Délmagyarország, 1942. július (18. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-05 / 150. szám

Márai Sándor; A »Füves könyv«-ből Arról, hogy szabadok vaevunk Mikor a hatalmasokkal állsz szemközt gondolj mindig arra, kitől kapták ezek az emberek hatalmukat! S mit is tehetnek ellened? Elvehetik javaidat, szabadságodat, vagy életedet? És aztán? Parányi mikroba, fertőző baktérium is elveheti életed, mely törékeny és mulandó, mint a rovarok élete. Nem, a leghatalmasabb úrnak sincs igazi hatalma lelked fölött s ezért tehetetlen, ha te igazságos vagy s ő igazságtalan. Csak akkor tehet ellened valamit, ha téged bűnben talál s ő igazságos. Ezért ne arra gondolj, mit mondasz majd a nagy úrnak, hogyan viselkedek Csak arra gondolj. hogy szabad vagy, amíg igazságos s a nagy úr tehetetlen igazságod ellen. ArróJ, hogy a bölcsek is meghalnak Minden olvasmánynak, mely álláspontra és magatartásra taaít a halállal szemközt, megalázó és csüggesztő utóize van. Mind ez «ars beate moriendi«-k, az ókor pogány és a középkor keresztény bölcsei, a sztoikusok, a hitvallók, a humanisták, az újkor természettudósai iparkodnak meggyőzni, hogy a baláltól egyáltalán nem kell félni. Védekezésül és magatartásként, egyesek gőgöt és magasztos méltóságot ajánlanak, mások bölcs szelídséget és beleegyezést, megint mások közönyt,, egyesek rajongást, vágyakozást, mintha a halál valamilyen legfőbb jó lenne, a túlvilági idvez illés belépőjegye, melyet megváltani nem is siethetünk eléggé mohón. Igy beszél Seneea, mikor közönyt tanít, mert elénk tárja milyen semmis, esendő ós figyelemre méltat lftn taindaz, amit elhagyunk az életben, így a keresztény Bobeti aa, igy Huxley, a természettudós, mikor úgy látja az életet és a halált, mint egyfajta vegyi folyamat két változatát. Minden bölcs iparkodik valamilyen emberi álláspontra tenni szert a halál rémségével szemben. Ez az ipa^kodás emberi, megható. Éppen ezért reménytelen. Gondolj arra. hogy a bölcsek is meghalnak. S hasztalan mondják: »a halál csak változás* — szívünket 8 ennen szívüket sem tudják e bölcseséggel megnyugtatni- Értelmük talán megismeri az igazságot; szívük nyugtalan marad. Seneea fogvacogva halt meg. Ne rösteld a halálfélelmet, ne szegyeid megvallani, hogy fáj itthagynod ezt a türelmes és nagyszerű bizonytalanságot, az életet, az ismeretlen s baljós bizonytalanságért, ami a halál, a megszűnés, a változás. B'élj csak nyugodtan. Ne sopánkodj, de félj. Máskülönben, ha ez könnyít lelkeden, sopánkodhatsz is. Ne akarj *méltóságteljesen», tehát hazugon meghalni. Halj meg, ahogy éltél: embermódra, tehát kissé hősiesen és gyáván is. A hazáról és az államról haza nemcsak í'öld és begy, halott hősök, anyanyelv, őseink eáontjaí a temetőkben, kenyér és táj, nem. A haza. te vagy, szőröstül-bőröstül, testi és lelki nyvoltódban; ő szült, ő temet el„ őt éled és fejezed ki, mind a nyomorult, nagyszerű, lángoló s unalmas pillanatokban, melyek összessége életed alkotja- S életed a haza életének egy pillanata is. Hazaszeretetre nem tudlak megtanítani: őrült az, aki önmagát megtagadja. Hazád a történelmi méretekben megnagyított és időtlenített személyiség. A haza a végzet, személyesen is. Nem fontos, «szereted«-e, vagy sem? Egyek vagytok A barátságról Nincs emberi kapcsolat, mely megrendítőbb, mélyebb lenne, mint a barátság- A szerelmesek, igen, még a szülők és gyermekek kapcsolatában is mennyi az önzés és a hiúság! Csak a barát nem 8gz5, másképpen nem barát. Csak a barát nem hiú, mert minden jót és szépet barátjának akar, nem önmagának. A szerelmes mindig a kaivalami t; a barát nem akar önmagának semmit. A gyermek mindig kapni akar szüleitől, túl akarja szárnyalni atyját; a barát nem akar kapni, sem túlszárnyalni. Nincs titkosabb és nemesebb ajáudék az életben, mint a szűkszavú, megértő, türelmes és áldozatkész barátság. S nincs ritkább. Montaigne mikor eltűnődött az érzés fölött, mely La Boetie-hez fűzte, ezt mondotta: * Barátok voltunk. Mert ő volt. 5 s mert én voltam éa.» Ez felette pontos. S. Seneea ezt írja. egyhely Luciliusnak: >Aki barát, szeret, de aki szeret, nem mindig barát*. Ez a megállapítás több is mint pontosság: ez már az igazság. Minden szeretet veszélyes, mert önzés é- fukarság is lappanghat hamujában. Csak a barát vonzalma önzetlen, nincs benne érdek, sem érzékek játéka. A barátság szolgálat, erős ós komoly szolgálat, a legnagyobb emberi próba és szerep. A Rendről és a Gondviselésről Nevelhetünk-e valakit hazaszeretetre? Mintha ezt mondanám: •Korbáccsal és szöges ostorral kényszerítelek, bogy szeresd önmagadat*. A Ugy tapasztaltam, bogy az emberi élet alján rend van. S mert az emberi élet a Teremtés legbonyolultabb megnyilatkozási formája, valószínű. hogy máshol Is rend van, a kezdetlegesebb és egyszerűbb létezés világában is, a kőzetek, mosómedvék, hüllők és a bolygócsillagok természetében is. Mindenben rend van, a dolgok eljutnak hozzánk, akkor is, ha ujjunk sem mozdítjuk s rend van abban is, hogy időnként mozdítjuk ujjunkat- vagy lelkünket a célból, hogy a dolgok eljussanak hozzánk s mi is eljussunk bizonyos helyzetekhez, emberekhez, gondolatokhoz, melyekhez személy szerint, elodázhatatlanül közünk van. Mindebben rend van, ebben hiszek. De hiszek abban is, hogy e rend • Fví^cílocl brlesiteip a mélyen tisztelt vásárlóközönségei, J/ii„ O „1„tf L,rifcMie§J hogy ür. Sa,gó és Tórsa cég(öl küépíenv és IkOlCSCy U* Z. 31311 RSftts- és divatáru üzletet nyitotta ni Szíves érdeklődését és személyes látogatását kérve vagy k kiváló • tisztelettel Faragó Sándor rőfös és divalárukereskedő Szered, Kölcsey u. 2. sz. mögött szándék is van, szúuJék, melyet nem ismerek. Nevezd, ahogy akarod. Én Gondviselésnek nevezem, Ez a szándék törődik velem, személyesen, büntet- vezet, elrendezi dolgaim, a mélybe taszít, minden pillanatban ellenőriz, építi körülöttem a világot és épít engem a világban, felhasznál. Aki ezt nem érzékeli idővel, vaksi és süket. Minden mögött a Goadviselés van: ebben is hiszek. A méltányos ítélkezésről Olyan méltányossággal ítélni a magad ügyében is, mint ahogy méltányosságra neveled magad a mások ügyében. Nincs jogod a türelmetlenséghez, méltatlanságboz, túlzott követeléshez magaddal szemben sem. Ha azt akarod, hogy a világ elismerje emberi rangodat, ismerd el te is a magad rangját. S viselkedj annak megfelelően, türelmesen és nagylelkűen. Ne követelj magadtól többet, sem mást, sem rosszabbat, mint amit te méltányosnak ítélsz mások számára. Nem lehet önmagunkkal szemben feltétlenül követelőzni. Iparkodj szerény lenni, tudjad, hogy erőid gyászosan végesek. Munkában, becsvágyban, emberi igényben szánd magad is, uem csak a többieket. Nem elég az embereket sajnálni; sajnáld magad is. Te is ember vagy; s oly könnyű ezt a világi versenyben elfelejteni. Némítsak mások felejtik el; legtöbbször magad is. Arról, hoey a csomagolás öregít Rllást keres egyetemi végzettségű őskeresztény 32 éves komoly ember kalkulációs, esetleg bizalmi munkakörben nagyobb gyárnál, vagy vállalatnál. Ajánlatot 43-as postafiókra kérem Utazz, de kis poggyásszal. Utazz, de minden pillanatban tudjad, bogy nincs igazi maradása sehol az utasnak- Ne tölts sok időt málhád rendezgetésével, ne cipelj útjaidra fölösleges tárgyakat A csomagolás öregít Az élet apró, mellékes feladatai öregítenek a legfurfangosabban. A szöszmötölés, a mindennapok szertartásainak fölösleges bonyodalmai,, a leszakadt gombok felett érzett bosszúság, az idejében el nem küldött levelek gondja, a csomagolás útközben. Az_ember nem csak dramatikusan öregszik, lengő fehér fürtökkel és meszes erekkel, nem. Az ember akkor is idő előtt öregszik, ha a szennyes nem fér ogy bél múltán má'hádba, holott egy hét előtt, vasalt' állapotban, még pom pásati elfért. Utazz könnyen, mim a madarak. Igy messzebb jutsz é fiatal maradsz Arról, hogy az árulót nem kel! sajnálni kötve vannak egymáshoz, valamilyen mély és érthetetlen törvény szerint. A gyilkos legtöbbször bitóra megy. De az áruló kezed szorongatja. az áruló szemedbe néz, terveid faggatja, veled sóhajt, nyög fogadkozik. Az árulónak ne bocsáss meg soha. Az árulónak ne irgalmazz. Aki egyszer elárult — férfi vagy nő. mindegy —, atinak számára nincs többé vizsga, mentség, feláldozás. Száműzzed életedből. Részvét nélkül nézzed sorsát. Közösségben és magánéletben ő az utolsó ember, nincs mentség számára. Halálosvégü szurkálás tettesét keresi a rendőrség (A Délmagyarország munkatársától) Gyilkosság ügyben nyomoz a szegedi rendőrség. Junius '29-én a szegedi mentők súlyos szúrt sebbe! szállították be Tömörkényről a szeged! sebészeti klinikára Losonczi István 25 éves tömörkényi földművest. Losonczi azrjap több barátjával együtt az egyik tömörkényi vendéglőben borozgatott, ahol szóváltásba keveredett egy ismeretlen férfivel. Losonczi a vendéglőből egyedül tért haza, az országúton egy magastermetü férfi ugrott eléje s feltartóztatta. — Most meglakolsz! — mondotta az idegen, majd hirtelen zsebkési rántott elő és még mielőtt Losonczi kitérhetett volna, hasbaszurta * földművest. Losonczi a szúrás után nem vesztette el eszméletét, birokra kelt támadójával, aki azonban crősebbnek bizonyult és még többször hasbaszurta a szerencsétlen embert- Losonczi a szúrások következtében elvesztette az eszméletét, mire támadója elmenekült. A földművesre másnap találtak rá ós a sebészeti klinikára szállították. A klinika szombaton értesítettel a rendőrsége, hogy a szerencsétlen földműves hasháryagyulladás következtében meghalt. A rendőrség a földműves ismeretlen támadójának kézrekeritésére erélyes nyomozást indított. Szeged szab. kir. város és környéke Címtára és lakjegyzéke a közeli hetekbpn megjelenik A többszáz oldalos régóta nélkülözött mű közli Szeged összes városi és állami hivatalait, intézményeit, vállalatait. Szakmai részében hozza a szegedi iparosok, kereskedők névsorát, a város lakosságának pontos isimét és lakását, a környék nagyobb vállalatait. A Címtár összeállítása most f«' Az emberi perben, amikor csak lehet, felmentő ítéletet hozni. Csak akkor nem, ha a vádlottat lassú és idegen kitervelt árulás bűnében találod bűnösnek. A gyilkosnak' is hamarább bo-! jeződött be és szerkesztőség ezúton esátani meg, TOint az árulónak. A kéri az UJ IPARENGEDÉLYESE' gyilkos legtöbbször indulatban cse- KET, hogy CÍMÜKET - nehogf lekszik s egész sorsával fizet éret esetleg kimaradjanak — KÖZÖL' te. A gyilkos ós áldozat legtöbbször JÉK a 170. sz. postafiók címére. H^HHH