Délmagyarország, 1942. június (18. évfolyam, 123-145. szám)

1942-06-10 / 129. szám

órával ar indulás előtt kint volt. a póstás valósággal könyörgött, bogy vegyék át a postát, — Mi is történt? — kérdezzük a kalauztól. * — Kérem, én parancsot teljesítettem, amikor nem vettem 'át, — mondotta a kalauz mentegetőzve, — fél óráveal az indulás előtt. Csóti ur ugyanis az állomásfőnök. ngy látszik, nem méltányolja azt. bogy háborns időket élünk és a magyar királyi pósta hősiesen dolgozik, bogy a körülmények ellenére kötelességének pontosan és biven eleget tehessen. Csóti nr ngy látszik nem tudja, hogy ebben az országban senkf sincs, aki elégedetlenkedne a pósta miatt, ba 5 percet késik. Csak a Rudolf-téri állomásfőnök nr nem töri el, bogy a pósta 5 percet késsen. Mert ha késik, nem veszi át a 40.000 lelket számláló Alsótanya postai küldeményét... JM Uotexeeü&éfrct! Hirtelen rápillantunk az óránkra és látjuk, hogy a tanyai kisvasút 8 óra előtt 5 perc helyett 8 óra után 5 perecol indult ki a Rudolf-térről s itt-ott már fél 9 s még mindig Klebelsberg-telepon vagyunk. Azntán jönnek a többi állomások s mindouiitt emberek várakoznak a postára. A válasz kérdésükre egyformán elutasító: — Nem vettük át. a postát, mert lekésett... Mert Csóti ur nem engedte.... Igen kívánatos volna, ha dr. Tóth Béla h. polgármester, aki Csóti urnái is nagyobb ur a Szegedi Gazdasági Vasútnál s az üzemi bizottság egyszer személyesen győződne meg arról, hogy itt. minden fora" va történik... Háborúban vagyunk és mindez belátó, mindenki igyekszik a kör menyek adta helyzethez becsületes hazafi módjára alkalmazkodni. De jó volna, ba a kisvasút vezetősége is belátná végre, hogy másfél évtizeddel ezelőtt nem azért csinálták ennek a városnak adófilléreiből, bogy 20 filléres büntetéspénzt szedjen a magyaroktól, mert a pénztáros nem akar aprópénzt viszszaadni, nem azért van a kisvasút személyzete, hogy az Isten szolgálatára siető lelkipásztort kigorombáskodja a kocsiból sara. kir. postát megakadályozza kötelessége teljesítésében. Vagyis: a kisvasút is a közönségért van — nem pedig fordítva! í-y) * llELMAüt AKUKS&AG Szerda, 1042 junias 10 Utasítanom azt a feltevést, mintha bármilyen törvénytelenséget követtem volna el — mondotta llóman Bálint —, majd hangsúlyozta, hogy minden rselekedetét a jogszerűség és jogi formák keretében gyakorolta s ettől nem is hajlandó eltérni a jövőben sem. Részletesen ismertette még a kultuszminiszter azt a miniszterelnöki rendeletet, amely a sportegyesületeket a belügyminiszter felügyelete alól kivonja és a kultuszminiszterhez helyezi át. Gróf Esterházy János a viszontválaszéban kijelentette, hogy a felsőházban február 24-én hangzott el komoly felelős helyről (t. i. a belügyminiszter mondotta), hogy az 1939:1 V. órvénycikk a zsidók helyzetét minden vonatkozásban meghatározza. Aki ezen ulmenöen intézkednék, az vétene a lőrvény ellen. Ezután áttértek a badikölcsönjavaslat tárgyalására. Szilágyi Lajos hozzászólása után Remény iSíhneHer pénzügymniszer szólalt fel. Egyes közéleti visszaéléseket büntető rendelkezésekről szóló javaslat vitája során Radocsay László igazságügyminiszter is felszólalt. A vita végeztével a felsőház ülését bizonytalan időre elnapolták. A Képviselőház ülése Budapest, junius 9. A képviselőház keddi ülését' délelőtt 10 órakor nyitotta meg Tőrs Tibor alelnök. Napirend szerint a lláz folytatta a zsidóbirtokok kisajátításáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Lázár Imre kérte a földművelésügyi minisztert, bogy a javaslat végrehajtásánál' feltétlenül vegyék figyelembe a fronton harcoló katonák érdekeit éa elsősorban is ezek kapjanak a kisajátítandó birtokokból. G'osztonyi Sándor azt kérte, )>Agy a Franciaországba kivándorolt magyarokat telepítsék vissza a kisajátítandó birtokokra. Padányi Gulyás Jenő gróf Apponyi György beszédével polemizált. Gróf Apponyi György rámutatott arra, hogy ha nem fizetünk a zsidóknak, akkor később azt fogják raonduni, hogy ne fizessünk a grófoknak és a papoknak sem a földért. Apponyi veszélyes precedensnek tartja ezt. Valóban rákerülhet a sor más birtokokra is és meg kell vizsgálni, hogy például nem árulásért kapta-e valaki a birtokát Meg kell vizsgálni, bogy a klérus isidó bérlőknek adja-e a birtokát bérbe, meg kell vizsgálni, hogy külföldi állampolgár kivibeti-e a birtoka jövedelmét külföldre és hajlandó megvizsgálni azt is, vájjon a földbirtokos magyar érdeket szolgál-e, mert a magyar föld kötelezvény a hűségre. (Nagy taps H kormánypárton.) Ellenezte gróf Apponyi halározati javaslatát, mert nem kivánja annak részletezését, hogy kinek jusson a öld. Igazságtalannak tartja, bogy köztiszlviselő, képviselő, vagy katonanaliszt ne kaphasson birtokot. A javaslatot elfogadta. Biró Bán/fy Dániel földművelés. Öjryi miniszter válaszolt ezután a felszólalásokra. Rámutatott arra, hogy sz a javaslat az eddigi hasonló jogszabályoknál szigorúbb rendszabályokat tartalmaz, fajvéilelmi h In port állapítja meg a zsidók fogalmát, amelyet szélesebb körre terjeszt ki. mint az eddigi torvények és igy minden zsidót érint Kijelentelte a miniszter, hogy a végrehajtás során mindent megtesz innak érdekében, hogy a magyar földet mielőbb kivehessék a zsidók kezé•ől. Az ingatlanok felhasználásánál mindenekelőtt a közérdeket és a nemzeti szempontokat fogja zsinórmértéknek tekinteni. — Különös goáilot fordítok elsősorban a hizhelybeszerzésk előmozdítására — mondotta —s de ezenfelül az életképtelen törpebirtokosoknak acésvseges ée eletkepes ki®birtokokká való kiege&zilésére. — Ingyenföldet senki sem kap. Az ingatlanok értékesítésénél semmiféle protekció nem fog érvényesülni és azokért teljes értéket kell fizetni. Strómanrendszer sem lesz. — A kisebb zsidóingatlanok sürgős eladására vonatkozó rendelet már előkészítés alatt áll s rövid időn belül megjelenik. A zsidók tulajdonában levő azöllőket és gyümölcsösöket soron kiviil akarom felhasználni. Tudom, ezeknél a nem megfelelő kezdés a legnagyobb veszéllyel járhat. A haszonbérletekről szólva kijelentette a miniszter, hogy akkor, amikor a javaslat mintegy 700.000 katasztrális hold mezőgazdasági ingatlant vesz ki a zsidók tulajdonából, éppen elég alkalmuk lesz az összes keresztény haszonbérlőknek arra, hogy ezekben az ingatlanokban helyezkedjenek el. Ugyanez áll a fakitermelési jogra vonatkozólag is. — A zsidó ingatlan vételárából befolyó összegeket — mondotta — a Telepítési Alapba kivánoni hefizettetni. Ezzel tulajdonképpen a mezőgazdaság fejlődése és a termelés fokozása célját szolgálom. Hiszen a Telepítési Alap teszi lehetővé, hogy a birtokszerzö indokolt esetben megfelelő felszereléshez, illetve az ehhez szükséges kölesönhöz juthasson, — Az idegenek birtokszerzésének, illetőleg birtoklásának korlátozása tekintetében utalok az 1910 IV. tőrvénycikknek általam már hatályba léptetett 24 szakaszára. Eszerint ide(A Rét magyar ország munkatársától) Vasárnap reggel a tanyai kisvnsnt Rudolf-téri állomása tarkállik az utazóközönségtől. Fél nyolc van és az imént beérkezett szerelvény máris készen áll az indulásra. A kisvasút forgalma az ntóbbi időben jelentősen megnövekedatt, nem csoda hát, ha vasárnap reggel az összes kocsik zsúfolásig megteltek. Azaz hogy — mégsem. Az egyik koesi ablakszemei üresen bámulják a teret. A kocsi oldalán látható felirásból megtudjuk, hogy ebben iskolás gyermekek szoktak utazni Vérostanyára. Nem is igen mer ide beszállni a gyakorlott utas. mert tudja, hogy a kalauz könyörtelenül kitessékeli... A Balogh-iskolában misézni szokott jéznstársasági atya száll csupán fel az üres kocsiba s néhány olyan utas. aki nem ismeri a „re gnlát". De hamarosan megjelenik a kalauz és mindenkit kitessékel a kocsiból. — De hiszen a többi koesi zsúfolt, — jegyzi meg szerényen a jezsuita páter —, miért nem maradhatunk ebben a kocsiban, vasárnap ugy sem utaznak -diákok? — Tessék esak kiszállni — szól rá a kalauz —, ha nincs diák, a kocsi üresen megy. Ez a szabály ... A lelkész és lársai engedelmeskednek, akadtak azonban olyan ntasok, akik nem voltak hajlandók a kalauz magyarázatát elfogadni s végül is megtolt az iskolás gyermekek kocsija is utasokkal. A gyakori utasok azután elme sólték, hogy nem mindig ilyen szigorú ám itt a felügyelet a tanulóifjúság érdekében! Bezzeg szerdán és szombaton betelepítik az iskolások kocsijába a kofákat s a tanulóifjúság számára nines hely a sok kosártól, meg utastól. Debát nem azért kisvasút a kisvasút, bogy fox-ditva ne csinálná a dolgát! Őrködjön az iskoláé gyermek kocsigen állampolgár csak a földművelésügyi, a honvédelmi és a belügyminiszter engedélyével szerezhet ingatlant. Ez a törvény az idegenek tulajdonában levő ingatlanok fokozottabb igénybevételére is módot fog adni, Tivasolták, hogy a zsidóbirtokokat a termelés folytonosságának biztosítása szempontjából ellenőrzés alá kellene venni. A miniszernek erre módot nyújt ez a törvényjavaslat, valamint az 1750—1942. M. E. számú rendelet is. A lehetőséggel élni is fog. — Meggyőződésem — folytatta a miniszter —, hogy ez a javaslat a zsidók földbirtoklásának a terén végleges rendezést jelent. De tudom azt is, hogy minden törvényjavaslat sorsát a végrehajtás dönti el. Már most kijelenthetem mind a magam, mind a munkatársaim nevében, hogy az a határozott célkitűzés, amely a javaslat megszerkesztésénél érvényesült, maradék nélkül érvényesülni fog a végrehajtás során. A miniszter beszéde után Vajna Gábor szólalt fel. Fejtegette, hogy radikálisabb javaslatot várt. A javaslátót nem fogadta el II e n d r e y József külön örömét fejezte ki a zsidó erdöb'irtokok elvételéért. Nagv Ferenc deklarációt olvasott fel arról, hogy az elvett földekből csak földműveléssel foglalkozók részesülhessenek. Szerdán délelőtt 10 órakor folytatják a vitát, majd 1 órakor áttérnek az interpellációkra. 'A szerdai ülésre 37 interpellációt jegyeztek be. jára akkor, amikor a tanulókat kell megvédeni a tumultustól és az esetleges inzultustól! Persze, kényelmesebb a gyermekvédelmet vasárnap propagálni, amikor egyetlen tannlóifjn sem utazik a kisvasuton ... Ic^i/áUás- — akadátp&kUai ... ügy másik furcsaság is hamaroson gombostűre akad. Ez még a jegyváltásnál kezdődött. Egy jóvágású fiatal magyar Alsóközpontig kért jegyet a Rudolf-téri állomás pénztáránál. Letett egy kétpengős „pillefémet" és igy szólt: — Kérek egy returt Alsóközpontra. •Tégy helyett a következő választ kapta: — Vagy aprópénzt ad vagy nem kap jegyet. 14 fillért kellett volna ugyanis visszaadni a kétpengősből... Egy ideig 'csak hallgattuk, amint az utas — Csiszár Imrének hivják, itt lakik a Pacsirta-utca 14 szám alatl, — bizonygatta, hogy neki nincsen aprópénze, de utaznia kell, meri fontos dolga van a tanyán. Mindhiába. nem kapott jegyet. Végülis beszállt a vonatba, ahol a kalauz 20 filléres póijogy megváltására is kötelezte. A kalauznak volt aprópénze ... Csodálatos szervezet a tanyai kisvasút! Itt minden fordítva történik ... A harmadik' csodabogarat is gombostűre tűztük, ugyanazon va sárnap reggel. Ahogy a Klebelsberg-telepre érkezett a kisvonat, azt mondja nagybüszkéii a kalauz a vasútra várakozó asszonyoknak: — Pósta pedig nincsen, későn jött ki az állomásra, nem vettem át. Kát ez derék dolog! Hamarosan emlékezetünkbe idézzük, bogy a DÓsta kocsija legalább egynegyed Kormányrendelet szerint zsidó nem lehet házgondnok és házvezető Budapesti junius 0. A Budapesti Közlöny legközelebbi száma közli a kormány rendeletét, amely szerint zsidót se házvezetőként, se házgondnőkként alkalmazni, vagy ilyen munka elvégzésével megbízni nem szabad. A rendelet hatályba lépése tehát 1942. junius 10-én, ilyen alkalmazásban lévő zsidó házgondnokok illetve házfelügyelők jogviszonya megszűnik. Annak megállapítása, hogy a rendelet szempontjából ki a zsidó és ki nem zsidó, az ugynevozett fajvédelmi törvény az irányadó azzal az eltéréssel, hogy nerc tekintendő zsidónak az. aki kereszténynek született, vagy 7 éves kora előtt keresztény lett. (MTI)