Délmagyarország, 1942. július (18. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-01 / 146. szám

Lossancsy István az uj közellátási miniszter Budapest, június 30. A hivatalos lap szerdal száma közli, hogy a Kormányzó ur Györffy-Bengyel Sándor elárvult örökébe Lossonczy Istv.án államtitkárt nevezi ki köz­ellátási miniszterré, Lossonczy István 1936-ban kezdje politikai pályafutását, az abádszal­lóki kerület képviselője lett és kü­lönösen az öntözési problémák meg­oldásánál tűnt fel kitűnő felké­szültségével és szervezési tehetségé­vel. 1938-ban Debrecen és Hunyad­megyed főispánjává nevezték ki, majd a háborús helyzet beálltával közellátási kormánybiztosi teendő­ket is rábízták. Lossonczy István a közellátást kerületében olyan min­taszerűen szervezte meg, hogy sok berendezését az ország többi részé­ben is átvették. Kitűnő szervező­képességével működési területén a legnehezebb viszonyok között biz­tosította a közellátás rendjét és nyugalmát. 1941 szeptemberében az újonnan szervezett Közellátási Hivatal politikai államittkárává nevezték ki, hogy a közellátás terén szerzett értékes és gazdag tapasz­talatait országos viszonylatban is érvényesíthesse. Működése kezdetén páratlan exélyességgel véget yetett az élelmezésben mutat­kozó zavaroknak. Személyes tapasztalatokat szer­zett. a legsürgősebb esetekben azon­nal intézkedett minden adminisztá­ció nélkül. Györffy-Bengyel Sándor legbelsőbb munkatársa és tanács­adója, közellátási igazgatás megte­remtője, a közellátással kapcsolatos kérdések legalaposabb ismerője. Évtizedes saját tapasztalatai alap­ján kiváló ismerője a gazda-gon­dolatnak. Államtitkári működése alatt állandóan ellenőrizte a vidé­ket, bejárta mindazokat a helyeket, ahol zavarok voltak és a helyszí­nen rendelkezésekkel szüntette meg a bajokat. Többi zben vett részt külföldi tárgyalásokon és nagy se­gítségére volt, hogy négy világ­nyelven beszél. Lossonczy Istvánt államtitkári 'állásában érte a legfelsőbb megbí­zatás. < Személyében olyan ember ke­rült a miniszteri pozícióba, aki válságos időkben legalkalma­Beivarosi Mozi Ma szerdán utoljára HARRY BAUR PIERRB BLANCHAR grandiózus alakításával: Btin és bűnhődés; Dostojevszkij világhírű regéryt I HÍRADÓ 5. 7 ' Legközelebb a filmgyártás nagy szenzációja: a Fehér hajó legszebben dekorált tisztje —' gaz-, daember, aki évtizedeken át saját birtokán dolgozott. Eddigi működése alapján min­denki a legnagyobb bizalommal te­kint jövendő munkássága elé, mert személye biztosítéka a közellátási Katona volt — a világháború egyik' érdesek szakszerű megoldásának. sabb nagyfontosságú hely betöltésére. OÍLM AGA A ROP SZ AC- O 1 z e r d a, 1942. július 1. w •^mmm^mmmm^mmmmmmmmmmmBmm Nclcg szeretettel ünnepelte Szeged Közönsége honvedeinket a szegedi fionvednapon Színes honvedvilág a Széchenyi-téren (A Bélmagyarország munkatársá­tól) A magyar honvéd napja volt a junius 28-i vasárnap, a honvédek ünnepe, foglalta imájába ezen na­pon az ország népe, amely hálás sziwel emlékezett meg arról, hogy a magyar katona már több mint ezer éve vigyáz erre az országra., annak lakóira. Hálás sziwel gon­dolt rá az ország, hogy a magyar bonvéd: Árpád honfoglaló lovas­népének, Mátyás király legendás feketeseregének, Rákóczi kurucai­nap, Kossuth honvédeinek utóda most is azért harcol távoli csatame­zőkön, amiért elődei: hogy Európa népeinek meglegyen a nyugalma, biztonsága, kultúrája, kenyere s a magyar haza határai között meg­őrizhesse magyarságát, egységét Szent István országának népe. A honvédnek áldozott ezen a napon a közönség nemcsak hálával, elis­meréssel, hanem azzzal is kimutat­ta szeretetét, hogy ölszámra hordta a könyvet, dobozszámra a cigaret­tát s egyéb dobánynemüt a gyűjtő­helyekre. Az egész ország a honvé­dekre gondolt ezen a napon, össze­forrt, összeölelkezett vele testvéri ölelésben, adományaival igyekezve kimutatni iránta érzett szeretetét­* Az országos Honvédnap kereté­ben Szegeden is megrendezték a honvédség ünnepét, mégpedig a sze­gedi hadtest vitéz katonáinak hiré­hez-nevéhez méltó keretek és mére­tek között. A szegedi honvédünnep még szombaton este kezdődött, ami­kor katonzenekar járta be a város utcáit és zenés takaródéval hivta fel a figyelmét, hogy vasárnap a honvédség ünnepe következik. Va­sárnap reggel ugyancsak zeneszó ébresztette a várost a nem minden­napi eseményre. S mire a lakosság felébredt éjszakai álmából és elin­dult a zeneszó irányában a város főtere felé, ott valóságos katona­világ fogadta., Honvédtáborrá ala­kult át erre a délelőttre a Szé­chenyi fér, a szegedi helyőrség kü­lömböző alakulatai táboroztak le a tér széles utvonalain, hogy bemu­tassák a város közönségének, mi­lyen pompásan felépített szervezet a magyar honvédség, milyen jólfel­szerelt, kitűnően képzett katonája ennek a hatalmas szervezetnek a magyar honvéd. A bemutató teljes Korzóban Ma utoljára a francia vígjáték újdonság! Dalol az éjszaka (MOÍJLIN ROUGE) mértékben sikerült és elérte Bélját. A közönség elvegyülve a különböző alakulatok soraiban barátkozott a magyar bakával, érezhette, láthat­ta, hogy a magyar honvéd, aki be­lölünk, közülünk való; érettünk van és minden csepp vérével, minden gondolatával a mienk. Egész közel­ről láthatta a közönség azokat a félelmetes fegyvereket, amelyek en­gedelmes eszközei a magyar katona tudásának, akaratának és megnyu­godva gondolhatott arra a látottak, hallottak után, hogy ezek a fegyve­rek jó kezekben vannak. • A közönség már a kora reggeli órákban nagy tömegekben özönlötte el a Széphenyi-teret, fogta körül a sátrakat, állta körül a könyveket s más különböző harci eszközöket. Valóságos tolongás volt a tér déli oldalán felállított hirsátrak előtt Mindenki be akart jutni ezekbe a sátrakba, ahol hiradó-katonák fel­ügyelete és irányitása mellett be szólni lehetett a tér másik oldalán felállitott egy hatalmas rádió-autó­ban levő központtal. Az egyik sátor­ban telefonállomás állott a közön­ség rendelkezésére, a másikban Sie­mens-féle irógépes távírógép közvetí­tette az üzeneteket, a harmadikban rádió utján lehetett beszélgetni az autóban levő központtal, ismét a negyedikben, meg az ötödikben kü­lönböző elmés szerkezetek mutatták be, hogyan állította be a magyar hadvezetés a technika legmodernebb vivmányait a hadviselés szolgála­tába. A hit-sátrak elmés készülékeit kü­lönösen a leánynépség „tanulmá­nyozta" előszeretettel s egy-egy csi­nos fiatal lány félóráig elbeszélge­tett a tábori távbeszélőn a drót másik végén levő honvéddeL • Nagy nézőközönségük volt a vi­rágpiacon felállitott lövegeknek is. Különböző kaliberű ágyuk, könnyű és nehéz géppuskák, golyószórók, majd odébb,, a városi bérház előtt páncéltörők, gyalogsági ágyuk, re­pülőbombák voltak kiállítva pár kilóstól kezdve egész a legnagyobb méretekig. A városháza erkélyéről ejtőernyő lógott lefelé, mintha csak felakadt volna leszállás közben az erkélyen. A kiállításnak ezt a ré­szét főleg az ifjúság özönlötte el. Egész fiatal gyerekek tömegesen álltak körül egy-egy ágyút és cso­dálattal hallgatták a beosztott tűz­mester előadását annak szerkezeté­ről, hatásáról. Aztán érdeklődéssel próbálták maguk is működésbe hoz­ni a komplikált szerkezeteket, ame­lyek jóindulatúan engedelmesked­tek a jövendőbeli magyar tüzérek akaratának. Nagy népszerűségnek örvendtek a gyerekek körében a vonatoszlop fo­C.sak akkor lesz szép a lakása, ha bútorát nálunk vásárolja! ASZTALOSMESIEREK CSARNOKA Siendrínyl Qiza és Társai Szeged, Dugonios-ter II. Telefonszám: 19-82. BÚTOR gatai is, mert ezen a napon szabad volt a kocsik elé fogott lovak nyer­geibe felmászni ós beleképzelni ma­gukat abba a világba, amelyben minden gyermek él és vágyakozik; a katonák, a hősök világába. Ittr lehetett látni egy egészségügyi oszlop legmodernebb felszerelésű egységeit, a többi között egy piozgó gőzfertőtlenitőt, amely méltán kel­tette fel a közönség csodálatát. • A Zsótér-hóz előtt külön elkerített helyen az utászok-árkászok nagy­szerű bemutatkozása bizonyította, hogy az utászok és árkászok, ezek a derék, szélesvállu,' szépszál legények a magyar hadseregben a legelsők közt vannak. Itt láthatott a közön­ség egy érdekep fúrószerkezetet, amely pillanatok alatt váíjta szét, mállasztotta széit a legvastagabb kőtömbököket is. Itt volt kiállítva a modern háború egyik legfélelme­tesebb eszköze: a lángszóró és itt építettek fel egy mintegy 30 méter hosszú hadihidat, nemkülönben ki­sebb átkelésre alkalmas gyaloghíd dat. Hatalmas ponton is bemuta­tásra került és egy rohamcsónak, orrában golyószóróval. • A sok más érdekes látnivaló mel­lett ott voltak felállítva a gyűjtő­helyek, ahova a közönsjég a honvé­deknek szánt adományokat: ciga­rettát, egyéb dohánymemüeket és könyveket hordta. A tábori konyhák felől étvágy-, gerjesztő illatot hordott szerteszét a szél, annak a jóizü ételnek az il­latát, amelyet a Honvédnap alkal­mával osztottak a város szegényei között. Az ebédet a sgegedi helyőr­ség legénységi állományának ótel­megtakaritásából főzték a szegé­nyeknek. Reggeltől délig hullámzott a tö­meg a Széchenyi-tér utain a látvá­nyosságban gazdag katonatáhor­ban, ahol egész idő alatt a katona­zenekar is szórakoztatta a sétáló­kat. A látogatók sorában termé­szetesen ott volt a város számos vezetőegyénisége és megjelent honvédéi között vitéz Fehefehalmy­Czeydner Ferena altábornagy is, aki megelégedéssel szemlélhette a jólsikerült bemutatást. A bemutatást katonás pontosság­gal déli harangsMÓkar fújták le. Pon­tosan 12 órakor az alakulatok bevo­nultak a Széchenyi-térről, egy szép és tanulságos délelőtt emlékét hagyva a város közönségének. Széchenyi Mozi Ma utoljára 5, 7, 9 órakor igen vagy nem! ragyogó kiállítású vigjáték Főszereplők: MÜRÁTI, SZÖRÉNYI, VASZARY KISS MANYI, JÁVOR, FAGER Azonkívül: HÍR A HÓ

Next

/
Thumbnails
Contents