Délmagyarország, 1942. június (18. évfolyam, 123-145. szám)

1942-06-06 / 126. szám

a I) E L M A (i Y A R 0 R S l A (i A Kormányzó [Tr nevéuek kimon* Szombat, 1912. junim 8. „ . •voHMMMMHiaHnHi dúsakor a téren szorongo sokezerpedig a keresztény erkölcs uralmát főnyi közönség egetverő éljenzésbe állította. tör ki, A bolsevizmus elleni harcban Magyarország megelőzte Európát — Ebben a korban — folytatta az éljenzés után a miniszter egész Európábnn a szegedi gondolat volt az első nemzeti gyökerű felvillanás. Magyarország mint történelme során mindig, ugv mosl is megérezte, stít meg is jelölte az európai fejlődés helyes irányát. Megerősíti, igazolja és az egész világ előtt elismeri ezt a lényt a német birodalom vezére, Hitler kancellár is, aki ez év április 26-án a következőket állapította meg: •Ismerjük a bolsevista világdögvész elveit és borzalmas valóságat. Németországban megértük e folyamat kezdetét. Ennél azonban sokkal nehezebben sulyosodott Magyarországra ennek a sátáni műnek az átka Ott is csak a nemzeti erőnek sikerült az erőszak áatalmát megtörnie. Annak a férfiúnak a neve, aki e gonoszlett elleni harcnak a vezetője volt és Magyarország megmentője lett, még ma is elevenen él közöttünk, mint a kezdődő európai felemelkedés egyik legelső képviselőjééi* Ezek a szavak a törtéi nelem előtt is igazolják a mi elsőbbségünket ebben a kérdésben, de egyben bizonyítják azt is, hogy mi nem konjunkturális érdekből, vagy kényszerítő erők hatása alaft csatlakoztunk a holsevistaellenes világmozgalomhoz, hanem azért lettünk szövetségesei a Német birodalomnak, Olaszországnak és Japánnak, mert a magyar politika 1919 óta megszakítás nélkül, egyenes vonalban haladt a szegedi gondolat elvi célkitűzései utján. —. A szegedi gondolat a faji erők kiemelését és latbavetését jelenti, az államiságunk függetlenségének biztosítását, a nemzet ősi erőforrásainak megnyitását és felhasználását nehézségeink leküzdésére, belső és külső ellenségeink letörésére és történelmi küzdelmeinkben kivívott európai helyünknek és rangunknak biztosítására. — A szegedi gondolat lett vitéz Gömbös Gyula programjának is politikai alapjává és ez vetette meg alapját katonai felemelkedésünknek is. Ez acélozta meg a magyar nacionalizmus törekvéseit és ez emelt minket a nagy európai nemzetekkel: Németországgal és Olaszországgal egy sorba. — Ezekre, a 23 év előtti esemé. nyékre emlékezve, lehetetlen föl nem vetni a kérdést: vájjon hü maradt-e a nemzet akkori vezéréhez? Megállapítom. hogy nincs az országban egyetlen becsületesen gondolkozó magyar ember, aki ne a legodaadóbb hűséggel viseltetnék Kormányzó urunk iránt. (A közönség felállva, perceken ál ünnepelte a Kormányzót.) Az éljenzés után igy folytatta beszédét a miniszter: — Ugyanekkor millió és millió magyar sziv köszönetét és szeretetét, megbecsülését és háláját tolmácsolom mindazok iránt, akik a Vezér mellé állottak a sorsdöntő időkben és acélos magvai akarattal vállalták a harcot. Magyarország életéért és jövendőjéért. A legnagyobb tisztelettel hajtom meg zászlónkat a férfiak felé, kik életüket tették kockára és ha kellett, fel is áldozták a szegedi gondolatért. — 1871) márciusában árviz pusztította el Szegedet, ekkor az egész or/ág összefogott a felépítésére. Szeged méltónak bizonyult az ország szeretetére, kiindulópontja lett a nemzeti felemelkedésnek. Ma is ezért dolgozunk valamennyien, kettős fronton: polgári és katonai vonalon. Magyarország határain és a keleti harctereken a magyar honvédség védi hazánkat és az uj Európát. Szeretetünket, ragaszkodásunkat és meehecNÜlésiinket küldjük a harctéren küzdő (<"-(véreink felé és biztosítjuk őket, hogy itthonmaradottaik sorsát szivünkön viseljük. — A belső fronton is őrtáilunk. A szegedi tábor politikai és társadalmi szervezetei, nemzetvédelmi alakulataink, legt'őként azonban a magyar nép lelkében élő felelősségérzet és fegyelem biztosítja a belső munka rendjét, a dolgozó magyar társadalom nyugalmát, állami és társadalmi életünk egyensúlyát. — Ma minden magyar a most alakuló jövendő felé tekint, de a visszapillantás büszke örömmel tölt el, mert látjuk a megtett utat, amelyet Szegedtől elindulva megtett ez a nemzet és amelyen eljutott a trianoni bilincsek széttöréséig. Csak ezen az uton, a szegedi gondolatnak, a szegedi mozgalomnak mártírok vérével, hősök halálával, dolgozók életével kijelölt, igazolt és megszentelt utján juthatunk céljaink kiteljesedéséhez! A miniszter beszédét hosszan tartó lelkes taps fogadta, majd dr. Tukats főispán bejelentette, hogy P. Zadravetz István püspököt egyházi funkciója akadályozta az ünnepségen való megjelenésében, igy vitéz Magasházy László vezérőrnagy fogja a Nemzetvédelmi Kereszttel kitüntetett ujabb 30 szegedi ellenforradalmi bősnek átadni a kitüntetést. A Nemzetvédelmi Keresztesek nevében dr. Bokor Pál jelentkezett a polgári ruhában megjelent viléz Magasházy vezérőrnagy előtt és felkérte őt, hogv a Nemzetvédelmi Keresztesektől vegye ki a fogadalmat Vitéz Magasházy Lászlá vezérőrnagy beszéde Ezután vitéz Magasházy László vezérőrnagy beszédéten megallapitoita, hogy 1919 májusa ota a magyar történelem a szegedi gondolat jegyében folyik. A szegedi gondolat diadalra jutott és ezt soha, semmi földi hatalom megsemmisíteni nem tudja többé. Majd így folytatta beszédét: — Én, aki a szegedi gondolatnak megszületésétől hive vagyok, szent ihlettel a lelkemben, teljes meggyőződéssel állítom, hogy a történelem folyamán a nemzet soha nem volt olyan egységes, mint ma. Egységes a nemzeti ideálokban, a nemzeti célok kitűzésében, altban az akaratban, bogy az ősöktől örök tótt birodalmat megtartsa. Egységes ez a nemzet a hódolatban, amit vezérünk, vitéz nagybányai Iforthy Miklós, a vérünkből való vér iránt érez. Az egész Magyarország sziklaszilárdan áll a Kormányzó ur őfőméltósága mellett és felajánlja erőit. Teljes bizalommal vagyunk iránta és imádságos lélekből fakadó reménységgel telt szellemben követjük. — Egységes a nemzet a győzni akarásban is. A borzalmas világégésben el lög következni a mi győzelmünk. Tőlünk telhető erővel működünk közre Európa újjáépítésében, elismerjük az európai nemzetek összetartásának gondolatat, azonban egyet kijelentünk: A Kárpátok medencéjében csakis független és szabad népként akarunk élni! Szeretetlel öleljük keblünkre nemzetiségeinket, megosztjuk velük keuyerünket, részeltetjük őket jogainkban, tiszteletben tartjuk nyelvüket, vallásukat, kujturájukat azonban a családfő itt mi vagyunk 1 A vezérőrnagy beszédét lelkesen megéljenezték, majd vitéz Vajtaffy Ottó ny. tábornok feleskettette az uj Nemzetvédelmi Kereszteseket és átadta nekik a kitüntetéseket. Az újonnan felavatottak nevében dr. Széobi•> yi István országmozgósitási kormánybiztos mondott köszönetet. — Egy cél lebeg szemeink előtt vezérlő csillagként — mondotta —, küzdeni a fajtánkért, a nemzetért, hogy örökké éljen a Duna-Tisza közén a magyar nemzet. Jelszavunk: Istenért, Hazánkért, mindhalálig a Kormányzónkért! Ezután Tukats Sándor főispán arra emlékeztetett, hogy Zadravetz István püspök Szegedet >Civitas Solis«-nak, a nap városának nevezte. A nap városa, Szeged ezen az ünnepélyes évfordulón köszöntse hódoló táviratával az ellenforradalom hőseit, elsőül a Vezért, vitéz Horthy Mikló? kormányzót, továbbá a nemzeti ellenforradalom hőslelkü apostolát: P Zadravetz Tstvánt és a szegedi kormánv két egykori miniszterelnökét: gróf Károlyi Gyulát és Pattantyús Ábrahám Dezsőt. Az ünnepség a főispán zárószaval után a Magyar Hiszekegy eléneklésével ért véget. Utána az alakulatok ugyanolyan zárt menetben, ahogy jöttek, elvonultak a tőrről, a közönség ií szétoszlott, de a zászlódisz egész napon át hirdette, hogy Szeged közönsége ezen a napon méltóképpen áldozott az ellenforradalom hősei emléké nek cs a diadalmas szegedi irondnlatnak. Á város vezetősége nem enged „trójai falovat" becsempészni a szegedi szinházba Vitéz Bánky Róbert sziniqazqató szombaton Szegedre érkezik (A Dél magyar ország munkatársától) Nagy feltűnést keltett az a Budapestről érkezett híradás, hogy vitéz Bánky Róbert, a Magyar Színház igazgatója, akinek érdekeltségé géhez a Főváros Operettszínház és Szeged város vezetőségének meghívása folytán most már a szegedi Városi Színház is tartozik, KardosGézát, a volt szegedi színházi vállalkozót tagja soráha„szerződtette. A szerződtetés ugyan ugy szól, hogy Kardoss Géza mint szinészés rendező fog működni a Magyar Színházban, mnthogy azonban Szeged város vezetősége hozzájárult vitéz Bánkynak ahhoz az előterjesztéséhez, hogy a két budapesti színháznak a szegedi színházhoz szervezett állandó művészi együttes keretén belül szere pelhessenek, Kardossnak a Magyar Színházhoz való szerződtetésévei adva van az elvi lehetőség arra, hogy Kardoss — rcdivius lehessen a szegedi színházban. Vitéz Bánky Róbert csak szombaton érkezik Szegedre, igy egyelőre nem állapitható mog, hogy vannak-e Bánkynak Kardossal Szegedet érintő tervei, ez majd esak az nj színigazgató szombati előterjesztéséből derül ki. Megalapítható azonban, hogy azokban dfyivatalos és érde lelt körökben, amelyek a szinügyi bizottság szerződésbontó határozatát, mint régen esedékes és időszerű intézkedést helyeselték, Kardoss magyarszinliázi szerződtetésének hirét meglehetős nyugtalansággal fogadiák. A Délmagyarország munkatársa ebben az ügyben kérdést intézett dr. Pálfy József polgármesterhez, aki a következőket jelentette ki: — Aggályoskodásra semmiféle ok nincs, már csak azért sem, mert pillanatilag sem tételezhető fel vitéz Bánky Róbertről, hogy olyan valakit akarna Szeged nyakára hozni, akinek a működésével nem volt megelégedve. Inkább szóp gesztusnak látom Bánky részéről, hogy Kar vloss pesti szerződtetésével segítségére van a volt színigazgatónak abban, hogy a főváios színházi világában találjon elhelyezkedést és ezzel a „Kardoss probléma" nyugvópontra jusson. — Ami a város álláspontját illeti, az változatlanul a régi és mindenhez a közérdeket tartja szem előtt. Vitéz Bánky Róbert szombaton érkezik Szegedre, hogy részletesen kifejtse a Városi Színház jövő szezonjára vonatkozó elgondolásait, beterjessze a szerződtetett tagok névsorát és miisortervezetét. A város az nj színigazgatóval szemben személyi kérdésekben teljesen szabad kezet tartott fenn, tehát a szinügyi bizottság, illetve a város vezetőségének hozzájárulása nélkül egyetlen tagot sem lehet szerződtetni. Hangsúlyozni kívánom, hogy a legjobb reményekkel néznek vitéz Bánky Róbert szinházvezefése elé és bizom benne, hogy ez az Ízig-vérig művészember a hozzáfűzött várakozásnak minden tekintetben derekasan meg is fog felelni. Anélkül tehát, hogy Kardoss szerződésével kap" csolatban bármiféle nyugtalanságj érzésem volna, inkább a mások aggályoskodásainak eloszlatására elvi álláspontként kijelentem, hogy a város semmi körülmények között nem tűrné el »trójai faló* becsempészését a szeged! szinházba. A város a Kardoss-ügyet a maga részéről lezártnak tekinti és éppen ezért nem megy bele célzatosan irányított laptámadásokkal szemben hirlapi polémiákba sem. Rágalmazó állításokkal szemben a magyar törvények elégséges védelmet nyu.itanak, ha tehát szüksége mutatkozik, a bíróság majd igazságot szolgáltat. — Egyelőn félünk van — mondotta befejezésül a polgármester — a szegedi színházat visszahelyezni arra a színvonalra, amely a város közönségének kulturális igényeit maradéktalanul kielégíti. Ezért semmi áldozatot nem sajnálunk, azt szivesen hozzuk meg és hiszem, hogy a város támogatásának meg is lesz az eredménye. ingyen-es tanítási Tbpscsö éf száj- harmonika u donságok, minden más ktngiur is, jótállással olcsón, nagy választékban hangszeriizemben, Szeged, Kelemen u. 7. Géoekksl ellátott készítő- és javít* miítasly !