Délmagyarország, 1942. július (18. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-26 / 168. szám

OBI MAG V AHOKS7. A (. Vasárnap, 1942 Jollns 36. ágzis2teneiénfeat veszítjük el, de ha nem jön sürgős segítség, kénytelenek leszünk megtenni, mert tudunk mást csinálni. nem Dr. léin Béla n. polgármester nQtiaikozatá A l>érkoesisoknak a polgármesteri hivatalhoz intézett kérelmével kapcsolatban. hogy a város segítsen rajtuk sürgős erőtakanriány-kjutf. lássál, érdeklődtünk dr. Tóth Béla h, polgármesternél, aki a következőket jelentette kl: — A város teljes mértékben méltányolja a kérés közérdekű voltát, hiszen a brkoCsisok üzembentartása nemcsak a. bérkocsisok érdeke, de érdeke elsősorban a kocsikat hasínáló közönségnek. Sajnos, ezidősze rint nincs Szegeden megfelelő felvásárolható erőtakarmány, igy a kérés teljesítése nem volt helyileg Aüatériwtt- . , j — A főispán ur maga is áttauul mányozta az ügyet, és a maga részéről szintén indokoltnak látta a sürgős intézkedést. Ezért az ő kezdeményezésére a város táviratilag n közellátási minisztérium illetékes Ügyosztályához fordult a szükséges mennyiségű erőtakarmány kiutalása iránt. Remélhető, hogy a távirati kérésre a minisztérium a lehetőségek keretein belül sürgősen meg fogja tenni az intézkedést és ezzel biztosítani tudjuk a bérkocsisok üzemének zavartalanságát. Htypten uztcndeic induU d ízt^tfUna „Ma^ai SzcccUl* pa^a; » Máca 7-ccenc <* toctytíüa vitáivá*"-tót, az „AiOHyU<yiM&ó"-LQ. . . , 1902 tavaszán a szegedi tankerületi főigazgatóság «tollnok»-ot keresett. Az állásra pályázott egy fiatal, félegyházi születésű Móra Ferenö nevű fiatal tanár ie, aki már Felsőlövői; mint segédtanár nem egészen egy esztendeig működött. Mintán a fiatal tanárnak a tollnoki állást nem sikerült elnyernie, megpróbálkozott az állami gimnáziumnál üresedésben levő állással le, de — balszerencse üldözi olykor az embert, — az sem sikerült. Talán pillanatnyi Ötletnek Indult de gyorsan valóság lett belőle: felvette a kapcsolatot a régi Szegedi Nap (ő-val, ott aztán azonnal szerződtették — közigazgatási riporternek Móra Ferenc, a fiatal tanár, a mé legszorosabb értelmében megijedt Sejtelme sem volt mi lehet a teendője egy közigazgatási rije rterttek, de ha azt valahogy tudta is. mégínkább nem tudta azt hogy fogja 6 ezt a «hivatal»-t ellátni . . . Pedig a Szegedi Napló nagy reme egeket fűzhetett áj munkatársához, mert 1903 május 6-án a következő sorokkal mutatta be a város közönségének: «Szerkesztőségünkből. A Szegedi Napló gárdája új tagokkal szaporodott. Beléptek ngyanls lapnak kötelékébe Móra Ferenc és Bolgár Lajos. Az első fivére Móra ístváurtak, az országos nevű költőnek, de azon az úton van maga is, bogy fivérét a sikerekben ntol érje. Azok a költemények, amelyeket \ Szegedi Naplón kívül a fővárosi izépirodalmi lapok legelőkelőbbjei, köztük az TJj Idők közöltek a ritka lalentumú fiatal embertől, feljogosítanak bennünket arra. hogy nyereségnek tartsuk az Ő munkásságát mely otthopos a hirlapírág mezején *. . Móra Ferenc Szegedre kerülésének történetét Nagy Forsythla virágzás városunkban* a. karcolatában mondotta el — így festhetett akkoriban egy közigazgatási riport Móra Ferenc meglátásaiban, — de a történeti hűség kedvéért nem hallgathatjuk el, hogr Móra nemcsak Félegyházán született, de ott iudult el hírlapiról pá"lyájára le . • . Tőle magától tudjuk ezt. 1932 december 3-án, mint Ismeretes. a Ferenc József-Tudományegyetem díszdoktorává avatta és az egyetem aulájában tartott köszönőbe-zédben - W mélyről jövő emberi vallomásában — beszélt erről megejtő varázzsal. Hiszen minden leírt sora és kimondott szava az volt, de ebben megrázó kópét adta ifjúi küzdelmeinek is . . . •Már nagyobbacska diák voitam — mondotta befelé forduló könnyes mosollyal — hatodikos, hetedikes gimnázista, amikor a Pallas-lexikou füzetenként megjolent Ugyanakkor nekem már verseim jelentek meg az Uj Idők-ben. de azok nagyon fantáziátlan versek lehettek. Tudniillik nem volt annyi fantáziám, hogy olyan jövőt tudtam volna magamnak elképzelni, amelyben én egy lexikon tulajdonosa lehetnék. Szeroncsére egy félegyházi hetilap szerkesztője, ma is élő öreg barátom. megkapta a kiadóvállalattól •szíves ismertetés céljából*. S mivel én alkalmazásban voltam a lapnál — annyi minden megedz mostanában, hogy ezt is ki merem val lani: színikritikus voltam — honoráriumul megkaptam a lexikon-füzeteket .4-tól Arany ig és Ar iphe'tŐl Béklen-ig. Nem öröktulajrlonul csak felvágásra és átolvasásra. Akkor nekem merész gondolatom támadt. Elhatároztam, hogy berendezkedem a jövőre és csinálok maga mnak egy engem érdeklő iex'kunt, az igaziból, a nyomtatottból kiírom az Írók életrajzait. Persze először csak a lírikusokra gondoltam. De aztán bevettem a regényrókal és drámaírókat ls. Közben azonban a mitológiára ls étvágyat kaptam és Achillesről olyan szép hosszú cikket másoltam ki, hogy mire készen lettem vele, legalább felét kívülről tndtara. Aztán sor került a botani kára, a Csillagászatra, sőt a filozófiát is fel karoltam s a vége az lett, hogy lemásoltam a lexikon má-fél kötetét — nem hagyván ki mást. csak a számtant és a politikát. Tudománykedvtelósemnek nzonhau éppen ez a két tudomány vetett véget. Az édesapám kiszámította, hogy a subafoltozásbő! származó kapitálást teljesen felemészti a petróleum, édesanyám pedig, aki mint kenyórsütögető asszony, már hajnalban fölkelt dagasztani, arra fakadt sírva, hogy még mindig a lámpa mellett görnyedek. Minden asszony született politikus, ő is az volt az áldott, kijárta a szerkesztőnél, hogy állásomból fölmondás nélkül élbocsássanak s'így megszűnt a honorárium, nem kaptam több lexikont.* Ez volt Móra Ferenc félegyházi úisdoirót m ultis és az a néhány finom vers, amely a fővárosi szépirodalmi lapokban tőle megjelent... • ». Hatvan forint fizetése volt a Szegedi Naplónál, de megtoldásül a Mikszáth Kálmán íróasztalánál ülhetett és Móra bolKÖNYV- PAPÍR- IfíÖSZBft kereskedősegéd színkeresztény, FELVÉTETIK Ecker Kálmán szaküzletébe, BUDAPEST. VIII., Vas-utca IS Ajánlatokat sürgősen kórom. elé . . .» Egy ilyen jázmin virágod álmodó estén röppenhetett ki a 'ftl* kéből a legkönnyesebb magyar altatódal, Panka szívével virrasztott kis bölesője fölött: *S ha napom süllyed az ég peremin, Te fogod majd le az én szemeim, S én alszom majd el a fe dalodon, Csicsija, babuja én csillagom b És Móra Panka 1925-ben, viszonzásul ezért a könnyekben fogant bölcsődalért — amelynek látomása oly fájdalmasan korán beteljesedett, — egy fehér art>ú kisfiút fektetett a ragyogószemű, boldog Móra Ferenc karjai közé: Ferikét, első édes unokáját, mindnyájunk cgyko* ri kedves kis barátját, a *Vadember*-t, aki később tündéri kis húga Mötyő követett . . , .. A zsámotyori irt ciKkektM dog volt, túlboldog. mert erre a kis j meMzlpe volt M ót a sZeffcdi ^ tem díszdnktorságóig. harminckét kemény esztendő pergett le közbe® az időgépen és Móra Ferenc febé* ragyogású.élet-egén mély fekete •»* bárok is átszántottak, de Móra * változó világ változó hangulatai között Is, megmaradt annak, akinek indult: rt »Magyar Szeretet* papiénak. . . . Hírlapi cikkekben. kÖnT' vekben és az előadói asztal mellÓl egyaránt meg nem alkuvóan hirdette a szeretőt és az emberiség min* denhfitóságát és egy ország — a határon túli is — egy nemzet, szívének visszhangja volt minden szavára és mindent leírt sorára a f®lelet . . .« Ha volt valaha magyar (ró. aki rászolgált arra. hogy ®® csupán könyvel maradjanak meg» biztos állásra már feleségül vehet te imádva szeretett mennyasszonyát: Walleshausen Ilonkát, aki földije is volt. Esküvőjük 1902 július 15-ón volt — fehér galambpár .indult el angyalszárnyakon — és ettől kezdve küszködő emberi sorsára, a drága kenyérsütögető asszony remegő anyai szívén kívül, két aszszony vigyázott.,. Az egyik az aranyhajú földi asszony a felesége, a másik az égi Mária, akinek finom fehér szobrocskája szép csipkés terítőn állt az éjjeli szekrényen. «Ug,v erezhette magát mint az oltáron —* írja egyik önvallomásszerü könyuyes elbeszélésében -y mert gyertyával is udvaroltunk neki, kettővel is. kis törpe tartókban és sokszor égtek a sápadt gyertyák piros i ham,m CírVéni, emberi emlékezd el»h aj na lókig a Szűz szobra előtt Mort íróasztalom még nem volt akkoriban. a módját pedig, a közmondás szerint, mindennek meg kell adni, hát ott írogattam a szekrényke ió hideg kövén, kis zsámolyon kuporogva a két asszony között. Liliomok nyíltak és Mária énekek muzsikáltak akkor hnszonhárömeaztendős szívemben, mint Szent Eleknek a legenda anerá-ban és tudom, hogy a tengeren evezők csillaga senkire se mosolygott még oly szépen e világon, mint. akkoriban étirím. boldog Roblnzonra, a kis nemenjfovább ntCa virágos szigetén (két szoba közepén a konyha) fütyörészve kopácsoltam a fehér csónakot, az Ismeretién fekete vizekre.' Jutalmlll aztán a jé Isten, biztosan a legjobb kedvében, leküldte a földre legszebbik angyalával a noreeltánbaba-asszony mlnlatÜr-mását, és Móra meséje most már tgy csörgedezett: 'Klpp-kopp. bölcsőt is kopácsoltam aztán és uz első pólyában a MártáCskának mutattam be is. Móra Ferenö az volt. íróiarlól és egyéni népszerűsége páratlan volt. Ez a népszerűség azon * rendkívüli jelenségen alapnlt. h'"ZY benne egy egész nemzet önmagár® Ismert. Megnemesedett formábnnIdealizálva. 6 benne testesült meg * magyar nemzet legszélesebb, legné' pesehb rétege. Igy gondolkozik. így beszél. így érez a magyar nemzet tál nyomé része és ezt az ő íráséiban büszkén Ismeri föl a magyB* nemzet minden egyes tagja. Az 0 szava a legtisztább magyar beszéd, az ő eszejárása a legigazibb magyar érzés. Lehet-e kételkednünk a«nak a nemzetnek a jövőjében, amelynek legtisztább, legkeveretlenebb mélységeiből ilyen kincsek riilnek elő?»... E sorokkal vezeti® be a «Móra Ferenc Emlékbizottság Elnöksége* a Móra Ferenc emlék*' zele c. könyvecskéjét, plasztikus szobrot állítva Móra írói és om!*'r' alakjának. először Pankát, mint ahogy 0 mu-' Móra és Szeged tattá he fehér gerHce áldozatét az j n„ „ , . Urnák a Jeruzsálemi •emnW.h*. , . ml «fvünkhös nafyon kó« én kisdeák koromban " ^nhotds is. amelyet valahányszor este', sz «(0,n T V/flb*d v"rn" 6" Mí' szeríikbő! hnza«zabudti'tai l Ft,rn,,c egymásra gyakoroltak. »!k tovább a febér vallomás i " "^'állapításnál Idéznünk karomra kaptam a wkJ f*1' ^den élő ós halott magyarok '«• odaálltam vele . Máriául' , a '^"'"'ékesebbet: dr. 9*<" *ariar..4ka hv Józsefet Szeged város felejtbe-