindent elkövet, hogy megszüntesse a sze­gedi területeket állandó veszéllyel fenyegető árvizi rombolásokat. KIs­zol kapcsolatban nagyarányú árvíz­védelmi intézkedések történtek az elmúlt években, sajnos azonban az a helyzet, hogy egyes telepe* a körtöltésen belüli területeken rendkívül mély fekvése miatt a leg l kellett volna elhelyezni. LegfeljebS messzebbmenő intézkedések mellett | levonhatjuk azt a konzekvenciát, is számolni kell bizonyos visszatérő \ hogy a körtöltésen kívüli telepilés­talajvizi áradásokkal. A város g<jn- j m tartózkodni fog a város. Né­doskodni fog róla. hogy a veszélyt. ^„y évvel ezelőtt éppen ezekből a® minimumra csökkentse, az áttele-1 elgondolásokból felmerült az áttele­pítés a velejáró roppant költségei ipités ötlete. A terv szép is, nagy­miatt azonban jelenleg megoldhji- j vonalú is, tagadhatatlanul sok prob­•/• ft t-7St 1*.7,1 1 ' » i 1 i - . . . sok szempontot, igy például a talaj­vizkórdóst, annakidején uem^ vet­tek figyelembe, de arra se gondolt senki, hogy az első telepítések után gombamódra fognak elszaporodna a körtöltésen kivül ezek a telepek. De nem gondolt a telepeken letp­lopedő lakosság sem azokra a hát­rányokra, amelyek miatt, a talaj­nedvességtől eltekintve is, ma már vissza szeretne kerülni a városba­A telepek távol vannak a várostól, minden szórakozási, közhivatali, be­szerzési helytől s a tapasztalat azt mutatja, hogy ma már senki sem megy szívesen lakni a körtöltésen kívüli telepekre. Az ott felnőtt fia­talság is begravitál a városba s ma az a helyzet, hogy a telepek la­kosságának száma csökken s jófor mán Csak a telepítő őslakossága la kik odakünn, az. akinek háza, telke, földje van, de ezek közül is, aki csak teheti, igyekszik bejutni a vá­rosba. — A helyzeten azonban ma már nem segíthetünk azzal a megálla­pítással, hogy mindezeket a telepe­tatlnnnak látszik. A telepek helyzetével és az átte­lepítés gondolatával kapcsolatban beszélgettünk dr. Tóth Béla helyet­tes polgármesterrel, aki a követke­zőket mondotta a Délmagyar ország munkatársának: — A város hatósága az elmúlt lémát megoldana, azonban kiszá­míthatatlan anyagi áldozatokkal járna a jelenlegi telepek megszün­tetése, illetve azok áttelepítése va­lamelyik körtöltésen belüli részre s éppen ezért érdemben sem akkor nem foglalkozott, a kérdéssel a vá­ros, sem most nem gondolhat erre. Ettől függetlenül azonban mindent , , , , 'Ubh<iimuiu uzoniiau minueni VÍTitJÍ^S^' "ÍK. í »Ikövetii»k. hogy a telepek lakó,­már minden körtöltésen kiviili le­iepülési tervet vagy programot V vett a napirendről. A körtöltésen kívüli telepítéseknek alapgondolata abban az időben, amikor létesültei: ezek a telepek, az volt, hogy olcsó J földhöz és telekhez kell juttatni a szegényebb néposztályokat. Sajnos j RÁDIÓ — KERÉKPÁR — VARRÓGÉP i r oeci> — le!í Kír « Marhovics oki. gépészmérnök S/aMd Telefon : 30 - 20. Halaimat raktár' Olcsó str! Re,zle;! ságának helyzetén segítsünk ugy árvízvédelmi, mint közlekedési ós egyéb szempontokból. BÚTOR raklaiuinat megnagyobbítottam XAKUSZI Kossuth I. s-u?. 5. sz. alatt. ndvaiHnn, ahol sajátkészítésű, legmagasabb igényeket is kielégítő binorok nagy választékban, legolcsóbb áron szerezhetők be. Részletre t».

Next

/
Thumbnails
Contents