Délmagyarország, 1942. július (18. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-15 / 158. szám

Vonaton A csatlakozó vonat késése miatt !0 percig vesztegeltünk a pályaudvaron. Az egész napi napsütéstől átfült kocsik levegőtlen hőségéből lemenekfiltem a pályatest kavicsos útjára. Előttem kis család sétált, _ várt az indulásra. Férj, feleség és gyerek. Szaporán társalogtak, eléggé emelt hangon, akaratomon kívül pár mondotfoszlányból megtudtam miről beszélnek. A feleség nyaralni utazik. A férj s a í éves csöppség otthon maradnak. Gyerekkel utazni s üdülni, nem jelent pihenést, kikapcsolódást A fiatal mama nyilván rászorul az egész évi háztartási, anyai gondok atán egy kis szabadságra. Megható szeretettel és gondossággal látia el férjét a távollét heteire. — Péterkőre nagyon vigyázz. Fürdővizét hömérőzd meg minden reggel. Ne legyen 28 foknál se melegebb, se hidegebb. Ügyelj Marisra is, nehogy tnlsózza a gyerek ételét és vigyázz magadra is drágám. Félek nem lesz pihenés ez a pár hét nekem nélkületek. Izgatni fog az aggodalom. Nagyon kérlek, irj minden nap. Mindenről, ami veletek és körülöttetek történik. — Légy egészen nyugodt aranyos, velünk semmi hiba nem lesz. Szabadságom minden percét Péterkével együtt töltöm. Jól szórakozunk majd, eljárunk a strandra, néha kocsmába is, — ugye Péterke? Ne izgasd magadat hazai dolgokkal, most az a fontos, hogy te jól kipihend magadat — Naponta nézd meg a befőtteket, nem-e romlanak. Ha valami baj van velük, vidd el a Mamához, ő majd felfőzi újra őket. Ne feledj el csütörtökönkint kimenni személyesen a piacra Annus nénihez a vajért Tudod, nem adja oda az öregasszony a Marisnak. Hasznos tanácsok, gondos figyel meztetések hangzanak el mindkét részről. Az indulás perce közeleg, beszállok. Jólesően merengek el a kis család szeretetteljes együvétartozásának megkapó jeleneién. Mennyire fáj hat nekik ez a rövid időre való elválás is. Milyen gondterhelt az asszonyka, aki biztos remek anya és házi asszony. Talán ő nem is akart elutazni, csak a esaládi kényszernek engedve indul el pihenni, hogy eröt gyűjtsön az ujabb munkákra, küzdel mekre. A kalauz induiást jelez. Menynyi szeretettel búcsúznak. A kis legénykétől alig tul elszakadni. A vonat már lassan indul, a férj karjára kapja Péterkét s szaporán lépked a kocsi lépcsőjén álló felesége mellett Még egy ntolsó bucsucsók, a férj már szalad a gyorsuló vonat mellett. A látványba beleborsódzik a hátam, egy vigyázatlan lépés csupán a gyerekestől a kerekek alá kerülhet. MoM megáll, a kocsisor az integető aszszonnyal tova robog. A fiatalasszony fülkémbe helyezkedik el. Fáradtan, gondbamerülten, mozdulatlanul ül az ajtó melletti sarokban A vonat hatalmas irammal fogyasatja a kilométereket. Az idő is szaporái múlik, az asszonyka még mindig mozdulatlanul Ül helyén. Mini aki álmából riad fel, karkötöórájára tekint, felpattan helyéről, neszeszerét leemeli a hálóból, kinyitja, kölnit, kis törülközöl kolor elő Arcát lemossa, kevés rúzst púdert helyez el az illetékes arcrészeken. Hu báját igazgatja, haját ellenőrzi k|a tükréből. A vonal lassil, majd megáll. Az asszonyka Izgatottan fordul az ablakhoz, mé'ye" kihajol, lázasan tekintget szerieszét, kutal a peroné! özönlő ulasnk közölt Végre megpil lantja a kereseti valakit. Kitörő örömmel felkiált: — Jenő! Ide ide! Tlt vagyok, Je Tlőflő ... Alig lelik el egv perc, széles vél TO. jó, feltűnő elegónciéval öltözködött fiatalember kapaszkodik fel « lépwtf e usétea mosollyal közehdik il Msionvhoí 8a kjtért Verni, m>éVra esüeaftrttett szájjal várja 8 a találkovás üillanatáhtin önfeledten öleli-sőkolja a jövevényt. — Jenő drágám, csakhogy itt vagy. Féltem, hogy nem jössz. A fiatalúr elégedetton vigyorog, a hálóba lölii elegáns bőröndjét arcán furcsa öntudattal némán tűri a/ "»szszony kedveskedéseit. A fiatala >;zony láthatóan boldog, lelkendezve beszél: — Miiven jó is lesz nekünk rz a pár hét Almádiban. Végre teljesen együtt leszünk és zavaró gondok nélkül szeretjük egymást Milyen rég vártam erre a boldog alkalomra, — Férjed? A gyerek? - szóit rég re az amorozó. * — Angyalok! — Szereted? — Igen... A férjem. Y? Szép csendben leemeltem kézitáskámat s áthurcolkodtam a szomszéd fülkébe. Idegesítően komplikáltnak, nyugtalanítóan zavarosnak éreztem a szituációt (t. J.) Allandéan a törvényhafésági bizottság taglalnak száma Érdekes változások a törvényhatósági bizottság összetételében — Miután választást nem lehet tartani, az idén virilis névsort se készít a város (A Délmagyaéorszdg munkatársától) A várösi főjegyzői hivatal most dolgozik a törvényhatósági bizottsági tagok végleges névjegyzékének öszoállitásán, amit az tett szükségessé, hogy az utóbbi időkben lényeges változások történtek a tör. vényhatósdgl bizottság összetételében s bár esetenként mindenkor keresztülvezették a változást, a könynyehb és biztosabb ügyintézés szempontjából szüksége van egy véglegesnek tekinthető törvényhatósági bizottság! tagnévsorra. A vármegyei és városi tőrvényhatóságok életét gyökeresen átalakító és megreformáló 1929. évi XXX. törvénycikk alapján Ugyani* Csak tiz esztendeig működött. Ennek a törvénynek rendelkezései szerint 1940 december 31-én lejárt az 1935-ben megválasztott virilis jogh és az 1980-ban választás ntján bekerült törvényhatóság! bizottsági tagok mandátuma, tehát IIj választást kellett volna tartani. A rendkívüli körülmények miatt megjelent azonban akkor egy kormányrendelet. amely az összes törvényhatósági bizottsági tagságokat egy esztendővel meghosszabbította. A mandátumok meghosszabbítására vonatkozó rendelkezés kiterjedt ngy o virilis jogit, mint a választott és érdekképviseleti mandátumokra, nem terjedt ki ellenben természetszerűi leg mindazokra a mandátumokra, amelyeknek tulajdonosai hivatali állásuknál fogva például az egyetem rektora, tagjai a törvényhatósági hízottságnak. Ezekben az esetekben mindig as állás tényleges betöltője a törvényhatósági bizottság tagja Nem terjed ki végül a bizottság tisztviselő (polgármester, tanácsnokok stb.) és örökös tagjaira- A mandátumok meghosszabbítására vonatkozó rendelet szerint 1942-re kellett volna felfrissíteni a törvényhatósági bizottságot, miután azonban a meghosszabbítást indokolttá tevő körülmények nemcsakhogy tovább is fennállottak. hanem ujabb körülmények még továbbmenti intézkedéseket kívántak n közigazgatás zavartalanságának megőrzésére. A kormány éppen ezért szükségesnek látta mindezeket a kérdéseket törvényileg ren. dezni s így jött létre az mi, évi X/X. törvénycikk. amelynek két leglényegesebb rendelkezése az, hogy 1. a második zsidótörvény botályg alá tartozó személy nepi lőhet tygjü sem a törvényhatóság' Mwttságuuk. sem a Üsgyülésuoksem bármilyen albizottságnak. 2. választásokat tartani további Intézkedésig semmiféle körülmények között, tehát se elhalálozás, se mandátnmmegszünós, se lemondás esetében nem lehet. Mandátummegszünés esetén a soronkövetkező póttagot kell behívni, ha ilyen nincs, akkor üresen marad a tagsági hely a legközelebbi választásig. Az utóbbi rendelkezésnek nyilvánvalóan az a magyarázata, hogy a mai helyzetben nem volna Bélszerű akár az ország, akár egyes törvényhatóságok, vagy akárcsak egyes tör vényhatósági kerületek nyugalmát is megzavarni a mindig éles szemé lyi harcok és politikai villongások terére tolódó választásokkal. A törvény idézett két rendelkezése érdekes és figyelemreméltó változásokat hozott Szeged törvényhatósági életébe. Mindenekelőtt figyelemreméltó az, hogy a megszűnő mandátumok kivételével az 1930-ban és 1935-ben megválasztott városatyák mandátuma most már mindaddig megmarad, amíg a törvénybe kilátásba helyezett ,.további intézkedés" bekövetkezik. A zsidótörvény alkalmazás folytán busz bizottsági tagság megszűnt s ezek helyére, ahol volt, behívták a sojron következő jogerősen megváj lasztott póttagot, ahol nem volt pót; tag, a tagsági hely betöltetlen maradt. Miután megbosszabodott a mandátum időtartama a virilis joga városatyáknál is, a főjegyzői hivatal az idén nem is készít uj virilis névsort, mert hiszen még a kiegészítés is kizárólag az 1935-ben megválasztott póttagok közöl történhet. Szeged törvényhatósági bizottságának 72 virilis jogú tagsági helye van s ennek felének megfelelő számit, tehát 26 póttagot választottak annakidején. A bét év óta bekövetkezett szórványos s ez év elején bekövetkezett pagyobbarányu kiesések következtében a póttagok lassan mind rendes tagokká váltak s ma már az a helyzet, bogy a törvényhatósági bizottság nak nincs virilis tagú póttagja, tehát minden további mandátumniegszünés esetén a tagsági hely betöltetlen marad- De ugyanez a hely. zet a választás utján betöltendő bizottsági tagsági helyeknél Is azokban az esetekben ha a tagság megszűnik. Itt is 72 rendes és 36 a póttagok száma. Az utóbbi időkben mind gyakrahhan történik meg, bogy megürülő tagsági helyet nem töltik be, mert nincs jogerősen ttwgválasftQt póttag, akit be lehetne hívni » közgyűlése. A törvényit*tófcúgi bizottság t*tfj«Ü0ak azáme ilyen formán állandóan csökken Dár az is megállapítható, nogy a* eddigi létszámSsökkeoéa nem olyan jelentős, hogy hatással volna a törvényhatósági bizottság, vagy bármelyik albizottság és szakbizottság működésére. Ezek a változások csak abban az esetben válnának észrevehetővé a törvényhatósági bizottság életében és működésében, ha a mai helyzet soká tartana, még hosswi ideig nem kerülne végleges rendezés alá a kérdés, tehát hosszú ideig nem tartanának választásokat s ^halálozás, elköltözés, lemondás s egyéb okok miatt jelentősen megszaporodna a betöltetlen manddtümok száma. A főjegyzői hivatal a törvényhatósági bizottság tagnévsorát most revldiálja, bogy végleges és áttekinthető képet kaphasson az utóbbi években bekövetkezett változásoVról s a jelenlegi tényleges helyzetről v Államtitkári kínevezések Budapest, julius 14. A kormányzó dr. vitéz Bonczos Miklós belügyi államtitkárt ettől az állásától buzgó odaadással teljesített szolgálatainak elismerése mellett saját kérelmére felmentette és igazságügyi állam titkárrá kinevezte. Ezzel egyidejűleg Oergelyffy András ny. főszolgabíró, országgyflési képviselőt belügyi államtitkárrá, Jurtsek Béla országgyűlési képviselőt a a közellátási hivatalhoz államtitkárrá és dr. Konkoly-Thepe Sándor gazdasági főtanácsos, egyetemi 9> rk. tanárt, az Országos Magyar Gazdasági Egyesölet főtitkárát földmüvelésügyi államtitkárrá nevezte ki a kormányzó. • Vitéz dr. Bonczos Miklós lS97-t>»n született Nagyszaloután. A politikai életbe 1926-ban kapcsolódott be. mint Gömbös Gyula politikájának lelkes hive. 1988-ban nevezték ki belügyi államtitkárrá. 1940 februárjától novemberig kormánybiztosa volt az árvízvédelemnek és a felépítésnek, 1941 februárjától májuséig a dunai árvízvédelem kormánybiztosa és 1941—42-ben az árviz által okozott rombolások felépítésének » kormánybiztosa. 1940 szeptemberénen a keleti országrészek és Északérdél y visszacsatolása után menekültügyi kormánybiztos lett és 1941 áprilisában kormánybiztosi minőségben a külföldi magyarok hazatelepitésével bízzák meg. Dr. Gergelyffy András 1885-ben szülotett MáriapóCaon- A világháborúban, mint huszárfőhadnagy az orosz harctéren teljesített szolgálatot, 1935-ben elsőizben választották meg képviselővé a uajrykállói kerületben. Jurtsek Béla 1893-ban született Tiszatarjánban. 1935-ben a sárbogárdi kerület országgyűlési képvilolővé választotta. 1940 juniusától 1941 februárjáig mint mezőgazdasági termelési és értékositési kormánybiztos működött. Konkoly-Thege Sándor 1888-ban született a buutmegyei Szántó községben. Számos külföldi tanulmányutat tett és értékes tapasztalatai alapján igen gazdag szakimdalmi tevékenységet fejtett ki. Irányítása mellett rendezték évről-évre az országos tenyészállatvásnrokst. A* első világháború idején az országos közélelmezési htvat»lpél teljesített szolgálatot. Szaktudást Kiválóan tudta értékesíteni a háborús gnzdslkodás termelési kérdéseiben-