Délmagyarország, 1942. május (18. évfolyam, 98-122. szám)

1942-05-08 / 104. szám

Ady a pszíhíatria tükrében ra pélmagyarország munkatársától) ,Ady több arca a pszihiatria tükrében* f,m alatt igen érdekes előadást tartott or. Nyirö Gyula budapesti egyetemi !aóár a Horthy Miklos-ludomanyegy t­lcnJ Barátainak Egyesületében. Az (.„vetem aulája csütörtökön este szo­rongásig megtelt közönséggel s ez a megkülönböztetett érdeklődés nem volt ug°nélkül, mert mind az előadás té­mája* mind az előadó hatásos előadási modora rászolgált a közönség érdek­lődésére. Az előadást dr. Kulcsár Ferenc, professzor, az egyetem ideggyógyá­szati tanszékének tanára vezette be és maga is érdekesen ismertette a tárgy­kört, amely dr. Nyirő Gyuia előadá­sának keretéül szolgált. Majd Nyirő professzor vázolta előadásának lénye­dét, rámutatva arra, hogy ha a pszi­fuáter beszél a zseniről, akkor két ol­dalról is támadások érhetik: a zseni djülölködői részéről, akik már előre jelnek attól, hogy nem minősíti a zse­nit betegnek, a rajongók részéről pe­dig azért, mert egyáltalában ilyen si­kon meri tárgyalni a zseni lelkivilá­gát, művészetét. Az előadó elmondotta, bogy már érték egy izben Adyról tar­tott előadása kapcsán ilyen támadá­sok, most tehát befejezi az akkor fél­reértésekre alkalmat adott, félig ki­mondott szavait. Az előadó arról értekezett legelső­sorban, hogy az emberi lélek egy ha­talmas, csodálatos klaviatúrához ha­sonló, amely száz és száz preciz és rendkívül finom műszert rejt magá­ban. Az agyvelőben eddig 200 ilyen készüléket tud megkülönböztetni a tu­domány s azok, akik ezeket a külön­féle készülékeket legteljesebben meg tudják szólaltatni, néha lelkibetegtk, de sokszor zsenik. A zsenit az külön­bözteti meg a lelkibetegektől, hogy tu­datosan használja ezeket a készüléke­ket és művészetének szolgálatába ál­lítja. Az ilyen százszinü lelki zseni azon­ban különlegesen ritka. Ady ezek kö­zül való volt s nála tudatos is volt ez a százszinüség. Ady ismerte a maga lelkének összetettségét s ennek oi/,o­i.yitására Nyirci professzor a köl'ő­zseni legszebb költeményeiből olva­sott fel idézeteket. Majd Ády lilájában mutatkozó sokféle érzelmi skálát bon­colgatta s az indulatok szélsőséges vitatkozását tárta a hallgatóság eié. Ady lelkiségét a szkizofréniás lelki­betegek szembeszökő tulajdonaival ha­sonlította össze, de kiemelte azt hogy Adynál az az érték, ami a szkizofré­niás betegnél betegség, a leghatalma­sabb és legjobban hozzáférhető érték volt Nála szebben ezt a >müszerl< senki sem tudta alkalmazni és költé­szete gazdagítására fordítani. Dr. Nyirő Gyula ezután a dep­ressziós, mániás hajlamokat mutatta ki Ady költészetében, természetesen tudatos és művészi eszközöknek minő­sitve, majd a cikloid elemeket ismer­tette, amelyektől Ady költészete szin­tén nem volt idegen. Hangoztatta Ady nagy vitalitását, sokszor szinte mániá­kus életszeretetét, végül beszél még a melankólías Adyról s megvilágította a nagy költő paranoíd arcát is. Ady je­lentőségét domborította ki az előadó szép megállapítása: a magyar iroda­lomnak nincs még agy olyan őszinte, közvetlen, mindent valló költője, mint Ady, aki az életét verseiben élte te... Az Adv-költeményekkel sürün meg­tűzdelt, tudományos s mégis népszerű­sítő előadás igen nagy tetszést keltett a közönség körében. Az előadást dr. Kulcsár Ferenc professzor, az ülés elnöke köszönte meg, bejelentve, hogy a jövő héten csütörtök helyett pénte­ken jön össze az egyetembarátok egye­sülete szokott előadóülésére. A Kormányzóhelyettes o nagyváradi „Gábor Aronff tüzérhadapródiskola zászlóavatási ünnepségén I1ÉLM Aü\ ARORSZ AQ Péntek, 1942. májas 8. Nagyvárad, májas 7. Vitéz nagy­bányai Horthy István kormányzó­helyettes és hitvese csütörtökön dél­előtt különvonaton Nagyváradra ér­kezett, hogy részt,vegyen a m. kir. Gábor Áron honvéd tüzérhadapród­iskola zászlójának felavatásán, amelynek zászlóanyai tisztét vitéz nagybányai Horthy Istváuné vál­lalta. A kormányzóhelyettesi párt a pályaudvaron ünnepélyesen fo­gadták. A zászlóavatási ünnepség 11 órakor kezdődött a hadapródis­kola udvarán. Az ünnepélyre nagy közönség gyűlt össze. Dr. Soós István polgármestcB ős vitéz Nadányi János alispán mond­tak ünnepi beszédet. Ezután egy tü­zérhadnagy és egy tüzér hadapród átvette a zászlót és azt a Főméltó­ságú pár elé vitte. A Főmóltóságú Asszony szalagot tett a zászlóra. Ezután Haáss István tábori püspök lépett a szónoki emelvényre a nagy­hatású ünnepi beszédet mondott. A tábori püspök nagy tetszéssel fo­gadott beszéde után Mesterházi Ferenc evangélikus esperes mon­dott néhány közvetlen szót, majd az ünnepélyes szögbeverés követ­kezett. Ezután a zenekar a Him­nuszt játszotta, majd a jelenlévő alakulatok díszmenetben vonultak, el a Kormányeéhelyettes ur és a katonai, valamint a polgári előke­lőségek előtt. A Kormányzóbelyettes nr a díszmenet nán a közönség sorai kö­zött folytata útját a hadapródis­kola felé, miközben a megjelentek lelkesen ünnepelték. Az ünnepség után a Kormányzóhelyettes úr és a megjelent előkelőségek díszebéden vettek részt a hadapródiskolában. A Kormányzóhelyettes és híve­se a „Gábor Áron" honvéd tűzér­hadapródiskola zászlóavatási ün­nepsége után kíséretével együtt díszebéden vett részt, ezután megte­kintette a nagyváradi repülőteret és végignézte a gyakorlatokat. Délután Hlatky Endre főispán teát adott a főmóltóságú pár tiszteletére. Tea titán a főrnéltóságú úr és hitvese megjelent a város díszközgyűlésén. A közgyűlés tagjai hosszanartó lel­kes éljenzéssel és tapssal fogadták. A magyar Hiszekegy elhangzása után Hlatky Endre főispán köszön­tötte a kormányzóhelyettest és hit­vesét. A főispán A főispán beszéde után dr. Soós István polgármester tett előterjesztést Szent László ki­rály lovasszobrának elkészítése és a Szent László-téren való felállítása tárgyában. A közgyűlés az előter­jesztést egyhangúlag elfogadta és a határozat végrehajtásával a polgár­mestert megbízta. Ezután az ülésterem falát díszítő hatalmas képet leplezték le, amely a Kormányzó úr 1940. szeptember 6-iki nagyváradi bevonulását ábrézolja. A leleplezés után dr. Thury Kál­mán ítélőáblai elnök, bizottsági tag a város polgársága nevében köszön­tötte a főmóltóságú párt. A közgyű­lés szünetében a távozó kormányzó­helyettesi párt lelkesen megéljenez­ték. A lenoen lamasoml A tengerész bajtársiasság gyönyö­rű himnusza. Egész férfiak bátor kiállása a tenger ezer veszedel­mével szemben. A főszerepekben: THEODOR LOOS, P. WAGNER, J. SIEBER és CAROLA HöHN. ufa-hirado! Ezt a kiemelkedő műsort mindenki nézze meg. MA éa a következő napokon a belvárosiban. k 7, » A $zitlébi-su>g,ái>ulí iskola t0Ch>attUné&€H>, árvizes UaftéktataMk közölt UáuHnizc* g.y.eunckct e&édettet a vqm* (A Délmagyarország munkatár­sától) Szeged város vezetősége min­dent elkövet, hogy azokat a csalá­dokat, akiket a talajvízáradás haj­léktalanná tett, átmenetileg fedél alá juttassa és a létfenntartás'leg­szükségesebb előfeltételeit bizosít­sa a számukra. Eddig ötvenhárom családot helyeztek el a város isko­láinak és óvodáinak e célra igény­bevett helyiségeiben. Egy-egy he­lyiségben a szükséghez képest há­KORZOBAN Ma 5, 7, 8 órakor GOLL BEA, LÁZÁR MARIA LRAY, SOM LA Y, P ERÉNYI főszereplésével HALÁLTÁNC rom-négy család húzódik meg, azonban a szükséglakások nincsenek túlzsúfolva, mert a hatóságok vi­gyáznak arra, hogy egészségi szem­pontból amennyire lehetséges, ez a szükségmegoldás is megfeleljen a követelményeknek. Kint jártunk a Szilléri-stigárúti elemi iskola árvízi menekültjei kö­zött. A tantermekben rendesen fo lyik a tanítás, csupán a tornater­met foglalta le a város az árvíz kár­vallottjai számára. Tizenhat méter Rosszá és kilenc méter széles hatal­mas terem ez, magas, világos, szá­raz helyiség, amelyben négy család, összesen huszonegy lélek nyert el­helyezést. A négy közül egy család már talált magának lakást, úgy, bogy ezidő szerint esak három csa­lád él itt. A terem két végében agy*egy takaréktűzhely, a „lakások' közfalait szekrények és deszkák he lyettesítik. Az egyik család öt gyermekkel, a másik egy apróság­gal él itt, rajtuk kívül még egy idő­sebb házaspár tengeti itt a napjait. Delet harangoznak, de itt még csak most készül az ebéd. Az öt­gyermekes asszony: özvegy Erhardt Mihályné szorgoskodik a tűzhely körül. Beszédbe elegyedünk vele. Már az első szava panaszkodás: nem kap lakást. — Borzasztó ez, kérem — panasz­korija, —, akinek gyermeke van, az­zal szóba sem akarnak állni a ház­tulajdonosok! Próbáljuk megnyugtatni, hogy azért ez nincs mindenütt így, ha egyesek irtóznak is a sokgyermekes családoktól, de azért nem lebet ál­talánosítani. A jó asszony azonban csak erősködik: — Tessék csak elhinni, így van biz ez! Már a lábam is lejártam, de sehol sem hajlandók lakást adni. Pedig vau ám elég, csak ueoi adják ki üreseu, mert á bútorozott szo­bákból jobban lehet péuzelnii öreg bácsi csoszog végig a te*­men, a másik lakó. Valamikor Te­mesmegyében volt községi jegyző, most feleségével együtt kegydíjból él. Három felnőtt gyermeke van, a fia Pesten miniszteri tisztviselő, két leánya közül az egyik tanárnő, a másik tanítónő. Újszegeden la­kott, a talajvíz azonban, méter ma­gasan öntötte el a lakását, a búto­rai is tönkrementek. Ha most sike­rül lakást kapnia, bútorokat is kel­lene vennie, ha volna, miből . . . Egyébként a szükséglakások la­kói apránként már fogyatkoznak. Ujat nemigen utalnak • már be, a régiek meg igyekeznek elhelyez­kedni. Arra az átmeneti időre azon­ban, amíg a lakásproblémát úgy­ahogy meg tudták, oldani, minden­esetre nagy segítség volt számukra a város támogató készsége, többek között már csak azért is, mert eze­kért a szükséglakásokért —. nem kell házbért fizetuiök. A város belterületén és a tanya­központokban a város népjóléti hi­vatal már megszervezte az étkezte­tési akciókat Sikerült megfelelő mennyiségű lisztet, zsírt és burgo­nyát biztosítani, úgy, hogy az egy­tálóteles meleg ebédek egy-ket na­pon belül már valamennyi rászo­rult városi és tanyai apróság előtt ott fognak párologni. A város­ban az óvódákban és a napközi ott­honokban állítják fel a konyhákat. Eddig mintegy 450 óvódásgyernie­ket és 400 tanyai iskolást Szeged területén pedig 800 gyermeket vet­tek létszámba, ez a szám azonban még jelentékenyen bővül, mert az akció keretében összesen háromezer gyermek meleg étellel való ellátá­sára van fedezet. Erre a célra a vá­naponta 1200 pengőt ad kL Szecfienyi tnosi Ma utoljára! Villámházasság kacagtató, szellemes, amerikai vígjáték ROSALDÍD RU8SEL, BBIAN AEERNE, VIRGINIA BRüCE főszereplésével 5.7,9-kor

Next

/
Thumbnails
Contents