Délmagyarország, 1942. június (18. évfolyam, 123-145. szám)

1942-06-17 / 135. szám

OÉLMAGYARORÜZAG Sz e rda, 1942 j u n i o s 17. — Internáltak egy budapesti ügy­védei a keresztlevélhamisitásnk miatt. Buad pestről. jelentik: A keresztlevél­hamisítások miatt megindult vizsgálat lolyamán Felszeghy ltóbert vizsgáló­bíró letartóztatta Bende Zoltán kis­pesti főrabbit, valamint Berger Sán­dort, a kispesti mozi tulajdonosát A főrabbi beismerte, hogy Bogdán Gyula wekerletelepi református lelkészhez ö küldte a feleket és ő juttatta el a ke­rp.sztlevelkért esetrnkint a 200—250 |lengőt. A hünüggyel kapcsolatban a rendőrség internálta dr. Bein Antal budapesti ügyvedet és tolonrházi őri­zete utalta Réti Ernő gyárigazgatót. — A Szegedi Katolikus Nővédö Egyesület felkéri tagjait, hogv junius IS án délelőtt 10 órakor a fogadalmi templomban a Kormányzó ur őfőmél­tósága születésnapján tartandó ünne­pélyes szentmisén minél számosabban jelenjenek meg. Fenntartott helyről gondoskodva van. — Betegbiztosítás szabad orvosvá­lasztássá!. A Magyar Biztositástudo­mányi Társulat, mint megírtuk már, a gyógykezelési költségek biztosilása árgyában ankétet hívott össze, amelyet most tartott meg. Ezen a törvényes és a szabad társuláson alakuló érdek­Képviseletek kiküldöttei mellett tbegje­lentek a munkaadói és munkavállalói szervezetek képviselői is. Értékes fel­szólalások alapján az a vélemény ala­kult ki, hogy a kérdés intézménves megoldása közérdekű azok részére, akik az OTI, MARI, OMBI, OTBA szervezetének nem tagjai. Az uj in­tézmény megvalósításának formáját illetően az ankéton hangsúlyozták, hogy a szociális biztosítási keretek si terjesztése nem kivánatos. továbbá el kell tekinteni a kérdésnek egyesü­leli alapon való kidolgozásától is és egyedüli megoldásnak a szabad orvos­választás lehetőségét megvalósító ma­•ánftizlositást, mint az ország köz­'•"dasági életének bevált és kiforrott intézményét kell tekinteni. A kérdést a kantarák és mngánérdekképvisele­>el< tovább tanulmányozzák, az ered­ménveket pedig egy szeptemberi niabb ankét foglalja majd össze — Szerelmi bánatában öngyilkos lett egv gyári raunkásnő. Kedden dél­előtt jelentették a rendőrségen, hogy a Gyöngytvuk-utca 30. szám alalti ház­n.l öngyilkos lett Révé-sz Anna 34 éves kendergyári munkásnő: a fásszinhen felakasztotta magát. A jelenlés nyo­mán rendőri bizottság ment ki a hely­színre dr. Fehér Gyula rendőrkapitány vezetésével és dr. Kenyeres Jenő tiszii orvos részvéteiével. Á rendőri bizott­ság megállapította, hogv Révész Anna még vasárnap délután követte el az ön­gyilkosságot, a házbcliek azonban csak kedden délelőtt fedezték fel azt. Az öngyilkos leány hátrahagyott levelé­ben azt irja, hogv betegsége miatl megy a halálba, a kihallgatott tanuk azonban azt vallották, hogy Révész Annának szerelmi bánata volt. Amint elmondották, a lcánv egy nálánál jó­val fiatalabb emberbe volt szerelmes cs azt akarta, hogy a fin költözzön vele össze. A fiu erre nem volt haj­landó, állítólag emialt Révész Anna annyira elkeseredett, hogy a halált vá­lasztotta. A rendőrség kiadta a teme­tési engedélvt. — Szeged sz. kir. város Árverési Csarnoka f. hó 29-án. szombaton és 22 én hétfőn délután fél 4-kor hivatalos helyiségében árverési tart. me'y al­kalommal a szegedi zálogházaknál 1942 április hó végéig lejárt lélelek kerülnek árverésre és pedig20-án ék­szerek. 22-én ingóságok Felkérjük az érdekelteket, hogy a kózbee«ő ünnep és hétvégi nagvobb forgalom miatt a hosszabbításokat iegkérőbh a hét kö­zepéig eszközöljék. Az Árverési Csar­nok magánosoktól is vállal vételi és eladási nie-hizásokat A tárgvakat legkésőbb 22-én *é!iq fogadja e| az intézet. Az árverésre kerülő tárgvak ráconként délután 1-től 7-ig az Árve­rési Crarnokban díjtalanul megtekint­hetők. Igazgatóság. A rácsodálás A mama szemefénye, a legényke, meglehetősen csúnya fiu, de csak ugy lehet elviselni, hogy kellemetlen is hozzá. Ilyenkor eggyel több, vagy ke­vesebb tulajdonság már nem számit. Az anyjának mégis ő a legszebb. Ki nem fogy a róla való históriákból, ezt mondta, azt mondta, olyan okos, hogy mindenki megcsodálja. Ami pe­dig a nőket illeti, szinte élni sem tud tőlük, annyira körülrepdesik. Nagy baj az ilyesmi, mert hol találja meg egyszer a magához valót? A gyakorlatban a lányok szerint felér a lcgkaoagtatóbh mozifilmmel, annyit lehet rajta mulatni. Ha butasá­got kell idézni, az ő mondásait alkal­mazzák. Szemtől szembe sem kíméle­tesek. hiszen a világ legkegyetlenebb önzője az egészséges formába szök­kent ifjúság. Azt nem lehet üres pó­zokkal elbolonditani, annak a karika­láb karikaláb marad a legdrágább ru­hában is. Az apa nem elfogult. Tisztán lát mindent, helyes a kritikája s hizonv megmondja, ha szó kerül rá, hogy a fia kenterben nyerné meg a csunyasé­gi versenyt. — Hogyan lett ilyen? A tudománv talán kideríthetné, de én találok ter­mészetesebb magyarázatot. Mikor a feleségem viselős volt vele, Antal Erzsi volt Szegeden a primadonna, kiváló szépség — (de még ma is!) —, a kórusban pedig a Brüncsi néven ismert L e s z k a y Dezső fújta a basszust. Páratlan humorú bohém, a legnagvobh ripacs. A feleségem minden áron lányt várt. ezéri szinte ott laktunk a szín­házban. Hogv ő rá akar csodálkozni az Antal Erzsike, olyan legven a "lá­nya is IMs minden szavát, énekét, le nem vette a szemét róla. Ezt az An­tal Erzsit egyébként nem szabad ösz­szetéveszteni azzal a másik Antal Er­zsivel, aki ma is működő tagja vidéki színtársulatoknak. Legutóbb játszott s egvkori szegedi sikereiről számolt he a kritika, pedig nálunk sosem szere­pelt. A mi Erzsink rég visszavonult a színpadtól s Mihálovics István volt fő­szolgabíró felegése. Aztán ilyen tréfái vannak a termé­szetnek. Először is fia született s az sem az Erzsire hasonlít, hanem a Briincsire Mert hogy szavamat ne fe­ledjem, Brüncsi is akadémiai pályadí­jat nyerhetett volna a csúnyaságával s otl volt mindig a színpadon a kórus­sal a primadonna körül. Hát ezt ma­gjarázza meg a tudományi (-b.) —oö»— — A TISZA VÍZÁLLASA. A sze­gedi rendőrség révknpitánysága je­lentése szerint a Tisza vizát!á«« junius 16-án reggel 7 órakor 279. hőmérséklete 23 fok Celzius. a le­vegő hőmérséklete 15 fok Celzius. — A Jelenkor legújabb számának vezércikkét Katona Jenő irta XII. Piusról, Almásy József gróf Zichy Gyuláról, Cs. Szabó László Monles­quieuről, Kunszerv Gyula: Szabó Zol­tán Szerelmes földrajz cimü könyvé­ről ir cikket. A tartalomból kiemeljük még a Tér és idő c. cikket, Elipsnek. Roetbins feleségének Péter és Pál napjára irt himnuszát, Babits Mihály, Bárdosi Németh János, Surbán Zol­tán verséi. Geréb László versfordítá­sát, Peeham János himnuszát a Szent­háromságról. Részletet közöl az uj szám Montesquieu naplóiából Cs. Sz-i­l>ó László fordításában és a Fioretti­böl. A Szinház. Könyvek és a Zord idők rovata teszik teljessé a gazdag szám tartalmát. A Jelenkor előfizetési ára egy évre 4, félévre 2 pengő, egyes szám ára Budapesten és vidéken 20 fillér. MŰVÉSZET Űnncpl istentisztelet a zsinagógában nagybányai vitéz Horthy Miklós, Magyarország fő­méltóságu kormányzó urának szü­letésnapja alkalmából junius 18-án, csütörtökön délelőtt 10 órakor. Dorogi Imre festőművész képkiáliitóso (A Délmagyarország munkatársá­tól) A Városi Muzeum Dorogi Imre festőművész, képeiből rendezett kiállí­tást. A gyors egymásutánban változó nagysikerű és komoly művészi értéke­kei reprezentáló kiáiliiások arra en­gednek következtetni, hogy Szegednek van müériekelő közönsége, amciv az elmúlt évek művészeti sivársága-után, szeretettel kívánja a szépet és szíve­sen szemléli, sőt vásárolja a megszo­kottat túllépő, de értéket jelentő mai művészetet. Amikor a muzuim pár lel­kes ember kérésére rendszeresítette kiállításait, arra a nagy sikerre nem is gondolt, amely teljes mértékben igazolta az elindulás szükségességét A kiállító . művészek sem tápláltak vérmes reményeket a tulnépes látoga­tottsághoz. a nagy érdeklődéshez. Még kevésbé számítottak' müvásárlá­sokra. A cél az ismertetés volt. a kö­zelférkőzés Szeged közönségének né­pes rétegéhez, a művészetek megked­veltetése s a művészi igénv fokozása. A lezajlott kiállítások arról gvőzlrk meg, hogy az elindulás nem volt hiábavaló és közőnvtörő harcra sincs szükség Szegeden. A látogatottság, a vásárlások bebizonyították, hogv * város közönségének igenis keli a jó művészet. A most rendezett kiáliitás művé­szeti meglepetést jelent a müélvezők­nek. Dorogi Imre kiállításán a ma­gyar képzőművészetnek speciálisan al­földi zamatos ízét kapja az érdeklődő, európai kultúrán nevelkedett és ala. pos mesterségbeli tá jékozottsággal ren­delkező művésztől. Dorogi Imre mű­vészete a biblikus témakörön s az al­föld népének s tájának • ezerféioségén alapszik, ragyogó kolőri/mussal. kom­pozíciós készséggel és őszinlc átélés­sel kiFejezve. Szent képem szereplő subás magyarok épp ugy magától ér­tetődően természetesnek hatnak!, mint a reneszánsz nagvmestereinek korabe­li jolenitésben szerepel teteit szentjei. Ilogy ez nem jelent anakronizmust, azt magvarázza a művésznek elmélyü­lő festői készsége, barna színeiben mesterien hangszerelt kolorizmusa és kompozícióinak tökéletes zártsága. Nagyméretű kompozíciója a »8zent Család*, áhítatot parancsoló konstruk­ciójával, sokat mondó egyszerűséggel festett alakjaival, a Szent Gyermek­nek s a Szent Anyának szánna rmon iá­ban való felmagasztositását jelenti. Igazán méltó helye templomi oltár fe­lett lenne. Hasonló értéket jcient »An­gvali Üdvözlete* is. Általában egyház­művészeti képeit a sokszor drámain felépített kompozíción és szineaységen felül, rengeteg eredendő _ az alföldi lélekből ösztönösen feltörő — lirai derű jellemzi. »Piaci jelenet* képén, a sokat nem mondó" mindennapi témá­ban olyan vidáman váltakozó szin­cgvségeket szerepeltet hogy önkénte­len is valami magyarázhatatlan örö­met vált ki az a nézőből. »Tiszai ha­lászok* képén keresztül, a Tisza ér­dekes életébe nyerünk betekintést. Nem mesél, nem anekdotázik, de té­májában tisztán festői eszközökkel, tömören megfogalmazott előadásban, életeket, sorsokat érzékeltet. A •Su­gárzó ég* képe elénk hozza az Alföld távoli horizontját, a félelmetesen ko­mor fellegeket s az azokon mosolyog­va áttörő napsugarat. Egyszerre érez­zük az Alföld drámáját és líráját, a figurátlan tájképben. Dorogi Imre művészetében mély Testői kultúrájával az ember lelki lo­cofixusát érleli művészi ériékké, ami­kor a festészetének magyarságán be­lül, szinte tapinthatóan táji érzelme­ket is kifejez. Sulvos festői problémákkal foglal­kozó és azokat maradéktalanul meg­oldó képeinek bármelyikét • is nézzük, bennük az igaz művész-meg nem al­kuvó karakterűt látjuk". Wflrrei köaWt nincs selejtes, vásári értékű, a jelen­téktelennek látszó vázlat is művészt tudással átgondolt, egyéniségen át­szűrt műalkotás. («• » lnmilH 1 IBII—WS—WBW———a KÖNYVEK Iliibay Jenő hegedű tanítási mód­szere. A dr. Vajna György és társa könyvkiadók legújabb kiadványaiból való Ráth-Véghné Zipernovszki Mária szerkesztésében megjelent Hu* bay Jenő hegediitanilási módszerének az ismertetése, amely a mai magyar hegedüoktatás alapelveit fektette le. A munkában Ilubay legkiválóbb tanítvá­nyai vettek reszt és igv az minden fi­gyelmet megérdemel. Az előszóban a szerző elmondja, hogy llnhav Jenő vi­lághírű hegediitanilási módszerét a mester tanítványainak dolgozatai és visszaemlékezései formáiéban örökí­tették meg Ezzel sikerült kiterjesz­kedniük a hegedülésnek valamennyi, mai tudásunk szerint fontos mozzana­tára. A könyv célkitűzése teljesen ere­deti: előfutárokra nem támaszkodik és kerülni is kivánja az összriinsonlitást bármeiv nemzet nárhnzamhs hozható munkáival Főcélja a gwknfln't fel. használhatóság, a hegedfilés művésze­ténél kívánatos szakismeretek közlésc. Minthogv ffuhav Jenő tani'ásp min­denkor a legvilágosabb, a lemőmörebh, a kérdés szinte rrfloktorczerüen mc.g­viiágitó volt: a tanítását megőrizni hivatott könvv is esak ilver lehet, te­hát célja nem száraz, elméleti boncol­gatás. sem a tudományos dialektika szavainak felvonultatása, hanem kizá­rólag a gyakorlatba azonnal átültet­hető. de a felelős irás komolyságával hitelesített tudnivalók ismertelése. A könvv most először foglalkozik ma­gyar nvelven darah analízissel TTu­bav Jenőnek maradandó em'ékct ál'i­tnl! ez a könvv. amelvnek minden ©o~ rából a tiszta művészet, a zrnrimárL't hanria rsendii! ki. Deveeseri Cábnr: <1 álta'lereskr­dő vagv Az Igaz Szerelem Rtadala. A dr. Vaina és társa könvvkiadóválla­laf adta ki Deveeseri Gábor; Al-átlat­kereskedő. vagv az Tgnz Szerelem Diadala cimü munkáiát is. amelvet a szerző vigonera szövegnek szánt ver­ses komédiának' nevez. A kritika egy­hangú lelkesedéssel fogadta Deveeseri Cábn- szinpadi müvét, amplv vissza­tükrözi az iró kivételes művészetét és Írástudását Deveseri róni ismerőse a magvar olvasóközönségnek, a nevét előnvösen ismeri és meg van győződ­ve arról, hogv szinpadi munkája is gyarapítani fogja megérdemelt sike­reit. Az Ízléses szép könyvet Bernát Aurél művészi raizai díszítik. 'Az ele­gáns könyv minden könvvlár dísze lesz. TŐZSDE Budapesti értéktőzsde/áriát. Csen­des, eseménytelen volt a tőzsde. A tőzsdeidő első felében a legtöbb rész­vényben a kináiat volt erősebb és az érdeklődés hiánya miatt az irányzat egyenetlenre hajlott Az utolsó ne­gyedórában a kerestet a piac egész te­rületén megjavult és a részvénvek ál­talában tartott árakon cseréllek gaz„ Óát. Zürichi devizazárlat- Páris 9 57, London 17.27 fél. Newyork 431 . Mi­linó 22.66 fél, Berlin 172.55, Szófia 5.25. Bukarest 2.50. A Magyar Nemz.eti Bank ralntaár­fnlvnmni."Szlovák kor 11 45—11 75. lej 195—2.05. Ura 17.40—17 90. svájci tr. 79 60—80.60. svéd kor. 81 70—82 75 A budapesti gabonatőzsde hivatalos árjegyzése. Hiiz« 81 kg-on 'elül 3150. 80 kg-on felül 31—. 78 ke-os 39— P. Rozs szokvánv 71 kg os 28— kétsze­res 28—. Takarmányárpa 65 kg. Bu­•lapest 24 50. Szeged 24 30. Zab 41 kg-os Budapest 26 50, Szeged SS 50 Teasert- csöves 1+70. szemes 22181

Next

/
Thumbnails
Contents