Délmagyarország, 1942. május (18. évfolyam, 98-122. szám)

1942-05-30 / 121. szám

DELMAüYAROBSZAG SeembM, 1042. májas «u elmúlt mi—ll es szinházi idényben a szegedi színház a szintere volt. Kigyót-békát kiált arra a városi vezetőségre, amely az ő erőtlen kísérletezéseit az ország legnagyobb ösezegü városi szubvenciójával támogatta. Lehettek bár Kardoss színházvezetési ambíciójának mozgató rugói a legjobb szándékok és a legbecsületesebb törekvések, a lényeg azonban mindig az eredmény és nem a szándék. Az eredmény pedig az a tény, hogy •gy bialétszámn társulat fokozatosan csökkenő művészi színvonala előadások sorozatát prezentálta annak a közönségnek, amelynek adótilléreibő] kapta Kardoss Géza a asgyösazegfl támogatást fú,ért azntán nemcsak a város vezetőségének szólnak a sorozatosan napvilágot látó támadások, de a város közönségének is, mert hiszen a közönség nevében és a közönség biltúrális érdekeinek szolgálatában ha. tár ózta el magát a szín ügyi bizottság annyi türelem és engedékenység után a végső konzekvenciák le vonására Kardossal szemben. A felhozott vádakat, az arra illetékesek hivatalosan megcáfolták, ehelyütt tehát nem kívánunk erre szót vesztegetni, ellenben szóvá kell tenni, hogy amíg egyrészt az indokolatlan és méltatlan támadások, amelyek középpontjába a város került, ősak még Inkább elmérgesítették s helyzetet Kardossal, másrészt viszont • halogató taktika következtébe* előállott kéthetes időveszteség károsan befolyásolhatja • másiránvn tárgyalások sike. rét is. Ilyen körülmények között már ízt is meg lehet érteni, hogy van nak akik1 szándékosságot látnak Kardosg—Fábiűs Cunctator halogató taktikájában, ügyes diplomáciai sakkhúzást, amellyel — ezek szerint a vélemények szerint — Kardoss kényszerhelyzetbe akarta volna hozni a várost, amely kifogyva az időről, jobb választás hijján kénytelen lesz vele újabb engedmények és áldozatok vállalásával ismét tárgyalásokba boaátkozni, hogy mentse meg a színház veszély bejutott jövő szezonját. Ex esetben azonban Kardoss ismét nyeregben érezhetné magát és ü diktálná a Teltételeket. Mennyiben helytállóak ezek a feltételezések és mennyiben nem, nem tudjuk, de nem is kutatjuk. Tény az. hogy es a kényszerhelyzet — ha nem |« állott elő, de legalább is — közelről fenyeget, mert a vároa. tárgyalt ugyau több irányban, dc éppen Kardossra való tekintettel végleg nem kötötte le macát egyik irányban Bem. Minden okűnk megvolt rá, hogy »« első naptól kezdve fokozott figyelemmel kísérjük a színház körül kifejlődött tárgyalások menetét, pontos értesüléseink voltak a személyt kombinációkról és a tárgyalások minden újabb étappjáról, de hallgattunk ét várakozó álláspontra helyask adtunk, mert nem akartuuk esetleg** kbielétti közlésekkel elébeFIGYFI FMIAcírhuszaSzinházban I 119 I 1.&B1*9YIh vasárnap csak délután tart előadást, három és ötórai kezdettel. Mindkét e'csdás teljes érti műsorral magy vágni a fejleményeknek. Tudtunk arról, hogy dr. Cziffra András, az Országos Színművészeti Kamara élére kinevezett, kormánybiztos beható tárgyalásokat folytatott a színház kérdéséről Pálfy György kultúrtanácsnokkal, tudtuk azt, hogy vitéz dr. Haász Aladár miniszteri osztályfőnöknek, a kultuszminisztérium illetékeR ügyosztálya vezetőjének mi az álláspontja, ismertük az okokat, amik miatt Szokoly Gyula ajánlatával önként háttérbe vonúlt, tudtunk a Sercgby Andorral folytatott tárgyalásokról és azokról a nagyszabású művészeti tervekről, amelyeket Piinkősti Andor, a jeles szinházi szakember, a budapesti Madách Színház igazgatója folytatott egy esetleges kooperáció megvalósítására. Minderről hallgattunk eddig, mert megakartuk várni, amíg vnlnmi végleges elrendeződés kialakul. Ez a mai napig nem törtónt meg, a mai napon azonban bekövetkezett egy olyan — negatív irányú — fordulat, amelyről a polgármester. által kiadott hivatalos közlés következtében fölmentve érezzük magúnkat ez ebben az ügyben eddig önként, vállalt hallgatás alél. Dr. Pálfy József polgármester ma délben kijelentette a Dclmagyarország munkatársa előtt, hogy Piinkősti Andor budapesti színigazgató ajánlatát, illetve a színház vezetésére vele folytatott tárgyalásokat meghiusultaknak kell tekinteni, mert a Madách Színház bérlő-tulajdonosának álláspontja szerint a szegedi színház vezetése összeférhetetlen a budapesti színigazgatói állással. Ez a negatívum mindenesetre annyit máris tisztázott, hogy kik nem kerülhetnek kombinációba arra, bogy a város a szegedi színház élére meghívhassa. Pünkösti Andort a hivatalos nyilatkozat szerint ezek közé kell sorolni, nem hisszük azonban, hogy viszont Kardoss Géza akár ezen az áron, akár bármiféle más fordulat következtében ismét a kombinációk elüte—ke kerülhessen. n További érdekes fejlemény, hogy dr. Pálfy György kultúrtanácsnok Budapestre utazott és ott teljesen uj alapon kezdte meg a tárgyalásokat a hivatali tényezőkkel és a szinházi körökkel a szegedi színház ősszel kezdődő uj évadjának biztosi, fására. A városházán ax a vélemény, hogy ezek a tárgyalások most már a legrövidebb időn belül véglegesen ós — a remények szerint — közmegelégedésre tisztázni fogják a szegedi színház sorsát k. b Naguar KOnuvnap tnniis 1.. 2„ 3. GÁSPÁR GYliLA: Árva nép (Vörösváry-kiadas) Minden nemzet jövője a muitjában gyökerezik. Ez a magyarázata anaaK, bogy a magyar olvasóközönség mindig nagyon szerette a történelmi regényeket. A magyar iró a muitnoz fordul vigasztalásért. utniulatásért és bátorításért a zivataros időkben. Ma tehát, a megpróbáltatások napjaiban fokozott érdeklődésre tarthat számot Gáspár Gyula nagyszabású történelmi regénye, az Árva nép. Országépitő királyunk, Szent István ulód nélkül maradt Imre herceg meghalt a Bakony erdejében A jogos törvényes utód. Vászoly ur (Vazul) pogány hiten tiszteli istenét. Ki legyen hát a király? István király beteg, intézkedni már nem tud. Vászoly úrral szeretne beszélni, hogy ráhagyja a koronát. Aa udvarbeli .gonoszok tanácsa* azonban nem engedi a király közelébe Vászoly urat, sőt hamisított királyi paranccsal Nyitra várába viteti. szemét kiszuratja és fülébe ólmot öntet. A Vászoly-fiak: Endre, Béla és Levente külországokba menekül, nek. Péter úrfi, a velencei dozsé fia, két gonosz ispán ösztökélésére magához ragadja a hatalmat. És mire Szent István örök álomra szenderül, a romlás lejtőjén aa ország. István király meghalt, népe árvaságra jutott. A gyepükön túlról özönlik az országba a* idegen kalandorok hada és Péter király tobzódása, bujálkodása nem Ismer határt. Az elárvult nép nagy része as nj vallásban látja a bajok forrását, pogányhitre tér és a nádasok országában felgyúlnak újra az áldózati tüzek. Vata ur, a belusi ispán megcyiratjs fejét, pogány varkocsot fo» hajából ós készülődik a «agy lesiátsolásra. A Jöttment lovagok pedig .telhetetlen szívvel* falnak, pusztítanak mindent. Utoljára már kenvérmag sem marad az ország földjén és az éhező magyar várjobbágv újszülött gyermekét a farkasok prédájának az erdőbe viszi. Aha Sámuel, István király sógora végre megelégeli a romlást s fegyverbe szólítja a magyar hadnagyokat. Megindul a had Péter király ellen és Vác alatt eldől az ország sorsa. Péter király elmenekül s a gyepül; közül fejel lenül futnak ki a dölyfös idegenek. A főcselekmény számos ipró esemény és egy áldozatos szép szerelem aranyos szála szövi át. A székely születésű iró, Gáspár i.yula fajtájának istenadta mcsélőkészségével eleveníti meg a magyar múltból a megpróbáltatások kemény éveit. Csodálatosan zengő nyelve, fordulatos meseszövése, mondanivalójának gazdagsága valósággal elbűvöli az olvasót. Aki belekezd, nem tudja kezéből letenni a könyvet, amig a végére nein ér. 500 év humora Vidám »ntoló;ia szerkesztette: Keményty Játlos. Az ».">00 év humora, a magyar iroualom humoros alkotásait mutatja be bő szemelvényekben Felöleli a magyar népi és irodalmi hunior legde.üsebb anyagát, az első magyar nyomtatvány korától napjainkig, sőt n kódexek korából is ad izeiilőt. A leg jobb régi adomány gyűjteményekből, élclapjainkból, a régi élclapok alakjairól közöl illusztrációkat, ólccket, adomákat. Humoreszkekben és vidám elbeszélésekben szólaltatja meg Heitai Gáspártól a XVI. század kitűnő elbeszélőjétől kezdve Rákosin, Mikszáthon, Herczegen, Gárdonyin. Mórán át a mai ifjabb nemzedékig mindazokat az írókat és költőket, akik derűt visznek a magyar család hangulatába. Ha a humor a lélek orvossaga: ez a könyv változatos, gazdag anyagánál fogva a léleknek valóságos gyógyszer Iára. Dc nemcsak szórakoztató: tanulságos könyv is, mert szemelvényeinek időrendi beosztásával érdekesen tünteti fel, hogy mikor mit tartott a magyar olvasó mulatságosnak. Az antológiát Keményfy János, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Napkelet volt szerkesztője állította össze s rövid írói jellemrajzokkal és jegyzetekkel látta el. TÖMÖRKÉNY ISTVÁN* Három színjáték A Dugonics-Társaság kiadásába? a könyvnapra érdekes szegedi könyv jelent meg. Tömörkény István három színjátéka. A Barlanglakók. Szelet kevernek és Az utas. A könyv elé Sík Sándor írt előszói amelynek utolsó fejezeteit ide írjuk: „Időszerű-e ma megszólaltatni a huszonöt éve hallgató költött TaIán sohn ennyire. A tájirodalom soha olyan megbecsülésnek nem örvendett és soha annyi kitűnő mű velőre nem talált, mint napjainkban. A néprajz, amelynek, olyan dús kincstárát kapjuk Tömörkény írásaiban, soha olyan jelentősnek, olyan sürgősnek, olyan nagy dolognak nem tetszett előttünk, mint amilyennek ma látjuk. A nép. amelyről Tömörkény ír ma újra és minden eddiginél jobban irodalom ós történelem gyújtópontjában áll; mi lesz a sorsa a közeljövőben, ezen fordul meg a legjobbak szerint a magyarság élete vagy halála. Ma Tömörkény írásai izgatóbban érdekesek, mint legtöbb kortárs írásai." A könyv ±50 pengős áron kerül trönyvárúsi forgalomban Különös halálos szerencsétlenség Kisteleken (A Délmagyarország munkatársától) Különös halálos szerencsétlenségről tettek jelentést pénteken délelőtt Kistelekről a szegedi ügyészségnek. A jelentés szerint Szálkái. György kisteleki napszámos csütörtökön délután a falubeli szöllők között dolgozott. Egyik gazda permetezésre fogadta meg Szálkáit, aki szorgalmasan végezte raunká ját egész délután. Egy alkalommal kifogyott a hátán levő permetező készülékből a víz, mire Szálkái a közelben levő gémeskúthoz ment, hogy megtöltse vízzel a készüléket. Abban a pillanatban, amikor mélyen a kútba hajolt, hogy a gémeskút rúdját megragadja és a kútban levő vedret felhúzza, a hátán levő nehéz fémből levő permetező készülék súlya megrántotta, Szálkai elvesztette egyensúlyát és fejjél a kútba zuhant. A szűV kút, — aknában zuhanás közben — megütötte a fejét, úgyhogy elvesztette az eszméletéi és nyomban megfulladt. Kevcs ide múlva, amikor a közelben dolgozók közül többen a kúthoz mentek, hojpr vizet merítsenek, már holtan találták a szerencsétlen embert Az ügyészség elrendelte a vizsgálat megindítását anuab megálla pítására, terhel-e valakit felelősség a szerencsétlenségért. Áramszünet vasárnap hajnali 4—14 óráig az Algner és Gyulapüspök telepen. 417