Délmagyarország, 1942. július (18. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-12 / 156. szám

fi KET TENGER CSATORNÁJA ff Hogyan valósította meg a fáraók álmát Lesseps Ferdinánd ? Copyright by Délmagyatország I — Belátom, Hogy Őfelsége kor-1 ne akadályozzák meg. mányának igaza van. Sajnos azon- j A helyzet tehát az, hogy az épiban, nem tehetek semmit. Az épí- \ tési engedélyt ugyan kifejezetten tési engedélyt Lessepsnek adtam, nem adják meg — ez az engedély aki francia állampolgár. Ha most végesvégig nem érkezik meg —, de beavatkoznék az ügybe, ebből nem- elvégre engedély nélkül is lehet csaIrta: Dr. Kemény István fent, hogy az építkezési munkákat ? hogy a távirat unokájának halálhírét hozta. zetközi bonyodalom támadna. Kérem őfelsége kormányát, hogy interveniáljon ebben az ügyben — Párisban. Magam is nagyon hálás leszek érte. A munka közben persze folyik tovább Elvégre a részvényeseket meg kell nyugtatni. Viszont Anglia nem hajlandó a játékba belemenni. Amikor látja, hogy az alkirállyal nem boldogul, a szultánnak küld ultimátumot: Küldjenek Konstantinápolyból parancsot Saidnak, hogy azonnal vessen véget a munkának. A szultán nem szereti a nemzetközi bonyodalmakat. Ha Anglia kívánja, elküldi az ultimátumot. (Úgyis tudja, hogy Said a papírkosárba dobja.) így is történik, Alexandriában kellő revereneiával fogadják a szultán legfelsőbb levelét — és elhelyezik az udvari levéltárban. A munka folyik tovább. Viszont Lesseps tisztafejű ember 3s látja, hogy ha nem tesz valami lyen irányban döntő lépést, akkor ennek a komédiának előbb-utóbb rossz vége lesz. Elvégre arról sincsen százszázalékosan meggyőződve, rogy a francia kormány körében jó szemmel nézik a Szuez körül történő eseményeket. Ekkor eszébe iut egy szép asszony, aki hozzá még rokon is. És aki azóta elérkezett a francia trónig. tornát építeni . . . Lesseps gőzerővel fog munkához. Éppen elég időt pocsékolt már el a különböző »jegyzékváltásokka,l«. Ugy érkezik vissza a csatorna mellé, mint győzelmes hadvezér- Büszke a sikerére és joggal büszke is lehet rá. összehívja a munkásokat és lendületes beszédet tart nekik. A munkások soraiban csaknem minden nemzetiség képviselve van. Lélegzetük visszafojtva, csillogó szemekkel hallgatják Lesseps szavait: — Az egész világ rátok tekint. Fantasztikus szuggeráló erő árad az ötvenhétévee Lesseps szeméből. Olyan lelkesedés tört ki a munkások között, hogy képesek volnának tűzbe menni érte De a megpróbáltatásoknak még nincsen végük. A külső bonyodalmak elcsitulnak ugyan, de mit ér mindez, ha fogytán van a pénz. Hiszen ne felejtsük el: a részvényeknek csaknem a negyedrészét nem sikerült elhelyezni Kellemetlen nehézségek jelentkeznek' a munka folytatása köriil. A nehézségeket persze mindenütt észreveszik, hiszen az ilyesmit ig»gán nem lehet titkojni. A részvények árfolyama kezd szépen lassan lefelé Csúszni, ötszáz frankról négyszáznyolcvanra, azután négyszázra majd mind rohamosabban lefelé. Alig egy héttel az újabb nehézsógek jelentkezése után már osak száznyolcvannal jegyzik a Szuez részvényeket Rémhírek szállnak szájról-szájra: a társaság a esőd szélén áll (Folytatjuk.) Át lehet-e telepiteni megfelelőbb helyre a körtöltésen kivül épült telepeket Baktó és Somogyitelep árvízkárosultjainak küldöttség* a helyettes polgármesternél (A Délmagyar ország munkatársá. túl) Szombat délben a Baktó és a Somogyitelep árvízkárosultjainak népes küldöttségét vezette dr. Tóth Béla helyettes polgármesterhez Erre a fanatikus lelkesedésre;Uresz István törvényhatósági bi, nagy szükségük van, hiszen a gé- zottsági tag. A küldöttség feltárta „Az egész világ rátok tekint" Parisban utazik, külön kihallgatásra jelentkezik Eugéniánál, utána pedig együtt mennek át a császár lakosztályába. — Hogyan lehetséges az — kérdi tőle a császár —, hogy az ön munkáját olyan sokan ellenzik. Miért van olyan sok ellensége szerte a világon? — Felség, ennek egyetlenegy oka van. A gyönge embert mindig el akarják gáncsolni. Rólam azt hiszik, hogy gyönge vagyok. Mert azt hiszik, hogy Felséged nem támogat engem. A császár meghökkenve néz Lessepsre. Egy darabig gondolkodik, tekintete Eugéniára téved, azután osendesen megszólal: — Legyen nyugodt. Mától fogva szárnífhat védelmemre és támogatásomra. A kihallgatás ezzel véget ér. Az eredmény pedig hamarosan mutatkozik. Az angolok ellenállása alábbhagy és a Porta sem okvetetlenkedik többé. A csatorna megépítésének szükségessége körül nem folyhat több vita. Lesseps legyőzte ellenfeleit. É« alig néhány nappal a párisi audencia után a török minisztertanács már hivatalos jelentést ad ki a Szúezi-csatprna ügyében: — A minisztertanács megállapítja, hogy az alkirály terve minden tekintetben szem előtt tartja az ottomán birodalom érdekeit és ennek következtében felhívja a hatóságopek még nem érkeztek meg ós gépek nélkül csatornát építeni nem taftozift, a legnagyobb gyönyörfiségek k|zé. A késedelemnek persze nem Lesseps az oka. Régesrégen megrendelte már a gépkolosSzusokat, de a megrendelést mégis Csak függőben kellett tartani addif?, amíg az engedély kérdése jobbra vagy balra el nem dől „Folytatjuk a munkát" Hihotetlen nehézségekkel kénytelenek megküzdeni. Robbantások után kosarakban hordják el a törmeléket. hiszen a kotrógépeken még csak most csomagolják valamilyen párisi vagy berlini gyár ndvarán. Az iszapot is két kezük mnnkájáva' kell elhordani. Azután az egyéb megpróbáltatások: tizenhatezer teve szállítja a munkások számára az ivóvizet. Bizony gyakran előfordul, hogy ezek a tevék néhány órát késnek. Az embertelen hőségben keserves dolog ezt a késést elviselni. A munkások mégsem morognak. Hiszen ott van közöttük kora reggeltől késő éjszakáig a nagy munka irányítója, Lesseps is- És az emberek csodálattal állapítják meg: — Ez aztán ember a talpán. A mult héten vérmérgezést kapott, de nem hagyta abba a munkát. Tegnapelőtt leesett a lóról és alaposan összeütötte magát. Más legalább ry hétig ágyban feküdt volna utána, ö úgy tett. mintha semmi sem történt volna. Egy napon távirat érkezik a táborba. A kihordó Lessepset keresi. Feltépi a táviratot, egy pillanatra elsápad. leveszi a kalapját, összekulcsolja kezét, majd erélyes arccal fordul a körülállókhoz: — Uraim, folytassuk a munkát. Csak napokkal később derül ki. a polgármester előtt az árvizes területek telepes lakosságának állandó csapásokkal telített szomorú életét, főleg azt, hogy a tavaszonkánt feltörő viz tömegével rongálja meg és dönti le a házakat. A küldöttség azt kérte, hogy a város hatósága gondoskodjék arról, hogy áttelepülhessenek más, az árvizi csapa soktól kevésbé veszélyeztetett hely reDr. Tóth Béla helyettes polgármester válaszában közölte a küldöttséggel, hogy a város hatósága a legteljosebb együttérzéssel mindent elkövet, hogy megszüntesse a szegedi területeket állandó veszéllyel fenyegető árvizi rombolásokat. KIszol kapcsolatban nagyarányú árvízvédelmi intézkedések történtek az elmúlt években, sajnos azonban az a helyzet, hogy egyes telepe* a körtöltésen belüli területeken rendkívül mély fekvése miatt a leg l kellett volna elhelyezni. LegfeljebS messzebbmenő intézkedések mellett | levonhatjuk azt a konzekvenciát, is számolni kell bizonyos visszatérő \ hogy a körtöltésen kívüli telepiléstalajvizi áradásokkal. A város g<jn- j m tartózkodni fog a város. Nédoskodni fog róla. hogy a veszélyt. ^„y évvel ezelőtt éppen ezekből a® minimumra csökkentse, az áttele-1 elgondolásokból felmerült az áttelepítés a velejáró roppant költségei ipités ötlete. A terv szép is, nagymiatt azonban jelenleg megoldhji- j vonalú is, tagadhatatlanul sok prob•/• ft t-7St 1*.7,1 1 ' » i 1 i - . . . sok szempontot, igy például a talajvizkórdóst, annakidején uem^ vettek figyelembe, de arra se gondolt senki, hogy az első telepítések után gombamódra fognak elszaporodna a körtöltésen kivül ezek a telepek. De nem gondolt a telepeken letplopedő lakosság sem azokra a hátrányokra, amelyek miatt, a talajnedvességtől eltekintve is, ma már vissza szeretne kerülni a városbaA telepek távol vannak a várostól, minden szórakozási, közhivatali, beszerzési helytől s a tapasztalat azt mutatja, hogy ma már senki sem megy szívesen lakni a körtöltésen kívüli telepekre. Az ott felnőtt fiatalság is begravitál a városba s ma az a helyzet, hogy a telepek lakosságának száma csökken s jófor mán Csak a telepítő őslakossága la kik odakünn, az. akinek háza, telke, földje van, de ezek közül is, aki csak teheti, igyekszik bejutni a városba. — A helyzeten azonban ma már nem segíthetünk azzal a megállapítással, hogy mindezeket a telepetatlnnnak látszik. A telepek helyzetével és az áttelepítés gondolatával kapcsolatban beszélgettünk dr. Tóth Béla helyettes polgármesterrel, aki a következőket mondotta a Délmagyar ország munkatársának: — A város hatósága az elmúlt lémát megoldana, azonban kiszámíthatatlan anyagi áldozatokkal járna a jelenlegi telepek megszüntetése, illetve azok áttelepítése valamelyik körtöltésen belüli részre s éppen ezért érdemben sem akkor nem foglalkozott, a kérdéssel a város, sem most nem gondolhat erre. Ettől függetlenül azonban mindent , , , , 'Ubh<iimuiu uzoniiau minueni VÍTitJÍ^S^' "ÍK. í »Ikövetii»k. hogy a telepek lakó,már minden körtöltésen kiviili leiepülési tervet vagy programot V vett a napirendről. A körtöltésen kívüli telepítéseknek alapgondolata abban az időben, amikor létesültei: ezek a telepek, az volt, hogy olcsó J földhöz és telekhez kell juttatni a szegényebb néposztályokat. Sajnos j RÁDIÓ — KERÉKPÁR — VARRÓGÉP i r oeci> — le!í Kír « Marhovics oki. gépészmérnök S/aMd Telefon : 30 - 20. Halaimat raktár' Olcsó str! Re,zle;! ságának helyzetén segítsünk ugy árvízvédelmi, mint közlekedési ós egyéb szempontokból. BÚTOR raklaiuinat megnagyobbítottam XAKUSZI Kossuth I. s-u?. 5. sz. alatt. ndvaiHnn, ahol sajátkészítésű, legmagasabb igényeket is kielégítő binorok nagy választékban, legolcsóbb áron szerezhetők be. Részletre t».