Délmagyarország, 1942. július (18. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-21 / 163. szám

dó ácsa ifiket /* veszteség t S^lig ;sa a h Á koreszme körül Irta: Lendvai István az eüej ereiétí' :ag Hiá beljj yha a,í ik halad® ellentftf •jetöioszff _ folyt4* :imeritliet? "ekertjrií' k /ásókat ' ?retntése hogyb* nem $ sásban j >tov aiiri, ;t kapott] inban ® lére. ( ég Incíií Német' 'graph* izett [gálát .1® andl < li amef^ liába as tandó (MTI) 2 Mennél inkább múlnak az évek, annál nyilvánvalóbb, hogy a sokat emlegetett >koreszme« olyan, mint Arany János kenderesi csárdásának az a bizonyos krétája: egyre több hiba van a koreszme körül. Most, hogy az országos érdeklődést keltett Imrédv—Halász-sajtóperben elhangzott a budapesti ítélőtábla Ítélete s ez az ítélet nem egy tekintetben revideálta a budapesti törvényszékét annak indokolásával együtt, nincs miére elhallgatnunk, hogy Éppen a bíróságról alkotott magas fogalmunk következtében sokan voltunk az országban, akik az elsőfokú Ítélet indokolásának egy részét meglepődve, belső ellentmondások kíséretében olvassuk. Egyfelől meglepődtünk azon, hogy az ítélkező tanács egyáltalán belebocsátkozott félig történelembölcseleti, félig politikai eszmék fejtegetésébe, — másfelől azon, hogy a >koreszmet meghatározásában egyáltalán nem bizonyult szerenesésnek. Ennek a tiszteletteljes magjegyzésünknek' jogi szempontból igazolása a táblai Ítélet is, amely szigorúan a jogi vonatkozásokhoz tartotta magát. Eszmetani vagy mondjuk szellemtörténeti szempontból viszont maga a per vádlottja fűzött igen találó megjegyzéseket a >koreszme« bíróságilag megkísérelt definíciójához, de ugyanakkor — elismerjük: a legjobb szándékkal — maga is nagyot hibázott azzal a kijelentésével: >Az ítélet korszellemsorozatából egyébként kimaradt minden idők legnagyobb koreszméje, a keresztény. ténység.« Nincs ugyanis egyhamar nagyobb félreismerése a kereszténységnek, mint az, ha valaki, esetleg tiszte et. teljes meghajlással is, a ma támadó és holnap elmúló koreszmék közé sorozza éppen a kereszténységet, amelynek egyik legsajátosabb jellegzetessége az, hogy még nem a hívő szellemével megítélve is emberi egyének, tömegek, korok, hullámzó véleménykülönbségeitől, Ízlésétől, divatjától | teljesen függetlenül az örök érvényesség igényéevl hisz és vall hitá:: gazatokat, támaszt erkölcsi követelményeket, üdvrendszere a földi életen • át azon túlra, az örökkévalóságra j, szól és magát isteni eredetűnek ismeri. Ennyit még azoknak is tudniok kell róla, akik egyébként talán csak n vallástörténelem • iránt érdklődő | kultúrember hüvösségével, de intellektuális becsületességgel és megértéssel tanulmányozzák. Aki valamelyest is ismeri az egyháztörténelmet, az éppen abban látja a vitézkedő Anyaszentegvház történetének egyik legjellepzeesebb, állandó jelenségét, hogy a folytonos harcban van külön-' böző evilági koreszmékkel, szóval azzal, amit a mtilt században még »Zei«geist< (korszellem! elnevezéssel emlegettek a német sajtóban és irodalomban Azok előtt, akik az Egyházat gyűlölik, énpen azért gyülöletps és azért tűnik mindenkor maradinak, az emberi szellem esküdt eltánségének, mert semmiféle divatos koreszme előtt meg nem hajlik, ha a" sarkalatos tételeibe ütközik. Azok előtt, akik még kívülről is tárgyilagosan tudják megítélni, éppen azzal gerjeszt tiszteletet, hogy vértanúságáig menően is tudja vállalni a Krisztus által nyomatékosan megjósolt folytonos küzdelem következményeit és amilyen hajlékony az ember lelki üdvösségét nem veszélyeztető korszerű változások iránt, — sőt ilyeneknek nem egyszer úttörője a maga papi vagy világi tudósaival, művészeivel, — annyira nem enged semmi olyasmiben, amit »sub specie aeternitatisc, az örökkévalóság jegyében küldetéses kötelességének tud. Ha tehát a törvényszéki ítélet indokolásának a koreszmékre vonatkozó részéből a kereszténység kimaradt, ezzel a kereszténységen semmi injúria nem esett, és ha ez a >kihagyás< szándékosan történt, az csak dicséretére válik az indokolás megszövegezőjének. Mert eltkintve most már attól: miben tévedt az indokolás, miben nem. a koreszme kifejezés maga is olyan eszmékre utal, amelvek egv-egv kort jellemeznek, egv-egv ilyen eszme hívei szerint annak a kornak szükségletei és egyben e szükségletek megnyilvánulásai. Az emberiség szellemtörténeti tanulmánvozása persze azt mutatja, hogy nincs az a koreszme, amelyben a mégolyan újnak látszó kosztüm alatt is ne lehetne ráismerni úgynevezett örök emberi motívumokra, rég lehanyatlott korok szellemi újrajelentkezésére. Ha mégolyan újszerű külső megjelenésében is: a véreskezű, hatalmi törtetésének mindent feláldozó III. Richárd éppúgy felbukkanik a legkülönbözőbb korokban mint Is' D E 1 MAGVAR ORSZÁG 1 Kedd, 1042. jnlius 21 v mernek szemben állni politikai divatokkal, akárcsak azok a hölgyek, akik néha még jobb meggyőződésük ellenére is behódolnak a legképeletennek hála, felbukkannak a szentek' nebb női divatoknak, mert hát a kaés az emberiség egyéb jótevői is. Az lapszalon vagy a konfekciós üzlet emberi közösségek történelének nemes vagy nemtelen, anyagias vagy eszménvies. emelkedett vagy alantas motívumai olt szerepelnek minden korszak életében, minden kübő változat mögött is lényegileg egyezően, és a korszak utólagos, tárgyilagos, megitélése, jellemzése ahhoz igazodik, hogv ezek közül mely motivumok hangsúlyozódtak döntő mértékben ama korszak szellemi-erkölcsi arculatán. Nem egy eszmét hirdetett már koreszmének, amelyet az a korszak maga sem fogadott el annak. Az aztán más, hogy egyes »koreszmék* rajongói és haszonélvezői — amazok kritikátlanságukban, emezek érdekében azok jelentik a >koreszmét<. A mi itthoni és mostani politikai koreszméseinket mindenesetre külön is jellemzi az. hogy koreszme cimén eddig semmi mást nem hoztak, mint eszmei zűrzavart, büntetendő cselekmények sorozatát, a szellemi harc legaíaesonyabhrendü esz.közeit, amelyek alkalmazásában akárhányszor egymást sem kímélik, röviden szólva: a régi rosszból csaknem minden újabbkeletű jót semmit. — « mindenre rátették jelzőül a kereszténységet, amely pedig mindezzel és áltálában pillanatnyi eszmedivatok abszolutizálásával sarkalatos keresztény elvek rendszeres megértésével szöges ellentétben van. Egv okkal taktikai sz-ámitásból — vadonatúj- j több. hogv a kereszténységet még jónak, ellenállhatatlannak, a fejlődés ' ' ' ' csúcspontjának tekintik vagy híresztelik a maguk koreszméit, amelyek mögött a maguk érvényesülési akarata anyagi vagy esetleg szellemi úrhatnámságuk húzódik meg. Legtöbbször az egész beállítás csak a hatalmi törekvés propagandisztikus eszköze olyanok verbuválására vagv megfélemliésére, akik nem tudnak a maguk fejével gondolkozni, vagy nem szándékkal se nevezzük koreszmenek. sőt annak le.gkevésbbé. Hagyjuk ezt azokra a rossz szándékúnkra vagv tájékozatlanokra, akik nem átallották már néhányszór egy kalap alá venni az ő mozgalmukkal a kereszténységet s >koreszmei< hóditásnak feltüntetni a magyarság megkeresztelkedését Szent István király alatt. — jeléül annak, hogv mennyire idegenek a kereszténység örök eszméitől Minőségi és mennyiségi föbbtermelésre törekednie az 'agrárííjuságnak — hangoztatták a belsSfeketeszéli kenyér-ünnep szónokai kell iroiléffi Belvárosi Mozi Via i» 8, 7, 9 Csati angyaloknak van szarnunk A repülő ember himnusza. ®ART OKA NT és JBAJí AR.THCR (A Délmagyarország munkatársi tói) Lélek emel ően szép és tágas keretek között kibontakozó ünnepségen tartották meg vasárnap BelsőFeketeszélen az alsótanyai gazdaifjuság kenyérünnepét. Az ünnepségen nemcsak a szegedi tanyavilágból és a városból, hanem távolabbi vidékekről is, mint például Horgosról, Kecskemétről nagy számmal vettek részt a mezőgazdasági lakosság s a gzadaifjuság képviselői. A Szegedről érkező előkelőségeket s a többi vendéget 9 órakor^ feketeszéli gazdaifjuság lovasbandériuma várta és köszöntötte a Tóth Jánosiskolánál. Itt tartották meg az ünnepi szentmisét, amelyet P. Schneider Vencel szeged-alsó városi ferencTendi plébános celebrált- A szentmisén és az ünnepségen részt vett dr. Tukats Sándor ftfispán, dr, Széchenyi István kormánybiztos közjegyző, Peták Nándor országgyűlési képviselő, dr. Bőth Dezső tanácsnok, dr. Szüts Endre nyugalmazott postafőigazgató s még sokan a város közéletének és az agrártársadalomnak vezetői közül. A szentbeszéd befejeztével P. Schneider Vencel megáldotta és bensőséges szertartással megszegte az uj kenyeret, majd beszédet intézett ; az egybegyűltekhez, kiemelve a szántóvető ember munkájának rendkívüli fontos szerepét a nemzet életében. A kenyérünnepet Boris István röszk'ei plébános z&rószavai fejezték be. Az egyházi jellegű ünnepség ntán h'árom hatalmas ponyvasátorban egyszerű ebédre jött össze belsőfeketeszéli e a környékbeli földmüvesifjuság és az ünnepség vendegei. Az ebéden Peták Nándor országgyűlési képviselő nagyobb beszédben fejtegette az ország földműves lakosságának vállaira nehezedő kötelességek folyton fokozódó jelentőségét a Szeged-Belsőfeketeszéli Agrár Ifjúság elnöke, Bába János pedig Magyarország kormányzójára ürítette poharát lelkeshangu felszólalása után. Az ebéd után tartotta meg diszgyülését rendkivü nagy érdeklődés mellett az ünnepséget rendező agrár ifjúsági egyesület, amely ezt az alkalmat használta fel arra, hogy átnyújtsa emlékérmét dr. Tukats Sándor főispánnak, dr. Széchenyi István kormánybiztos-közjegyzőnek, diszelnöki okievet Lázár László tanárnak s disztagságról szóló oklevelet Vass Ferenc ifjúsági vezetőnek. Az emlékérmeket és az okleveleket Bába János egyesületi elnök nyújtotta át, majd dr. Tukats Sándor főispán hosszabb beszédet intézett a megjelent gazdatársadaloműioz az agr ári fiúság feladatiról és problémáiról. Hangoztatta a főis-1 pán. hogy a mai időkben fokozott } mértékben szükség van arra, hogy í a magyar társadalomnak ez a tekintélyes és értékes rétege felis- [ merje munkájának jelentőségét, s' ezt szem előtt is tartsa. Szükség van összefogásra, az egymás megbecsülésére. a SZÍVÓS, kitartó munkára, mert Csak ezek vezethenek eredményre s csak ezek szalgálhatják a nemzet boldogabb jövőjének elősegítését. A magyar földet min lenkor j Szent István hagyományának szel-1 leméb6n kell tekinteni, szeretni kell j és efra kell, törekedni, hogy a föld megművelése minél eredményesebb legyen. A földet művelő magyar ifjúságra ezen a téren nagy feladatok várnak, tanulniuk kell, tovább kell művelni magukat s ebben a törekvésben mindenkor számithatnak az ő legmesszebbmenő segítségére és támogatására. A főispán nagy lelkesedéssel fogadott szavai után Jr. Széchenyi István országmozgósitási kormánybiztos mondott beszédet. Beszéde elején ugyancsak azt hangoztatta, hogy a földmüvesifjuságnak a. mai időkben sokat kell tanulni, sokkal többet, mint apáinknak és nagyapinknak, mert a feladatok és a. kői telességek is, amelyek rájuk háramlanak, fokozottak. Minőségi és mennyiségi tekintetben kétszer olyan eredményt, kell elérni ök, mint amit eddig elértek. Ezen a téren nincsennek magukra hagyatva, me-t a. kormányzat a legmesszebbmenő i intézkedésekkel, legújabban a milliárdos mezőgazdasági programmal segítségükre siet. Az országban 5000 Széchenyi .Mozi Ma 5 7, 9 órakor ! A legbájosabb német •igjáték ! Főaboldo«*ság Rendezte: Theó Lingen. Főszereplőik: HEINZ RüHMANN,! IDA WÜST HERTA FEILERj Azonkívül: Híradó, volt-