Délmagyarország, 1942. május (18. évfolyam, 98-122. szám)

1942-05-29 / 120. szám

T» KI M • (i \ Uinité / * ' Ezer pengőre ítéltek tgj kisteleki pékmestert a 70 filléres kenyér miatt (A Délmagyar ország munkatáriától) A szeged! törvényszék uzso ratai -tosa már több ízben tartott főtárgyalást abban az árdrágitási ügyben, amelynek Hirschl Gyula kisteleki sütőmester és Löwy Imre nevű 59 éves alkalmazottja voltak a vádlottjai. Hirschlt és Löwyt árdrágítás bűntettével vádolta az ügyészség, mert tavaly júniusban és júliusban, amikor kenyérhlány volt a faluban, a lakosság kényszerhelyzetét kihasználva 70 fillérért árusították a nullás lisztből sütött kenyér kilóját, majd később az egységes lisztből készült kenyeret is ennyiért adták. Nullás lisztet is adott el a vádírat szerint Hirschl, ennek 80 fillért kért kilójáért, a zsernlemórzsát pedig 1 pengő 60 fillérért árúsltotta. 'Jrúrejtegetéssel is megvádolta az ügyészség Hirschl Gyulát, mert a házánál tartott kii tatás alkalmával több zsák olyan nullás lisztet találtok, nmi nem volt bejelentve. Hirschl az első tárgyaláson megtartott kihallgatása alkalmával tagadta, hogy árdrágítást követelt volna el. Azt állította, hogy soha sem adta 70 fillérért a kenyeret. sem szt amit nullás lisztből, sem aít, amit egységes lisztből sütött Azt elismerte, hogy a törvényes rendelkezések ellenére nullás lisztet használt fel a sütésnél, de ezt azért tette — mondotta — mert nem volt a községben kenyér és hogy segítsenek tt lakosságon, a községi elöljá róság beleegyezett nullásliszt készleiének lehűtésébe. A vádat egy elbocsátott alkalmazottja koholta ellene bosszúból — mondotta. Löwy Ímr8 hasonló értelemben vallott, tagadta, hogy 70 filléres kenyeret árultak A tárgyalások során mintegy 30 tanúi hallgatott ki az uzsoratanács, ezek egyrészt terhelően, másrésze mentően vallott Hirschl Gyulára nézve. LÖwyre vonatkozóan nem akadt terhelő vallomás. Kihallgatták a község vezetőségének több tagját, akik igazolták, hogy ők ad tak engedélyt Hirschlnek nüllds liszt felhasználására. Arról nem tudtak, hogy a sütőmester 70 fillért kert volri8 a kenyér kilójáért. Három tanú azonban határozottan állította és eskü alatt vallotta, hogy 70 fillérért vettek kenyeret Hirschi üzletiből. Az uzsoratanáös ezeknek a varé másoknak alapján bizonyí tottnak fogadta el az árdrágítás vádját és Hirschl Gyulát 1000 pengő pénzbüntetésre, három évi politikai jog- és hivatalvesztésre ítélte, valamint kötelezte, hogy az ítélet rendelkező részé hírlapilag tétesse közzé. Löwy Imrét, mivel ellene semmiféle bizonyíték nem akadt, felmentették az ellene emelt vád alól. Az ítélet jogerői. Földbirtokosok! 500000 fejlett paraföem, paprika és más palánta olcsón eladó vagv résziből kiadó termelésre. Dr. Csapó Ferenc kertgazdasága BUDAPEST, III, Miixakóziu. 2—4. (Rózsadomb.) Telefon: 167-340. Ügynököt díjazok. 6 Á szegedi vendéglősök a sörszükséglet biztositásóiért (A Dólniagyaror-zag munkatársától) Nemrég még dideregtünk az idei tavasz >enyhc telébenr, most meg pár nap óta rekkenő nyári meleg köszöntött ránk. A nagv meleg ugrásszerűen megnövelte a hüsittí italok forgalmát. A fagy lalt mellett főként a söiTogya-ztás emelkedett, azaz inkább a sörkereslet. Mert a vendéglősöket és sörlerakatokat olyan váratlanul érte a hőmérő higanyának felszökése, hogy sokhelyütt fél sem tudtak készülni a hirtelen megélénkült forgalomra, igy előlordult, hogy egyes helyeken tt kifogyott sörkészleteket nem tudták rögtön pótolni és a később érkező vendégeket nem tudták kiszolgálni. A szegedi vendéglősök, kocsmái ósok és kávésok ipari szakosztálya csütörtökön délután 3 órakor ülést tartott, amelyen megbeszélték a sörszükséglet ellátásának kérdését. Egyes sörgyári képviseletek és lerakatok már napokkal előbb jelezlek, hogy az id<'n a rendelkezésre álló esökkent mennyiségű nyersanyag miatt • sörgyárak termelése mennyiség dolgában alatta marad a tavalyinak, így tehát számolni kell azzal, hogy nem lesznek abban a helyzetben, hogy minden igényt kielégíthessenek. Az egyik budapesti sörgyár Ica kata bejelentette, hogy a mult év nyári hónapiaiban forgalomba került sörutennyiségnek az idén csak a hatvan százalékát tudja szállítani, de más képviseletek is hasonló értelmű tájékoztatást adtak a vendéglátóipari szakosztálynak anélkül azonban, hogy a várható csökkentés mértékét közölni tudták volna. A szakosztályi ülés ezekre a bejelentésekre való tekintettel elhatározta, hogy a fogyasztókőzőnség zavartalan kiszolgálásának biztosilására önként csökkenteni fogják a* egy-egy személynek kiszolgáltatható sörmennyiséget A megbeszélés eredményeként javaslatot készítettek, amelynek értelmében a nyári melegebb idényben a korsó sö. lök kiszolgálatásának átmeneti beszüntetésére tesznek javaslatot. A törekvés az, hogy minden vendégnek legalább egy pohár sört juttathassanak minden időben, a második és a további pohár sörök kiszolgáltatása pedig attól Tflgg. hogy minden vendég egyszeri kiszolgálása után még mennyi készlet marad. A szakosztályi ülésen nagy számban megjelentek ehhez az indítványhoz egyértelmüleg hozzájárultak. A \ határozatot a vendéglátó iparosok ja' vaslat formájában sürgősen eljuttatják az elsőfokú iparhatósághoz és kérni fogják a polgármestert, hogy rendelje el a vendéglátó ipari üzemekben kiszolgáltatható sör mennyiségének a mindenkori pillanatnyi készlethez arányított mértékű kiszolgáltatását és a korsó söröket további Intézkedésig tiltsa be. Lehet, hogy ez az elhatározás s sörcsaták ki iglicmelgető bajvívóit elkeseríti, de viszont érvényesitt az igazságosság és > egyenlő elbánás* elvét. A /keveseknek többet* helyett ezentúl ha kevesebbet is, de mindenkinrk tudnak majd juttatni. Cso-Cso-Szán íia irta : Csánvt Piroska Sbarplcss konzul örcgcinbci vuil már, hetven felé ballagott és majd nem husz éve, hogy átjött az óceánon s letelepedett Ohiohan. Ki sem mozdult kis kertes házából, a Newyork limest járatta és kertjét ápolgatta, cz volt minden életöröme, szórakozása. Miért is nem nősült meg? Ja igaz, Pinkerton esete miatt. Több, niinl 25 évig élt Japánban s ott elvehetett volna ő is valami kedves, kecses kis pipán gésál, amolyan exolikus virágot, amelynek illatát pár évig élvezhette volna... De Pinkerton esete visszatartotta, helyesebben. amikor »> megtörtént, már éltesebb úriember ként vett részt a drámában, de ez vette el örökre kedvét hasonló Dalié pésekWL — Nem, nem való a mandulavirág a golfütő mellé, -s/okta mondogatni s aprókat nevetett, ahogy már öregkorára, magános napjaiban megszokta. Lassanként elfelejtette Japánt, a cse. resznvevirágzás bűbájos nnzájál, elfeledte ferdeszemti. mandula nézésű, apró gésákat, el a csöndes, illatos es léket és elfeledte már F. s o - 6 » o Szánt Is Azt a szánalmas, végs? tessorsn kicsi asszonyt, akt meghalt •gy szép. áprilist napon, meri rá eílett jönnie, hogy — u amert<ai isten nem ismerte és nem segítette öt soha... Sharpless konzul kj sem mozdu't s házából, csak egyszer évente indult el látogatóba. Ilyenkar nagy utat vállalt, "Washingtonba ment, mert ott .nk<itt Pinkerton és családja (Valami l ozzájnkfüate, csak velük tudott né•n elbeszélgetni Japánról, a csereíZnyevirágzásról és Cso-Cso-Szánról... A /Pillangó* jelenlette életébcD a nagy regényt, nem a saját életének regényéi ugyan, de találkozást a romantikával a tragikummal, az igazi élettel... De nuóta Pinkerton meghalt s az Ö lábai is' egyre köszvényesebbek lettek. nem vállalkozott a nagy ütia, csak néha levelezgetett Mrs. Piiik-rtonnal. Határozotljcllemü, férfias fellépésű. imponálóan akaraterős asaszony volt Mrs. Pinkerton. S az, ami igazán vonzóvá telte Sharpless előtt, nem volt más. minthogy — imánta Pinkerton és Cso-Cso-Szán fiát. Ahogyan ez az asszony ragaszkodni tudott ahhoz a sötéthajú, kékszemű és vasizmú. bár kislerinelü fiúhoz, az meghntó és imponáló volt. Sharpless nem tudott rá más kifejezést talá ni. imponáló. Az idén még a háborús hirek ts hátráltatták az utalását. Ha nem iött volna közbe a japán-amerikai konfliktus, talán elment volna Washingtonba. De így? Nem. jobb neki itthon; szépen, nyugodtan bevárja Mrs. Pinkerton levelét ö majd beszámol a washingtoni állapotokról. Minthacsak megérezte volna, hogy ma levelet kap PÍnkertonnétól. Alig találta helyét a házban, tett-veit a kertben, ki-kilesett az utcára és — várta a levélhordót. Megjött és néhány könyvtárjegyzéken Vivül Mrs Pinkerton levelét hozta. Sharpless nyugalomba helyezkedett papucsot húzott és a verandán, kényelmes vősrékben nvugtatta meg köszváaves lábát. Aztán olvasta: •N< dttr Sharelcssl Hosaszabb ideje nem jutottam bozzá, bogy levélben üdvözöljem, de higyje el, annyi minden jött közbe. Például cz a háború. Apropos, ezzel kapcsolatos az is, amiről most be akarok számolui. Hát hallgassa Barátom: Valamelyik nap beállít hozzám Tommy és azt mondja; — Mámray, beállok a repülőkhöz. Megyek Japánba. Tudja, úgy ért engem ez a kijelentése, mint egy villanyosütés. Hirtelen nagyot fordult velem a világ és — Japánban voltam, Cso-Cso-Szán hazában, amelyben az április minden virága illatozott s amelyben a szegény kis /Pillangó* egykor boldog volt... Aztán inagamelőtt láttam egy szőke gyermeket, kékszemüt és sáppadtarcút — most rá sem lehtine ismerni benne a feketehajú, napsütötte arcú, zömök és erőteljes Tommyra —, akit édesanyja rámbizott, de azl mondta: /Jöjjön érte az apja..* Sohasem felejlhelcni el azt a jelenetet. Akkor még aranyszínű halam azóta szürkévé lett és drága férjein Pinkerton eltávozott az élők sorúból, elment Cso-Cso-Szán után... De azt a jelenetet ma sem felejtettem el. Amikor Tonimv azzal jött. hogy beáll n repülőkhöz és elmegy Tokióba velük, úgy állolt előliem az a jelenet, mintha tegnap történt volna. Drága jó Sharpless. maga jól tudja, hogv Tommy nincs tisztában szárma Búsával. Nem is sejti, hogy anyja vére a Fiizsijámn hideg lávatiizét rejti ereibe, azt hiszi, hogv az én gyermekem s mondja meg édes Baiá tom igaz lelkére, nem úgy neveltem e. mintha anyja lettem volna? Hát képzelje, Tommy odaáll elém ' azzal az ártatlan-kék szemével és azt mondja, hogv elmesrv Tokióba... Mit szóljon erre az anyja? Én, aki CsoCso-Szán helyett lettem az anyja és maga tudja, hogy igazi édesanyja... Azt mondtam Tommynak: «Tecsak fiain, ne menj Tokióba. Tudod-e, hogy, ott papírból épültek a házak ésgyerJ mekszívü, mandulaszemű kis japáni asszonyok, anyák szórják a papírfalak közé a szépséget, április illatát? Inkább mondok neked egy mesét. Cso-Cso-Szánról, a gésáiól szól, aki valamikor olyun nagyon bízott az amerikai istenben... S a a amerikai isten megcsalta őt...« És elmondta neki a történetét. Nem úgy, mintha vele történt volna, do úgy, mintha a szivemről csavargalt a ni volna le azt a papírtekercset, amelyre ezt a történetet az élet fe kelt, japán belükkel, elmoshatallan liissal rajzolgatta... Este volt, késő este, mire meséméi befejeztem. Akkor Tommy a vállalnia hajtotta finomvonású, szép, fekete fejét, mint valamikor régen, gyermekkorában, amikor még aranyszőke volt és azt mondta: zMammy, nem megyek Tokióba. TuUod-e, hogy most úgy érzem, mintha az a kicsi japán asszony, az a Cso-Cso-Szán, vagy hogy Is hívták... az édesanyám lett volna... Az amerikai isten rútul heesapta, megcsalta... M a m m y, nem meg y e k Tokióba...* * Sbarpless végigolvasta a levetet. A szeme már könnyen fáradt — hiába, öregszem, gondolta —, könnyes lett. mire végigolvasta... Aztán lenézel! g kertbe, ahol apró barackvirágsziimok keringték a levegőben. Mint csodálatos, tavaszi hóesés hordták és I szórták szanaszét április illatút.