Délmagyarország, 1942. július (18. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-26 / 168. szám

? 'Ünnepélyesen fogadták a keleti frontról hazatért szegedi honvédalakulatot (A Délmagyarország mnnkatársár jlól) Jelentette a Délmagyarország, Fogy szombaton délelőtt a pályaudva­Jron ünnepélyesen fogadják a keleti 1 frontról hazatért egyik szegedi hon­í védalakulatot. Információnk ugy szólt, (hogy a honvédek vonata délelőtt 10 jóra tájban érkezik Szegedre s ekkor ,, ,+ lesz az ünnepélyes fogadtatás. Ebben ' i'álaz időpontban nagy közönség jelent ár vawf* meg Szeged-pályaudvaron, hogy ün­betÖrére| nepelhesse a hazatért honvédeket, az köíw' ünneplés azonban elmaradt, mert ikiket $ amint kiderült, a katonavonat már reg­••/nr-hán Rel 7 érakor befutott és a honvédek egyrésze nyomban be is vonult a lak­. . cJ/anyába. Jni K botSrí1' A déleiffttről elmaradt ünnepséget loHÍ1 délután 5 órakor tartották meg a * +LJ Honvéd-téren. Pontban 5 órakor ér­11 i atkezett meg a térre a hadtestparancs n8P íJ'nok képviseletében gróf Stomm Mar­reDdof(!:reH vezérőrnagy. A polgári hatóságok fejrészéről dr. Tóth Béla helyettes pol­jgármester és dr. Széchenyi Tstván I fiOrszágmozgósilási kormánybiztos volt jelen. Az érdeklő közönség nagy szám­ban keretezte a teret . Stomm vezérőrnagy elvonult a téren felállitott katonák arcvonala előtt, majd beszédet intézett hozzájuk. Üdvözölte őket abból az alkalomból, bogy megtértek arról a harctérről, ahol egész Európa boldogságát és sza­badságát biztosítják a harcoló szövet­séges csapatok. A szegedi honvédek igaz magyar becsülette] állták meg helyüket ebben a küzdelemben. Dr. Tóth Béla helyettes polgár­mester a város hatósága és közönsége nevében intézett beszédet a hazatért honvédekhez. Hangoztatta a helyettes polgármester, hogy a szegedi honvé­dek példaadása tanúságtétele az igazi honvédszellemnek, amely nemcsak a kötelesség teljesítését vállalja, hanem alkalmat talál az egyéni vitézség és a haláltmegvető bátorság kifejtésére is. Az ünnepélyes fogadtatás befejezé­seként a hazatért honvédek diszmenet­ben vonultak el gróf Stom vezérőr­nagy és a polgári hatóságok képvise­lői előtt. ná h« pv'j M vá1 afl" i Elakad a szegedi közigazgatás Napokig nem működött az iktatö — A mutató hetekkai van elmaradva — A segédhivatalok nem győzik a munkát személyzet hiányossága s teljesít­ményének késejdelmeskedése,. ami együttvéve a közigazgatás segédszolgá­latának kaoszára vezet. Az iktatóhivatal bevált és tapasz­talt tisztviselőit — nem tudni mi okból elvezényelték s az oda be­osztott tisztviselők nem rendelkez­nek annyi tárgyismerettel és gya­korlottsággal, hogy pótolni tudják az elődök munkáját. Már pedig nem elegendő létszámú, de begya­korlott tisztviselőkre is szükség van a segédhivatalokban, mert ha a segédhivatalok nem működnek hi­bátlanul, akkor az érdemleges munkát végző tisztviselők munka­idejük nagy részét az előiratok felkutatásával kénytelenek eltölte­ni — akár már most is megtörté­nik —, de ezenfelül a közigazgatás gyors és közvetlen intézkedésének alapfeltétele inog meg. Csányi Piroska: DBIMAGYARORSZAO Vasárnap, 1942 julius 2«. Ismerve dr. Tóth Béla ptol­gármester helyettes urnák szaktu­dását és energiáját, remélhetjük, hogy hamarosan vége lesz annak a segédhivatali kaosznak, ami ma nehezíti és akadályozza a közigaz­gatás menetét (A Délmagyarország munkatár­sától) A városi közigazgatás me­nete akadozik. Nem a nagy ügyek­re gondolunk, melyeket a városve­zetőinek állandó nyilvántartása lart számon, hanem a mindennapi ügyekre, a város polgárainak apró­cseprő kis bajaira, melyek csak azoknak fontosak, akik a város hatóságának segítségét várják. A hivatali ügyintézés alapfelté­tele az, hogy a segédhivatalok ki­fogástalanul működjenek. S a vá­rosi közigazgatásnak ez az alapja rendült meg. Nem, vagy alig működik az iktató hi­vatal, ti az ügyeknek" nyilvántartása —, köz­igazgatási nyeíven <''( a mutatózás elmaradt, az iktató munkája ugy döcög, hogy ha a fél hétfőn nyújtja be kérelmét, akkor kérvénvét sürget­ni kell. hogy csütörtökre, vagy péntekre az előadó íróasztalára ke­rüljön; A felek mulató hiányában beadványaikról számot nem kapnak", az ügyosztályokat kell terhelni ők azzal is, hogy megtudják, milyen aktaszám alatt keressék kérvényei­ket. Lázár György az árvizTŐl irt visszaemlékezéseiben megírja, hogy a szegedi árviz a városháza iktaló­Belvársoi Mozi Csak felnőtteknek l — Vasárnap és hétfőn utoljára, — A nagy­sikerű, vidám magyar film. PAGER legjobb szerepe? Egy leány elindul PÁGER. MEZEY. SZELETZKY CSORTOS, MALY, GÓZON BERKY. RÓZSAHEGYI. Vasárnap 3. 5. 7. 9. Köznap 5, 7, 9. jának munkáját nem akasztotta meg. A szegedi árviz idején a vá­ros 6800 háza közül 268 maradt meg lakható állapotban, — de az iktatóhivatal akkor is működött s most juliusban volt négv nap, hogy az ügyosztályok nem kapták meg az érkezett darabokat, mert az iktatás munkája a nagy restancia miatt elmaradt. Ilyen fennakadásra nem volt még példa s ezt az állapotot to­vább fenntartani. a közérdek sulvos sérelme nélkül nem lehet. Az em­berek tömegei jártak hiába elő­adókhoz és ügyosztályokhoz keres­ve, kutatva lihegve és loholva foe­advánvaik után s nagy siker volt, ha két nap alatt meg tudlak ta­lálni aktáiknak — nem elintézését, hanem számát. A legsürgősebb ügvek igy négy-öt napi hátránnyal indulnak. Az iktató hivatalnak ez a kihagvása és rendszertelensége természetesen még sulvos vitákat is idézhet fel. Az iktatókönyvet mindennap le kell zárni s hivatal­vezető aláírásával kell hifelesiteni, — hogv történt ez az aláírás és hitelesítés a szünetelés napjai alatt, azt nem tudjuk, de félve kell arra gondolni, hogv a fellebbezések vagv határidős beadvánvok érke­zésének idejét vitássá lehet maid tenni, ami kiszámíthatatlan bonyo­dalmakat kelthet még az érdekel­tek számára. Az iktatónak" ehhez a korszerűt­len működéséhez iárul a mutató vezetésének elmaradása, a levéltá­ri szerelések elhúzódása. a leíró­Sóországban, 125 méter mélységben a föld alatt 47.000 darab korondi agyagedény útban Németország fele.., Július 27-én hétfőn NYITUNK ! Korzó Mozi Reprizre Köztük mindenki sürge­tésére az országos sikerű PÁGER filmet 9r. Kovács István-' a többi szerepekben : SIMOR ERZSI—TÓTH JÚLIA, LADOMERSZKY MARGIT RAJNAY GÁBOR-PUSKÁS TI. BOR, MIHÁLYFFY - vitéz BENKÖ GYULA. (A Délmagyraország munkatársá­tól) Szováta a napsugarak gyűjtő­medencéje, állítólag így melegszik fel 45—50 hőfokra az európai hírű sós tó is; nem Csoda hát, ha hőhul­lám idején kibírhatatlan hőség ve­szi be magát a Medve-tó völgyébe. Ilyenkor bizony a Tisza hüs hullá­mai után sóhajtozik az idevalósi, mert a tó felforralt vize gyógyulást nyújt ugyan, de hűsítő hatása nin­csen. Néhány forró nap nekem is jutott szovátai üdülésein alatt 8 az egyik kánikulai délutánou kedves társasággal hűsülni indultunk Pa­rajdra, a sóbányába... Erdőko«zorúzta begyek között, szerpentinútakon robogott velünk a gépkocsi és a vidékben gyönyörköd­ve észre sem vettük, s máris Pa­rajdon voltunk. Parajd a visszatért területek egyik leggazdagabb sóbá­nyája, kiaknázása azonban nehezen halad, mert vasnti összeköttetése nincs 8 csupán egy kis keskenyvá­gányú *kávémasina« hordozza a ha­talmas sótömböket le, a széke.'y kör-! vasút összekötő állomásáig, Parajd jelentősége tehát, háttérbe szorul az ugyancsak visszatért Aknasziatináé­val szemben, amelynek szállítási lehetőségei sokkal jobbak. Kacsó bácsi három nyelvvizsgája Mégis igen érdekes és tanulságos órákat töltöttünk el a parajdi sóbá­nyában, érdemesnek tartom beszá­molni róla. Alföldi ember számára, aki a sót Csak a sótartóból ismeri, Parajd egy külön világ, olyan me­seszerű utazást jelent Sóországba, amelyről regélni lehet. íme? Gépkocsink megállt a >J6zsef­itárna* bejárata előtt. Fából készült,! j barakkszerű épület, körülötte csend s a nyári koradélután pilledt forró-' •sága. Kiáltozásunkra csakhamar | előkerült egy öszbajszú, *harisnyás<\ öreg székely, vizesborsóval kezé­ben. A közeli erdőből hozott friss, j hideg forrásvizet s engedelmet kért, hogy kannáját letehesse. Aztán bányászlámpákbal kerül elő ismét, kanóccal gyújtogatta a lámpákat « közben beismerte előttünk, hogy megkapta a bányafelügyelőség te­lefonüzenetét; szabad az út szá­munkra a sóbányába. — A románoktól ittmaradt még három fehér vászongúnya, előhoz­zam? — érdeklődött indulás előtt Kacsó bácsi a bányaőr, miközben huncut mosolyai fényes apró sze­mében vizsgálgatta a társaság hölgytagjainak öltözetét. — Merthogy mindent belep a sé, az oláhok fehér maskarát húztak az idegenekre, — magyarázta aztán. — Nüluk^is én voltam itt az ide­genvezető», — teszi hozzá kis büsz­keséggel hangjában és szétszórja a három bányamécsest a társaság férfitagjai között Majd bevezet bennünket, gyanútlan látogatókat a fabódéba s elénk tárulnak nyom­ban a sötétségbe vesző, nedves fa­lépcső-fokok. — Csak tessék vigyázni, amíg a levegő hatása tart, addig a lépcsők síkosak, — figyelmeztet az öreg szé­kely, aztán folytatta önvallomásait; — Háromszor voltam nyelvvizs­gán s mind a. háromszor megbiik­»ecíienyi moii Ma és bolnap utoljára! Őnagysága titkára a humor és a boldogság filmje! Főszereplők: GUSTÁV FRÖHUCH, THEO L1NGEN, FITA DENKHOFF Kisérő műsor: A simüveszet maoasisHQisia a legkitűnőbb sitanárok szereplé­sével. Tisztelettel közöljük kedves kö­zönségünkkel, hogy julius 28— augusztus 7-ét bezárólag reno­válási szandetfarinnb!

Next

/
Thumbnails
Contents