Délmagyarország, 1942. július (18. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-15 / 158. szám

segitségét kéri ahhoz, hogy az orvost lakások tekintetében tovább haladhassanak elöra. Hangoztatta ezután, hogy maga sem elégedett a trianoni országbeli kórházak jelenlegi állapotával. Lényegesen nagyobb számú ágyra lenne szükség, mint amennyi rendelkezésre áll. Mindent elkövet, hogy a visszacsatolt területek teljesen elhanyagolt kórházait rendbehozza, legalább is azl a fokot érjék el, arni a trianoni országban van. A betegbiztosításnak egy megoldandó része van csak: a mezőgazdasági népesség betegbiztosítása Ez nehéz probléma, de az illetekes tényezők fgialkoznak a kérdéssel. A felsőház általánosságban, majd részleteiben is elfogadta a javaslatot A személyi állapotra vonatkozó Közlések és megkeresések tárgyában, valamint tartási ügyekben keletkezett bírósági és gyámhatósági hntáro zatok kölcsönös elismerése és végrehajtása tárgyában aláirt magyar-német egyezmények becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatokat, hozzászólás nélkül fogadta el a felsőház. Az országos ügyvédi gyám- és nyugdíjintézet fedezeti alapjának növelésérő! szóló javaslathoz Papp József szól hozzá. Megállapította, hogy a magyar ügyvédség megérdemli, hogy a lehetőségekhez képest teljesítsék kívánságait. A javaslatot elfogadta. Hoepfner Guido hangoztatta, hogy nem érheti szemrehányás a fiatalságot, amiárt nyugdíjas pályákra özönlik. Ezután a mérnökség nyugdíjintézetének támogatását kérte. A javaslatot örömmel elfogadta. A felsőház általánosságban és rész leteiben elfogadta a javaslatot. A felsőház szerdán délelőtt tartja legközelebbi ülését, napirendjén a zsidók mrző- és erdőgazdasági ingatlanairó' szóló törvényjavaslat együttes bizottsági jelentésének tárgyalásával és a 12 tagu országos gazdasági bizottság tagjainak az uj ülésszakra való megválasztásával. A keddi ülés 2 óra kőiül ért véget A képv'se'őház ülése A képviselőház keddi ülését délelőtt egynegyed lt órakor nyitotta meg Törs Tibor alelnök. Bejelentetle, hogy a régebben elhangzott interpellációkra a miniszteri válaszokat a holnapi ülésen olvassák fel, majd Kricke Valér előadó beterjesztette aj együttes bizottságok jelentését a tegnap tárgyalt és módosított mezőgazdaságfejlesztési törvényjavaslat tárgyában. Ezután napirend szerint megkezdték a mentelmi bizottság jelentésének tárgyalását. A mentelmi bizottság jelentéseit vütéz Zerinváry Szilárd, Váczy György és János Aron előadók ismerették. A többi között Nagy Lászlót egy bizottsági ülésen tanúsított magatartásáért, Bodor Mártont pedig nébai gróf Teleki Pál elhunyt nagy •regyar államférfiú emlékét súlyosan sértő ki/ejezéséért a Ház ünnepélyes megkövetésére ítélték. Nagy László, aki éppen a Ház határozathozatalakor lépett az ülésterembe, az elnök felszólítására nyomhan az ítélethozatal után megkövette a Házat. A továbbiak során a királyi ügyészség megkeresésére felfüggesztenek gróf A P P o n y i György országgyűlési képviselő menlelmi jogát az Ésli Kurír 1941. ryj junius 14-i számában Gidóíalvy Pálról közzétett nyilatkozata miatt. Meskó Zoltán mentelmi ingát a Magyar Szóbán megjelent »Mi szűkség van Zilahy Lajosraíc cimü cikk miatt függesztenék fel. A mentelmi ügyek tárgyalása után jelentéseket ismertettek, majd az elsők napirendi javaslatot tett. A javasigt szerint a Ház legközelebbi ülését szerdán délelőtt 10 órakor farija, amelynek napirendjén a 42-es bizottsági tagok megválasztása és a mezőgazdasági javaslat részietekben való megszavazása 6zerepeJ. Az ülés egynegyed 1 érakor ért yéMl Jk ECiT TENGER CSATORNA)*" Hogyan valósította meg a fáraók álmát Lesseps Ferdinánd ? Irta: Dr. Kemény István Copyright by Délmagyatország 6 Egyelőre azonban ünnepelnek. Mégpedig teljes erővel. A lelkesedés terén Jsmail pasa vezet. Nagyon büszke arra, hogy az őnevéhez fűződik a csatorna nagy müvének tető alá hozása. Arról persze nem beszél, hogy ő igazán ártatlan ebben a sikerben. Sőt — amennyire rajta állt — igyekezett a munka előrehaladását megakadályozni. Mindegy. Ez már minden a múlté most mintha Ismail helyre akarná hozni azt, amit eddig vétkezeit. Alaposam ki akar tenni magáért. Egyik ünnepi ebédet a inásik után adja Lesseps tiszteletére. Azután félrevonja n boldog öreget. — Meglátja barátom, olyan ünnepséget rendezünk, amilyet még nem látott a világ. A mi csatornánk megnyitásáról évekig fognak beszélni. Lesseps meglepődik: a mi esalorránk? De jól nevelt ember, nem szól semmit. Ismail pasa valóban mindent megtesz. amit- csak lehet. Kiadja a parancsot: mindenkit meg kell hivni, aki Európában számit valamii. Korn nás fők, kormányelnökök, egyházfők tolongani fognak a csatorna partján... Minden költséget Tsmail visel. Lesseps kissé fanyar szájízzé' figyeli a nagy előkészületeket. Elgondolkodik: ' mészetesen nem hangzanak nagyon nieggyözően. Hiszen ö maga is unja már a folytonos bonyodalmakat. E pillanatban pedig fogalma síncsen arról, hogy hogyan fogja elvonatani az útból azt a szerencsétlen egyiptomi gőzöst, Egy éjszaka —• ötvenezer frank Gyorsan körülnéz szakértők után. Akadnak szép számmal mérnökök is az egybegyűltek között. Kiválaszt közülük négyet és összeül velük tanácskozásra. Az egyik német, a másik francia, a harmadik angol, a negyedik spanyol. Valóságos nemzetközi konferenciát tartanak. Mindegyiknek van valamilyen ötlete. Lesseps ugy érzi, hogy egyik rosszabb a másiknál. De mindegy, valamit mégis csak tenni kell. Találomra kiválasztja közülök azt, aki a Iegértelmesebbnek látszik és megbízza: tegyen, amit jónak lát. A spanyol mérnök láthatólag meglepődik. Nem hitte volna, hogy ő fut be elsőnek. Azután fölteszi a kérdést: — Mit kapok, ha sikerül megtisztítani a csatornát? Lesseps nagylelkűnek akar mutatkozni: — Ha elintézi a dolgot, mire a reggel beáll és senki nem vesz észre fran— Szép dolog ez a nagv ellkese-J semmit, fizetek önnek tízezer dés, de ha a pasa annakidején csak a kot felét ideadta volna annak, amibe ez a cécó kerülni fog. nekem most nem lenne semmi adósságom. Porf-Sald na«y napja Elérkezett a megnyílás napja. Az összegyűlt előkelő közönségnél különbet valóban nem látott még a világ. Képviselve van minden uralkodóház, minden állam, a politikai, gazdasági és társadalmi élet ezernyi neve. Hatezer ember gyűlik össze Por!Said falai között. Ölt van Eugénia császárné, akinek lelkes közbenjárása nélkül hol tartanánk még a csaton^ megnyitásától. Azután Ferenc József, Ausztria és Magyai ország ura, Frigyes porosz trónörökös, Mihály orosz nagyherceg. Vilmos holland herceg, valamint a nagykövetek, államférfiak egész sora. Anglia tüntetően a hátiérben marad. Mindössze konstantinápolyi követével képviselteti magát. ötven hadihajó sorakozik fel PortSaid kikötője előtt. A partokon valóban festői látvány várja a világ minden rézséből egybegyűlt notabilltásokat. Messze földről jött arabok és beduinok állítják fel sátraikat a csatorna két partján. A megnyitás előestéjén pedig egymásután vonulnak fel a különböző egyházak főpapjai, hogy a maguk vallásának szertartásai szerint megáldják a befejezett nagv munkát Azután tűzijáték következik. Az utolsó éjszakán még egy bonyodalom tám«d. Kidéiül, hogy egy kisebb hajó az ünncpélvcs megnyitás előtt egyéni akcióba fogott. A kapitány mindenáron az első akart lenni, aki keresztülhalad a csatornán. Igen ám, de nem ismerte a mélységi viszonyokat és a csatorna kellős közepén zátonyra futott. Most ott ól) kerosztben és nem lehet egy lépéssel sem elmozdítani. Nagv az izgalom. Eugénia császárné fülébe jut a dolog és sírógörcsöt kap. Sürgősen hivatja Lessepset: —• Ugy félek, hegy ki sem mondhatom. Mi lesz. ha mégsem lehet holnap megnyitni a csatornát? Itt állunk' szégvenszemre az egész világ középpontjában. Olyan bot rá a v lesz. amtlyanre nem 'olt..méBg aájdg 4 ténelemheiL Lessen* utMHunuAalta. Szavai t*rA spanyol mosolyogni kezd: — Tizezer frankot? É11 ennyi pénzért még tanácsot sem adok. Akkor Nincs „sár£a veszedelem" A német nemzetiszocialista ifjúmig vezérorgánumának legutóbbi számában érdekes cikk jelept meg arról a kérdésről, „van-e sárga veszedelem"? Mint ismeretes, a ,,sárga veszedelem" fogalma II. Vilmos császártól származik, aki erre való hivatkozással akarta Németország politikája számára megnyerni II. Miklós orosz cárt. Ismeretes az a Vilmos császár által sajátkezüleg készített rajz, amely Németország és Oroszország szimbolikus alakját ábrázolja, amint őrséget állnak a Sárga-tenger partján a kereszténység és a fehér faj védelmében. Ezt a rajzot el is küldte Miklós cárnak, hogy megnyerje a cár szövetségét Anglia és Japán ellen. Először a kínaiakkal, később, midőn a japánok megverték Távolkeleten az oroszokat, a japánokat értették a „sárga veszedelom" szó alatt — jrja a német folyóirat. — Már e háború kitörésekor ugy a brit, mint amerikai oldalról ismét a ,,sárga veszedelem" jelszavát kezdték hangoztatni ugy Japánnal, mint különösen Németországgal szemben, amelynek szemévevetették, hogy a japánnal való barátkozása folytán elárulta a fehér fajt. Nem beszéltek azonban ilyen árulásról az angolok akkor, amidőn ők voltak Japán szüvetséuesej, Néha a japán szövetséges iránt érzett lelkesedés és csodálat ellenerő, még német ajkról Is elhangzik néha az aggódó kérdés, nem rejlik-e mégis valami a -sárga veszedelemben" és hogy a japánok és Uuateli. egy«»ülé»e, « nagyáriái jóléti rend wsv&1c»u:ừ után urna szorulunk-* kJ majd ml sémátok inkább hagyjuk talán az egészet Lesseps kétségbeesik. Bizonyosan tudja, hogy visszélnek a helyzetével. Hiszen ez a fiatalember távolról sem látszik olyannak, mint aki tanácsonként tizezer frankot keres. De hát mindegy. Éjjel két órakor nem lehet túlságos meggyőződéssel alkudni; — Rendben van, minden sikerül tizenötezret kap. A derék fiatalember föláll és csendesen csak ennyi mond: ötvenezernél alább hozzá sem fogok a dologhoz. Lesseps nyugodt ember, ekkor azonban cifra káromkodásba kezd. Még szerencse, hogy az utolsó pillanatban meggondolja, Elvégre mégis ajánlatos lesz jó arcot vágui a rossi tréfához. Hosszú alkudozás kezdődik. Fél órán keresztül küzdenek minden ezer frankért. _ Végül — már csaknem három óra van — megegyeznek harmincötezerben. A spanyol mérnök elvonul. A megbeszélés három másik résztvevője pedig kétségbeesetten állapítja meg: — Össze kellett volna valamennyiünknek fogni. Hiszen ilyen bolond sem akad több, aki egy hajó elvontatásáért vagyont hajlandó kifizetni. Reggel őt órára az egyiptomi gőzöst már réges-régen levontatták » zátonyról. Ilyen rövid idő alatt sem keresett még senki harmincötezer frankot. Lessepsnek azonban minden mindegy. Egy bonnal több — gondolja magában. (Folytatjuk.) is egész Ázsiából Ugy politikailag, mint gazdaságilag, sőt olyan hatalommal kerülünk majd szembe, amellyel szemben nem állhatjuk ineg helyünket, ha nem fogunk ös»sze. Ezt a kifejezést száz évvel ezelőtt Blumenbach természettudós alkotta. Ez alatt a német tudós a mongolokat értette és Bsak tágabb értelemben a mongolideket, akikhez a kinnink is tartoznak, de semmi-; esetre sem a „sárga faj" elnevezés alatt a japánokat. Eredetileg tehát' a „sárga faj" alatt a belső ázsiai népeket, elsősorban a mongolokat értették, ök voltak a „keleti veszély" tulajdonképpeni megtestesítői. ők jelentették Európa számára a halálos veszélyt A kínaiak azonban szorosabb értelemben véve nem mongolok, a Japánok pedig pláne nem azok. Európát mindig esak a belső ázsiai steppéről, fenyegették, ahonnan jöttek valamikor a törökök, tatárok, de sohasem fenyegették a Hoangho és Janesekiang népes folyó völgyei és különösen nem a japán szigetek felől. Ellenkezőleg Kinát is épp ugy, mint Keleteurópát a mongol hordák igázták le és évszázadokon át uralkodtak rajta- „A sárga veszedelem" tehát eredetileg pem a japánokra vonatkozott mert őket ez a „sárga veszedelem" épp ngy fe nyegette, mint minket ós éppen ngy harcoltak ellene, mint az európaiak. Azt a tényt, hogy a japánok 1904-ben megverték az oroszokai, most pedig az angolokat és amerikaiakat nevetséges ugy beállítani, mintha ws Európa ««imira oer ó? msn Vt»a*d«laet jetenteoe — fe a német folyóirat