Délmagyarország, 1942. június (18. évfolyam, 123-145. szám)

1942-06-09 / 128. szám

DK I M A G Y A H U H S /. A Kedd, 1942. j« n i u s 9. annak elfogadása esetén a törvénysze­rű lépések megtételét, hogy a Kor­mányzó ur öíőméltóságának engedélyé­vel mielőbb diszdoktorunkká avathas­suk báró Mannerheim Károly Gusztáv tábornagyot.* — A bölcsészettudományi kar az indítványt titkos szavazással egyhan­gúlag magáévá tette, bizottság elé való utalását nem kívánta, mert a kar va­lamennyi tagjának aíáirása teljes vi­lágossággal kifejezte a kar egyetemes akaratát; ezért felhatalmazta a dékánt, hogy a díszdoktori kitüntetésnek a legmagasabb helyen történő kieszköz­lése végett tegyen felterjesztést a val­lás- és közoktatásügyi miniszter úr­hoz. — Erre a felterjesztésre a minisz­ter ur 88.961—1942. IV. 1. számú ren­deletével értesítette egyetemünk Ta­nácsát, hogy a Kormányzó ur őfőmél­tósága Budapesten 1942. évi május 13. napján kelt .legfelsőbb elhatározásával megengedni méltóztatott, hogy a sze­gedi m. kir. Horthy Miklós-tudomány­egyetem báró Mannerheim Gusztáv finn tábornagyot a földrajz, néprajzi és ré­gészeti tudományok terén szerzett ki­magasló érdemeiért a bölcselettudomá­nyok tiszteletbeli doktorává avassa és részére a tiszteletbeli doktori okleve­let kiszolgáltassa. — Ennek az engedélynek alapján nélv tisztelettel kérem a tekintetes Egyetemi Tanácsot, hogy báró Man­nerheim Gusztáv tábornagy ur önagy­roéilóságát egyrészt a rokon finn nem­zet iránt erzett szeretetünk és csoclá latunk jeléül, másrászt a földrajz-, néprajz- és régészeti tudományok te­rén szerzett kimagasló érdemeiért a bölcsészettudományok tiszteletbeli dok­torává kegyeskedjék felavatni. Az előterjesztés elhangzása után dr. Szabó' Aladár egyetemi finn lek­tor finn nyelven tolmácsolta a böl­csészetkari dékán szavait, majcl Kogutowicz rektor felkérte Wuo­rimaa Arne finn követet, hogy báró Mannerheim Gusztáv Károly kép­viseletében a díszdoktori diplomát vegye át. Halasy-Nagy dékán né­hány szóyal az egyetem bölcsészettudomá­nyi karának díszdoktorává avatta Mannerheim táborna­gyot Belsöázsia területén vég­zett tudományos kutatásainak elismeréséül. A tudományos kntató-utról szóló óeszámoló, amelyet Mannerheim tá­bornagy irt. ott feküdt egyébként a tanács asztalán az avatóülés tarta­ma alatt. — Szívből kívánjuk -— mondotta végül a dékán —, hogy a Gondvise­lés engedje meg Mannerheim Gusz­táv Károlynak, hogy még sok éven át fejthesse ki áldásos tevékenysé­gét egyetemünk, valamint a ma gyet és a. finn nemzet javára. Ezeket a szavakat is Szabó lek­tor tolmácsolta. A finn követ ekkor Kogutowicz rektorhoz lépett és át­vette a díszdoktori oklevelet Hagy ember, nagy hazafi . . . Kogutowicz Károly rektor az alábbi beszéd kíséretében nyújtotta át Wuorimaa követnek Mannerheim tábornagy díszdoktori oklevelét: — Kegyelmes Uram! — A lefolyt szertartással valóság­gá vált a m. kir. Horthy Miklós-tudo­mányegyetem egyik büszke terve. Ami­kor még karácsony előtt megszületett a gondolat, arra törekedtünk, hogy mi legyünk az elsők, akik a, finn testvér­nemzet legnagyobb fiát, báró Manner­heim Károly Gusztáv tábornagyot a díszdoktori oklevéllel kitüntessük. Ah­hoz meg éppen szivósan ragaszkod­tunk, hogy ő legyen egyetemünk, nagy­bányai vitéz Horthy Miklós egyetemé­nek első díszdoktora. — Akkor nem tudtunk arról, hogy éppen ezévben készül különleges fény­uyel megünnepelni a testvérnemzet nagy vezérének 75-ik születésnapját. Nem is álmodtunk arról, hogy a disz­doktoravatás súlya annyira megnöve­kedhet azáltal, hogy időpontja egybe­esik ezekkel a finnországi ünnepi na­pokkal, melyek felé bizonyára nemcsak a szövetséges hatalmak népei fordul­nak örömtől csillogó szemmel, hanem messze a frontokon tul — rossz lelki­ismerettel — azoknak a tömegeknek a figyelme is, melyek még alig két év­vel ezelőtt annyira dicsőitették a finn nép világániulatára végrehajtott hő­sies élethalálharcát. — Hogy ez igy alakult és ezt a ba­bérkoszorút kínálhatjuk ebben a pil­lanatban. még boldogabban dobogtat­ja magyar szivünket. — Az egyetem tudományos érdeme­ket jutalmazzon a díszdoktorrá ava­tással! Báró Mannerheim Gusztáv, Finnország marsallja, erre mindenkép­pen érdemes. Amikor Belsőázsiába küldi az orosz cár vezérkara, a fiatal vezérkari ezredes elárulja, hogy lélek­ben ízig-vérig finn és műveltségben • ortársait messze felülmúlja. Első gon­dolata ugyanis, hogy érintkezést keres­sen a finn tudományos akadémiával és zolgálatail felajánlja. Igy lesz három­éves bclsöázsiai kutalóutja a katonai célokon tul nevezetes tudományos ex­pedícióvá. 1908-ban tér haza és már 1909-ben megírja első tudomáuyos köz­leményét két ismeretlen belsőázsiai néptörzsről, melyet a Finn-Ugor Tár­saság 1911-ben kiad. Ugyanennek a 'ársa,sátmak a kiadásában ielent meg 1910-ben összefoglaló nagy munkája: •Aeross Asia from West to East«. Mannerheim tábornagy egyéniségére nagyon jellemző, hogy ennek a műnek az"előszaván a következő keltezést ol­vashatjuk: "General Hcadqnarters of the Finnisch Army February 1910 « — vagyis ezt, a legvéresebb harcOk köze­pette, 1940 február havában a főhadi­szálláson irta. — Akkor itt, Magyarországon lé­lekzetvisszafojtva figyeltük a finnek hősi küzdelmét. Rejtély volt, hogy a maroknyi nép hogyan tud iíyen dia­dalmasan eilentállni a vörös kolosszus­nak. Aki Mannerheim tábornagy élet­rajzát ismeri, azt meglepi ennek a nagy férfiúnak sokoldalúsága. Nem­csak kiváló katona, hadvezér, tudós. Már 1917-ben ritka államférfiúi képes­ségeket csillogtat meg, amikor kiveri az oroszokat hazájából és a független Finnország első kormányzója lesz. Nyomban leköszön azonban, amikor azt látja, hogy a politika hullámai beszennyezhetik. De nem azért mond le, hogy félrevonuljon. Mintha sejtené, hogy hazájára még milyen súlyos évek várnak — nem röstell leereszkedni a nép közé, hogy a fiatalság megszerve­zését, a nemzetnevelést oldja meg. S lám — helyesnek bizonyul meglátása. Mikor 1939-ben a legsötétebb, legvére­sebb napok köszöntenek Finnország­ra, a korábban baloldali szociáldemok­rata és jobboldali nacionalista tábo­rokra szakadt nemzet vezetése alatt egységes táborként száll hadba. A finn helytállás nagy titkáról lehullott a fá­tyol _ megfejtés: egy nagy ember, nagy hazafi _ báró Mannerheim Ká­roly Gusztáv. „Elekön Suomi" — Hacsak ezt a legnagyobb emberi teltet tnéilegelnök — mely a világtör­ténelem legnagyobbjai közé emeli egy parányi nép fiát —, ez a históriai mo­mentum egymagában is elegendő volna arra, bogy egyetemünk megtisztelje a tiszteletbeli doktori cimmel. — 18 évvel ezelőtt tanítványaimmal három hétig a finn nemzet vendége voltam. Helsinkitől Petsamóig, mesz­sze a Jeges-tenger partján. Lelkesen elénk tártak mindent, ami szépsége, ér­téke hazájukban van. Legjobbag mégis az a szeretet hatott meg, melyet raj­tunk keresztül a magyarsás felé tártak. Akkor sokat töprengtünk azon, tesz-e valaha alkalmunk ezt a megtisztelte­tést viszonozni. — Kegyelmes Uram! Erre gondol­va, boldog örömmel és meghatott szív­vel nyújtottam át Finnország marsali­ján a „ tiszteletbeli doktori oklevelét. Kérem, tolmácsolja egyetemünk Taná­csának, tanári karának és ifjúságának legmélyebb tiszteletét és azt a kéré­sét, hogy tiszteletbeli doktorunk a há­ború győzelmes befejezése után váltsa valóra igéretét, látogasson el Ma­gyarországra és keresse fel a mi egye­temünket is. — Isten éltesse báró Mannerheim Károly Gusztáv tábornagy urat és áldja meg minden tervét, tettét. Elekön Suomi! Wuorimaa finn követ néhány szó­val válaszolt Kogutowicz rektor be­szédére ós ígéretet tett, hogy tol­mácsolja a szegedi egyetem meghí­vását; majd a rektor beszédének a finn rádió számára történt lefordí­tása után nagy figyelem közepette Wuorimaa Arne emelkedett szólás­ra és felolvasta báró Mannerheim Gusztáv Károly tábornagy levelét, amelyet április 17-én Páamajaban, akkori finn főhadiszálláson irt Mannerheim tábornagy, midőn érte­sült, az őt ért tisztességről és meg­köszönte a Horthy Miklós-tudo­mányegyetemnek a díszdoktori ki­tüntetést. A finn követ által felol­vasott levél igy szól: A finn követ beszéde — Igen tisztelt Rektor Ur! Azért a személyemet ért kitün­tetésért, mellyel a szegedi tudomány­egyetem díszdoktorává választattam, fogadja Rektor Ur legőszintébb köszö­netemel. — E kitüntetést, mely a magyar egyetemi körök elismerése kutatóutam­ért, megkülönböztetett becsben tartom. Mégis ugy érzem, hogy ez a tisztelet­adás nem csupán személyemet illeti, de a vezetésem alatt levő harcoló sere­geinket is s azt a nemzetet, melynek fia vagyok. A tudományos kutatások igazolták, hogy azt a két népet, mely­nek egyike a magyar rónákon, másik a havas északon él, vérközősség fűzi egybe. A történelem igazolta, hogy e két egymástól messzire szakadt népet a sors és a rájuk rótt történelmi fel­adatok azonossága is egybefüzi. A nyugati kultura legelőretol­tabb végvárai vagyunk kelet hordáinak áradata ellenében. A történelemből tudjuk, hogy a vitéz magyar nemzet mily dicsőségesen tel­jesítette évszázadok folyamán e fel­adatot. — Nemzeteink most újból fegyver­ben állanak s részt vesznek az euró­pai arcvonal küzdelmében a kultúrán­kat fenyegető veszély ellen. Az egye­temi ifjúság is ott áll a vártán. Rész­vételük igazolja, hogy napjainkban ily férfiakat kell nevelnünk, kik nemcsak a tudomány harcmezején, de karddal a kézben is megállják helyüket. Szivemet melegíti a tudat, hogy díszdoktorrá való megválasztásom, most már nem­csak a finn, de a magyar ifjúsággal is egy befűz. — Abban a meggyőződésben, hogy a munka, tudomány és a műveltség magyar aratása nemcsak Magyaror­szág felvirágoztatására, de az egész nyugati kultura áldására is szolgál, kívánok a Magyar Királyi Horthy Mik­lós-tudominyegyetem munkásságának sikerekben gazdag és dicsőséges jövőt. A levél magyar tolmácsolása után a jelenvolt közönség, élén a magya'" kormányférfiakkal percekig lelkes tapssal ünnepelte Mannerheim iá bornagyot, a Horthy Miklós-tudo­mányegyetem első diszdoktor'át. Dr. Kogutowicz Károly rektor ez­htán felolvasta annak a táviratnak szövegét, amelyet az egyetem dísz­doktori avató üléséről Mannerheim tábornagynak küldött. A távirat szövege a következő: ,,Marsall Ur! A szegedi Eorth, Miklós-tudományegyetem pr' nácsa tudatja, hogy Önt díszdoktoraként doktorainak rába zárta. Nagy örömünkre szolgál hogy az Ön személyén A-g. resztül nyújt testvérkezet Süomi hős népének a magyar tudomány és a messze került, de szivében soha el nem szakadt hűséges ma­gyar nemzet. Kogutowicz rektor ­Az egyetemi énekkar a vasutasok énekkarával egütt elénekelte a Ma­gyar Hiszekegyet, amelynek hang­jaival a díszdoktori avatóülés bezá­rult. Dr. Hóman Bálint, kultuszminisz­ter volt az első, aki melegen gratu. Iáit Wuorimaa Arne finn követnek a finn államfőt ért kitüntetéséhez. A Horthy Miklós-emlékérmek átadása Az avatóülés befejezése után m egyetem tanácsa ismét elfoglalta helyét, úgyszintén a megjelent elő­kelőségek, valamint a meghívott vendégek és a Horthy Miklós-tudo­mányegyetem által alapított emlék­érmek átadásának ünnepi aktusa kö­vetkezett. Az ünnepségen a finn kö­vet is részt vett. Kogutowicz Károly rektor nyi­totta., meg ismét az ünnepséget éc üdvözölte a megjeleut kormányfér­fiakat, majd ismertette az egyetem emlékérmének történetét. Emlékezetes, hogy a Ferenc József tudományegyetem annakidején kül. földi előadók részére emlékérmet adományozott Az ősi székhelyére visszatért Ferenc József-tudomány­egyetem ezt a szép tradícióját kí­vánta az ifjú szegedi egyetem rek­tora megvalósítani és ezóv február 24-én tartott egyetemi tanácsülés elé azt a javaslatot terjesztette, hogy a Horthy Miklós-tudományegyetem tanácsa is létesítsen ilyen emlékér­met, amelyet azután a tanács az arra érdemes külföldi tudósoknak, illetve olyan tudós személyiségeknek ado­mányozna, akik az egyetemet tudo­mányos vonatkozásban hálára kö­telezték. Az egyetem tanácsa elfogadta * rektor előterjesztését és a Kor* mányzó úrhoz fordult engedélyezés7 ért s ugyanakkor megbízta dr. Banner János professzort a bölcsész­kari prodékánt, hogy az emlékérem felírási szövegét és odaítélési sza­bályzattervét elkészítse. A Kor­í mányzó ur hozzájárult az emlék­• érem létesítéséhez és Tápay Antal tervezőművészt mintázás céljából ez­] év május 6-án fogadta. Időközben az egyetem tanácsa a Horthy Miklós­emlékérem alapításáról szóló sza­bályzatot elfogadta s a szabályzat szerint: 1. A m. kir. Horty Miklós-tudo­mányegyetem Tanácsa az egyetem alapítása, és Magyarország Kor­mányzója által törtónt megnyitása emlékére elmékérmet létesített. 2. Az érem bronzból készült, 80 mm­átmérőjű. Előlapján a Kormányzó ur Őfőméltósága dombormű arcképté hátlapján a következő felirat fog1'3' helyet: REGI A UNIVERSITAS UT. TEEATUM AC SCIENTIARÜM DE NTCOLAO HORTHY NOMINATA SZEGEDIEN8IS; ANNO DOMJM MILLESIMO NONGENTESIMi' QUADRAGESIMO. .. 3. Az odaítélésről okiratot kell ki­adni magyar ós latin nyelven- , A bronzból készült emlékérme* veretését Szabó Géza szegedi iP^" művész készítette, igy tehát az \

Next

/
Thumbnails
Contents