Délmagyarország, 1942. május (18. évfolyam, 98-122. szám)

1942-05-30 / 121. szám

Csak 1943-ban lehet szó a szegedi egyetem jogi karának visszaállitáásról Hóman kultuszminiszter a jogakadémiákkal kaocsolatban kivánja megoldani „az egyenlőre szünetelő kar" kérdését és eltekint a három katedrás már az idei tanévre kidolgo­zott szegedi tervtől (A Délmagyarország munkatársá­fától) 1940 ősze óta minduntalan viaszatérő problémája nemcsak a Horthy Miklós tudományegyetem­nek, de a magyar egyetemi életnek és közelebbről Szegednek a jogi kar ügye. Mint emlékezetes, amikor a Ferervrt József egyetem visszatért Kolozsvárra és a Kormányzó úrnnuk megalapította a most már végleges szegedi egyetemet, a kultuszminisz­ter törvényjavaslatot nyújtott be, amely többek között azt is tartal­mazta, hogy a Horthy Miklós egye­tem jogi kara egyelőre ideiglene­sen szünetel". Ax egyetem ünnepé­lyes megnyitása alkalmával Teleki Pál miniszterelnök és Hóman Bálint kultuszminiszter kijelentette, hogy ezt az állapotot természetszerűleg csak ideiglenesnek tekinti és amint erre a mód lesz, amikor üjabb te­rületek térnek vissza a szentistváni birodalomhoz — céloztak itt első­sorban az azóta visszatért Báeská­ra elsősorban — az egyetem kiegé­szül negyedik karával. Azóta már több tárgyalás folyt ebben a fontos kérdésben, legutóbb — mint emléke­zetes — amikor a szegedi küldöttség átadta a kultuszminiszternek a sze­gedi törvényhatóság emlékiratát. Hóman Bálint miniszter megnyug­tató kijelentést tett és közölte, hogy amint módjában lesz, megvalósul a Szegeden elhangzott ígéret, akkor nemcsak a Bácska szerepelt a meg­beszéléseken. Azóta jelentős lépéssel látszott előrehaladni a kérdés egyetemi kö­rökben kidolgozott azzal a. tervvel, amely lehetővé tette volna, hogy már az idei, a soronkövetkező 1942— 43-as tanév megindulásakor megtör­ténjék az első lépés a jogi kar visz­szaállitása felé. A terv szerint már az idén meg lehetett volna nyitni a kar első évfolyamát, az egyetemre beiratkozhattak volna a jogi kar elsőéves hallgatói, az interregnu­mot, illetve a kezdeti átmeneti időt meg lehetett volna oldani ugy, hogy mindössze három katedra betöltésé­re lett volna szükség már az ősszel. Ez a terv elősegítette volna azt, bogy már az idén nyoma lett volna az ideiglenesen szünetelő kar újra meginduló munkájának és a követ­kező években fokozatosan lehetett volua tovább épiteni a kart éven­kint egy-egy uj évfolyam megnyi­Bet városi Mozi Szombat vasárnap és hétfőn A német filmgyártás nagyszabasu filmje: Bismarck a vaskanceüsr A tórtenelem egyik legnagyobb alakjáról készült páratlanul érté­kes filmremek. A föszerepekb:n: PAUL HARTMANN, a legszebben beszélő drámai színész. LIL DA­GOVER, a német filmek ünnepelt szépsége es K. SCHöNBöCK, stb A legfrissebb UFA HIRADÖ 5, %8 és K10 tásával. A terv elgonodoTása az volt, hogy igy négy év alatt helyre állna az egyetem integritása és négy év múlva a teljes keretben folytat­hatná működését a jogi kar. Ebben az ügyben több irányban folytak megbeszélések, most jól in formált helyről arról értesülünk, hogy a szegedi terv kivitelére — a helyzet jelen állása szerint — nem kerül sor és igy nem lehet számita­ui arra, hogy már az idén legalább az első évfolyamon megkezdődhet nének az előadások. Értesülésünk szerint más körökben ellenzői akad­tak egyetemi, költségvetési, peda­gógiai és tudományos szempontból egyaránt ennek a részleges megöl dúsnak és ezeket az aggodalmakat elvileg magáévá tette Hóman Bálint kultn'szminiszter is. A kultuszmi­niszter — már amennyire ezekről a megbeszélésekről információk szivá­rogtak ki — nem tartja helyesnek a csonka megoldást, ezzel szemben azon van, bogy amint Csak lehet, helyreállíttassák a teljes jogi kar és pedig valamennyi évfolyamával és valamennyi szükséges katedrájá­val. A mai helyzet szerint erre csak a jövő évben, az 1913—44-es tanévben nyílna először lehetőség. A megoldás a kultuszminiszter to­vábbi tervei szerint kapcsolatban van két kérdéssel: 1. A jogakadé­miák ügyével és 2. ami még ennél is fontosabb, a szegedi építkezés lehe­tőségével. Már évek óta előtérben áll a még működő jogakadémiák ügye és a tendencia az. hogy azok­nak további fejlődése kapcsolódjék be az egyetemek keretébe. Három akadémiáról van szó ezidőszerint, ahol könnyen meg lehetne oldani ezt a. bekapcsolódást. Ebben az eset­ben legalább tiz-tizenkét olyan ta­nárra lehet számítani, akik az aka­démiák további működésének bezá­rásával rendelkezésre állnának a szegedi egyetem jogi karának és akik közül kerülnének ki a vissza­állítandó kar professzorai. Három­négy akadémiai tanár közeli nyu­galombavonulásáról is szó van, akik elérték a korhatárt, tehát a szegedi kar rendelkezésére állna nyolc pro­fesszor, akiknek száma még tovább bővülhetne — ez elképezlés szerint —, sőt már nevek is felmerültek. esetleg néhány professzor hajlandó volna Kolozsvárról visszatérni Sze­gedre. A másik es körülményesebb kér­dés a központi egyetemi épület épí­tésének ügye. Ugyanis az elképzelé­sek szerint Csak akkor lehetne teljes létszámmal működni, ha nj épület­ben lehetne elhelyezni az egész kart. Ezzel szemben a fentebb ismertetett átmeneti megodásü szegedi terv a három katedrával megoldhatónak tartotta volna az elhelyezés kérdé­sét már az idén is, a jelenlegi köz­ponti épület keretében addig is, amig az évről-évre való fokozatos kibővítés során úgyis elkerülhetet­lenné vált volna a régóta esedékAt; központi épület megépítése. Vi­szont ba az 1943—44-re tervezett el­gondolás megvalósítására godolunk, nem lehetne elodázni az építkezések haladéktalan elkezdését, hiszen ha mondjuk márciusban hozzá is lehet­ne kezdeni az építéshez — addig elő kellene készíteni a telket, kisajátí­tást, tervpályázatot stb. — akkor is csak legkorábban 1944-re állhatna készen az nj épület. Így tehát a jogi kar ügye szorosan összekapcsolódik a központi épület kérdésével, amely­nek megépítésének további haloga­tása a kultuszminiszternek sem áll szándékában. Hiszen egyre inkább n e r. M A G V A R O R s 7 A r, A Szóinkat, 1912. május ?0. U kell gondolni arra, hogy a mai épü­letet mégis vissza kell adni tula jdo­nosának, az Ítélőtáblának, amelynek forgalma és munkája a Bácska visz­szatérésével már eddig is meghá­romszorosódott. A kérdéshez tehát mihamarabb hozzá kell nyúlni és mielőbb végle­ges döntést hozni. Még akkor is sürgős a végleges elhatározás ilyen vagy olyan arányban, ba arra gon­dolunk, hogy a kultuszminiszter a jövő évre tervezi a mai helyzetben a jogi kar visszaállítását. Hir sze­rint a közeli napokban a kérdésben fontos megbeszélések várhatók és legalább anuyi remélhető, hogy elvi | állásfoglalás történjék- Konkrétum ma a remény, hogy 1943 őszén — négyévi szünetelés után — helyre állhat a szegedi egyetem integritásé ás konkrétum az is, hogy az idén nem kerülhet sor a csonka, első év folyamu jogi kar munkájának meg kezdésére. Mélyponton a szegedi szinházprobléma Dr. Pálfy György kulturtanácsnok buda* pesti tárgyalásai KORZOBAN Prolongáltuk j Még 3 napig játsszuk! FRÁTER LORÁND PÁGER, SZILASSY, GOLL BEA, TŐKÉS ANNA (A Délmagyarofszág munkatársá­tól) A szegedi színház igazgatóvál­sága már az akut betegség stádiu­mába lépett. Hetek óta tart a vajú­' dás, holott nem kétséges, hogy már régen lehetett volna meg­felelő megoldást találni, ha a város vezetősége nem foglalja el a volt színigazgatóval szemben azt a nobilis álláspontot, hogy amíg Kardoss Géza ki nem nyrlatkoztat­ja kategorikusan, hogy az új feltéte­lek mellett nem aspirál a szegedi színházra, addig az ő számára is biztosítja azt a lehetőséget, ami min­den más pályázó előtt is nyitva ál): tessék sorompóba állni, előtárni a terveket, a művészeti programot éppúgy, mint a személyi vonatkozá­sok megoldására vonatkozó elgondo­lásokat és a színügyi bizottság az összes pályázatok gondos áttanul­mányozása uáu majd állást foglal: kit ajánl a jelentkezők közül arra, hogy a város vezetősége az új sze­zonra meghívja a színház élére. A volt színigazgató igen diplo­matikus játékot folytatott. Nem mondott sem határozott igent, sem pedig nemet, hanem Fabins Cuncta­tor hajdan jólbevált taktikai mód­szeréhez folyamodva, halogató poli­tikát kezdett Időhaladékot kért és kapott több alkalommal is Kardoss Géza tervei bemutatásra azzal, hn™v bizonyos időbe keriil, amig a szerződtetési tárgyalá­sokat lebonyolítja. A' Város vezetősége elment a türe­lem legvégső határáig abban a re­ményben, Hogy ilymódon megadja az időbeli lehetőséget egy valóban színvonalas társulat komoly meg­szervezésére. Ebben a föltevésben azonban csalódtak a színügyi bizott­ság tagjai, mert a jelen pillanatig semmiféle határozott ajánlatot, vagy komoly előterjesztést nem kaptak _ Kardosstól. Ehelyett né­hány fővárosi sajtóorgánum Hasáb­jain ós bizonyos körökben valóságos kampány indult Sze­ged város vezetősége el|eu amiatt, mert Kardossal szem­ben a szerződésszegés tényét megállapítva, öt szélnek eresz­tették. Ezeknek a támadásoknak a tS nyeket nem mindenben fedő, sőt azokkal sokesetben merően ellenke­ző adatai mögött nem volt nehéz fölfedezni informátorként a volt színigazgatót. Ismét tanúi lehettünk tehát annak a napjainkban nem túl­ságosan ritka esetnek, amikor va­laki a számára előlegezett bizalmat, az iránta megnyilvánult, legmesz­szebbrnenő jóakaratot és a vele szemben tanúsított nagy türelmet azon a. furcsa módon bálálja meg, amit a legpregnáusabbap az a köz­mondás fejez ki, hogy jótett helyé­ben jót ne várj! Az történt tehát, bogy Kardoss Géza visszalőtt, azaz úgy próbálta megvédeni a „ma­ga igazát", bogy teljesen váratlanul és indokolatlanul támadásba ment át és nemcsak panaszait öntötte ki, de a súlyos vádak valóságos hal­mazát is sugalmazta az ellen a vá­rosi vezetőség ellen, amely egy tel' jes szezonon keresztül elnézte és megt tűrte azokat a szánalmas színházve­zefrsi bukdácsolásokat, amelyeknek Széchenyi Mozi Ma 5, 7, 9 érakor? Nagyvonalú, hatalmas művészi filmalkotási CARL PETERS a tettek embere Megrázó filmhösköltemény! Az em­beri akarat és szívósság himnusza HANS ALBF.RS mesteri alakítása

Next

/
Thumbnails
Contents