Délmagyarország, 1942. július (18. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-01 / 146. szám

ÜELMAt.l AHOR.s/, A( Szerda, 1942. julíus 1 Glattielder megyéspüspök felszentelte a mezőkovács­házi templomot Makó, június 30. Péter és Pál nap jáu szentelte lel Glattfefder Gyula csanádi püspök az újjáépített és átalakított mezőkovácsbázi katoli­kus templomot és ugyanakkor nevezte ki címzetes esperessé az ezüst miséjé' mondó Maricz Győző plébánost, A templomszentelésen az egész vidék világi és egyházi hatóságainak képvi­selői megjelentek Á püspököt Sár­mezei Endré országgyűlési képviselő üdvözölte és látta vendégül. Minisztertanácsot tartott a kormány Budapest, junius 30. A kormány tagjai Kállay Miklós miniszterel­nök vezetésével kedden dclutáti & órakor minisztertanácsra ültek össze. Kállay Miklós miniszterelnök meleg szavakkal üdvözölte Lossonczy Ist­vánt, aki közellátási miniszter minő­ségében első izben jelent meg a mi­nisztertanácson. A továbbiakban báró Eánffy Dániel földmüvelésügyi miniszter ismertette a miniszterlanács előtt a földmüvelésügyi adminisztráció átszervezésének tervét, majd Antal Tstván nemzetvédelmi miniszter a ponyvairodalom megrendszabályozásá­ra vonatkozó tervezetét ismertette. A minisztertanács ezekután a folyó kor­mányzati ügyekkel foglalkozott és a késő esti órákban ért véget. DUTORVASARIilSNíll praktikus legyen, BÚTORT .. BÚTOR csarnokban vegyen ! Szebbnél-szebb modern és stílbútorok b;mutatása és eladása kizárólag csak az emeleten, Kárász-u. és Kölcsey-utca sarok Leiekveszedelmek a Sándor körül II. Lipcsey Adám Szegedet ugratja. (A Délmagyarország munkatársa tói) Lázár György polgármesternek egyik közismert szenvedélye a szo­bor volt. Szerette volna a város min­den szabad területét emlékmüvekkel szépíteni, ezért mindent elkövetett, ha tudomására jutott az idevágó ké szülő terv, hogy a szobor Szegedre erüljön. Szegednek aránylag kevés pénzű­be került a sok szobor, a legtöbbnek költségéhez csak hozzájárult, vagy az alapozási munkák összegét fizette meg, helyesebben a talapzatot. A he lyi spisz szellem, amely mindent a Olcsóbb lett a kifli és a zsemlye Bvdrpcst, junius 30. A közellátási miniszter rendeletet adott ki, amely szerint a vizes zsemlye, a császár­zsemlye és a vizes kifli legmagasabb figyasztói ára az ország egész terüle­téji darabonkint 6 fillér, legmagasabb viszonteladói ára pedig a vevő üz­letébe szállítva darabonkint 5 fillér. A rendelet a Budapesti Közlöny szer­dai számában jelenik meg és liihirde tése napján lép hatályba. Felrobbant a MÁV osstálymérnökség műhelyé­ben erfy benzínlámpa — négy ember megsebesült (A Délmagyarország munkatársé lói) Kedden délelőtt eddig még ki nem derített körülmények között ép meg nem állapított okból felrobbant egy benzinlámpa. A robbanás kö­vetkeztében a közeiben dolgozó négy munkás: Schwartz József, Kocsis Ferenc, Kulcsár Márton és Pomázi Lajos első- és másodfokú égési se­ket szenvedtek. A szerencsétlenül iárt embereket a mentők a bőrgyó­gyászati klinikára vitték, ahonnan első segélynyújtás után elbocsá­tották'őket, mparosoK mmm i Megérkezett « Juhász-féie kerékpár gumipótló, mely teljesen pótolja a külső és belső gumikat. Mindenki kipró­bálhatja. AOK. által megállapított ára 19.80 Kapható f t KELEMEN MÁRTONNÁL írógé-p, kerékpár, varrógép és esil­ár raktára. Kelemen ute* 11 IL pótadó szemüvegén át nézett, hogy csak akt ne kelljen emelni, természe­tes, hogy sokat morgott ezért a •fe­lesleges- pénzkidobásért* s szerette megcsipkedni . művészlelkű polgár­mestert. Lipcsey Adám aztán tovabD meni. _ Gyurikám, mondta egyszer Sze­gedre való utaztában a vonaton Lá­zárnak, mindenki kapott már Szege­den szobrot, csak a legnagyobb hírű­ről feledkeztek meg. Lázár gondolatban számba vette a város jeles fiait (akik közül szó ami szó, számtalannal hálátlanul bánt el a hálás utókor), de nem taláU hamar­jában olyant, akire Lipcsey céloz. — Kire gondolsz? — Hát a Sándorra! Mégis csak ve­le kapcsolatban emlegetik legtöbbször a várost. Lázár még mindig nem érkezeit el a tárgyhoz. — Miféle Sándorról beszelsz? — Rózsa Sándorról, csak az ő ne­vét mondják ki névelővel, — Már megint bolond vagy Adám, intette le. a polgármester a kacagó humoristát, aki olyan, de olyan ke­gyetlen, sőt kegyelettelen tudott lenni a kétségtelenül szikrázó humorában. Egy kissé meg is bánlódott Lázár, komoran öblögette szájában a szivar­füstöt, később visszatért a tárgyra. — Azért, mért Szegedi földön szü­letett, még nem a nevezetességünk. Itt követte el a legkevesebb gonosztettet. Ezen az alapon just formálhatna hoz­zá az egész délvidék Krassóig és Horvátországig. — Ne vedd komolyan Gyuri, csak vicceltem. Hanem az ötlet magja el voit hint­ve. A szétrobbant bohémtársaság ka­póit rajta s mivel akkoriban minden­ki szoborban utazott (»Én és a szo­bor, Rólam több szó essék az előké­szítés sprán, mint róla*) — hamaro­san megalakult a SÁNDOR-SZOBORBIZOTTSÁG. Szó sincs róla, nem ülésezett so­kat, erejét a nyári közgyűlésre tarto­gatta, mikor Engel Lajos nevenapján a Napló házában találkozott a? egész város. Páratlan mulatság volt ez, még pedig a női elem teljes kizárásával. Asszonyok társaságában óvatosan kell bánni * szóval, azok azt kíván­ják, hogy csak veiük foglalkozzanak, de a Lajos-napokon az egész város, minden közügy vált fontosakba. Ma a legzártabb társaságban sem hangzanék annyi fesztelen, őszinte szó. mint akkor a legnagyobb nyilvá­nosság elölt. A pezsgős üvegek teknö­szám bűitek, mindenki kimondhatta a gondolatát, métg hozzá írásban. Tömörkény volt az duók s at>zo bérbizottság autonómiáját így körvo­nalazta. — Mindenki meggyőződése és lel­kiismerete szerint szavazhat, azonban figyelmeztetem tagtársainkat, hogy az elnöknek egygyel több szavazata van, mint a jelenlevőknek együtt véve. A titkári jelentés végigszáguldott az év történetén, mindent vonatkozás­ba hozott a Sándorral. Amit aktnali­lások alkalmával csak óvatosan ped­zett a sajtó, azt itt kimondták aperte. Sokszor az aposztrofált mulatott a legjobban, bölcsen fogva fel a kér­dést, hogy jobb nevetni, mert akkor mégsem tekintik komolynak a dolgot. Viszont ha komolyan veszik, belátha­tatlanok a következmények s a bíró­ság könnyen elrendelheti a bizonyítá­si eljárást. Sorra jött a közigazgatás, nagy szerepet kaptak a nőcgyletek, ha va­laki azt hitté, hogy megúszta valami lycn évközben gyártott, cselekményét vagy könnyelműségét, itt viszontlátta fotográfiáját ugy, ahogy azt annak­idején csak suttogva tárgyalták egyes körök. Családfákat vezettek le, ezek közül az egyik bebizonyította, hogy Sándor atyafiságos viszonyban van valamelyik helyi nagyságunkkal. - A rokonság csak szellemi ugyan, de lépésről lépésre kimutathatók a kapcsolatali. A Sándor megállította Pusztapéterin a vonatot, mtg nevezett nagyunk immár husz éveállitja meg a tanyai kisvasút létesitcsét. Amánnak cselekménynek indító okaival tisz­tában vagyunk, ennek okait most kutatjuk s nem késünk részletes je­lentésünket kellő időben a közgyűlés elé terjeszteni. Balla Jenő pénztáros évi jelenté­séljen a bankok dzsungeijeibe nyúlt bele s elképesztő adatokkal szolgált, hogy rokonérzése jeléül ki mekkora összeggel járult hozzá a szobor alap tőkéjéhez Részletes megvitatás alá került maga a szoibor is, amelyet stílszerűen csak kötélből lehet megcsinálni s vá­logatott ötletek merültek fel a mel­lékalakok kiválasztása dolgában — Az elnök szólni kiván! _ tette Balla, mire TÖMÖRKÉNY FELÁLLT: — Az elnöknek ugyan esze ágában sincs, hogy szóljon, de mivel a rózsa­színű zsidó nyugtalankodik, kénytelen jelenteni, hogy indítvány érkezett. Esti leveleiben a veszedelmes Tóth Béla, — aki Tömörkény szerint be­teg, ba nem eszik meg uaponkinl va lakit, — már szálló igévé fejlesztette a Tanbetyárt. Ennek a mellékalaknak felhasználásúba mindenki belement. Az ujságirógarda unszolására le­hetetlen volt mellőzni szeretett bázi gazdánkat. Engel Lajost, mint a k i úgyis megette kiadót minő­ségében a munkatársai ke­nyere javát. A bizalom egyhan­gúlag nyilatkozóit meg vele szemben, bár Tömörkény különvéleményt han­goztatott, óvatosan vetve fel a kérdés!, bogy nem volna méltóbb számára az egykor oly nagy népszerűségnek ör­vendő történelmi lámpakaró? (Mikor később megnősült, a szerkesztőség al­kalmi lappal kedveskedeit neki Az eleven kis újság címe js Lámpaka­ró volt.) Alapos megtárgyalás után Kuss János szemeltetett ki » Kocsmabe­tyéri méltóság!? wciléö^iakkági. jól­lehet működése révéé ftollio szobrot ' ie eíriaehm. Vége-hossza nem von a uetanak, azóta se volt ilyen saturnáiiája Sze­gednek, hetekig beszéllek a szobor­bizottság üléséről. De ctt volt az egész város, jőttek-meiitek az embe­rek, ha aludni Iértek uaza. reggel felé visszajöhettek, tnerl a törzsökös bag­lyokon kívül szinte óiáiiktnt kicseré­lődött a társaság. Cserzy Mihály itt borotválta meg közkívánatra a tanyáról négynapos szakállal késő este megérkező Tömör­kényt, de csak jfélpofára*. Epp éjfelei ütött az óra, mikor az egyik felével elkészült és Miska tovább működni nem akart. — Ebben a pillanatban már vasár­nap van. munkaszünet. Megbüntetnek érte. Nők. ahogy mondtam, nem lehettek jelen, egyszer mégis belibbent Nagy­tata. karján az aktuális orfeum egy fejedelmi megjelenésű cseh énekesnő­jével. _ Minden elfogadható oldaláról üdvözlöm a delnőt. mondta az elnök s felszólítom Kass Jánost, mint a cseh nemzetség köztünk lappangó tagját, hogy őnncvsásáf anyanyelvén köszönt­se fel. Erre aztán mondóit a minden tekin­tetben páratlan öreg Jani olyan cseh ílikeiót, hogy nem értettünk ugyan be­lőle egy szól sem. ellenben a kisasz­szony kezdte a szineit változtatni, majd elbőgte magát s Jánost átölelve, percekig csókolta. _ Hát te ezt is tudod? -- ámultait el az emberek. — Nektek fogalmatok sincs róla, hogy mi mindent tudok még, — felelte Kass —. aztán a szép leánynak ma­gyarázott valamit, aki ugy ült mind­végig. n karjaiba eslmpészkedve. —- Fordítsd le neki ez< az ntolsö mondatot js. János - Csak bízzátok ráni! - feleltei Niek. a vendéglős, becézésként ragad­ván rá a név a Ripp van Winkléből. A SZOBORBIZOTTSÁG anélkül oszlplt fel, hogy befejezte vol­na a munkáját. Az első döfést akkor kapta, mikor Engel Lajos megnősült, Biztosított ugyan mindenkit, hogy e» nem változtat a dolgokon semmit, ide asszony nem teszi be a lábát, a fele­ségének haza kell utaznia az esti vo­nattal Vásárhelyre. -- de mit ismerte ő Giza nénit! Elindulni elindult, de •lekésett* a vonatról s tizenegy ora táján szivárgott elő a legmesszibb há­lósáéba rejtekéből teljes női atyafi­ágával, akik nyilván eire az alka­lomra »késtek be*. Savanyu arcok fogadták. Almássy Endre fel is köszöntötte — Végtelen hálával tartozom a nagy­ságos asszonynak, nem is gyanítja, hogy miért. Voltam ugyanis már ifjú koromban is nős ember, az akkori fe­leségem könnyelmű színésznő, akinek derüre-borwra hitelezett a varrónője, kegyed, nagyságos asszony. Mikor az­tán kegyetlenül végrehajtóit, hogy a gázsim három napra se volt elég, meg. emberéltem magam és a takarékos pálvára léptem. Kevesen voltunk már akkor jelen, de egyszerre kijózanodtunk AÍmás­syt kivéve. Mert végtére jó, jó. meg lehet oz«m az estén sok mindent rnon­ani. de csakis azért, mert nincsenek jelen nők Az ö jelenlétükben taláu mégis... Több közgyűlés aziár, nem volt, Engel Lajos is meghalt - Hazamenjek, ne menjek? — kér­dezte délután fél háromkor a nyugati pályaudvaron. Eh. inkább itt üssön meg a guta. Megütötte Mgv érzem, mentegetőzésnek síá­m ló soraimat el kellett mondanom Féja Gézának, hoge tudniillik, miért nincs a Sándornak szobra. Mi elég agi­lisck voltunk, az utánunk következő generációért azonban nem vállalunk felelősséget.

Next

/
Thumbnails
Contents