Délmagyarország, 1942. július (18. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-19 / 162. szám

Madácsy László: Juhász Gyula ismeretlen francia verse: Au Penseur de Rodin DEf MAGYARORS/AII E Vasárnap, 1942. julins 19 W XTincs modern magyar költő, aliit Rodin csodálatos művészete ne ih­letett volna. Rodin alkotásairól nem lehet azt mondani: tetszik, mert töb­bek, mint szépek. Egv-egy műve körül a gondolatok delejes árama Kering és aki hatalmába kerül, nem tud szaba­dulni belőle. Rodin alkotásaiban nem­csak az alkotást magát látja az em­ber, hanem az alkotó lelkét is.nielv­böl a lángész bűvös, megtermékenyí­tő ereje sugárzik. Másolat, fénykép a szemlélőre már az első pillanatban a meglepetés erejével hatnak, hát ínég sz eredeti mü, mely a szobor vona­laira súlyosodó gondolatok terhe alatt fenségessé magasztosul. Aki olya" • szerencsés volt, hogy láthatta a Ro­din-múzeumot, elmondhatja: a leg­szebbet láttam, melyet emberi kéz valaha alkotott. Rodin szobraiban nyoma sincs a klasszikus szobrászat nyugodt, fölényes, hideg, előkelő vo­nalainak, de alkotásaiban a vonalak, idomok, izmok éínek és látomássze­rűen maradnak meg emlékezetünkben. J ómagam, mint boldog egyetemi hallgató jártam Rodin múzeumá­ban, de az első benyomás lélekformá­ló erejét még ma is érzem. Le Baiser, L'Idoie éternelle, l'Homme qui marche, l'Enfaiit prodigue, la Vieillesse, la Main de Dieu, Danaide, le Penseur le Temps fuigitif képei még ma is élnek bennem kitörölhetetlenül. Ugy érzem nincs művész, akinek alkotásai­ban annyi harmóniában találkoztak volna erő és báj, darabosság és fi­nomság .árnyék és fény, külső nyu­galom és belső feszültség, fenség és határtalan nyugtalanság. Az örök francia szellemnek nincs kifejezőbb művészi egyénisége, mint Rodin, aki rendkívüli tudással és művészi tehet­séggel a formákba sugalló erőt, meg­rendítő rendkívüliséget és örök em­berit tudott lehelni. Nincs francia, aki művészetében a multat és a je­lent, a két örök ellenséget, harmoni­kusabban tudta volna feloldani. Pl. csak a la Main de Dieu-t idézzem. A márványtönibből egy finom vonalú, de a legteljesebb erőt kifejező kéz nvul ki. Ugy tetszik, mintha a semmi­ből a végtelenbe érne, és tartja, fog­ja erősen, a férfi és a nőnek az űr fölött vonagló testét. A szemlélő szin­te maga is érzi, hogy Isten keze tart ja a végtelen fölött és megdöbben ar­ra a gondolatra: mi lesz, ha egyszer a kéz kinyilik? A görög sorstragé­diák: a mult és a látomás modern fel­fogású érzékeltetésében: ..a ielen. így találkoznak". Rodin Le Penseur szobrát 1904 ben állította ki a Grand Palais >ma­gas üveg boltja alatt*. Ez időben járt Parisban Ady Endre, akit mondanunk se kell, a szobor a >Sza!on* ékessé ge, lelke mélvéig megrendített. Erről a benyomásáról a következőképpen cán a kétségbeejtő töprengés? ért? Tudjuk. A legerősebbet is meg­állítja egy percre az a világ, amely­ben tni, mai emberek élünk. Soha még komplikáltabb, útvesztöbb, többet kö­vetelő világban nem élt Plátó kétlá­bú tollatlan állatja. Minden idegszá­lunknak meg kell feszülnie, minden erőnket össze kell szednünk, hogy kétségbe ne essünk, el ne tévedjünk, össze ne roskadjunk. Hogv élni tud­junk, megélni és megmaradni. A leg­erősebbnek is meg kell állania egy percre olykor, egy sziklára ülni s main (Genéve) 1916 nov.—dec.-i sza­mában. Sőt, amint Keleti Arthurnak egy Juhász Gyulához intézett lapjá­ból olvassuk, egy francia nvelvű, I emberséges bangu. magyar poémák­ból álló Bernben megjelent antholo­merre? _ jgiában is kiadta az Au Penseur de Ez Rodin szobra, ez az élet szob-! Rodin c .Juhász-verset, mivel azon­ra...« (Jövendő, 1904. 30. sz. 15 1.) han a vers pontos megirienesi idejet juhász Gyula bár nem járt Parisba J (csak mindig készült), nem látta a Le Penseur-t csak fényképről, de őt is, mint Ady Endrét, Rodin fenséges alkotása mégihleti. Verset, szonettet ír hozzá. Lovag Ádám, a Juhász Gyu­la-versek nagy tisztelője lefordítja francia nyelvre, megjelenteti a De­és helyét nem tudta, Keleti Arthur útján sürgönyileg kért a költőtől fel­világosítást. Hogy a költő válaszolt-e Keleti Arthur lapjára, nem tudjuk. Egy bi­zonyos: a elveszett eredeti kézirat­nak a mai napig nyoma sincs. Itt közöliük az ededeti francia for­dítását, melyet magyarra lefordítot­tam. Au Penseur de Rodin Buste heureux, ta es de bronzé et 'déternité. Tu médites muet sur le tourment de ee monde, Dont tu ignores les monstrneuses vaiiités Et les douleuxs qui l'inondent. Les pensenrs. tes eompagnons affligés, Entoment en pleurant un grand tombean, Et des poétes purs, agneaux égarés, Errent dans le sang sous le ciel si haut Si tn voyais ce monde est noir, Quelles seraient tes idées, oh, Penseur, Si ton coeur battait comme le leur? On ne voit dans cet infini sans espoir Que sur les lévres des marbres antiqnee, ohí merne status Trembler le soűrire de la joie disparue. Rodin Töprengojéhez Te örökéletű, te boldog bronz szobor. Ki zordan töprengesz e csúf világ baján, Érzed-e mily súlyos a sors, mi rút s kaján, g hogy a fájdalom tövist minden útra szór? Gondolkodók: bánattól bántott társaid Sírva veszik körül az óriási sí t, S a poéták a dölyfös ég alatt kirítt Szemmel térdig vérben keresnek égi írt. Mily gondolat szikrázna benned büszke fő, Ha érzés forrná kehled jéghideg kövét S ha látnád, hogy a földi élet mily sötét? Oh, mord férfi, más nem derül e szenvedő Végtelenbe, mint antik szobrok ajakán A tűnt örömök megremegő mosolya. Lüktető központi élet kezd kialakulni jVirágh Vince plébános Horgos-Királyhalmon Közigazgatási kirendeifséeef, utat, iskolát kapnak a horgos­királyhalmi gazdák — Dr. Molnár Imre csongrádi főispán nyilatkozata a központ fejlesztéséről (A Délmagyarország munkatársá­tól) Most van kialakulóban a hor­gosi tanyavilág közigazgatási köz­pontja a Horgostól nyugatra 12 ki­lométernyire. Paliostól 7 kilométer­nyire fekvő Horgos-Királyhalom. A központhoz tartozó mintegy iOOO katasztrális hold területen kereken 3000 lélek lakik. Boldogok, hogy már van templomuk és plébániájuk is. A plébánia vezetője, a fáradhatata­lan Szűcs Márton helyi lelkész A templomon kiviil a gazdakör os: amely körül csoportosulnak, a ta­nyaiak. Heinricb. Kálmán gazdakö­ri elnök nemcsak a gazdaköri, ha­nem közigazgatási feladatokat is kénytelen vállalni. Minden vágyuk, számol be: »Rodin megfaragta a mo-jkogy közigazgatási kirendeltséget dern ember szobra ncrn ember szobrát, a modern élet kapjanak, mert. messze vari az ut órr- Horgosig, különösen most. amikor bronz ember ül * bronzsziklán. Mcg­edzett, meghúzott, megpróbált, erős izfhú. erős csontú ember. Éppen tán idegei lehetnek m«gtépettek kissé. Az ember pihen. Térdére teszi a könvö­két s tenyereibe a fejét. Arca a meg­feszültségnek, az erőgyűjtésnek s mindenekfölött a töprengő gondolko­zásnak", az útkeresésnek arca. Ezen az arcon a mai elet viharzik és ránga­tózik. És ragyog. Nem összeroskadt ember ez. nem kétségbeesett, nem elfáradt, de tragikusabb ennél.' Ecce homo. .. Ez az ember nem ülhet itt sokáig. Kenyér kell. cipő kell. Élni koll. Hajrá. . Minden pillanatban vár­,uU; hogy most a megfeszültén gon­dolkozo ember hirtelen fölemelkedő s elvegyül az életbe, látni, futni, dol­settenkedni, birkózni... Élni. «ert ult le egy percre? Micrt az ar-. a közellátás is közigazgatási fela­dat. Kinevezett orvosuk dr. Dcnkó­czy Pál, most katonai szolgálatot teljesít. Kérnek állatorvost és bába­asszonyt. Legsürgősebb volna azon­ban az iskola. Száz gyermek van bezsúfolva egy kicsiny tanterembe. A szerb kormánynak nem nagv problémát jelentett a magyar gyer­mekek iskoláztatása. Két évtizeden keresztül inkább a Délvidéki' Köz­művelődési Egyesület ápolta a. ma­gyar kultúrát, miut a hivatalos kormány. Szobonya László ottani földbirtokos és munkatársai voltak, akiknek köszönhető, .hogy a horgosi magyarok magyarok maradtak. A Délmagyarország munkatársá­nak alkalma volt beszélgetést foly­tatnia dr. Molnár Imrével, Csong­rádmegye kitűnő főispánjával, a horgos-kiráyhalmi gazdák hely zetéről. — Ismerem a horgos-királyhalmi gazdák sok gond ját-haját és az azok megszüntetésére irányuló tö­rekvéseket — mondotta a főispán. Rövidesen közigazgatási kiren­deltségei kapnak, melynek hatás körét a lehetőségekhez képest foko­zatosan tágítjuk. Az állomástól a templomig vezető ut most készül s ennek mentén fog felépülni uj isko­lájuk Többi kívánságukat is telje siténi akarom, a legsürgősebbnek mégis az iskolát tartom. Feli ét.'eniil bizom Szinyei Merse Jenő kultusz­miniszter ur megértő jóindulatában hiszen minisztériuma tisztviselői­hez intézett bemutatkozó beszédében különösen lelkükre: kötötte a »<sz­halála Az egész város katolikus társa­dalmát mélyen megrendítette a gyászhír, hogy Virágh Vinöe, a szatymazíak buzgó lelkipásztora szombaton reggel meghalt. Soha be­tegségről nem panaszkodott, ezelőtt három héttel a templomban hirte­len rosszul lett. Néhány napon át otthon feküdt, majd bevitték a kli­nikára. Ott már megállapították, hogy betegsége végzetes. TTjra ha­zakerült Szatymazra. míg most szenvedéseitől megváltotta a halál. Virágh Vince 1885 ben született Algyőn. 1911-ben szentelték pappá, segédlelkész volt Németszentpéteren és Pankotán. A világháborút elejé­től, mint katonapap szolgálta vé­gig, 1918 novemher 24 én szerelt le. Átmenet'leg a váci egyházmegyé­hez tartozó Kiskunmajsdn volt se­gédlelkész, majd 1921 szeptember 7-én Szeged-rókusra került káplán­nak. Onnan rövid ideg a belső plé­bánián szolgált ahonnan püspöke az újonnan alakult deszki lelkészség, vezetésével bízta meg. Amikor Szatyraaz 1927 augusz.tu­szatért területek ügyeinek soron- sában önálló plébánia lett, a szaty kívül való gyors elintézését. —- Megnyugodhatnak a horgos­királyhalmi derék magyarok ah­|ban, hogy a magyar kormány so­kat szenvedett testvéreit. Tátja ben­nük s bár a nemzet minden erőfe­szítése most a háború győzelmes befejezése érdekében főleg egy­irányban összpontosul, nem kell so­káig várniuk, hogy reményeik tn'n'd megvalósuljanak. Dr. Molnár Imrq főispán biztató nyilatkozata a horgos-királyhalm' tanyavilágban bizonyára telrfes megimígvi&t kelt. mazi hivek egyhangúlag Virágh Vincét kívánták plébánosuknak. A szeretetnek Virágh Vince iránt való ilyen lelkes megnyilvánulását ho­norálta a kegyúri bizottság, amikoi Virágh Vincét szatymazi plébános­nak megválasztotta- Az ő érdeme a szatymazi templom kibővítése és fel­szerelése. Ezt a buzgóságát és fá­radhatatlau tevékenységet hono­rálta dr. Glattfelder Gyula Csanádi püspök akkor, amikor címzetes es­peressé kinevezte. Temetése hétfőn délelőtt 9 érator lesz a szatymazi templomban*

Next

/
Thumbnails
Contents