Délmagyarország, 1942. június (18. évfolyam, 123-145. szám)

1942-06-09 / 128. szám

ÍAkérem tervezese és kivitelezése is szegedi munka. ab egyetem tanácsa ezgv május -án tartott rendes ülésén kimondotta, hogy az eredeti 160 mm. át mérőjü mintáról csak egyetlen példányt készíttet s ennek elfogadására a Kormányzó urat kéri fel. Az egyetem tanácsa ugyanezen az ülésen dr. Kogütowicz rektor javaslatára az első három érmet dr. Hóman Bálint m. kir. titkos tanácsos, vallás- és közoktatásügyi miniszter, dr. Szily Kálmán m. kir. titkos tanácsos, kultuszállamtitkárt valamint dr. Varga József m. kir. titkos tanácsos, iparügyi miniszternek ítélte oda a m. kir. Horthy Miklós-tudományegyetem megalapítása és továbbfejlesztése, illetve az egyetemi építkezések támogatása körül szerzett érdemeinek elismeréseként. A rektor ismertető szavainak ennél a részénél hatalmas tapsvihar tört ki és a közönség őszinte lelkesedéssel ünepelte Hóman Bálint kultuszminisztert, Varga József iparügyi minsiztert és Szily Kálmán államtitkárt. Dí. Kogütowicz rektor igy fejezte be beszédét: ^ — Az Egyetem Tanácsa ugy érzi, Hogy amikor az első három Horthy Miklós-érmet kiadja, nem találhatott volna arra érdemesebb férfiakat Öexelleneíáiknál. — Három olyan egyetemi profeszszorra esett a választás, akik eredményekben gazdag tudományos kutatásban eltöltött évtizedes munka után szerepet vállaltak az ország kormányzásában es immár e téren is sok éves, ugyancsak eredményes múltra tekinthetnek vissza. Mindkét vonalon szoros a kapcsolat egyetemünkkel, most nemcsak tudományos érdemeik, hanem jelenlegi államférfiúi tevékenységük is legközlebbrőI érdekli ezt az egyetemet, mely a m. kir. Ferenc József-tudományegyetemnek Kolozsvárra történt visszaköltözése után alapíttatott, tehát a legfiatalabb magyar egyetem. Az egyetem megalapításával teljesült Szeged évszázados óhaja, van már egyeteme, melyet magáénak tekinthet Hálával tartozunk Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter ur és Szily Kálmán államtitkár ur őexellenciáiknak, akik az országgyűlés elé terjesztettek az erre vonatkozó törvényjavaslatot. Hatra van még egyetemünk kiegészítése a jogikarral ós a még hiányzó egyetemi épületek felállítása. A mai háborús idők nehézségei ellenére etekintetben is jóakaratú és megértő támogatóinknak bizonyultak önagymcltóságaik. örömmel jelenthetem, hogy gyakorlatilag építkezések megindittattak az elmegyógyászati klinika tervpályázatának kiírásával és « jogikar felállítására vonatkozó tárgyalások is megindultak. Varga József őexellenciája mindezekben az elhatározásokban nemCsak mint iparügyi miniszter, hanem Szeged iránti közismert nagy szeretetével, de egyetemünk iránti jóindulattal, mint vérbeli egyeteim professzor Is fáradhatatlanul közreműködött. — Egyetemünk elsmerését és háláiét. kívánja kinyilvánítani, mikor az első Horthy Miklós-érmek elfogadására Öexcellencáikat felkéri. Fogadják ez érmeket és okiratokat jószlv vei. tótén áldja, munkájukat! A bsezód után Kogütowicz rektor a miniszterek és az államtitkár elé járult és mindhármuknak átnyujtot ta az egyetem emlékérmének első három példányát. .lás- és közoktatásügyi miniszter köA kitüntetet magyar kormányfér-1 szönte meg az egyetem részéről megfiak nevében dr. Hóman Bálint val-l nyilvánult hálás megbecsülést: Hóman Bálint beszéde a nemzetiségi kérdésről Hóman Bálint beszéde elején emlékeztetett arra, hogy a Ferenc József-tudományegyetem Kolozsvárrá való hazaköltözletésekor azt a magyarság jövőjére nézve rendkívül fontos szerepet betöltő egyetemet fel kellett ruházni az egyetemi teljesség minden atributtumával. Ezért a többi vidéki egyetemnek bizonyos áldozatokat kellett bozniok, azonban az e kérdésben rendelkező törvény csupán átmenetileg szünetelteti a pécsi, debreceni és az ujalapitásu szegedi egyetem egy-egy fakultásait. A közoktatásügyi kormányzatnak természetesen elő kell készítenie a szünetelő fakultások megindítását, mert senki sem vonhatja kétségbe, hogy Pécsnek, Debrecennek és Szegednek e fakultásokra törvényben biztositott joga és igénye van. Minden vidéki egyetemünknek a maguk általános irányú és egyetemes szempontú művelődési feladatai mellett sajátos egyéni hivatásuk is van, a magyar föld és a magyar élet jelenségeit vizsgálva egy-egy táj jelenségeinek alaposabb tanumányozásával egészitik ki a magyar tudományt. Szeged az Alföld és a Délvidék kérdéseit állítja tudományos vizsgálatainak központjába. — Kiterjed ez a kutatás a nemzetiségi kérdésre is. Minden egyetemünk vonzókörében másfajta nemzetiség él, ezeknek kutatása is beletartozik a magyar élet jelenségeinek kutatási kö. rébe. Dgf. MAGYAROK SZA <i Kedd, 1942. janin* 9. Szegeden Alföldi Kutató zetet kell majd életre hívni. IntéNincs nemzetiségi állam! _ A nemzetiségi kérdés tekintetében ujabban igen zavaros fogalmak lettek közkeletűvé. A trianoni szótárból a magyar köztudatba is belekerült egy fogalom, amelyet mi, történetírók nem ismertünk azelőtt és nem is kivánunk ismerni a jövőben sem: a nemzetiségi állam fogalma. Magyarország nem nemzetiségi állam, Magyarország a szentistváni gondolat értelmében is magyar nemzeti állam, mert a Kárpátok medencéjében ennek a földnek nemzefformáló, államszervező, országépitő népe a magyar. Magyarország fajilag is meghatározott történelmi alakulat cs ezen nem változtathat az a tagadhatatlan tény, hogy idők folyamán népessége idegen elemekkel gyarapodott és a magyarság arányszáma a sok vérveszteség következtében megromlott. — A mai országhatárokon belül körülbelül 71 százalék a magyarság. Mellette nagyobb számban hat idegen fajta él, német, szlovák, rutén, román, szerb és zsidó s ezen felül kis töredékben más népelemek is. A legnépesebb nemzetiség arányszáma sem haladja meg a 8 százalékot. Nyilvánvaló tehát, hogy ha ebben a nemzeti államban elég különféle idegen nemzetiségek is élnek, ez semmiképpen sem változtat nemzeti jellesén. Ugyanez állta történeti Magyarország területére is, ahol a töhbség magyar vol s a legnagyobb nemzetiség is csupán 18 százalékát érte el az összes népességnek. — A magyar állam nemzeti állam, de mindenkor számol azzal az adott ténnyel, hogy a határai között más nemzetiségű népelemek is élnek. Az árpádházi királyok szellemében elismeri ezeknek a nemzetiségeknek a jogát a maguk népi művelődésének ápolásához. Ma német viszonylatban a gróf Teleki Pál és gróf Csákv Tslván által kötött bécsi egyezmény, amelyhez hiven tartjuk magunkat, más nemzeiségek viszonylatában pedig a régi magyar tradíciók szabályozzák a Ingókat. A közigazgatásban biztosi'iuk a nemzetiségük számára saját nvetvű'használatát az iskolában az oktatását, de mindenkor nsak a szülök kívánságára, mert a család joga meghatározni, hogy melyik nemzetiséghez tartozik a gyermek. Ezzel szemben a magyar állam megköveteli a nemzetiségektől a teljes lojalitást és hűséget. A magyar állam iskolai felségjoga — A magyar állam történeti jogon követeli magának az irányítás és felügyelet jogát a művelődéspolitika minden területén. Nem engedhetjük kétségessé tenni a magyar állam iskolai felségjogát, amit a történeti egyházak, kai egyetértve gyakorol. Ha másoknak jogot adunk iskola fenntartására, felügyeletére, ezt a magyar állam jogának átruházásával tesszük. Minden magyarországi iskolában tanitani kell a magyar állam nyelvét s az iskola tanítása állam- és nemzetellenes nem lehet, aminthogy sehol a világon olyan nemzeti állam nincs, ahol ez lehetséges volna. A magyar gyermek viszont csak magyar műveltségben részesülhet, idegen nyelven oktató iskolába járatni iskolaköteles korban nem szabad. — Szorosan kapcsolódik ide az úgynevezett szórványkérdés, a nemzetiségi területeken, falvakban élő magyarok és magyar gyermekek gondozásának kérdése. A kultuszkormány mindent elkövet, hogy az uj nemzetiségi iskolatípus bevezetése után a szórványok gyermekeinek iskolai neveltetése magyarul történhessék. — Feladatunk a magyarság és vele a magyar állam keretében együtt élő nemzetiségek békés életének és zavartalan jövendő fejlődésének a biztosítása. Aki nem illeszkedik bele ebbe a gondolatmenetbe, aki nem tud megférni a közösséggel, annak itt nem lehet hazája. Amiként a magyar társadalom belső problémái, a magyarság és a nemzetiségek együttes problémái is csak szeretettel és megértéssel oldhatók meg. Mindkét fél részéről békét akarunk, nem harcot. A békés munkát kiváojul előkészíteni és ebben minden honfitársunk, ha nem is a magyar nyelvet beszéli, kell hogy velünk egy uton járjon. Ahogy a múltban tették nemzetiségeink, hiszem, hogy ezután is meg fogják találni a módját, hogy együtt járhassunk az idők végezetéig. Hóman Bálint végül kitüntetett társai nevében is ünnepélyesen megígérte. nerheim képviselője a téren megjelent. A finn és magyar Himnusz elhang. zása után Wuorimaa Arae finn követ ellépett a diszsázad előt, majd visszatértek az egyetem épületébe, ahol a Szegedi Egyetemi Ifjúság nevében Nyikos Gyula elnök finn nyelven köszöntötte a követet, aki a diákság üdvözlő szavaira szívélyesen válaszolt Mannerheim távirata Kogütowicz rektor még szombaton táviratilag köszöntötte a 75 éves Mannerheim tábornagyot A tábornagy hétfőn délelőtt a finn főhadiszállásáról választáviratot küldött, amely igy hangzott! .Kérem, fogadja meleg köszönetemet szives távirati értesítéséért és 75. születésnapomra küldött kedves üdvözléséért. Egyúttal legjobb kívánságaim küldöm Önnek, valamint a» egyetem, tanár urainak és az egyetem ifjúságának. Báró Mannerheim, Finnország marsallja Társas ebéd a Tiszában Fél kettőkor az egyetem társas ebédet adott a Tisza dísztermében. Az első pohárköszöntőt Hóman Bálint kultuszminiszter mondotta, Magyarország kormányzóját éltette lelkes óvációtól kisérve. Utána Kogütowicz Károly rektor a finn államelnökre üritet. te poharát, majd beszédében hangoztatta, hogv az egész Magyarország ünnepli Finnország marsallját díszdoktori avatása ünnepén. Annál sajnálatosabb, hogy a Pázmány Péter-tudományegyetem nem képviseltette magát Beszéde végén Mannerheim tábornagyot éltette a rektor, akinek beszédét Ketiunen Lauri finn professzor tolmácsolta finn nyelven. A következő felszólaló se finn követ volt s német nyelven mosdott köszönetet Mannerheim nevébe® az üdvözlésekért. Ezután általános figyelem közepette Varga József iparügyi miniszter emelkedett szólásra. Hangsúlyozta, hogy Szegedhez, mint a város volt országgyűlési képviselőjét, erős szálak fűzik, ami kötelességévé teszi, hogy a város ügyeit mindenkor szivén viselje. Rámutatott arra, hogy a nagy világégés közepette Magyarország az egyet, len hely, ahol nem alkalmazható az iater arma silent musae mondás, mert nálunk élénk szellemi élet és alkotás I folyik. Kiemelte Szeged nagyszerű am* repét a történelem során, ez a város — mondotta — mindig többet adott, hogv Szeged városának és egyetemé- ; mint amennyit kapott a nemzettől. Itt nek minden olyan törekvését, amely a az ideje, hogy Szegedet és az Alföldet magyar munka végzésére irányul, tel- gazdaságilag megerősítsük. Meg vau A jes szivvel, magyar lélekkel támogatni fogja. Hóman Bálint kultuszminiszter kitörő tetszéssel fogadott beszéde után a rektor megköszönte a biztató ös elismerő szavakat, majd a Szózatot énekelte el az egyetemi énekkar és a vasutas énekkar kitűnő együttese. Az egyetem előtt felhangzott a finn és magyar Himnusz, amikor Maumunkaprogramja, de arról nem beszél, hanem cselekszik. Ebből a gyarapodásból az egyelem is kiveszi részét Azon lesz. hogy ne csak az ittlakó népek, hanem a magyarság javára is váljék a gyarapodás. Varga József miniszter beszédét nagy taps kisérte. A társas ebéd három órakor ért véget. A miniszterek és a vendégek ezután hazatértek a fővárosba. Hóman Bálint nyilatkozata a szegedi egyetemi építkezések Hóman Bálint és Varga József miniszterek, valamint Szily Kálmán államtitkár a délután folyamán visszautaztak Budapestre. Hóman Bálnt kultuszminiszter elutazása előtt a következő nyilatkozatot adta a sajtó számára: — Az ünnepi ülés utáu Szily Kálmán államtitkár úrral együtt résztvettem az egyetem tanácsának rendRészletes megbeszélést folytattunk továbbá a központi egyetemi épület ügyében is, melyet elő fogunk készíteni a tervpályázat kiírására. Ezenkívül még más függő kérdéseket h» megbeszéltünk. Ezekről az egyetemi kérdésekről volt szó egyébként —> mondotta befejezésül Hóman Bálint kultuszminiszter —, a főispán urnát délután, a város és az egyetem reze kívüli ülésén amelyen megbeszéltük tőivel tartott értekezleten is az egyetemi elajekliuika építkezés©-! A délután folyaioáu utazott <K nek kérdését. Ez az építkezés ugyan7* Szegedről Wuorimaa finn kS"»«A,' még ebben as évben magindu t Mannerheim marsall