Délmagyarország, 1942. július (18. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-18 / 161. szám

A miimt ponpa iiciíjcil I tllltm áron nemes irodalmat hoznak fordalosnha dkmAAníel IslTén ncmzeívüdflíiil miniszter beszéde a Képviselőhöz ami — öizonyiiaion időre einapoitüK a ttaz ütésed Budapest, julius 17. A képviselőház ivonal péntek) ülését negyed 1 óra után nyitotta meg Tasuadi Nagy András j eicök. bizottsági tagváiasztások ulán Antal István nemzetvédeluii propagandaininiszter emelkedett szólásra. Beszéde elején megállapította a miniszter, hogy annakidején a ponyvairokicmdM dalom megrendszabályozása ügyében SÍ t&n*^ hozzá intézett interpellációra azért szövege I nem válaszolt részletesebben, mert engely ®! nem akarta a kérdés megoldására iráa 'fcgjH nyúló tervek előzetes közlésével a kixős vár*' adandó rendelkezések hatályosságai őrt. (MII veszélyeztetni. Ezután szólt a megi jelent papirgazdálkodási rendeletről, i B|( amellyel a ponyvairodalom megrendKOp szabályozását kívánják elérni. Rámutatott arra, hogy a rendelet, nek két fontos része vasa. Egyrészt a jövőre akarja a ponyva megjelenését és elterjedését megakadályozni, másrészt egyszersmindenkorra intézkedik arról, hogy az eddig megjelent pony vákat elvonják a széles néprétegektől és ezek a termékek a papirgazdálkodási, illetve anyaggazdálkodási hivatal rendelkezésére álljanak. A miniszter ezután foglalkozott rendelettel, majd néhány számadatot közölt a ponyvairodalomról. Elmonnökének előzetes hozzájárulásával történt Megállapította ezután a miniszter, hogy ez a kérdésnek csupán neee,;v oldala, már pedig egy igen suivos pozitív része is van. A ponyva terjedésének egyik legfőbb oka a széles néprétegek a betű iránti vágyakozasa és az irodalom iránti készsége volt. Csak félmunka lenne, ha elzárnák ezeket a néprétegeket a betűtől és ugyanakkor nem intézkednének arról, hogy az olvasás iránti hajlandóság megfelelő nemes tartalmú ismeretterjesztő, a lelket és az erkölcsi érzéket emeiő irodalomnak a rendelkezésére bocsátásával nyerjen kielégülést. — Bejelentem a képviselőháznak — mondotta —, hogy a rendelet kádasával kapcsolatban egy másik és igen fontos természetű intézkedés előkészítését is folyamatba tettük. Intézményesen meg akarjuk szervezni a széles néprétegek olvasására alkalmas az ő lelkiségüket emelő, erkölcsi ér/ésvilágukat kielégítő nemes magyar Irodalomnak olcsó filléres áron a ponyva helyett való torgalombahozatatát. — Már a közeli napokra az összes j érdekelt kiadókkal és az Országos lro. j dalmi és Művészeti Tanáccsal értekezdotta, hogy évente átlag 36 millió pél-jlet összehivását tervezzük, melynek s dányban jelentek meg eddig a ponyvatermékek az országban és az erre felhasznált rotációs papírmennyiség évi átlagban 310 vagon. Ezt a hatalmas rotációs papirmeanyiséget külföldrőt kellett behozni. Papirgazdálkodási és nemzetgazdasági szempontból is rendkívül fontos volt ezért a ponyvakérdés megoldása, mert a ponyva kereskedelmi mérlegünk szempontjából is jelentős mértéket öltött. A könyvkiadók 5—6000 példányszámban adták ki a jelentősebb és értékesebb müveket, amelyek ilyen kis mennyiségben és magas áron csupán a középosztálp szűkebb retegeihez kerülnek el. Nemzetnevelési és irodalompolitikái szempontból az a helyzet, hogy a szűkebb középosztály rétegein alul fekvő sokmillió magyar ember lelki táplálékát, szellemi nevetését, erkölcsi irányítását, magasabb irodalom iránti hajlandóságát agyszólván korlátok nélkül szolgáltatták ki a ponyvairodalomnak, amelyet végül már legrutabb üzleti haszonszerzési szempont vezetett. Szólt ezután a miniszter arról, hogy nem elégedtek meg a ponyvairo dalom további terjedésének megakadályozásával, hanem intézkedtek arról is, hogy az 1938 december 31. óta rne, jelent könyveket, füzeteket és naptárakat magasabb irodalompolitikai és nemzetnevelési szempontból felülbírálják. A ponyvakérdésnek ez a megoldása a kultuszminiszter és az Oi szagos Irodalmi és Művészeti Tanács elkapcsán meg akarjuk szervezni ennek a nemes magyar és nemes külföldi irodalomnak a széles néprétegekben olcsó, amennyiben lehetséges, szintén filléres áron való terjesztését. Hivatkozott ezután a miniszter a hivatala keretében mffködő nemzetpolitikai szolgálatnak * nemes ponyva megteremtésére irányuló kísérletére és megállapította, hogy már ennek a kísérletnek óriási hatása és jelentősége volt. Hivatalában a nemes ponyva megteremtésére részletcsen kidolgozott irodalmi program készült, melynek célja például a magyar hőstörténet, a hun-magyar mondavilág, a magyarság uj hazába való vándorlása, az ezeréves magyar mult kiemelkedő eseményei, nagy magyar hadvezérek, államférfiak, felfedezők, magyar városok, magyar várak és ehhez fűződő történelmi és mondavilág fantáziát megfogó kalandos felfogásban való feldolgozása. Ez természetesen semmiesetre sem dilettáns iró dilettáns munkája lesz. Hangoztatta végül, hogy a ponyva irodalom megrendszabálvozásában az a felismerés vezette, hogy elsőren düen fontos a széles néprétegek egészséges lendületének, nemzeti érzésének ismereteinek és ízlésének fenntartása ápolása és megerősítése a mai világban, hogy a magyar nép lelkében ne idegen világ, idegen életfelfogás, hanem saját fajtájának szellemisége és életformái iránt keltsenek érdeklődést. A kérdést olyan fontosnak tartotta, a nemzeti lélek megnyugtatása szempontjából, hogy még a Ház nyári szünete előtt részletesen megnyugtató választ akar adni az interpellációra. A miniszter beszédét a képviselőház minden oldalán élénk helyesléssel és tapssal fogadták. Tasnádi Nagy András elnök napirendi indítványára a képviselőház bizonytalan időre elnapolta üléseit. Még a szünet előtt a felsőház üzenetének átvételére e hónap végén, vagy jövő hónap elején alaki ülést tart a képviselőház. A képviselők az ülés végén lelkesen megtapsolták Tasnádi Nagy András elnököt. Az ülés egynegyed 2 után ért véget DFITMAGYAROP5ZAO Szombat, 1942. julius 18. „A városnik áldozatot kell vállalni ax egyetem továbbfejlesztésénél" hogy Szeged város közönsége mostmár véglegesen sajátjának tekinthető Horthy Miklós-tudományegyetem elhelyezésénél áldozatot vállaljon ügy, amiként áldozatot hozott akkor, amikor nemzeti érdekből a Kolozsvárról menekült Ferenc József-tudományegyetem Szegeden történt „ideiglenest" elhelyezését olyan fényes keretek között segítette biztosítani. Ezért felkérte a kultuszminiszter nr a város közönségét, hoery a "Dómtéren a központi egyetem épületének felépitése Páljából megfelelő telket biztosítson és a vonatkozó kisajátitási eljárást inditsa meg. — Természetesen a város közönsége kitörő örömmel fogadta ezt, az elhatározást, és ennek kifejezéseid a város hatósági és közönsége nevében köszönő feliratot intéztem Hóban Bálint kegyelmes úrhoz és a szükségesnek tartott intézkedéseket haladék nélkül már az első napokban foganatosítottuk. — Erősen meg vagyunk győződve, hogy a városunk kulturális és gazdasági életre roppant előnyös hatással érvényesülő terv keresztülvitele érdekében összefog Szegeden minden magyar kéz és elkövet mindent emberileg lehetőt, hogy a magyar tudomány ée a magyar élniakarás bizonyságára minél előbb álljanak az uj épületek és, hogy a jogi oktatás a város vágyaihoz és reményeihez képest Miinél hamarabb megkezdődhessék. Dr. Tóth Béla h. polgármester nyilatkozata és köszönő levele Kómán Bálinthoz — Megkezdte a váios a központi egyetem felépítésével kapcsolatos előkészítő tárgyalásokat — Ho! helyezik el ideiglenesen a jogi kart (A Bélmagyar ország munkatársá-1 nek előkészítésére s ezekkel, valatól) Városszerte nagy érdeklődes mint magával a leirattal kapcsolatBelvárosr Mozi Szombattól hétfőig; Csak angyaloknak van szárnyuk A szárnyas ember himnusza, a repülők önfeláldozó küzdelmes élete A főszerepekben: Qary Grant és leasi arthur ÜFA HÍRADÓ fogadta néhány nappal ezelőtt dr. Kogutowicz Károly rektor nyilatkozatát, amelyben bejelentette, hogy dr. Hóman Bálint volt kultuszminiszter miniszterségének utolsó napján utolsó hivatali ténykedéseképpen elrendelte a szegedi egyetem központi épületének felépítését és a jogi fakultásnak 1943 szeptemberétől kezdődő visszaállítását A volt, knltuszmniszter ezekről a rendelkezésekről átiratban értesítette az igazságügyminisztert annak kapcsán, hogy a központi épület felépitése után visszakapja Dugonics-téri épületét a szegedi ítélőtábla, sőt már az építkezések megkezdése előtt ebben az évben a tábla rendelkezésére bocsátják o Dugonics-téri épület II. emeleti he lyiségeit. De leiratot intézett Hóman Bálint ezekben az ügyekben az egyetemhez és Szeged város hatóságához is, Dr, Tóth Béla H. polgármester nyilatkozata A' Városházán a leirat alapján máris történtek bizonyos intézke dések az építkezések megkezdeséban dr. Tóth Béla h. polgármester! a következőket mondotta a Délmagyarország munkatársának; — Az egyetemi építkezések folytatásáról és a jogi kar visszaállításáról hírt adó kultuszminiszteri leirat, amelyről az egyetem rektorának interjúja folytán a vasárnapi szegedi lapok beszámoltak, e hét elején a városhoz is megérkezett. A rendelkezés tartalmáról a főispán nr és én, amikor legutóbb Budapesten voltunk, értesültünk, de a megszerzett információ eredményéi csak tulajdonképpeni időszerűségekor akartuk nyilvánosságra hozni. A még Hóman Bálint kni tuszminiszter ur által aláirt leirat ban az van, hogy a kultusztárca százezer pengőt állit be a költségvetésbe abból a célból, hegy az előzetes terveket elkészíthessék és a Dóm-téri épületekkel összhangzó, stílusos és korszerű épületbe biztosithassuk az egyetem központi intézményeinek (rektori és gazdasági hivatal, egye temi könyvtár), valamint az njonnan felállítandó jogi és államtudományi kar megfelelő elhelyezését Ehhez azonban szükség van arra, Köszönőlevél Hóman Bálinthoz A volt kultuszminiszterhez intézett felirat, amelyre dr. Tóth Béla helyettes polgármester nyilatkozatá| ban hivatkozik a következőképpen szól; „Kegyelmes TJraml A szabad királyi város közönsége hosszu-hosszu ! évtizedeken át küzdött az egyetemért és annakidején anyagi áldozatot nem kiméivé elsőnek ajánlotta fel a nemzeti megújhodás városát otthonul a székhelyéről kiűzött ősi egyetemnek és a város közönsége mindenkor örömmel gondol vi,szsza arra az időre, amikor a m. fc»r. Ferenc József-tudományegyetem nek hajlékot, otthont nyújtani szerencséje volt. Annál inkább tölt él bennünket büszke örömmel az a gondolat, hogy a szabad királyi város küzdelmének eredményeképpen Nagyméltsóságoa kegyes jóinduata folytán a Főméi»zechenyi Mozi Szabad-e Lehet-e Férjhez mehet-e? egy szabad életet élő leány az;gazán becsületes férfihez? Erre ad feleletet a legmerészebb témájú magyar film. Mária m Ctszakdta Főszereplők: SZILAGYI SZABÓ ESZTER, ÜRAY TIVADAR Ma 5. 7, 9. 16 éven felülieknek