Délmagyarország, 1942. május (18. évfolyam, 98-122. szám)

1942-05-30 / 121. szám

DELMAOV Alt ORSZÁG S Som hat, 11M2. májns ?•». gató partvidékén harci- és zuharórc püJögcpeink bombái szovjet ellátá.i raktárakat, valamint veszteglő vonatszerelvényeket találtak el. egv teherhajót pedig felgyújtottak A murmanszki kikötőben repülőink bombákkal megrongáltak egy kereskedelmi hajót. Az ellenség csütörtökön a ka rábai arcvonalon csupán légi harcokban, 22 repülőgépet, köztük löbh Hurricane-mintáju gépel vesztett. — Az északi vizeken nanok óta lá madott hajókaravánból a 14 hajó el süllyesztésén kiviil Időközöm két másik kereskedelmi hajót Is elsüllyesztettünk 12.000 tonnatarlalcminal, valamint njabb támadással egy 6000 fon nás kereskedelmi hajót is elsüllyesz 'eltünk, ugvbogy az ed iig megsemmi sitett hajótér Itt000 hratlóregisz'erlonnára emelkedett — Cirenaikáhan a német és olasz csapatok május 2<i-án támadásba kezdtek az ellenséges állások ellen. Azó'a elkeseredett harc folvik. — A német haditengerészet egyik biztosító trrgeri járműve a líbiai partok előtt tüzérségi telitalálattal elsüllyesztett egy brit jrvorsnaszádot — A Német-öböl felelt a péntekre virradó ejsznka zavaró repülést végző magányos ellenséges gépeket veitek észre. A tengerészeti tüzérség a repülőgépek közül egvet lelőtt. (Ml I) fl pártok vezérszónokai beszéltek a zsidóbirtok-iavaslat pénteki vitájában Budapest, május 29. A képviselőház mai ülésén folytatták a zsidók mező- és erdőgazdasági ingatlanai ról szóló törvényjavaslat targvahi •át. Jnrcsok Béla. a MÉP vezérs. ó?iotra rámutatott arra. hogy a itmf.-z terelnok már beköszöntő beszédéten fajvédelmi alapra helyezkedett és **t a kijelentést tette hogy a zsidóságot ki kell telepíteni, tohál egészen bizonyos, hogy itt földbirtokpolitikai javaslatról van szó Kiemelte, hogy Kállay Gömbő* Gyula hagyatékát vette ál é* a 'e formok útjára lépett. Ezután részletesen foglalkozott a javaslattal. Beszélt a mezőgazdasági termelés és közellátás helyzetéről. Enuek a helyzetnek legfőbb előidézője szerinte az a helytelen árpolitika, araciy mezőgazdasági oldalon mutatkozik. Akkor kezdődtek a hibák, amikor is túlságosan mélyponton rögzítették a mezőgazdasági árakat, ame'yek nem is kizárólag gazda&ági törvényszerűségből álltak elő. Szóvátette a közellátási minisztérium munkáját és a mezőgazdasági árösszhang kérdésével foglalkozott, végii] kiemele, hogy földbirtokpolitiksi reformot most háború idején nem lehetne végrehajtani anélkül, hogy a hadsereg ütőképességét ne osorhitaná. A javaslatot elfogadta. Ifj. Tatár Imre a nyilaskeresztes párt vezérszónoka arról beszélt, hogy milyen nagy veszély a zsidóság a magyar népre. Trianon bekövetkezésének egyik nagy okát a zsidók egyenjogúságát kimondó 1867 es törvényben Ls látja. A javasatot nem fogadta el. Báró Vsy Miklós, a MÉP vezérszónoka azt fejtegette, hogy ez a javaslat uom birtokpolitikai., hanem nemzetpolitikai javaslat Kiemelte, hogy a földművelésügyi miniszter már a pártban kijelentette, hogy mindenféle protekciót kicár a javaslat gyakorlati kereszülviteléből. Megállapította: vége van annak az agitációnak, amely mindig földbirtokot akart osztani. Maga és pártja a legnagyobb bizalommal viseltetik Kállay miniszterelnök és a földművelésügyi miniszter iránt, ezért s javaslatot elfogadta. Gróf Appon.vi György, a Polgári Saibnd.-ágpán vezérszónoka a javaslatban a im-gáutulajdon fogainknak egészen úi értékelését látja. Két határozati javaslatot nyújtotl he, egyiket az ingatlanok juttatásának szabályozásáról, másikat az ingái lariokról szóló kormányjelentésről. A javaslatot nem fogadta el. Geszteiyi-Nagy László, a MEP harmadik vezérszónoka hangoztatta, hogy nem elég a földet megszerezni. azt megfelelő kezekbe kell adni. Itt elsősorban azokra gondol, akik most értünk véreznek a harctereken. Másrészt arra is kell gondolni, hogy magyarok kezébe kerüljenek ezek a földek. Mindenáron és elsösorhan az legyen a vezető szempont, hogy ezeket a földeket fajilag magyar emberek kapják a kezükbe és ha telepj'é ről lesz szó, kizárólag a magyar faj tagjai telepedjenek lt ezeken a területeken. Mindent el kell követni, bogy a magyar faji szellemben hajtsák végre, ezt a törvényt. A javaslatban látja a nemzetpolitikai, a fajpolitikai irányzatot ezért örömmel elfogadja. A Ház kedden délelőtt 10 órakor tartin legközelebbi üléséi FEGYELEM ES TAKARÉKOSSÁG Be kell jelenteni a mézkészleteket Uj árak lépnek éleibe Budapest, május 29. A Magyar Távirati Iroda jelenti, hogy a közellátási miniszter rendeletet adott ki a színméz legmagasabb fogyasztói árát az ország egész területén 4 pengő 10 fillérben állapította meg. A kiadagolt méznek ára annál az árnál 1 kilogramos üvegben 8, fél kilogramrts üvegben 10. negyed kilogramos üvegben 20 és nyolcad ki logramos üvegben 32 fillérrel lehet magasabb árat kérni kilogrnmonként A rendelet azt is kimondja, hogy mindazok, akiknek birtokában 25 kilogramnál több méz van. akár sajátja, akár más tulajdona — köteles készletét a közellátási hivatalhoz június 10-ig írásban bejelenteni. Minden kereskedő vendiglátóiparos és feldolgozó teljes uiézkészlete után a közellátási minisztérium országos közellátási hivatalának befizetési számlájára Budapest 150.783 sz postátnkarékpénztári csekkszámlájára három napon belül köteles az árkülönbözélet befizetni, még pedig nagykereskedők, valamint feldolgozók és vendéglátó iparosok 60.—, a kiskereskedők pedig 70— pengőt métermázsánkint (MTI) Előfizetőink havi 8 0 fillérért mindennap cserélhetnek könyvel a üÉIAJAGYÁj&O&SZA0 köleaőnköarv tórában. Rabomban van az ország, fiai messze harctereken védelmezik mindazt, amin a haza ma felépül, a jelen társadalmi rendjét, a hagyományos kulturát, a vallást és a Családot. A kemény és SZÍVÓS ellenséggel szemben, minden megpróbálta fáson keresztül, kitartóan és hős fegyelemmel állják meg helyüket. S ha a világtörténelem e legnagyobb háborújában hazagondolnak, akkor tudniuk kell, hogy a haza gondjai is feléjük szállnak. Tudniok kell, hogy olyan házat védelmeznek, amely teljes mértékben egy velük amely — fávol a hadszintértől — maga is résztvevője ennek a háborúnak. mert minden erőkifejtését arra összpontosítja, hogy polgárainak részvételével biztosítsa a belső rendet. megalkossa és keményen tartsa a belső frontot s ugyanolyan spártai életet éljen, mint fiai kint. messze idegenben. Netn lehet, kétséges tehát, hogy itthon is súlyos kötelességek hárulnak ránk, le kell gyűrnünk a nehéz sorsot amit a történelem azért osztott ki eiínek a nemzetnek, hogy e háború végével megnyerje a békét s teljesíthesse misszióját a Duna völgyében. Nem lehet kétséges, hogy uem önfeledt mulatozásokra alkImas időket, élünk, nem a szórakozás, a vidám és kedélyes társasági öszsze,jövetelekre való iiHpok ezek. Éppen ezért az egész ország o</. tatlan megértéssel és mélységes helyesléssel fogada a bolügymlni-zter 99.700. számú rendeletét, melynek értelmében nyilvános helyen, vendég lökben, kávéházakban, egyesületekben, klubokban, kaszinókban ezentúl nem rendezhet senki kényekedve szerint társasvacsorákat, ebédeket, úgynevezett banketteket. A jövőben minden ilyen bankett megrendezésére irányuló szándékot be kell jelenteni előzetes tudomásulvétel végett az illetékes elsőfokú rendőrha tóságnak. Ez a bejelentési kötelezettség arra az esetre is vonatkazik, ha a társas összejövetelt nyilvános helyen magánosok kívánják megrendezni. A bejelentésnek tartalmaznia kell az összejövetel helyét és idejét, a résztvevők nevét, és Ínkását, továbbá azt. hogy milyon a! kálómból rendezik a társas összejövetelt. A nyilvános hely éttermének tulajdonosa, illetve bórlője, felelős vezetője a társas összejövetelen résztvevők részére ételt esak abban az esetben szolgáltathat ki. ha az illetékes rendőrhatóság az összejövetel megtartását tudomásul vetteDc az illetékes elsőfokú rendőrhatóság a bejelentést c-ak különlegesen indokolt estben veheti tudómé •ral. S ez természete- is. Mert hiszen közrendészet és egy magasabb, a háborúban álló ország számára kö telezően előirt erkölcs'; szeinpont"n kívül döutöon meghatározza az ilyen engedélyek kiadását, illetve megtuffadúsát a közellátás szempontjából is. Az egész ország, mint egyetlen nagy hasereg. küzd a köz ellátás frontjain, s ilyenkor lehetetlen lenne az. hogy egyesek ne vegyenek részt ebben a gondban és ie vegyenek részt a gondok leküzdésében, s pazarolják azokat a készleteket. amelyeknek nemzetfönntartó szerepe minden felelősséggel p»e dolkodó magyar ember előtt nyilvánvaló. S ebben a harcban nem Bsak aktivan kell résztvennünk, például az olyan nagy sikerre] és szép eredménnyel propagált vitaminkértek létesítésével, hanem negatív, látszólag negatív formában is. Ugy hogy lemondunk a felesleges pazarlásról. S ez a látszólag negativ Sselekedet pozitívvá érik az idők folyamán. mert hozzájárul a készletek tartamának meghosszabbításához és a készletek nagyobb egységekben történő elosztásának lehetőségéhez. Ezt kell nyilvánvalóvá tennük önmagunk előtt és megértetnünk azok kai, akik, talán nem mindig rosszakaratból, nem látják világosán a köz érdekében vállalandó kötelességeiket. Örömmel és helyesléssel veszi tehát tudomásai minden magyar ebben az országban a fenti rendeletet, mert egy újabb lépést jelent, a tervszerű ét céltudatos háboms közellátás biztosításának utján. Megnyugvással vehetik tudomásul ezt a rendeletet a harctereken küzdő katonák is, mert éppen az a magasab erkölcsi szemlélet nyilatkozik meg benne, amely nem tűri, bogy ennek a háborúnak, ennek a történei mi feladatnak súlya egyoldalúan esak azoknak vállaira hárvíjon, aki az első arcvonalban küzdenek. S tudomásul veheti az egész világ, barátaink, de ellenségeink is, bogy ez az ország most nem bankettezik, mert ez az ország minden anyagi erejével és minden szellemi felkészültségével, teljes erkölesi tisztaságával az elérendő oélra összpontosítja erőfeszítéseit Közellátásunk minden vonalon való biztosítása és védelme pedig még akkor is megindokolná az ilyen ós ebhez hasonló szigorú intézkedéseket, ha oz ország népének felfogása nem osztozna szükségességé nek felismerésében. Minthogy azonban az ország népe, a maga tiszta logikájával, magyar erkölcsével egy emberként látja be a rendelei szükségességét, az annál inkább indokolt. Lukács Béla miniszter levele Tukats Sándor főispánhoz Szeged, május 29. Szeged város közgyűlése Lukács Béla minisztert miniszterré történt kinevezése alkalmával meleg szeretettel üdvözölte: Dr. Tukats Sándor főispán n tegnapi nap folyamán az alábbi levelet kapta Lukács Béla tárcanélküli minisztertől; Kedves Barátom I Megkaptam azokat a jóleső sorokat, amelyeket Szeged szabad királyi város törvényhatósági bizottsága nevében dr. Pálfy József polgármesterrel együtt méltóztattatok hozzám intézni abból hx alkalomból, hogy a Kormányzó úr őfőméltósága tárcanélküli miniszterré kinevezni méltóztatott A jóleső üdvözléséért kérlek fogadjátok és tolmé osoljátok Szívből jövő igaz köszönetemet Sziyból üdvözöl őszinte barátod? Lukács Béta,