Délmagyarország, 1942. július (18. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-18 / 161. szám

Kétévi fegyházra UéltéU a baitonyai seriésiriói Kilenc sev&ési és huszonkilenc malacot pusf iUoit el méreggel egy bosszúálló asszony Kihallgatása során lassan megoldódott a nyelve. Beismerte, hogy összesen kilenc sertést és huszonkilenc ma.(A Délmagyarország munkatársától) Battonyán a tavaszi hónapokban tömegesen hullottak el a sertések és a malacok annak ellenére, hogy az állatorvos semmiféle járványos állatbetegséget nem észlelt a környéken. Feltűnő volt, hogy a sertések egytőlegyig csak a Battonyához tartozó, úgynevezett Beliczay-majorban pusistultak el, mig a község egyéb területein nyoma sem volt a sertésvésznek. A dolog ugy kezdődött, hogy Trebalka Pál battonyai lakosnak, aki a második számú Beliczay-major béresgazdája volt, március elején elhullott egy tizencgyfias .anyakocája a malacaival együtt Ezt követőleg március 16-án egy másik kilencmalacos anyakocája hullott el gyanús körülmények között. Trebalka gyanút fogott, a döglött -•értést szekérre tette és elvitte az állatorvoshoz. Dr. Almássy Sándor állatorvos felboncolta a kocát és megillapitotta, hogy súlyos mérgezés okozta pusztulását. A torok és a nyálkahártya tele volt marási sérülésekkel. i Két héttel utóbb, április 3-án a har-itedik koca is váratlanul elpusztult kilenc malacával együtt Az állatorvos ezt is felboncolta és ugyanazokat a sérüléseket találta az állat belsőrészein. Már ekkor nyilvánvaló lett, hOgy valaki károkozási szándékból etethette meg az állatokat valami ártalmas szerrel. Ekkor Trebalka Pá! feljelentést tett ismeretlen tettes eizott kór nem térül meg I lacot pusztitott el méreggel. Azzal védekezett, hogy bosszúból követte el a sertésirtást, mert nagyon haragudott Trebalkára, aki mint béresgazda roszszul bánt a férjével. Az első kocát báriumkloroíormmal vegyitett korpával pusztította el, a többit pedig foszforos és klórmeszes korpapéppel. Kijelentette, hogy a katonaság elpusztult sertéseit nagyon sajnálja, azokat ő nem akarta bántani, hanem egy másik régi haragosán, Budai Józsefen akart bosszút állani azzal, hogy megmérgezi a sertéseit. Az éjszaka sötétjében azonban eltévesztette az ólat és véletlenül dobta be a pépet a katonaság számára nevelt sertések közé. Bevallotta azt is, hogy az elsőszámú majorban ezenkívül még Gyuroskó Péterné és Szabó Lajos sertéseit is ő irtotta ki. Ezt azért tette, hogy ne legyen túlságosan feltüuő, hogy csak egy gazda állatai hullanak el. Igy azt a hitet akarta kelteni, hogy sertésvész dühöng a telepen. A szegedi törvényszék Ungvárytanácsa pénteken vonta felelősségre Kocsis Mibályné Fodor Annát a kilenc sertés és huszonkilenc malac elpusztításáért és az asszony beismerése és a tanuk kihallgatása után Kocsisnét folytatólagosan elkövetett ingó vagyon rongálása miatt Kétévi fogházra és politikai jogainak háromévi felfüggesztésére itélte. A szabadságvesztés bün, . . .ietésébö! a vizsgálati fogsággal egy len a csendőrségen, a nyomozás azon- hó < 6s Uzeifr volc na|otkí flottban egy darabig nem vezetett ered- nek lvett bir6^ Minthogy Kocsis, ményre, mert Trebalka_nem tudta,^ Lénák ,emmi wna nimg az oko kit gyanúsítson a galad tett elkoveté-! ssével. Mialatt a csendőri nyomozás folyl. t sfertéspusztulás sorozata továbbfolytatódott, a szomszédos, elsőszámú majorban. Május másodikán az itt állomásozó honvéd határvadászok óljaiban négy nyolchónapos sertés hullott el a Trebalka disznainak pusztulásához hasonló gyanús körülmények között. A boncolás és a belső'részek vegyi vizsgálata kiderítette, hogy a katonaság sertéseit valaki foszforos korpaPéppel etette meg. Néhány nappal utóbb Szabó Lajos első majoébcM gazdasági alkalmazottnak egy másféléves és egy háromhónapos sertését pusztította el ismeretlen tettes. A vizsgálat itt klórmésszel kevert korpamaradékot mutatott ki az állat gyomrában. Valamennyi károsult panaszt tett a csendőrségen, amely most már teljes eréllyel fogott hozzá a tettes kinyomozásához. Nyilvánvaló lett, hogy a sertésirtó csak a majorban lakók valamelyike lehetett, mert a major területén belül történt minden elhullás. A gyanú több okból a majorban alkalmazott egyik béres feleségére. Kocsis Mihályiéra irányult, akit napokon át ficyeltek. Feltünl a esendőtöknek, hogy amikbr a major területén razziáztak, Ko °sis Mihályné mindannyiszor eltűnt a majorból, nyilvánvalóra kerülni akara csendőrökkel való találkozást. Végre egv alkalommal sikerült otthon találni, ekkor vallatóra fogták. Az asszony a csendőrök láttára rettenetesen megijedt, levágta magát a főidre és azt kiáltozta, hogy »tiiz van, tűz la"!« A hozzáintézett kérdésekre zavarosan válaszolt és eszelősnek, meg szívbajosnak tetette magát és njra meg up-a. földhöz vágla magát és semmi; iron nem volt hajlandó a csendőrök '°lszólitására Őket követni. Ekkor n rendőrök talje-kára tették, hogy ugy 'áöáb' * kftzaögbágátff- awubaa ./HEÍ. mégis istretért, *ilá»dö volt "a csenda naftáé, mert a száj és a fogáé ezer vészét? kőzött egész napon <Sf munkában vannak. Az ODOL- fogpép a fogakat tisztán és egészségben tartja és a szájat felfrissíti. Tékát a mindennapos száj- és fogápoláshoz használjunk ODOL- fogpépet. A Kttría nyolcezer pengőre feimfeleíf és kitiltott az országból egy nemzeígyafázó cukorkagyárost Budapest, julius 17. Tavaly augusztusban egy budapesti trafikba betéri U r b a n e k Vencel 75 éves cseh-mor va protektorátus! illetőségű cukorkagyáros és gyufát akart vásárolni. Ai üzletben jelenlevő dr. KosarasSándor rfyugalmazott fővárosi fogalmazó megütközött azon, hogy a gyáros a gvüfát nem magyarul kérte és megkérdezte tőle, hogy mióta tartózkodik Magyarországon. A válasz az volt, hogy harminc esztendeje. Dr. Kosaras erre rászólt a cukorkagyárosra: — Ha harminc éve magyar kenyeret eszik, miért nem tanul meg mueyarol? ' _ Miért tanuljak meg magyarul, mikor a magyarok senkik és a magyar nyelvet az ország határán tul senki sem beszéli? — válaszolta Urbanek. Szó szót követeti, dr. Kosaras rák iáltott a gyárosra, hogy az ilyen embereket ki kellene toloncoltatni. mire Urbanek .magyar kutyác-nak nevezte Kosarast. Az esetnek a bíróság előtt volt a folytatása, mert dr. Kosaras nemzetgyalázás címén feljelentette a gyárost A budapesti büntető törvényszék öíöstanácsa a tagadásban levő vádlottat a bizonyítási eljárás után bűnösnek .mondotta ki nemzetgyalázás vétségében és ezért háromezer pengő pénzbüntetésre itélte. A királyi ügyészség semmisségi panasza folylán a királyi Kúria drTSoóky József elnök lésével most tárgyalta ul az ügyet és ítélete ben felemelte » vádlott büntetted* nyolcezer pengőre, ezenkívül az ország le (•öleiéről örökre kitiltotta. fogpép MAGYARORSZÁGI ODOLMŰVEK R. T. BUDAPESf ÁSVA MUMMULBI II IIIIWIBIWIIIII III WI II—MMN—IM^—IMM— kizelláfási miniszter figyelmeztetése a gazdákhoz az aratás alkalmából Az ország minden részében megkezdődött az aratás. Ezzel kapcsolatosan a közellátásügyi minisztérium figyelmeztetőt adott ki, amelyben emlékezteti a gazdákat »z aratással kapcsolatos teendőkre és az aratás észszerű elvégzésének jelentőségére. Az ország minden vidékén, a nyilvános helyeken kifüggesztik majd ezt a figyelmezi, eiüt, amely igy hangzik; KÉSZEN ÁLL-B minden gazda arra, hogy az aratást ugy megkezdje és befejezze, ahogy azt ma az ország érdekei megkívánják? A KÖZELLÁTÁS biztosításától függ Országunk jövője, népünk fennmaradása, MINDEN GAZDÁNAK tudni kell, hogy a közellátás tartja a belső frontot. GONDOLJUK MEG mit jelent saját magunk számára is a belső front szilárdsága éa mindenekfeletti biztossága, A HANYAG ARATÁS pénzt vesz ki a gazda zsebéből és Icárt okoz a közel iá tásnak. VÍASZÉRETT legyen a buza az aratás megkezdésekor, mert ezzel elkerülhető n nagy veszteséggel járó szempergés és igy lehei acélos, nagy sikértartalmú szemet kapni, TUDJA-E minden gazda és arató, hogy a szemper géflee) és kalásztöréssel niennvi szem vész el? GONDOSKODOTT-E már annyi munkaerőről, hogy az aratás munkáskéz hiánya miatt meg ne rkadjon é® az a legrövidebb Wőn befül befeieződiön? BIZTOSÍTOTTA-E minden gazda a kévekötéshez szükséges anyagot, hogy a kévekötők munkája együtt haladjon az aratóékkal? HA KEVÉS a munkaerő, álljanak össze többen és közös erővel végezzék el az aratást. NE ASZTAGOLJUNK, hanem egyenesen « cséplőgépbe hordjuk a gabonát, sok drága szem elpergését megakadályozzak igy. A TŰZVESZÉLY elhárítására meg kell szervezni a tiiz figyelő készültséget, valamint a tűzoltószolgálatot az aratási, betakarítási és cséplés! munkálatok tartamára. Háborús időben soha sem tudhatjuk, hogy az ellenség milyen eszközökkel akar ártani. CSAK A GAZDA és aratók közös munkája hozhatja meg mindnyájunk számára az éle tet adó kenyeret. NE ARASSUNK sarlóval, mert az ezzel való aratás körülbelül TO száza'fékos magveszteséget jelent. Ezzel magunknak és a köznek is ártunk. A KASZÁVAL való aratási szemves/teség sem több. mint 7 százalék. TUDJA-E minden gazda, hogy a kizöldült tarló állománya sűrűbb, mint a rendes vetés? A GABONA BKÉRÉSÉT nem a levél és a szár sárgulása mutatja, hanem az. hogy a szem viaszéréshen van-e, vagy sem. A7 ilyen gabona a keresztekben ntánaérik és csira képessége kiváló. ARATÁS UTÁN legfontosabb teendő azonnal megforgatni a tartó*. Kat a munkát » J' talajelőkéseités feltétlenül megki vánia.