Délmagyarország, 1942. július (18. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-19 / 162. szám

A tolta; 21-tn Összeillő hUz^yillcs elé Kertit az W42-&en Icldrf varost tOldnerteteK KéremeteseneH tigtjs (A Délmagyarország munkutifsá- f sagba Íteríülne. mert <i költségre!esi tói) Megírta a Délmagyar orsóig, hogy dr. Tulmts Sándor főispán ju­lius 29-re összehivta a tőr\Tényható­sági bizottság rendes negyedévi közgyűlését. A közgyűlés egyik ki emelkedő fontosságú tárgysorozat! pontja az 1932-ben tiz évre bérbe adott városi földeknek, vagyis azoknak, amelyeknek bérlete ennek a gazdasági évnek a végén jár le földbéremelési ügye lesz. A javas­latot most készitik elő a városba záp. A föltbéremelés ügye értesülésünk szerint körülbelül 3200 hold bérle 'el érint. Ezeket a földeket még 1932-ben adta bérbe a város 10 esz­tendőre s mintán a bérleti idő most telik Je, mielőtt az ujabb bérbeadás megtörténne, gondoskodni kiván a város hatósága a bérleti összegek felemeléséről, A javaslat 60 száza­lékos béremelést kimondását indit­ványozza a közgyűlésnek s ezen a réven 88.000 pengős bevételi Wbblet re lehet majd számítani. Valószínű, hogy a közgyűlésben elénk vita fog kialakulni a javas­lat tárgyalása közben, valószínű­nek látszik az is, hogy a közgyűlés megszavazza a javaslatot. A köz igazgatási körökben kialakult álta­lános vélemény szerint ngyanis nem is vitatható az az álláspont- hogy az irreális földbérek ma már nem tarthatók fenn. A város legfonto­sabb jövedelmi forrása a földbérek­ből befolyó jövedelem s jelentős részijén ez ellensúlyozza a költség­vetési tehertételeket, amelyek nap­ról-napra fokozódnak. A város gaz­dálkodását csőd fenyegetné, ha el­mulasztaná a költségvetési egyen­súly biztositását. ez pedig csak ak­kor lehet eredményes, ha gondosko­dik a jövedelemfokozásról is. Ha a vfcro.- azon az állásponton volssa, bGgy tiz tizenöt évvel ezelőtt rrw*­állapitott földbérekhez nem ni/ül hozzá a legsúlyosabb anyagi vál­egyensulyt nem tudná megterem­h'ek íöfeTlett nem lehet fennlrmavi az értékükben irreálissá vált tiz évvel ezelőtt megállapított földbé­reket, a közgyűlés elhatározta, ezeknek a földeknek béremelését. A mí-i napirendre kerülő béremelési javaslatnál ugyanez az elgondolás s hangoztatják a városházán, hogy ez ellen a bérlők sem tiltakozhat teni. A mult. évben egyizben máHnafc mer1]i;8zen a m sZázalékos bér­napirendre került ez a kérdés a föl­dek egy másik kategóriájánál s miután a közgyűlés megáévá tette azt a véleményt, hogy a megvál­tozott terményárak munkabérek s a fokozatosan szaporodó városi ter­emeléssel szemben a mezőgazdasági terményárak tiz év alatt nem 00 százalékot. hanem jóval többet emelkedtek s igy mindenképpen in­dokolt a bérek méltányos feleme­lése. Ötvenegy hajléktalan baktói család segítséget kér a várostól (A Délmagyar ország munkatársá­tól) A Bak tói Gazda Kör elnöké­nek, Jenéi Mihálynak vezetéséve! szombaton délben a baktói árvízká­rosultaknak njabb népes küldöttsé­ge kereste fel dr. Tóth Béla helyet­tes polgármestert, hogy a város se­gítségét kérje. A küldöttség tagjai valamenyien Baktónak azon a ré­szén laktak, amelyet a télen árvíz­védelmi okoból el kellett árasztani. Az ottani lakosságot akkor, mint ismeretes, kilakoltatták, a vizel be­engedték a medenccszerüen fekvő, körülbelül háromezer holdas terü­letre. A házak mind összeomlottak < a kitelepített> lakosság ma is föld­bevájt üregekben, nád és gyékény­künyhókban s az Isten szabad ege alatt, lakik. Elmondották a helyet­tes polgármesternek, hogy igérelet kaptak a házak felépítésére, ez azonban mind a mai napig nem tör­tént meg, pedig közeledik az ősz s atfól félnek, hogy a leövetfcez6 tél is hajlék nélkül találja okeL A föl­dek természetesen nem teremtele, jövedelmük nincs, a legnagyobb nyomorban és szegénységben élnek. ötvenegy család, közel háromszáz személy él igy a baktói töltés olda­lában s ilyen körülmények között még az adóhivatali végrehajtások­tól sijesenek megkímélve. Azt kérték a Helyette® polgármestertől, hogy J vegye fontolóra a város* az áttele­pítés kérdését, adjanak nekik más helyen földet, mert itt a jelennél nem sokkal rózsásabb jövő vár rá jnk. De ha semmiképpen nem vol­na megvalósítható az áttelepítés, legalább juttassák, őket fedélhez és szüntessék meg a végrehajtásokat, hiszen ugy sincs mit megvenni raj­tuk. A Helyettes polgármester válaszú ban türelmet leért a küldöttség tag­jai ől- Tisztában van a város azzal, hogy a hajléktalanná vált baktói bérlők helyzete nagyon súlyos — mondotta a helyettes polgármest'r —, azonban az áttelepítés kérdése olyan akadályokba ütközne, hogy az jfdenleg megoldhatatlan. A vá­ros hatósága mindenesetre figye­lemmel kiséri az árvízkárosultak helyzetét s ahol lehel segít raj­tuk. Éppen Szegeden tartózkodik a szociális felügyelőség árvizi épi­tési szakértője, ennek társaságá­ban a jövő héten kimegy személye­sen a Bak tóba és megvizsgálja a helyzetet. A végrehajtásokkal kap­csolatban megemlítette a helyettes polgármester, hogy az adóhivatal­ban is mindenkor tekintettel van­nak a helyzetre s az árverést iw'o kolt esetekben, ameddig csak lehet, halasztják Katona Jenő Gyermekek egy képeslapban A epcsőkön paranvi pizsamákban sietnek az óvóhelyre. Kicsiny lábuk papucsba bujtatva vagy éppen mezit­len a síeléstől. Nem gondolnak most arra Hogy veszélyt kereső pajkosság­l»n a kartan csússzanak le. Itt a Veszély maga. sziréna sza­vával szólongatja őket, melyben mintha a vén tőid sikongna, hogy a gyomrát vágják vagy a po­kol kapuja böffenne főt. Utánuk hoz­zák a karonülőket is; el-elsirják ma­gukat. hiszen gyermeki ólmukból ri­adtak töt. S aztán ott Imit egy-egy ládán szegényes batyun ülve megkí­sérlik feledni • feledhetetlent. Próbál­nak játszani játékaikkal, meg-meg­moro^íatják mackójukat. Mi az fl moz­gása a repülőgépek zugásáboz és a becsapódó bombák robbanó zajához? Moroií-morog a mackó s egyre nő kis gazdája tekintetében, mely máskor a beléjfréző fürdője, — a gyerme­ki félelem • • léc láttam lerajzolva már régen egy Viif&di képeslapban őket, kik korér megtanulják hogy m! emberek boidoMink csak e földi téreken. Oh azok a hirtelen foii ezzeuesek téli éj­szakákon. dermesztő hideg éjféli órák­ban, azok az ajtócsapdosások. lázas rohanások, keresgéléssel egy mele­gebb ruhadarab, egy értékesebb va­gyontárgy ntán Oh atyjuk kínzó ng godalma, mely hasztalan rejtené, ki­rajzolódik arcára, anyjuk elfojtott könnyei Mégha semmi baj sem éri őket, valamit bizton elveszítenek e gyermekek, valami idő előtt meglen­dül, ősszezuhan bennük. S ha majd felnőnek, szemük csillogásán njegis­merszik hogy a Vih«T gyermekei... Mindez eszembejutott, föüédzödótl előttünk a pápa Magi ione bíboros államtitkárhoz intézett levelét olvas­va, mialatt a világ csak a fegyverek­re és gyilkos találmányokra gondol — irja a Szentatya — a pápa köteles sége kprö kezét Istenhez emelni s az egész világon szétszórtan élő hiveil felhívni, egyesítsék imájukat az ő imájával az igaz, szilárd és tartós békéért. Különösen az ártatlan kis gyermekeket inti arra. hogy ebbci, a viharosverte világban, az éhezőkért, sebsültekért, betegekért és Halottak irt, Krisztus békéjéért imádkozzanak Igen. imádkozzanak ők", akik még alig érkeztet az életbe s máris talán elhagyni kénysartlnek akiket még az éter csillagpor©* szépsége fc fénye resektf akiknek (márakutesolódó ka­csója még nem szorongatott előzőleg tőrl vagy bombát, akikről mondatott: ha nem lesztek olyanok, mint a gyer­mekek, nem léptek be a mennyek or­szágába .. Igen a iiaiái jóm. mar itt is van s mi uiit tartsunk, mii tarthatunk elébe? Erkölcsileg tökéletes életet? Ki dicsekedhet ezzel? Talán egy mü­vet, életnél maradandóbbat, dacolót a mulandóság árjával? Mi az, ami meg­ailüat e viharbaa? Talan egy gycruie. ket? Hiszen mi erösebt; ellene az ős-J ellenségnek mint az * mosolya. Tő­röljétek le hát kónasiHt. a sok eső árt a viragnak .. Mindez eszembejutott, fölidézönött r % emberi lét problémáinak megom*-< sára. Kis kezüket fogva újra és íjra belénkPoTZong valami az ftstavaszból. Ezért puero Zeverentiam, neki tisz­telet jár. Ezt talán le is megfogadod, könvörtclen halál. Rcs sancta pucr az égiek legméltóbb -gyetlen rokona e sirizü földön, valami szent és szeplőtelen még az egyetemes szent­ségtörésben, • gyermek, örök folyta­tás-. «tj kis tiszta habjai e nacv, szennyes einbertMy&mnab. melyet a Végtelen fele ringat az ti ahwaáa. rca4üló»a Az öve. kinek ke­gyelmét Tjixcsai ti vagytok ífiszá:i méltón «énű: adj uj eletet nékünk, «*' ridám -.íirskeréért, ni szivek m erőt Kevés kivétellel vissza­állították az utazási kedvezményeket Budapest, julius 18. Mint ismere­tes. az Államvasutak forgalmi nehéz­ségei szükségessé tették a még 1941­ben életbeléptetett menetkedvezmény­korlátozásokon túlmenően 1.942 május 19-től kezdődően további kedvezmé­nyek szüneteltetését. A forgalmi hely­zetben ínutatkozó enyhülésre való te­kintettel május 18-án életbeléptetett kedvezménykorlátozások legnagyobb részét a kormány julius lti-tól felol­dotta. Továbbra sem vehetők azonban igénybe az 1941. évben felfüggesztett kedvezményeken kivül az aggteleki barlangot látogatók kedvezménye és a balatoni mérsékelt ám füzetjegyek­A balatoni kedvezmények juftus '20 18 a jelenelgi korlátozottságukban érj vényben maradnak. A fenti időponttói kezdve azonban a következőképp si*' l.ályozták őket: I. Hét napon Inl terjedő halat®"' tartózkodás teljes áru menetjeggyé' íörtént leutazás és az elől rí igazoló' esetén: a) főidénvben (julius 1-töl augusz­tus 15-ig) alacsonyabb kocsiosztály11 féljegykedvezmény (körülbeiül 33 e*®' zalékos), b) az elő- és utóidénybee (í0'?"* 1—30, augusztus lő- szeptember 3"' díjmentes visszautazás! kedveznél? vehető igénybe. II. Hét napon aul maradó tartóz­kodás esetén 33 százalékos kedvez­mény csak augusztus 17-Ő1 joniB' 30-ig bezárólag kerül k'adúsra. Az Államvasutak igazga'ósága hívja azonban az utazó közönség gyeimét arra, hogy saját édekében e csak elkerülhetetlenül szükséges zással vegyék a vasu'akat igénye­mért ha az enyhítés utáni forgalm' helyzetben túlzsúfoltság mutatkoznék. akkor a feloldott kedvezmények tijbó'1 beszüntetésével kell számolni. (MTU Magyarország höf£y?eníszezőí vezetnek a németekkel szemben Berlin, julius 18. A magyar—ném^ hölgyleniszezők középeurópai mérkőzését szombaton folytatták . B1 atrweis-pályán. Először a péntekre elmaradt Kacppel—Pop ™érkó^ bonyolították le. A német Kaeppel k's' asszony szép küzdelem után arányban győzött a magyar 1 Márta ellen. A párásban a magy ^ Flórián—Jusk-s kettős 2:6, 6:3, arányban legyőzte a német Thie"1 , —Tol seb el párost. Az eddigi eredim^ nyek alapján Magyarország vezet arányban. Budapest, julius 18. A Magyar zős Szövetség a Kajak-Szövetség közösen rendezte meg jubiláris . szágos bajnok1 versenyét a c5^" 9 Duna-ágban. A bajnoki versenyt hétköznap ellenére nasvszómu k<'z ség nézte végig. Az előkelőségek * raiban megjelent dr. Wü• Frigves. a Magvar Evezős Szőve1t- ­elnöke és vitéz dr. Csík társelnök Magyarország 1942. ÖV) Vf mánvosnélkiili négvezevős bajnok*i Pannónia Evezős Klub (Szabó, tos, Marosi. Zágon vezérevezős) ® f, 31 mp. 2 Hungária Evezős Egy'p^,. perc 51 mp 3 Hungária Evezős r-R. let. ,xj. A bajnok: versenvt vasárnap után 5 órakor folvtatják Róma. iulius 18 A magvar rídciie •ott kosi-abdaegyüttes pénteken eS megérkezet) Rómába ^ délután mért össze erejét az válogatottal.

Next

/
Thumbnails
Contents