Délmagyarország, 1942. május (18. évfolyam, 98-122. szám)

1942-05-30 / 121. szám

Eísgrenriií ScImíz- horgoféc^rnák megérkeztek. Minden mennyiségben 60—96-es szasnohtean kaphatok mea a keszlet tars. A sokgyermekes családok lakóházai (A Délmagyarország munkatársától) Dr. Valkó László, az Országos Szo­ciális Felügyelőség alföldi körzetének felügyelője közel egy hét óta Szege­den tartózkodik, ahol naponta tart ok­tató előadásokat a dr. Kanyó Belu sgyetemi tanár vezetése alatt álló zöldkeresztes védőnőképző intézetben i növendékek szociális ismereteinek lövitésére. A körzeti felügyelő sze­gedi tartózkodását [elhasználta arra is, hogy az összes ONCsA-létesitmé­lyeket sorra látogassa és személyesen íilenőrizze azt a nagyértékü népségi •ő munkát, amely egy esztendő óta Sze­geden folyik a sokgyermekes szegény­emberek és az árvizsujtotta családok támogatására. Pénteken délben Valkó felügye;ő losszas megbeszélést folytatott dr. Pálfy József polgármesterrel, maid a Délmagyarország munkatársa előtt a következőkben számolt be legfrissebb szegedi tapasztalatairól és a legköze­lebb megvalósításra kerülő ONCsA­: ervekről: A zöldkereszles védőnőképző in­tézetben nemcsak előadásokat tartot­tam, de élénk figyelemmel kisértem a •övendékek előmenetelét is. öröm­mel állapítom meg, hogy az intézetnek mind a harmincöt növeudéke nemcsak a tantervben előirt tananyagot sajá­tította el, de a gyakorlati bemutatók során olyan rátermettségről tett tanú­bizonyságot, amik jövendő munkássá­gukat illetőleg a legszebb remények­re jogosítanak. Sorra jártam a nö­vendékekkel a Horthy-telep részben PNCsA-segéllvel épült házaiban el­helyezett sokgyermekes családokat. Itt módjuk nyilt a tanultak gyakorlati al­kalmazására is. még pedig teljes si­kerrel. — A nyolc Horlhy-telepi ikerház­ban tizenhat igen népes család lakik, az uj település egészséges, világos la­kásaiban százhuszonöt gyermek nevel­kedik. Külvárosok pinceoduiból és vályogviskók dohos homályából he­lyeztük át ezeket a családokat ebbe a környezetbe és ennek hatása máris mutatkozik. Az apró embercsemeték egészségesek, szépen fejlődnek, piros­pozsgás arcuk ragyog az örömtől, duzzadnak valamennyien az egészség­től. holott, ha a régi lakásban csepe­redtek volna fel. szomorú kis penész virágok maradtak volna mindannyian — A Horthy-telepen egyébként to­vábbi hét ONCsA-ház is készen várja már a beköltözőket és további kettő rövidesen szintén elkészül. A szociá­'is felügyelőség szegedi programja íülönös súlyt helyez a Horthy-tele.pi úgynevezett városszéli építkezésre, amint az épülő házak benépesülnek, időszerűvé válik majd az iskola és iapközi otthon emelése is, mert a gyermekek most az innen mintegy két kilométernyire eső Szent György-téri iskolába járnak, ami bizony kissé messze esik. — Jártam kint az alsóközponti ház­helyek kijelölési munkálatainál, itt rövidesen hatvanhárom ház épül niajd a sokgyermekes földmüvescsaládok számára. A hely kiválóan alkalmas, nem árterület, elég magasan fekszik és a hatvanhárom házhely között uindössze keltöt találtam olyat, ahol b.ldtöltési és egyengetési munkára lesz szükség. Hiszem, hogy ezek az egész­séges kertes családi házak nagymér­tékben fogják elősegíteni a tanyai élet egészségesebb alapokra fektetését, •nert mintául szolgálnak majd beosz fásukkal és helyes térkihasználásukkal a magánépitkezőknek is Bokréta kézimunka üzlet Szeged, Arany János - utca §. (Hungária-szálló mögött). Sulyos itéiet két mezőkovácsházi malomtulajdonos árdrágítási bünperében Papp Zoltánt 10.000, özv. Papp Györgynét 6000 pengő pénzbüntetésre Ítélték buza- és tengeridrágitás miatt (A Délmagyarország munkatársá­tól) Nagyszabású árdrágítási ügyet tárgyalt a mult héten négy napon keresztül a szegedi törvényszék uzso­ratanácsa dr. Nóvák Jenő tanácsel­nök vezetésével a csonka arad-csa­nád-toron tál megyei Mezőkováeshá­zán. A nagyszabású árdrágítási ügyben 160 tanú volt beidézve, ezért tartották meg a főtárgyalást költ­ségmegtérítés szempontjából Mező­kováesházán. Az ügy vádlottja özv. Papp Györgyné és két fia: Papp Zoltán, valamint Papp György ma­lomtulajdonosok voltak, akiket az­ért vádolt árdrágítás bűntettével az ügyészség, mert tavaly nyáron, ami­kor a községben kevés volt a búza meg a tengeri, a maximálisnál ma­gasabb áron vásárolták ezt a két terményt és bizonyos haszon hozzá­számításával jóval a maximált dr felett adták el a falubelieknek. Vád­lottként szerepeltek az ügyben Gaz­dag Lajos a Futura-bevásárlók is, akik drágábban adtak el gabonát Pappéknak. Az ügyet a makói járásbíróság uzsoratanáesa kezdte tárgyalni, de közben rendeletileg megszüntették a járásbíróságok uzsoratanácsát és így a szegedi törvényszék uzsorataná­csának hatáskörébe került a per. A négy napig tartó bizonyítási eljárás során a kihallgatott mintegy 160 ta­nú elmondotta, hogy tavaly nyáron Mezőkovácsházán nem lehetett sem búzát, sem kukoricát kapni, minden­ki szívesen vásár*! tehát Pappéktói drágábban, akik vállalkoztak rá, hogy maguk is drágábban vesznek, csak eltudják látni a községet gabo­nával. A bizonyítási eljárás befejezése után a törvényszék a tárgyalást el­napolta és péntek délelőtt Szegeden hirdette ki ítéletet. Az uzsoratanács bűnösnek mon­dotta ki özv. Papp Györgynét és Papp Zoltánt árdrágító visszaélés vétségében és a malomtulajdonosnőt 6000, fiát pedig 10.000 pengő pénzbün tetésre, l—l évi politikai jogvesztés­re, valamint hivatalvesztésre ítélte, továbbá kötelezte őket az el nem kobozható bűnjelek árának megté­rítése címén 2000 pengő megfizeté­sére, a perköltségek megtérítésére és az ítélet 'rendelkező részének a Makói Újságban való közzétételére. Papp Györgyöt felmentették az ellene emelt vád alól, mert a bizo­nyítási eljárás során beigazolódott, hogy a gabonavásárlások és eladá­sok lebonyolításában nem vett részt, ő csupán a malom műszaki irányí­tását végzi. Ugyancsak felmentet­ték Gazdag Antalt és Gazdag La­jost, mert bizonyítottnak vették, hogy ők a községi elöljárós'ág utasí­tásába adták el drágábban Pappék­nak a gabonát, hogy fajtakaphas sák őket az árdrágításon. Az ítélet kiszabásánál Pappék esetében enyhítő körülménynek vet­ték, hogy tavaly nyáron nagy ga­bonahiány volt Mezőkovácsházán és a vádlottak valóban segítettek ezen a hiányon drága búza ós kukorica forgalombahozásával, továbbá, hogy a drágán eladott mennyiség elenyé­szően csekély volt évi bruttó for­galmukhoz képest. Az ítéletben Papp Györgyné és Papp Zoltán is megnyugodott, így ,az nyomban jogerőre emelkedett. A könyvkereskedések alkalmazottainak pihenése (A Délmagyarország munkatársá­tól) A közeledő magyar könyvna­pokkal kapcsolatosan gondolni il­lik azokra is, akik egész életüket a könyvek terjesztésének szolgálatá­ban töltik: a könyv-, papír-, zene­raűkereskedések alkalmazottaira. Gondolnunk kell különösen most, a hirtelen és kissé korán, amúgy szo­gediesen beállott kánikula napjai­ban, amikor a könyvkereskedések alkalmazottai déli záróra nélkül, miudeu nap, szombaton meg külö­nösen, estig dolgoznak az üzletek­ben, szakadatlanul. Ez a pihenés nélküli sznlgálatbanállás talán Sze­Bérmaajándékok, svájci érák. ékszerek legolcsóbban CSURY órás és ékszerésznél, Kárász-o. 16. geden egyedüli az országban, mert tudomásunk szerint Kassán, Deb­recenben, Pécsett, Kolozsváron, Miskolcon és a többi nagyobb város­ban mindenütt behozták már a nyá­ri zárórát és a szombat délutáni szabadidőt A könyvkereskedők mindenütt hozzájárultak ahhoz, hogy a nyári meleg időszak nap­jáiban délben 1—3 óra között, szombaton délután pedig egész délu­tán alkalmazottaik pihenhessenek és élvezhessék a fürdőzés örömeit. Az említett városokban szombaton déli 2 óráig tartanak nyitva a könyvkereskedők s délután nem nyitnak ki. Miért nem lehet ez Szegeden? — kérdezi önkéntelenül a m a idők szociális gondolkodásához mar hozzászokott olvasó. Az alábbiakban válaszolunk erre a kérdésre: Szegeden a hétvégi szabad dél­utánra vonatkozó terveket minden könyvkereskedő aláírta, ösak Szeitz Ferencné], a Baross Szövetség elnö­kénél akadt meg a dolog. Illetőleg Hárs-Hechtl Dénes könyvkereskedő annak a tengelynek másik pólusa, amelyen a könyvkereskedő-alkalma­zottak mindennemű szociális igénye tengelytörést szenved . . Ugyanis valami titkos megegyezésnek kell lennie Szeitz úr ós Hárs-Hechtl úr között, amennyiben rendszerint, az egyiknek jóakaró, hogy ne mond­juk hivalkodó aláírása díszelgett például az áldozócsütörtök katolikus ünnepnapját megünnepelni akaró könyvkereskedők listája elején, a másikhoz viszont utoljára került a névaláírásokkal ellátott határozat, amelyhez — természetesen, — nem járult hozzá. Ezért tartották nyitv;, üzleteiket áldozócsütörtökön a sze­gedi könyvkereskedők. Ugyanígy történt a hétvégi záróra tervének felvetésekor. Egyikük aláírta, a má sik viszont megbuktatta a tervet. Beszéltünk könyvkereskedő alkalmazottakkal, akik megerősítették értesülésünket és elpanaszolták, hogy mennyire nem érvényesül a mai idők paran­csolta szociális gondolkozás a könyvkereskedő szakmában, pusz­tán Szeitz Ferenc és Hárs-Hechtl Dénes állandó ellenzékieskedése miatt. — Hogy mennyire szükségük vol­na a hétvégi szabad délutánra, azt talán nem is kell hangsúlyoznom, — mondotta az egyik legnagyobb könyvkereskedés női alkalmazottja. — Hiszen a hét többi munkanap­jain nincs egy szabad percünk sem, A déli záróráról már fájó szívvel lemondtunk, hiszen tavaly senj ve­zették be, mert Szeitz Ferencen é* Hárs Dónesen megbukott A a#>m­bat délután arra kellene nekünk, hogy akkor végezhessük el mind­azt, amire egész héten nem jutott időnk otthonunkban, lemenjünk végre egy kicsit a Tiszára es mi te embernek s nem robotosnak érez­hessük magünkat. A vasárnap nem erre való kérem, vasárnap templom­ba megyünk és a délután egy kis szórakozásra kellene. Ez talán csak nem bűn, ehhez minden más mun­kás, dolgozó embernek joga van, osak nekünk nincsen. A férfialkalmazottak éppen így panaszkodnak, nekik Ugyan — míg fiatalkorúak- — legalább levente­idejük van. A többiek semmiféle szociális kedvezményben nem része­sülhetnek, pedig ők Szegeden a ma­gyar könyv, a magyar betű szorgal­mas, munkás terjesztői Alsóközponti Mozi Vasárnap 3, 5, 7 órakor A vén lány

Next

/
Thumbnails
Contents