Délmagyarország, 1942. július (18. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-25 / 167. szám

jeleri f eket. A ében » | aoO°á 1 ud V nk es •61. >» fV! ­'í^J ii^V ünncpeiuescn íoöaűláK ma délelőtt a harctérről hazatérő egijih szegedi honved alahulatot (A Délmagyarország munkatár­sétól) Ma, szombaton délelőtt ér­kezik haza Szegedre egy honvéd­ségi alakulat, amely hosszabb időt töltött a keleti harctéren. A hazaér­kező honvédeket ünnepélyesen fo­gadják délelőtt 10 órakor a nagy­állomáson. A fogadásnál gróf S t o m m Marcell vezérőrnagy kö­szönti a katonai hatóság részéről a hazatért hősöket. Megjelenik a fo­gdaási ünnepségen dr. Tóth Béla helyettes polgármester is, aki a város polgári társadat mának me­leg üdvözletét tolmácsolja hazatér ró honvédeinknek. Mit tárgyal a kisgyűlés és a közgyűlés Fontos ügyek kerülnek a fövő héten a város parlamentje elé CA Délmagyarország munkatársá­tól) Megírta a Délmagyarország, hogy dr. Tukats Sándor főispán a júliusi kisgyülést hétfőn délután 4 órára, a közgyűlést pedig szerdán délután 4 órára hivta össze. A kis­gyűlés éa * közgyűlés tárgysoroza­tát péntek délelőtt állították össze a városházán dr. Tóth Béla helyet­tes polgármester elnökletével. A kisgyűlés 13 pontból álló tárgy­sorozatának egyik legfontosabb ré­sze a Tömörkény- és Révay-utcák rendezési munkálatainak vállalatba adása lesz. A Tiszapartnak ezen a részén a nagyobbarányu városren­dezési munkálatokat a volt Wag­ner-füídő helyén épülő bérpaloták tették szükségessé. A városrende­zési bizottság legutóbbi ülésén rész­letesen kidolgozta a tervet ennek az egész környéknek harmonikus és esztétikus városrendezési kiépitke zésére, aminek folytán egységes és tendezett képet kap majd s beleit leszkedik a környezetbe a Tisza­partnak ez az eddig meglehetősen elhanyagolt és rendezetlen része is. A kisgyülési tárgysorozat többi pontjai alatt jelentősebb ügy nem szerepel. _ A közgyűlés tárgysorozatán min­denekelőtt ött körirat tárgyalása szerepel. Abauj-Torna vármegye a káromkodás elleni ' küzdelem meg­szervezése ügyében, Csongrád vár­megye a közalkalmazottak kiküldé­si illetményeinek felemelése ügyé­ben, Sopron vármegye a községi pótadó leeszállitása ügyében, Szol­nok-Doboka vármegye a szórványos magyarság megsegítése ügyében. Tolna vármegye a háborúban hősi halált halt katonák hozzátartozói­nak támogatása ügyében intézett Szeged városához köriratot csatla­kozás végett. A kisgyülési előterjesztések 28 pontból, állanak s több fontos cs je­lentőségteljes városi ügy ker*l ezeknek során tárgyalásra -A II. sz. adófelszólamlási bizottságba egy rendes és egy póttagot választ a közgyűlés, kiegészíti a FK«ged-kör­nyéki és a szatymazí állami elemi iskolai gondnokságot s letárgyalja tott szabályrendeletet és a pias vá­sártartási szabályrendelet ügyében érkezett belügyminiszteri leiratot. A különböző városrendezési ügyek­ben előterjesztett javaslatok letár­gyalása után bemutatja a polgár- j, mester a Tüdőbetegotthon és Gon­dozóintézethez állások szervezése ügyében érkezett belügyminiszteri leiratot. A városi színház javítási munkálatainak fedezetére 3800 pen­gő póthitéi engedélyezését kéri a kulturügyosztály a közgyűléstől. A munkálatok 13.800 pengőbe kerül­nek 10.000 pengőre már van fedezet s a péthitelt csupán a hiányzó ösz­szegre kell megállapítani és enge­délyezni. Foglalkozik a közgyűlés vitéz dr. Szabó Géza tanácssnok is­meretes indítványával is amelyben a városi adóhivatalhoz 18 üj állás szervezését kéri. j Ezek mellett még több kisebb je-j lentőségü s adminisztratív jellegű I ügy s két indítvány szerepel a ' O E I. M A 0 V A R O R V y * «) Szombat, 1942 jnlius 25. közgyűlés napirendjén. Az egyik in-: ditványt dr. Rosta Lajos ország-1 az 1912. évben lejárt városi bér- gyűlési képviselő, bizottsági tag je-' gyezte be az ételhulladékok haszno­sítása ügyében, a másikat Wagner Ferenc bizottsági tag nyújtotta be a belvárosi temető mellett elhaladó útszakasz portalan burkolattal való ellátása ügyében. A közgyűlés egyetlen interpellá­Bióját dr. Szögi Géza nyilaskeresz­tes országgyűlési képviselő bizott­sági tag jegyezte be. Vezérképviselet C Duisburg Budapest VIII, Rákóczi út 19' földek ujabb hasznosításának ügyét Két uj szabályrendelet alkotása is szerepel a napirenden, egyik az állattenyésztési szabályrendelet a másik a fedeztetési dijakról szóló szabályrendelet. A 8. pont alatt a helyőrségi kórház kibővítéséről tár­gyal a közgyűlés. Bemutatja a pol­gármester a közgyűlésnek a tanú­sítványokért szedhető dijakról alko­Játék a »szabadtéri játékok« körül Szeged és az országos »szabadtéri-hullám« Belvárosi Mozi Szombaton a nagysikerű magyar iilml Csak felnőteknek! Egy leány elindul PÁGER, CSORTOS} SZELETZKY, CSORTOS stb. 5. 7. 9 (A Délmagyarország munkatársá­tól) Három évvel ezelőtt, 1939-ben ilyenkor, julius végén megkezdőd­tek a szabadtéri előadások ünnepi hetei. Megszólaltak a fántárok az európai hirii és szépségű Dóm­téren, Lucifer elmondotta messzi századokba világító életbölcseleteit s Aida, a szépséges etióp királylány elsírta hazája elvesztése feletti bá­natát a Nílus kék habjai melleit... Felejthetetlen szép és művészi voit a Dóm-tér utolsó fellángolása s a belföldi é* a külföldi sajtó kritikái megegyeztek abban, hogy Szeged ünnepi játékai tartják a legmaga­sabb európai szinvonalat. Azóta elnémult a Dóm-tér s tár­gyilagosan meg kell állapitanunk, hogy sem a mult évben, sem most nem lehetett volna megrendezni az európai hirü Szabadtéri Játékokat. Teljesen egyetértünk a. hatóságok­kal abban, hogy az idén nem is tet­tek kísérletet a Szegednek oly so­kat jelentő Szabadtéri Játékok megrendezése irányában, a város közönsége is osztja az illetékesek véleményét, amely szerint npni olyan időket élünk, hogy ez nagy­szabású produkció időszerű és si­kerrel kecsegtető volna, -M égis han­gok hallatszanak olvasóink táborá­ból a „Szabadtéri Játékokkal" kap­csolatban — egyik olvosónk levelét éppen tegnap közöltük — s ennek az az oka, hogy a budapesti és vi­déki lapokban szinte „szabadtéri játék-hullámról" olvashatunk na­ponta. Mindenütt, az Ország külön­böző részeiben, Ungvártól Újvidé­kig „szabadtérieznek"... Ez a „szabadtéri játék-bullám" bennünket, szegedieket nem érint. Tisztában vagyunk azzal, hogy ezeknek a „szabadtéri játékoknak' egyike sem jelent konkurrenciát Szegednek, — a margitszigeti játé. kokat is beleértve. Nekünk, szege dieknek csak az elnevezés ellen van észrevételünk. Attól tartunk, hogy a Szabadtéri Játékok elnevezés 'csengését hamarosan devalorizál­ják, lejáratják. Mert Szegeden igen is lesznek még Szabadtéri Já­tékok, mert „Szabad Tér" a szó a sziget árnyas fáin át elnyelik a Duna hüs hullámai... Ugy érezzük, hogy jogos az a kívánságunk nekünk, szegedieknek, hogy más elnevezést adjanak a sza­badban való színjátszásnak, mert utóbb, ha majd Szeged újra jelent­kezik, hogy hivatását a magyar színművészet európai színvonalú, reprezentatív megnyilvánulása ér­dekében teljesítse, a közönségnek aa a része, amelynek eddig nem volt alkalma a szegedi Dóm-tér művé­szetében gyönyörködni, Szegedtől is csak annyit vár majd, mint ami­ben a „szabadtéri játékokon" eddig csalódott... Az illetékes tényezők számára a* a gondoskodás marad, hogy éberen és féltőén vigyázzanak a Szegedi Szabadtéri Játékok értékeire: azok­ra a díszletekre, amelyek ugyan egyéb célra nem alkalmasak, de Szeged számára olyan nagy kineslt jelentenek s bizonyos vonatkozás­ban pótolhatatlanok is- És gróf Klebelsberg Knnó szellemében ügyeljenek arra, hogy a Dóm-téren ideális ós művészi értelmében ná-í^ost kezdődő ujabb építkezéseknél lünk van s produkálni, maradandó j figyelembe vegyék azokat a terve. ket, amelyeket az alkotó miniszte megálmodott s amelynek a Szabad téri Játékokkal kapcsolatban a ma gyar színművészet jövendőjét szol gálják majd. értékű művészetet adni itt kell és itt lehet! A gombamódra szaporodó ..szabadtéri színpadokon" lekfeljebb gyep van és ahhoz méltó játék fo­lyik a gyepen ... Vagy ngy jár­nak. mint ahogy egyik vidéki vá­rosban törlént. hogy a városatyák elhatározták: szabadtéri színházat csinálnak és a határozat megszü­letése után bizottságot jelöltek ki. amelynek feladata volt megkeresni a városnak azon pontját, ahol a színpadot felállíthatják •.. Mi nem féltékenységgel, vagy irigységgel, csak sajnálkozással ol­vasunk- bogy az „Aidát" előadják a Margit-szigeten. Tudniillik az „Ai dát" sajnáljuk... Mert ha Verdi imponzás nagyoperája — némajá­ték volna, nagyszerűen illene a gyop-szinpadra, de sajnos az „Aidát" énekelni kell s a szigeti szinpad akusztikai adottságai mel­lett ez nem valami művészi élvezet­nek ígérkezik. Jól emlékszünk még, bogy a „Cremonai hegedűs" halk hegedűszólóját a Dóm-tér nézőkö­zönsége az utolsó sorban is nagy­szerűen hallotta, a Margit-szigeten a legerősebb zenekari fortissimót is A japán invázió mindjobban fenyegeti Ausztráliát London, jnlius 24. Az a tény, bogy a japánok Uj-Gineában éspedig Fort Moresbiban fenyegető közelségben szálltak partra, bizonyítja, hogy japán invázió veszélye Ausztráliában sok­kal nagyobb, mint azt az angol poli­tikusok legutóbbi beszédeikben lia i­goztatták. (Bud. Tud.) &zechenyi Mozi Ma fi, 7, 9 órakori énagiisdga fithóra Vígjáték. Főszereplök: Gustá.v Fröhlich, Theo Lingen, Fi la Benk hoff. Kisérö műsor. A színművészei magasiMa a legkitűnőbb simesterek főszerep­lésével. Julius 28-tól renoválási szünetet tartunk 1

Next

/
Thumbnails
Contents