Délmagyarország, 1942. június (18. évfolyam, 123-145. szám)

1942-06-17 / 135. szám

Ssegpa w- kir. [Táros közellátási Hivatalának 1684—1942 k. é. SMDI hirdetménye az 1942- évi termésű gabona cséplése, számbavétele, őrlés* és a lisztforgafom szabályozása ügyében A m. kir. minisztériumnak 3600— 1942. M. E. sz a. kelt rendeletének hatályba lépésével az 1943. év julius 31 napjáig gabonát csépeltetni. őröl­ni, továbbá lisztet forgalomba hozni és felhasználni csak a rendelet aláb­ki korlátai között szabad. GABONALAP Mindazok, akik az 1942. évben ga­bonát termelnek, kötelesek az 1942. éri junius hó 15—30. napja közötti időben a gabonalapot kiváltani. A gabonalapot a város belterületén és Röszke—Szentmihályteleken lakók ré­szére a közellátási hivatalban, külte­rületi lakók részére pedig a közigaz­gatási központokban állítják ki. A termelő annyi gabonalapot kő­teles kiváltani, ahány önállóan ve­zetett gazdasági van. Ae, akinek csak egy községben vagy város területén van földbirtoka, haszonbérlete, csak egy gabonalapot válthat kl. A gabo­na lapba be kell Írni a gabonalap tu­lajdonosának nevét, lakhelyét, gazda­ságának területét a szántó területét. 1941—43 évben gabonával, kukoricá­val és burgonyával bevetett területé nek" és az 1942—43. évben gabonával előreláthatólag bevetésre kerülő te­rületének nagyságát, továbbá a gabo­navetőmag szükségletét, háztartási és kenyérgabona szükségletét, ezeket az adatokat tehát minden gabonalapot igénylő tartozik magával hozni. A gabonalap kiszolgáltatása díj­mentes, ezt 1944 évi julius 81. nap jáig meg kell őrizni. Aki a gabona­lapját elveszti, köteles azt 8 nap alatt a közellátási hivatalnál bejelen­ten! és gabonalap másodlatot kivál­tani. a másodlat kiállításáért 10 pen­gő kiállítási dlj jár. RRNYÉROA RONAJEGY Azok, akik vámöriésre jogosultak maguk és háztartásukhoz tartozók kenyér- és lisztellátásának szabályo­zásira, valamint gazdasági szükség letre — a vetőmagon felül megha­gyott gabona elszámolására kenyér­gabonafegvet kapnak. A kenyérgabona­iegy két részből áll. egy évre szóló 12 gabonaszelvénvből és 13 vémőrlési szelvényből. A gabonastelvénvek azt a kenyér, gabonamennyiséget tüntetik fel, ame­lyet as azzal ellátott személy egy év alatt felhasználhat és a vámflrlésl szel­vénynek ellenében egy év alatt vám­őrlésben megőröltethet. A vémőrlési szelvények közül VII. —IX. szelvényekre az 1943. év január !. napja előtt a X szelvényre az 1934 év május I.. a XI és XII. szelvényre pedig junius I. napja előtt az azokon feltüntetett mennyiségeket vámőrlés ben megőröl tetni nem szabad. A kenyérgabona Jegyre jogosultakat fejadag szempontjából 8 "csoportba kell sorozni: a) az első csoportba Tartoznak ar.dk a nehéz testi munkát végző férfiak, akik 1882—1936. évben születtek, b) a második csoportba az 1936. év­ben és az azelőtt született személyek ha nem tartoznak az a) csoportba, e) a harmadik csoportba pedig az 1937 évben és azután született gyér mekek. Az első csoportba tartozók kenyér gabona fejadagja 240 kg, a második csoportba tartozéké 180 kg, a harma­dik csoportba tartozóké pedig 120 ka kenyérgabona. A vámőrlési jogosultak és a ház­tartásukhoz tartozók csak egy-egv ke­nvérgnbonajegyet kaphatnak. A ke­nyérgabonajcgv az egész ország terű letér érvénves. A kenyérgabona jegyet m Asrs átru bízni tilos, aki kenyérgabona jegyét el­vesztett*, nj kenyérgabopajegyre ne® tarthat igényt. A termelő a náta efszámöTásra meg­hagyott kenyérgabonából bér, haszon bér, szolgálati szerződés (munkabér) vagy egyéb természetbeni szolgáltatás cimén csak annak adhat ki kenyérga bonát, akinek kenyérgabonajegye van és csak annyit, amennyit a kenyérga­bonaszelvények feltüntetnek. A termé­szetben megállapított kiszolgáltatási, amennyiben annak mértéke a jogosí­tott és annak háztartásához tartozó gabonaszelvényein feltüntetett mennyi­séget meghaladja, a hatóság által meg­állapított kenyérgabonaárak alapul vételével pénzben kell kifizetni. A termelő a kenyérgabona kiadása ellenében köteles a kenyérgabonajegy röl annyi szelvényt levágni- amennyi gabonát kiad. A kenyérgabonajegyről előre levá­gott gabona szelvény érvénytelen. Az a vámőrlésre jogosult, akinek a részére a termelő bér, haszonbér, szolgálati szerződés, vagy egyéb ter­mészetbeni szolgáltatás elmén kenyér­gabona kiadására van kötelezve, ke­nyérgabonajegy alapján annyi gabonát vehet át. amennyit saját maga és a háztartásához tartozó Jegyeinek ga­bonaszelvényei feltüntetnek. Azok a mezőgazdasági munkavál­lalók, akiknek kék gabonajegyük van, kenyérgabonát a Hombár bizományo­saitól és azoktól a malmoktól vásárol­hatnak. amelyek erre a minisztérium­tól eladásra engedélyt kapnak. A bi­zományos a kék gabonajegy ellenében kiadott gabona után a vevőtől jutalé­kot nem követelhet, úgyszintén a ma­lom sem Ugy a termelők, mint a bizományo­sok a beváltott gabonaszelvényeket mindaddig kötelesek megőrizni, amíg azokkal el nem számolnak. A munka­adó (termelő) háztartásához tartozó munkavállaló kenyérgabona jegyét kö­teles a munkaadónak átadni. Ha szol­gálati viszony megszűnik, a munkaadó köteles a szolgálatból kilépő munkás­nak kenvérgabonajegyét azokkal a ga. bona- és vémőrlési szelvényekkel együtt visszaadni, amelyek a szolgá­latból való kilépés utáni hónapokra szólnak A levágott gabonaszelvénvt a munkaadó nem adhal vissza é* a mun­kás nem fogadhat el A szegődményes (konvenelós) cse lédek évi 60 kg kenyérgabona megszer­zésére jogosító kenyérgabonajegyre tarthatnak Igényt. A részes aratók és az élelmezéssel szerződött fdőszakt munkások (som­mások'1 a munkaszerződésben kikötött időtartamra^ havonktnt 10 kg kenyér­gabona megszerzésére Jogosító kenvér­gabonapótjegyet kaphatnak. A pótje gyet a munkaadó igényelheti. Akik kenvérgnhonajegyet nem kaphatnak, mint ellátatlanok, kenyérjlsztjegvet fognak kapni. 1 cséplés Minden még használható cséplőgé­pet köteles birtokosa ^tulajdonos, bér­lő) legkésőbb az 1942. junius 20. nap jrtig üzemképes állapotba hozni. Kézierővel, vagy nyomtatással ga­bonát csépelni nem szabad. Az, aki gabonát gépi erővel, vagy járgányos cséplőgéppel csépel, köteles mázsakönyvet és cséplési naplót ve­zetni. A mázsakönwet és cséplési nap lót a közellátási hivatal adja ki az igénylőknek darabonkint egy-egy pen gfl térítési dijért. A mázsakönyv adatainak összegét naponkint és minden egyes csépéltető­re nézve külön be kell vezetni a csép­lési naplóba. A cséplési naplót egy példányban kell vezeti és abba a csé­peltet őket és az egyes csépeltetőkre vonatkozó adatokat naponkint és foly tatólagosan kell feljegyezni. A cséplési naplót a cséplőgép tu­lajdonosa vagy bérlője 1947 végéig kö­teles megőrizni A termelők gabonáját a jó gazda gondosságával köteles elcsépelteim. A cséplőgép tulajdonosa vagy bér­lője köteles a cséplés helyét és idejét a cséplés megkezdése, üzemszünet ese­tén a cséplés folytatása előtt legalább 24 órával a cséplőgép mellé beosztott cséplési ellenőrnek bejelenteni. A csép­lést megkezdeni csak ezután szabad. A kicsépelt gabona mázsálását, a mázsakönyvnek és a cséplési naplónak vezetését a c&éülési ellenőr tartozik ellenőrizni. ? A termelő a cséplés megkezdése­kor köteles gabonalapját a cséplési ellenőrnek átadni, aki arra a cséplés befejezése után a rendelet 24. §-ban előirt adatokat tartozik feljegyezni. Ha a termelőnek a vetőmagon felül nem termett annyi kenyérgabonája, amennyi háztartási szükségletét fedez­né, a cséplési ellenőr a háztartáshoz tartozók kenyérgabona jegyei röl csak annyi gabonaszelvényt vág le, a meny­nyi a meghagyott kenyérgabona menv nviségének megfelel. i Kenyérgabonából és árpából az arató- és cséplőrészt. valamint a gép­keresetet a termelő természetben ki­szolgáltathatja. A zabból azonban nem szabad, ezeknek ellenértékét a munka­adó a hatóság által megállapított áron pénzben köteles a jogosultnak kifi­zetni. Az arató- és cséplőrészből a mun­kavállalók csak annyi kenyérgabonát tarthatnak meg, amennyire szóló gabo­naszelvényeket a csépiéti ellenőrnek levágásra átadtak. Az esetleg fennma­radó résznek a Hombárhoz való be­szolgáltatásáról jg cséplési ejlen/jr gon­doskodik. Gabonát és lisztet az ország egés/ területén csak szállitási igazolvánnyal szabad szállítani. A szállitási igazol­ványt a feladási hely szerint' illetékes hatóság. Szetteden a közellátási hiva­tal állítja ki. A termelő a beszolgáltatandó gabo­nát a cséplés befejezésétől számított 15 nap alatt köteles megvételre felaián­lani. A termelőnél vetőmag céljára meg­hagyott kenyérgabonát kizárólag ve­tésre szabad felhasználni. Az a ter­melő. akinek szükségletére nem ter­mett elég kenvérgabonája, terméséből elsősorban • vetőmag szükségletét tar­tozik biztosítani. Ha a termelőnek vetőmag céljára szükséges kenvérgabonája sem termett meg, vagv vetőmag szükségletét csere utján sem tudja fedezni, a hiányzó vetőmag mennyiséget a közellátási hivatal igazolványa ellenében a Hom­bár bizományostól megvásárolhatja. A vetőmag hiányát hatóságilag kell iga­zolni. Búzát, rozsot és kétszerest takar­mányozási vagy szeszfőzési célra fel­használni nem szabad. Vámőrlésre jogosultak közül a D. mintájú iven kell összeírni és kék ga­bonajegyet kapnak a következők: a) saját kezelésben müveit 5 kat holdat meg nem haladó területű mező gazdasági ingatlanok birtokosai (tula­donos, haszonélvező, javadalmas, ha szonbérlök), továbbá a saját termelé­sű gabonájából fedezhető mennyiségre azok, akiknek háromnál több gyerme­kük van. vagy akik hadbavonultak. Il­letőleg akiknek közös háztartásban élö családtagja hadbavonult, báztar tási szükségletüknek megfelelő gabo­namennyiségre. b) az állandó mezőgazdasági alkal­mazottak háztartási szükségletüknek megfelelő gabonamennyiségre, c) a mezőgazdasági (arató és más részes, sommás és napszámos) muri kások, ideértve a cséplőgépnél alkal­mazott munkásokat és a pásztorokat is háztartási szükségletüknek megfe­lelő mennyiségre, d) a gabonavárnőriést (vámcseré­lését) végző malmot üzemben tartó tu­lajdonos, haszonélvező vagy bérlő és ezen malom alkalmazottai háztartási alkalmazottai háztartási szükségit­tűknek megfelelő gabonamennyiségre, Vámöriésre jogosultak közül az E. mintájú íven kell összeírni és piros kenvérgabogajegyet kapnak a követka­zőkt OELMAGYARORSZAO 9 Szerda, 1942 jnnins 17. • a) a saját kezelésben müveit mező­gazdasági ingatlanok birtokosai (tu­lajdonos. haszonélvező, javadalmas, haszonbérlő) a háztartási szükségle­tüknek a saját termelésű gabonájukból fedezhető mennyiségére, b) a haszonbérbe adott mezőgazda­sági müvelés alatt álló földbirtok tu­lajdonosai, haszonélvezői, javadalma­sai a háztartási szükségletüknek a haszonbér fejében kapott gabonából fedezhető mennyiségre, c) a mezőgazdaságban alkalmazott tisztviselőknek, gazdasági cselédeknek és azok családtagjainak gyógykezelé­sére alkalmazott orvosok, továbbá az állatok gyógyítására alkalmazott ál­latorvosok, a háztartási szükségle­tüknek a szerződés alapján ilyen mi­nőségben kapott gabonainrandóságnk­ból fedezhető mennyiségére, d) a bércséplö vállalkozó és az olyan önálló kereseti tevékenységet folytató iparosok, akik egy vagv több gazdaság részére előzetesen megálla­pított gabonajárandóságért vállalkoz­nak, a gazdaságban előforduló ipari munkák elvégzésére, a háztartási szük­ségletüknek a megállapodás alapján kapott gabonából fedezhető mennyi­ségre, e) az állami, vármegyei, községi, közbirtokossági, stb'. alkalmazottak, vagy nyugdijasok, Ka javadalmazásu­kat vagy annak egv részét, törvény, szabályrendelet vagv szabályzat értel­mében gabonában kapják, a háztórási szükségletüknek a javadalmazásként vagy kegyúri járandóság fejében kn­nott gabonából fedezhető mennyiségre. f) aki gabonával fizetendő életjára­dékért ruházta át mezőgazdasági in­gatlanát. a háztartási szükségletének a természetben kapott gabonából fedez­hető mennyiségére, A vámörlésl jogosultság megálla­pítása szempontjából mezőgazdasági ingatlannak kell tekinteni, a szántóföl­det, a kertet, a rétet a sjöllöt, a lege­lőt és erdőt. Állandó mezőgazdasági alkalma­zottaknak kell számítani a szoros ér­telemben vett szegődményes, konven­elós gazdasági Cselédeken felül a gaz­daságban alkalmazott gazdatisztei.er­dőmérnököt és egyéb erdőszaki sze­mélyzetet. ispánt, vincellért, gépészt, gépkocsivezetőt, belső cselédet, nyug­dijat vagy kegvdijat élvezőt, ilyen volt gazdasági alkalmazottakat, vagv hát­ramaradottaikat, továbbá a kizárólag egy gazdaságban alkalmazott szegőd­ién evs (konvenciós) iparosokat. Kenyérgabonát vámöriésre átadni, Hetöleg a malomnak átvenni csak ke. ivérgabonajegv vámőrlési szelvényei ellenében szabad. Ak! a rendelet ellen vét s amennyi­ben a cselekmény snlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik. kihágást kö­vet el és két hónapig, háború idején hat hónapig terjedhető elzárással bün­tetendő. Felhívom mindazokat, akik a rende­let szerint gabonalap váltására és vámőrlésre jogosultak, hogv összeírás végett a belterületen, valamint Rö?z­ke-Szentmihálvteleken lakók a közel­látási hivatalban, a külterületi lako­sok pedig a tanyai központokon — a szükséges adatokkal ellátva — e hó 3rt-ig okvetlenül jelentkezzenek, mert a jelentkezéseket 30-án le kell zárni s akinek gabonalapja nem lesz. az nem csépeltethef. Szeged. 1942. junius 15-é» Polgármester. Elveszett 15-én délután 2—3 óra között egy Paulusz Jenő cimü postacsomag a Faragó-utca és a Kolozsvári-tér környékén. A küldönc, aki szegény em­ber, arra kéri a becsületes megtalálót, szíveskedjék azt a Paulusz céghez, Kárász-utca 10. jutalom ellenébea te-j adni.

Next

/
Thumbnails
Contents