Délmagyarország, 1942. július (18. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-18 / 161. szám

6

n E I M A (i Y AKI1BSZAP Szombat, 1942. jnlios 18. NYILVÁNOSSÁG VITÉZ BARÁTI HUSZÁR ALADÁR felsőházi tag, az OTI elnöke „Válasz a Pesti Ujság"-nak cimén az alábbi cikket irta a „Magyar Nemzet" legutóbbi számában. „Meizlerék-Maróthyjának a kormány jóvoltából engedélyezett és egy családi hitbizomány jövedelmével felérő hasznot hajtó délutáni közlönye a tőle megszokott útszéli mosdatlan hangján támad meg engem és valótlanságtól hemzsegő kisded eszmefultatásról azt hiszi, hogy megtépázza vele erkölcsi és közéleti birtokállományomat. Megnyugtathatom Meizlerék-Maróthyját, hogy én sohasem pályáztam arra, hogy akár az ő, akár eszmetestvérei tetszését elnyerjem, engem nem tudnak sem megfélemlíteni, sem leterrorizálni, nekem sem az ő fenegyerekeskedésük, sem marcona kiállásuk, sem zöld gunyájuk, sem handabandázásuk nem imponál, mert tudom azt, hogy mennél inkább körülvesz engem az ő gyűlöletüknek tüze, annál inkább elnyerem gerinces kiállásomért sok-sok tiszta lelkű törzsökös magyar megbeosülését és szeretetét- Higyje el nekem Meizlerék-Maróthyja, hogy önökben túlteng az indokolatlan önhittség, mert azt hiszik, hogy olyan vonatra szállottak fel, amely egyenest és rohanvást viszi önöket a sikerek és a hatalom felé. Magyarországon azonban még egyelőre mi vagyunk többségben, vérségi magyarok, akiket meg lehet Ideig óráig széditeni, de végzetesen elbolonditani mégsem lehet, hogy bevegyék, amellyel önök akarják megetetni. Önök azt hiszik, hogy aki nincs önökkel, arra kimondják a nagy átkot és azt, hogy liberális "zsidóbarát és azzal már el is intézték és nem veszik észre, hogy annyit hangoztaták mindenfelé és mindenkivel szemben ezt a vádat, hogy ma már csak mosolyt fakaszt és hatástalan. Valótlan Meizlerék-Maróthyjának az az allitása, hogy én a szociáldemokratákkal együtt résztvettem volna bármiféle Petőfiünnepségen, mert ez évi március 15-én Kolozsvárott voltam. De ha ott lettem volna is, annyira talán mégsem jutottunk Magyarországon, hogy szégyen és bün lenné résztvenni a magyar szabadság mártírhalált halt lánglelkü harcosának, a költőzseninek, Petőfi Sándornak bármiféle ünnepségén. Különben a szines szalagokat ne nagyon emlegesse Meizlerék-Maróthyja, mert ugy tudom. az ellen nem volt semmi kifogása, hogy Szálasi Ferenc olyan koszorúval tisztelje meg a legnagyobb szabadsághős IT. Rákóczi Ferenc kassai slr.iát, amelyen ott ékeskedtek azok a román szinek, amelyekkel 22 éven át erdélyi magyar és székely testvéreinket gyötörték és megalázták. A szociáldemokratákat sem jó ha emle-J geti Meizlerék-Maróthyja, mert nem én voltam az, aki heteken át tárgyalt a szociáldemokrata ve zetőkkel olyan célból, hogy átvegyem a párt vezetését. Kérdezze meg Meizlerék-Maróthyja pártvezérét, Szálasi Ferencet, a vezérlő akaratot és ha ő véletlenül nem emlékezne reá, még él a tárgyaló társaságnak néhány tagja — uram bocsáss meg, még olyan is volt közöttük, aki a legenyhébb fajtörvény alapján sem számithat árjának —, aki majd tanúbizonyságot fog tenni ezen állitásom igaz volta mellett. Ami pedig néhai Gömbös Gyulával való barátságomat illeti, az a nézetek és politikai felfogás azonosságán alapult. Én azóta jottányit sem tértem el akkori felfogásomtól, melynek alapja és kiinduló pontja az volt, hogy hazámat, nemzetemet és fajtámat becsülettel szolgáljam. Miután Meizlerék-Maróthyja azt kifogásolja, hogy nem hivatkoztam Szálast Ferencet illetőleg, tekintélyekre, mint udvarias ember, igyekszem ezen fogyatékosságomat pótolni. Néhai Gömbös Gyula egy alkalommal mutatott nekem egy géppel irt vastag kéziratot, amelynek egyes mondatai szines ceruzával voltak aláhúzva. Akkor hallottam először Szálasi nevét, mint aki a memorandum szerzője volt. Gömbös Gyula az alábbi véleményt mondotta nekem a memorandum szerzőjéről: „Zavaros fejű ember, akit kézben kell tartani, mert ha nem vigyázok reá, még sok bajt okozhat" Különben én elmeorvosokkal valóban nem értekeztem és Szálasiról csak beszédei és megnyilatkozásai alapján alkottam magamnak véleményt, mert személy szerint őt nem ismerem és sohasem volt vele sem találkozásom, sem érintkezésem. Itt vannak azonban hossza időn át volt munkatársai, volt eszmetestvérei, akiknek módjuk volt őt közelebbről megismerni és akiknek a véleménye ma abban csúcsosodik ki, hogy Szálasi nem egy ország, de még egy párt vezetésére sem alkalmas. Kérdem én, egy idő óta miért nem nyilatkozik meg a vezérlő akarat és miért közlik beszédeit csak nagyon megnyirbálva és megfésülve, talán csak nem azért, mert azelőtt nem volt olyan megnyilatkozás, amely derültséget ne fakasztott volna a széles KárpátDuna Nagy Hazában. Különben figyelmeztetem Meizlerék-Maróthyját,, hogy amink az érdemtelen és ostoba Aladározásnak hagyjon békét. mert fölöttébb tapintatlan idegenek részéről, hogy éppen ezt az ősi magyar keresztnevet használják fel céltáblául. Ami pedig engem illet, jegyezze meg magának Meizlerék-Maróthyja, hogy én a közéletben mindig ott voltam, ahol áldozni kell és nem ott, ahol vagyont lehet szerezni. Szegény ember vagyok, bár jómódú voltam, amikor a közéletbe léptem, vagyonomat pedig azért vesztettem el román megszállt területen, mert magyar voltam. A közéletben pedig nem gyűjtöttem vagyont, nem ugy. mint sokan mások, akiknek közéleti szereplése egyben vagyoni aratást is jelentett. Ezért Meizlerék-Maróthyja ne gyanúsítson és ne gyalázzon sunyi módra, sanda mészárosként, hanem ha van valami kifogása az én makulátlan közéleti multam ellen, ugy legyen bátorsága azt nyiltan és leplezetlenül megmondani, hogy méltó helyére, a bíróság elé állithassam." videbb idő alatt lehet, mint találkozáskor a jaj, várjon egy percig! " felkiáltással inditott küzdelem * kesztyű lehúzásáért. Kényesebb bélgyeink pedig elővették a régi, ugy"* vezett >karlsbadi* kesztyűiket maguk kötnek vékony, a fonalas kosárban csotnósodásra és felejtésre ítélt maradékcérnából. Az ilyen kesztyűhöz szitué nevetségesen kevés fonal kell. tehát olcsó és amellett évekig eltart, A bőrtáskákat is felváltották ® különböző anyagból: santungból, im' priméből, vászonból, taftbói. háncsból, virágos vagv csíkos kartonbol készült táskák. Üdék, csinosak, moshatók és elfér benne a villamoson olvasott könyv mellett még a hivat8' után strandra kívánkozó hölgv fürdőruhája és — nem utolsó sorban 8 bevásárolt vacsora, ebéd vagy éppo" •alkalmi* jőfalat is. Hallatlan előnyük, hogy kis kér ügyességgel mindenki rVvat, annyit készíthet magának maradék anyagból, amilyenre és amennyire éppé" szüksége van. És végül, ó, férjek öröme! Megszűnt az ősrégi lemez: > — Nincs egy rongyom, amit fel** GYEK! . — De fiacskám, egy tucat ruhá" van.,. — Azok körül egyetlenegynek divatos a mintája. Tavalyi mintás rí' hóiban igazán nem röhögtetem ® magam. És nincs egy divatos kalapof sem. Csak csupa ócska rongy09 van!... Mert kedves hölgyeim, az idén tábora van és — mint már mondto.'' — minden, de minden divatos! _ kik. ó MA MINDEN DIVATOS... Mit hordanak es mit nem hordanak a nők, a harmadik háborús nyáron (A Délmagyarország munkatársától) A boldog békevilágban nem egy férj életét keserítette el a végletekig kedves neje őnagyságának folyton meg-megismétlődő ostroma családfői nyugalma és — nem utolsósorban — pénztárcája ellen. Mert a tavalyi impriméruha mintája már nem volt divatos, a muszlint utálta már a nagyságos asszony és nyárra nem is egy uj estélyi ruha kellett, mert csak földig érő ruhában lehetett vacsorázni és az egy, keittő, tizenöt kalap közül sem volt már divatos egyik sem. Nos, az idén a férfiaknak nem kel) elkeseredniük. Mert ma minden divatos. Ma nincs »tavalvi mintájú* imprimé, nincs utált muszlin, a karton szinte felségjogot nyert és a kalapok... hát istenem, sokan még azt is elfelejtették, hogy valaha viseltek | ilyen nevü valamit. | Mert az. idén — vájjon ki nem vette észre? — sok ruhadarabot levetettek magukról a nők és — Tstennek hála — rájöttek, hogy nem is hiányzik senkinek. Az 1942-es nyár a Kalapof-NemViselek-Szekta teljes győzelmével végződött, Legfeljebb egy parányi, turbánnak nevezett, illetve kinevezett valamit csavarnak fejük köré a konzervatívok, sokszor olyan, amiről csak egészen különleges látnoki tehetséggel megáldott jósok tudnák megmondani, milyen rendeltetése voll azelőtt. Mert ez a parányi anyag éppúgy lehetett valamikor a férj őfensége nyakkendője, mint Zsuzsika elorzott vagy anyai és felnőtt hatalommal elvett.} a szabónejtöfi babaruha céljaira kapott selyemdarabja. Sok esetben azonban csak egy virágforrná,ju csat vagy szalag kerül a bajba, esetleg a baj köré. És mert minden jótett elnyeri jutalmát — és van ugy is, hogy még ezen a földön —, kiderült, hogy ez. a kis valami aránytalanul fiatalos. (Hölgyek, vigyázat, csak hatvan kilón alul!) Eltűntek a mindnyájunk éűetét megrontó, elkeserítő és nem egyszer teljes anyagi megsemmisüléssel fenyegető harisnyák. Szellős és kellemes viselet, amelv busásan megtéríti egynéhány strandolásba fektetett pengőket, mert hölgyeim, a meztelen láb csak napbarnitottan szép. De a nemstrandolóknak sem kell kétségbeesniük: minden drogériában kapható az a bűvös szer, amely egyetlen és parányi ecset segítségével tartós és eléggé nem méltányolható, le nem szaladó szemű •harisnyát* varázsol a lábakra. És a fa- vagy parafatalpu cipőkhöz igen stilnsos. Eltűntek a kesztyűk is és velük együtt a Csak-Kesztyüben-Kezetfogók é* a Oak-Kesztyütlen-KézzelKezetfogók ««rvesülctel is feloszlottak. Mert kezet mosni még mindig rőSZOMBAT. JULIUS 1 I BUDAPEST I. 6.40: Ébresztő, torna. 7: Hirek, kó* j lernények, reggeli zene. 10: Hirek. óra 15: Szalonötös. 11.10: Nemzetkó* vizjelzőszolgálat. 11.20: HangszersZ0 lók'. 11.40: Az idényfőzelékek hely* elkészítése. Schrank Bndréné elöadárt' 12: Harangszó. Fohász. Himnusz. ° óra 10: Folyamerők szalonzenekart' 12.40: Hirek 1.20: Időjelzés, vizáiig jelentés. 1.30: Honvédéink üzennek. Vöröskereszt bajtársi rádiószolgála''1' 2: - A Szent István 3. honvéd gyaldr ezred zenekara. Vezényel íleléiv Gvula. 3: Arfolyamhirek, piaci ári" élelmiszerárak. 3.20: Szórakoztató ,fr ne. 4.10: Élet az erdőben. Mesejá'*' Közvetités Vác-Deákvárról 4 45: Wt ielzés. hirek. 5.15: Sárközi Gvnla f gányzenekara muzsikál, fi.10: Kárp alja a háborúban. Uniczky Kárpátulia főtanácsadójának elő0<jfj sa. 7: Hirek. 7.20: Akik itthon ralnak. Vidám zenés est. Az ös?9" kötőszöveget irta és összeállít0'; Dáloky János. Közreműködik Ho" "l, Hanna, Vaszarv Piri. G'ajzngó se. Kőváry Gyula és Pálóczv Lá^L Közben hanglemezek. Rendező szíi*:, sv Gvula 0 40: Hirek. lóversenveri^ ménvek. 1015: Üzen az otthon. ^ Vöröskereszt bajtársi rádiószolgálf'' 11: Hirek. 11.25: Tánczene. 12: H'r<' BUDAPEST II. 6 30- Mezőgazdasági félóra. 9 Petrv Kató. az Onerabáz tagja y. kel. 725: Szeged képzőművészet0- jt ta Temesvári- József. Felolvasás- » Hirek. 310- Ügfiőversenveredmérrí,,. 8 20: Debreceni Toaros Dalegvlet- f( zénvel Szondv László 850: Mikor rt mi indultunk'. Vitéz S"Hh Imre et% dcs etőpőása 010: Kamarazene-..,óra 10: Muzsikáló Margitsziget. b,7,í velitések a Margitsziget káló®9 \ szórakozóhelyeiről. KASSA f 9: Hanglemezek. 11.40: Hirek- j) Déli harangszó a kassai Dómbé p órától végig: Azonos Budapest »• J II. mfisorávaL