Délmagyarország, 1942. július (18. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-05 / 150. szám

Beszélgetés muzsikus cigányokról a* utánpótlás nehézségeiről, szövegbeli keserűségekről, a nevezetes szegedi múltról és az elfogyott mulatozókrói (A Délmagyarország munkatársétól) Az alább következő sorok kisegítő adatok azok számára, akik valamikor foglalkozni akarnak a szegedi muzsikus-cigányok történetével. Az első szegedi cigányzenekart 1824-ben szervezte meg Erdélyi Mihály. Abban a korban a Szilberek, Kordák, Wőberek, Kolbok, Götzök voltak az uralkodó családok, akik épp ugy szerettek mulatni, akárcsak a... tévedés, nem azt fogom irni, hogy mint a maiak. A mai embernek fogalma sincs a romlátásról. Nem méltányolja, nem érti a cigánymuzsikát, de nem is érdemli meg. A kedély legmagasabb fokának sem azt a bajdani duhaj tempót tartom, mikor nyegle ficsurak tükröket törtek be részeg állapotukban, vagy féllábon muzsikáltatták a cigányt. Bár megesett az is, hogy hanyatt kellett szegény fejüknek feküdniök. Így aztán a jó cigánynak már alig van hírmondója. Hogy ki a méltó utód Szegeden, azt nem merem leirni. mert villongás üt ki Felsővároson. De van még néhány belőlük, hála Istennek. Annál nehezebb az utánpótlás. A Cigányt ugyanis tanítani kell, különben hamar beigazolódik az éppen róluk vett — bár más téren sem ismeretlen — mondás, hogy a legjobb prímásból is nagybőgős lesz egyszer. Azonban a szakember csak a hegedű kezelésére tudja megtanítani, a többi, a nagyobbik rész a hozzáértő valaki feladata. K ó t a v Pali. a poéta-mérnök tudott mulatni, nem Király Ernő, meg Jávor PáL Ezer pengő üzemköltséggel Ina is olyan ragyogó bandát pofázok ki, hogy az angyalok is mosolyognak rajtái — jelentette ki nemrégen öreg barátom, valamikor elsőrendű >oktatör. A dolog lényege ott kezdődik, hogy femelyik cigány nem isineri a klaszszikus régi népdalokat, az nem is cigány, csak időszaki huza-vonós két balkézi munkás átmenetileg, mert főfoglalkozása a vályogvetés. Az uj nóta ugy terem, mint a határban a vadvíz, eláradással fenyegeti a füleket BZ ízlést. Dankó Pista óta alig öthat hivatott nótaszerzőnk van. (Ezt is ravaszságból állapítottam meg 'ilyen alacsony számszerüséggel, hogy mindenki beleszámítsa magát, akit becsületes polgári pályájáról elsodort % végzet.) A szövegírókról nem beszélek, azoknak a dolgát elhúzta nemrégen Madácsy László. De hivatkozom egy Illusztris iróra, kuriozumok gyűjtőjére, kipellengérezöjére, aki épp Madácsy cikkével - kapcsolatban* irja nekem: — >Egy időben magam is félreraktam az elém került zenei ponvvát. Köztük van például ez is: Aratják aratnak a szalóki határban. — Legények, leánvok hajladoznak, nótáznak. __ Az én rózsám is arat. mar*ot szedek utána, _ Alkonvatkor lellrvn P'he"l 3 b°slyára. (K. I. Hona verse, N. t. T. Z. zenéje Énekelr. 7- ,?3 1940 iunius 20-án, ahogy • Rádió Újság közölte.) Nem ]ePne meg, ha a pesti dalkoltok ezután már kazlat rakatnának • buzabol es asztagot a szalmából. Nem is szólva arról, minő ülés eshetik szerelmesek számára a szénabogltfán*. Hát ha az ilyen szöveget nem ta•wl.ja meg a cigány, abbói semmi veszedelem nem származik. De ha nem •"ója a klasszikus nóta versét, akkor csak ráng-görcsnek tetszik a muzsikálasa, mert tudatlanul, vagy ha ugy wtszik, öntudatlanul kaszál! IsmA hangsúlyozom, hogy régi érté•evnkre gondolok, meg az emiitett öthat Dankó utáni szerzőre, nem a szénabogiyára, meg a pelyvára. A rózsabokor tövise Van ínég egy külön veszedelem, a nótaferdités. Elsősorban nem a cigány a hibás benne, ö csak bűnsegéd. Az ismert szép nótát el akarja énekelni a kisasszony a színpadon, vagy a rádióban, mivel azonban bangja neki sincs, akárcsak anuyi neves pályatársának, hát átírják számára a dalt, kivesézik, szóval meghamisítják. Ezzel aztán örökre vége van, mert a cigány az Isten minden kincseért se játszaná többé eredeti formájában, csak az elgyalázatositottat műveli. Évek óta tartó személyi sérelmem is van ezen a téren. Többször megígértem, hogy szóvá teszem írásban, ennek most érkezett el az ideje. Ott van az a régi csoda, amely igy kez dödik: Rózsabokorban jöttem a világra. Nem dajkált az édesanyám hiába. Hát ezt is megfejelték egyszer valakinek s azóta kificamítva játszák a szegedi cigányok, ugy húzták a korzó felsegélyezési hangversenyein a bandából kimaradottak, a maguk kezéte dolgozók, még pedig ilyenképens — Hogy van hozzá fületek? —kéideztem kétségbeesve, mintha szíjat hasítottak volna a. hátamból. Olyan páratlan tökéletességű az eredetije, hogy nem is lehet másképpen hallani, hiszen vonja maga után az egyik hang a másikat. A Szózatot se lehet Ugy szavalni; >A hazádnak rendűiéilenül legyél a híve oh .nlagyarV, hanem betű szerint, ahogyan megírták Itt se szabad változtatni. Megköszönték, lekottázták, ugyanazt tették vendéglőben is. ni.kor tájuk förmedtem, — mégis a magok ér zéketlen módján játszók még mindig. Ez is egyik oka a sok. mellett, hogy régen nem járok muzsikás belv.e Nem állanék jót magamért, jól tudP A N N 0 N I A sodopes!, tn., Rákóczi m ) sz. ElsOranga családi szálld a varos Központjában EgQádvos szobák s.—töi 12.- p-ia. KtfádBás szobák 9.-KM iá.- D-ia. Halán termek Pensldrendszer is bevezetve 5 l * A L L 6 ván mellékesen a metamorfózis csodáját, hogy a legkoszosább hegedű ts azonnal Stradiváriussá válik, mthdlvt összetörték. Falun még roszabb a helyzet. A lányok a városban szolgálnak, hazalátogatva eléneklik az itt tanult dalokat, még pedig ugy, ahogy ők hallották és ők tudják. Érzéketlenül kicsavarva kezét-lábát, a botrfül teijes.de nem minden pretenzió nélkül . fellépő, tökéletességével. Már pedig én Banda Marcitól, meg Rácz Gyulától tanultam a nótát. S ha melódiában, szövegben kételyem merült fel, az öreg Joó Gvüia Iskolai-utcai hentesmestertöl kaptam tökéletes felvilágosítást. A? mindent tudott, hozzá jól. Képtelen hát megalkudni a fülem. Szegedi cigányok fénykora Adatokat Ígértem, ne leledkezzünk meg azokról sem. A mult század húszas éveiben Szeged urai támogatták Erdélyi Mihályt abban, hogy >népzeneiskolát* létesítsen Ide járt tanulni 1828-ban idősebb Erdély: Ignác is, a későbbi hires Erdéiyi Nác: apja. Ez volt kezdete a szegedi cigányai uzsíkának. Az embfiteink kapósak voltak, vitték őket Egerbe, Araáfa, Nagyváradra, Zomborha, főleg követválasztáskor. Az 1845—46-ik évi lovas és polgárőrség zenekara is a szegedi cigánymuzsikusokból rekrutálódott. W ö b e r György _ £olt a lovas. Krebsz Mihály DV.ig a gyalogőrség ezredese. A hatvanas évektől kezdve szegedi cigányok muzsikáltak a hires balatonfüredi Anna-bálakon, de vitték őket Mehádiára, sőt cseh fürdőre is. A nyolcvanas években is Mehádia reflektált rájuk, de mikor Léssé ps Ferdinánddal franciák látogatták meg a várost, hatósági intézkedésre hazahívták őket. hogy tudják meg a vendégek, mi a magyar muzsika. A kis Náci még 1863-ban vette át a zenekart az édesapjától, ö szerzett sok dicsőséget egyaránt szülővárosának és a cigánymuzsikának (Feleségét a büszke polgár Júlia lányát is az egész bandájával lopatta el. Az özvegy ma is él, de nem áll szoba senkivel, alig mozdul ki hazulról. Tavaly egyszer felismertem az utcán, hozzá csatlakoztam § próbáltam vele csevegésbe . bocsátkozni. De Ipába szedtem elő megmaradj ékesszólásomat., némaságot fogadott, rnig végre az égvik sarkon kitört. — Hagyjon már békében, akkor se beszélek, ha megfeszül. Ismerem én magát régen, olyan újságíró fajta! Egész meg voltam hatva, hogy ismer. Pedig alighanem megváltoztam egv kicsit >azóta< . ;.) '. Erdélyi Nácit 1870-ben . tanárnak hivták meg a városi zeneiskolába, p bandája élére akkor Páczi Jancsi került. A legjobb . prímások közül való volt, fiatalon halt el 31 éves korában. Olyan óriási temetése volt, hogy hozzá hasonló csak Dankó Pistáé. Ebből az időből való Ónodi Kálmán felbukkanása is. Nagy név. Azonban a zeneiskolában nem sokáig bírta ki Náci. mert a nyolcvanas években visszatért, a múlthoz. Az árvíz idején Vásárhelyen és Orosházán muzsikált a bandájával) nagv sikere volt Drezdában, Tréncsén-Tepliszen is, majd szétszedték őket. ugy veszekedtek utánuk, de Náciék inkább hazajöttek, hogy jelen legyenek Szeged újjászületésénél s a száraz fával kergessék el a szomorúságot. Szomorú vége lett annak, aki anynyi bánatot simított el, — agyonlőtte magát, A cigányozás Hogyan is állunk ma az úgynevezett cigányozással V Sehogy. Nincs mulató ember, a jazz lett az uralkodó zene, az ifjúság ezen lelkesedik az ízlésének csiszolodása nélkül. A cigány hiába veszi észre a felvillanó tekinteteket, — talán tán nem ts illik ma mulatni! — azok a tekintetek a múltba merednek, viszont egy üveg sör mellett nem bontakozhat ki a hangulat. Ketten tartanak egy nótát akkor is, ha nagy véletlenből elfogadják a cigány kedveskedését. Öregebb évjáratú cimbora meséli, ahogy visszaszaladtunk a múltba, könnyed könnyelműségükben is ártalmatlan napokba, amikor azt hittük, hogy igy tart ez végig, a derűs, gondtalan öregségig. , — Mar a magam embere voltam, mikor egyszer mutatásba bocsátkoztam Banda Marcival. A mai generációnak hiába magyaráznék, hogy ki volt Banda Marci működése ötvenedik esztendejében is, ugy sem értenék meg. Mit részletezzem, nagyon jól éreztem magam, búcsúzásnál aztán nyújtok az öregnek egy tisztességesebb papírpénzt, de Marci bácsi tolja viszsza a kezemet. — Tedd ei, van annak jobb helye is. — Nem ugy van az. nem szoktam ingyenbe mulatni. De a szelíd vén cigány nem hagyja magát. —• Mondom, hogy ne okoskodj, nem mulattál ingyenbe. Megfizette már a nagyapád az unokád mulatságait is, Sz. SZ1GETHY VILMOS Balatonalmádiban az Orsz. Ref. Tanítóegyesület üdülőházában a napi penzióé r 8.30—7.50 P. Felvilágostiással szclgál a felügyelőség, 373 flelqi Képviselői hereslMK DIVATIPAROSOK rendszeres LÁTOGATÁS ARA- Átlag napi 2—3 munkaórát igényel. Biztosíték (nem készpénz is lehet) szükséges. — Állandó tevékenységi lehetőség, jutalékos- jövedelem. — Ajánlatok: APOLLO DIVATLAPIRODA, Budapest, Rákócziút 60.