Délmagyarország, 1942. július (18. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-18 / 161. szám

i'ei .31 A li Y A R 0 H S L A < Szombat. 1042. j u I i u s 18. tóságu Kormányzó Ur nevét viselő Maját, egyetemünk van, mely na egyetemes magyar nemzeti kullnra és tudomány müvelésének továbbmunkálását elősegítheti. Amikor Nagy méltóságodnak az egy elemi építkezések továbbfejlesztése és a jogi kar felállításával kiadott rendelkezésért és ezzel a szabad királyi várossal szemben is mételten tanúsított szíves jóindulatáért a szabad királyi város közönsége nevében hálás köszönetet mondok. tisztelettel jelentem Excellen ciddnak, hogy a szabad királyi vá ros közönsége készséggel hoz meg minden áldozatot, hogy egyetemét Nagyméltóságod és hivatali elődje intencióinak megfelelően az egyetemes nemzeti kultura javára kiépíthesse. Mély tisztelettel kérem Nagy mái lóságodat, hogy a szabad királyi várossal szemben megnyilvánuld kitüntető érdeklődését és kegyes jóindulatát továbbra is megtartani kegyeskedjék" Megkezdődön a kisajátítások előkészítése A fenti nyilatkozat és feliratszöveg :keg szavakkal bizonyítja, hogy milyen rendkívül nagy fontosságot tulajdonit Szeged város az egyelem továbbfejlesztés ügyével kapcsolatban bekövetkezett hirtelen és döntő fordulatnak s hogy a város milyen hálás ezért Hóman Bálintnak. A városházán mindent megragadaak annak érdekében, hogy a lehetőségekhez képest a leggyorsabb tempót biztosítsák a rendelkezések megvalósulásának s minden akadályt elhárítsanak ag útból. A központi egyetem részére kijelölt telek, mint ismeretes a Vöm-tér, a Somogyi-ufóa, a Zrinyi-utea és az Eötvös-utca által határolt telektömb. Ezen a hatalmas telektömbön a város legmonumentálisabb és legimpozánsabb középülete épül fel a jelenleg 7 millió pengősre tervezett költségvetési kerettel. Tekintettel arra hogy ez a telektömb jelenleg be van épitve, a városnak gondoske>dn kell a telkek kisajátításáról Se tulajdonba vételéről. A kisajátítással kapcsolatos előzetes eljárások már megkezdődtek a városházén e a helyettes polgármester kifejezte előttük azt a reményét, hogy oly gyors tempóban folynak majd le a kisajátítási eljárások, hogy a fövő év tavaszán már meg lehet majd kezdeni a bontást s egy év múlva megkezdődhet az egyetem központi épületének építkezése. Hogyan oldható meg a könyvtári érdés Addig is azonban, amig az építkezés befejeződik, amit legkedvezőbb körülmények között is egy ujabb esztendőre lehet tenni, a jövő év őszétől kezdve gondoskodni kell az egyetem visszaállított jogi karának ideiglenes elhelyezésiről. Ebben az ügyben most keres alkalmas megoldásokat az egyetem és a város s értesülé-önk szerint mér •tekintetben ie kialakult jogi és könyvtári- szakiráuyu tervek vnunak. Ugyancsak tárgyalások vannak folyamatban az egyetemi könyvtár és a Somogyi-könyvtdrtervbevett egyesítésére. Ebben az ügyben értesülésünk szerint alapos aggályok merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a két hatalmas könyvállomány vájjon egyesithet&e? A felmerült nehézségek elhárítására kialakult máris egy olyan t^rv, hogy a ket könyvtárt nem egyesítenék, hanem csupán egy épületbe, a központi egyetemnek erre a célra épült részébe költöztetnék, de elkülönítve maradnának ós megmaradna mindkettőnek különálló szervezete. azonban egy helyen, egyformán hozzáférhető volna mindkét bibliotéka a közönség részére. A tervek forrnak, alakulnak és érnek a városházán, megbeszélések és tárgyalások és intézkedések vannpk folyamatban. A jogi kar visszaállitása és az egyetem központi épületének felépítése a uz egyetem fejlesztésével összefüggő őszes kérdések, mint például az clinoklinika felépitése, a könyvtárkérdés rendezése, roudkivül nagy kulturális jelentőséggel esnek latba a város fejlődésének szempontjaiból is ha mindezekért bizonyos áldozatot i» kell hozni a városnak, ebben a kérdésben ugy a hatósági tényezőknek, mint a város közönségének egyhangúlag fejeződik kJ az az álláspontja, hogy: szivesson hozza Szeged az áldozatokatíí A KÉT TENGER CSATORNÁJA VI Hoqyan valósította meg a fáraók álmát Lesseps Ferdinánd? Copyright by Déímagyaioiszag a A képviselő még mindig nem nyugszik, Megkockáztatja a harmadik kérdést is: — Amennyiben a jövőben érkezne ilyen természetű ajánlat, akkor milyen álláspontot szándékozik a kormány elfoglalni? A külügyminisztert ekkor niár elhagyja a hidegvé e. Erre a kérdésre is válaszol, de — többet mint kellene: — Azt hiszem, hogy a képviselő ur nem kíván tőlem jövendölést, vagy örök időkbe szóló határozott állásfoglalást Minden egyébtől eltekintve. már csak azért sem, mert ilyen állásfoglalásnak semmi értelme sem lenne. Hiszen ha egy egyszerű magánembernek szándékában áll, hogy valamilyen. házat vagy telket megvásárol jon.' akkor sem fogja az eladóval közölni, hogy az ingntlan meg szerzése érdekében milyen áldozatoka hajlatjáé. A válasz nem túlságosan diplomatikus. Hiszen mindenekelőtt kiderül belőle hogy az angol kormány eoridol a részvények megvételére. Ez már a hasonlatból is kiderül. De látszik az is, hogy már az áldozatok nagyságán - is törik a fejüket. Á képviselő nem firtatja tovább az flgvet. Bizalmasan közlik vele. hogv Anglia külpolitikai érdekei nem kívánják az ügy napirenden tartását. A parlament folyosóin azonban még sokáig tárgvalják a részvényekkel kapcsolatos lehetőségeket Mi losz a részvényekkel ? Néhány nap múlva a francia követ megjelenik az angol külügymintszt& riumban. Különböző, látszólag mellékes kérdéseket tesz szóvá, majd beszéd közben, mintha csak véletlenül jutna eszébe, megkérdezi a külügyminisztert: — Mi a véleménye az angol kormánynak a szuezi csatorna mai helyzetéről? A külügyminiszter általánosságban mozgó választ ad. A követ ezzel nem elégszik meg. Újra visszatér az ügyre: — Mindenfélét beszéínek a szuezi részvényekiől. Nem hiszem, hogy ennek • mendemondának bármiféle alapja volna, de mégis érdekel, miniszter ur, az ön véleménye. Ha bármikor a jövőben — mert hiszen most igazán nem aktuális a dolog —adódnék valamilyen francia konzorcium, amely hajlandó lenne a részvényeket az alkirálvtól megvásárolni, volna ez ellen az angol kormánynak valamilyen kifogása? Lord Derby magában elmosolyodik. Olyan naiv benyomást kelt ő. hogy ilyen átlátszó kérdést intézzenek hozzá? Határozott hangon válaszol: — Természetes, hogy kifogásunk volna a dolog ellen. Sőt nemcsak elméletben kifogásolnánk e részvények francia kézrs hitását. hanem ezt minden erőnkkel megakadályoznánk. A kövei gyorsan távozik. Néhány nap múlva az alexandriai angol követ újra jelentkezik: — AB alkirály ma magához hivatott és közölte velem, hogy hajlandó részvényeit Angliának átengedni. Távirati válasz kérek: milyen álláspontot foglaljak el. A távirat nagy bonyodalmakat okoz Londonban. Lord Derby egyáltalában nincs elragadtatva a részvényvásárlás ötletétől. Inkább amellett volna, hogy a csatornát a nagyhatalmak nemzetközi ellenőrzése alá helyezzék. Minisztertanács ül össze. A külügvmtniszter nagy expozét mond: — Szerintem nem szabad a rész vévén veket megvásárolni. E pillanatban nem tudom, milyen nemzetközi komplikációk származhatnának a dologból, hiszen már amugyis világszerte idegességgel figyelik az angol érdekszféra terjeszkedését, Azt tanácsolom: ne döntsünk egyelőre és tapogatódzunk a külföldi államoknál, mi az ő véleményük Azután a pénzügyminiszter emelkedik szólásra: Anélkül, hogv külpolitikai kérdésekben állást akarnék foglalni, ki kell jelentenem, hogy minden tekintetben a külügyminiszter véleménvét fogadom, el Angliának ebben a piíia natban nincsen pénze efajta kiadásokra. Ha pedig, amint az előbb hallottuk, még esetleges komplikációkkal is kell számolnunk, akkor a magam részéről igazán nem vállalhatom a tranzakcióért a felelősségei Minden szem a miniszterelnök felé néz. Tudják, hogy az ő szava cgv szempillantás alatt eldöntené a nagy problémát. Pisraelj azonban hallgat Azután felteszi a kérdést: van-e valakinek még mondanivalója. Amikor pedig senki sem jelentkezik, a tanácskozást .meglepetésszerűen bezárja Azonnal el is távozik az ülésről. irta: Dr. Kemény István A miniszterek még sokáig együltmaradnak óa találgatják Disraeli rejtélyes magatartásának okát. Annyna tartózkodóan viselkedett az ügy tárgyalása 9orán, hogy még csak hozzávetőlegesen sem sejtik: állásfoglalása merre hajlik, fcs azt sem értik, miért távozott el olyan sietve a minisztertanács üléséről. Disraeli az ülés után kocsiján egyik régi barátjához hajtat. Évtizedes ez a barátság, de az utóbbi évek folyamán ritkábban találkoznak. A barát neve: Lionel RotscbildA bankár nagy meglepetéssel fogadja Anglia miniszterelnökét, Disraelinek azonban nincs ideje a hoszszas bevezetésekre. Rögtön a tárgyra tér: — Olyan ügyről van szó, amelyet most azonnal el kell intéznünk. Felesleges mondanom, hogy a legszigorúbb diszkréciót kérem tőled. A kormánynak fölajánlottak a Szuezi társaság részvényeit. Ugy határoztam hogy a részvényeket megvásárolom. Rotschiid arcára kiült a csodálko zás. Már-már közbeszól, de Disraeli tovább beszél: — A helyzet persze nem olyan egyszerű. Á parlamentet elnapolták és annak hozzájárulása nélkül ilyen döntőjelentőségü dologban nem volna szabad állást foglalni Meg azután őszintén megmondom azt is. hogy e pillanatban nem áll a szükséges öszszeg rendelkezésünkre. Ezért fordulok most hozzád. A formai kérdéseket is megoldhatjuk. A Rotschild-ház veszi meg a részvényeket, de blronyoo határideig opciót biztosit az angol kormány számára. — És ha a parlament nem szavazza meg a vételt? — kérdi csendesen Lionel Rothschild. — Ezt csak bízzad rám, — hangzik a határozott válasz. És milyen ősszegre van szükség? -- t ymillió fontra. (Folytatjuk.) Az olvasó iria r Ofott-Kovácsék korpája Tiszteit Szerkesztő Ur! Olvasom a Délmagyarországban, hogy a hatóságok milyen dicséretreméltó eréllyel göngyölítették fel az első szegedi köz élelmezési visszaélést és ótott-Kovács Lajos ma már a fogházban várja jól kiérdemelt, példán büntetését, . Egy momentum azonban nem tisztázódott előttem, amikor azt olvastam, hogy Otott-Korácsék korpát használtak « kenyérsütéshez. Honnan vették a korpét'? A kormányzat — ezt ma minden honpolgár tudja! -- hősi küzdelmet folytat a közellátás zavartalansága ért és Ügyük hozzá teljes sikerrel! Mégis Lossonczy István miniszter U> nak sulvos gondot okoz a korpaellátá« s bizony nem mindenfelé jut ele gendő korpa. ótott-Kovácséknak e* nem volt probléma, ök könnyű szerrel tudtak korpát szerezni és ezzel mindennapi kenyerünket ehetetlenné tenni. Embert tápláléknak nem alkalmas a korpa, de a tehenek és sertések rajonganak érte, Jó lenne tudni: honnan vették rttott-Kovácsék a korpál. leg alább mi, tehéntartó gazdák is odafordulnánk felvilágosításért, Eaetieg korpáért. Tisztelettelr Aláírás.