Délmagyarország, 1942. május (18. évfolyam, 98-122. szám)

1942-05-29 / 120. szám

Két értékes előadás a Délvidéki Nevelők Egyesületében (A Délmagyarország munkatársától) A Délvidéki Nevelők Egyesülete, smely a legmagasabb nivóju, missziós tevékenységet fejt ki. csütörtök Jéiatán ritka érdekes eiőadó ülést tartott a Baross-gimnáziumi helyiségében Mester János egyetemi tanár elnökletével. Két előadás szerepelt a műsoron. Elsőnek dr. Szabó Pál Zoltán egyetemi magántanár, a gyakorló gimnásiuini kar nagyiahivatott tagja, beszélt a nemzeti eszmény válságáról, értékes mondanivalóit akörül csoportosítva. hogy amelyik nemzetnek nincs eszményisége. az elsorvad s eltűnik a történelem mezejéről. Hivatkozott 1848-ra, amikor a szuronyok erőszaka alatt a test leroskadt, de a lélek ereje mégis diadalmaskodott. A költők, az irók és a pedagógusok eszményiségéböl született meg az uj Magyatország. Ennek az eszményiségnek sok minifennel kellett megküzdenie. Felvettük az európai átlagember szürke ruháját, az uj törekvésű írások megszentségtelenítették a régi eszméket, kifejlődött • közéleti korrupció, elburjánzott az aranyimádat s a hazafias szólam elvált a tartalomtól, úgyhogy meghasonlott, szétforgácsolódott társadalom jutott el a világháborúhoz. Az államépités pillérei elrothadtak, a nemzetiségek árulókká váltak, az orosz invázió hullahegyeket teremtett. A veszély azonban hősöket is küldött a segítségünkre s itt kegyelettel emlékezett meg az előadó Szurmay tábornok, a szegedi iskola hajdani diákjáról. Az a helyzet állt elő ebben az időben, hogy a lövészárok ellentállott, a belső front azonban eredendő bűnei miatt elvesztette a küzdelmet. Nemzetközi jogokat hangoztattak, a sokat emlegetett >humánuim-nak és »kn!turá*-nak nem volt tartalma. Az államszerkezet, a család, a templom mind összeomlott a nagy igyekezetben, a tulzotlan vicsorgatott pacifizmus a romokhoz vezetett. Végül is a magyar eszményiség fényessége tört ét mindenen, segítettek az önerő, meg a nevelök. az annyit kiviccelt pedagógusok. Hatalmas lendülettel, mintha ritmikus prózát mondana, fejtegette, hogv minden lélekben van fészek az eszményiség számára. A mai ifjúság lelkét nagy, megváltó, eszmények kínozzák, szakadatlan az önkeresés, a hivatottság kutatása, amig önmagára talál. A nevelés jelentősége e téren, jelenti ki sokak szemében talán merészen ez a messzire tekintő nagyértékü pedagógus, hogy trlvc Iccven cszményiscgecl nr. módszerekkel, betanult formákkal dolgozzék, mert az eszményiségben dinamikus hit és erő van. Ha az ifjúság idegen isteneket imád, elsősorban magunkat vizsgáljuk meg, eleget tetlünk-e a velük szemben vállalt kötelességünknek ? — Egyedül vagyunk, még csonkák vagyunk, sebeink he se heggrdtek s most újra felszakittalnak, — csak a lélek tarthat fenn, semmi más. A történelem nem számok és egymásra követ, kező királyok névjegyzéke, hanem lelkiségek kivirágzott sorozata, ön'nda ta. A munka eszménviségének felkeltése legyen az első kötelességünk, a tiszta magvar jövő vágva, aminthogy mindé nreniényiink szerelmünk a magyar ifju. Európa forgó kerekéhen a magyar a kerék-agy, nélküle régen összetört volna a kerék. Sehol sem 'eb.et magyarrá senki, csak ennek a szent földnek szolgálatába". Rokontalan magyar vagyok ezer éve védem a váramai, kincsei ritkán vet fel az ekém. annál több csontot, törmeléket, — ezt ne feledjük soha. A nagyhatású előadást e'őször Mester János elnök köszönte inog. hangoztatva, hogv megérdemelné a nagy nyilvánosságot, legalább is a? országzászlót Amirthogy mi ;s azt hisszük, halljuk még Szabó Pál István tanárt olyan helyeken, ahol 1 gylán a dal és a mondanivaló. Épp olyan tágkörü érdeklődést érdemelt volna meg a másik előadó, dr. Vándor Gyula gyakorlógímnaziumi tanár, aki az uj Horvátország pedagógiájáról számolt be olyan alapos és felkészültséggel, mintha most érkezett volna ebből az ujjáalakult forrásban levő államból. Beszélt Pavelicsről, aki meg akarja változtatni a nép karakterét, részletezte a küzdelmeit, amik azért nehezek, mert rajongók és fanatikusok veszik körül. Beszámolt a szerbek elnyomási törekvéseiről s az Usztasák prófétai küldetéséről, sok hasonlatot találva a magyar állapottal. Tét- * alapot az érvényesülésnek. Tagjait nem az előkelőségekből választja, hanem a szivek és az értékek szerint. Az uj horvát, akiben rajongás, hűség, jellemerő van, megtanult engedelmeskedni, hogy kibontsa képességeit a horvát nemzet javára. Nem maradhat meg az országban senki, ha nem ismerkedett meg a munkával. A fő Jelszó: Vissza a faluhoz! — nem pedig az, hogy a falu legyen hűtlen a föld szeretetéhez, gyarapítva az »alig nr« kétes értékű tömegeit. Felemiitette, hogy nehéz a vezetők helyzete, a nemzetközi politika is sok mindenbe beleszól, de a jószándik nem hiányzik. Sokat idézett a ma élő legnagyobb horvát regényíró, M i 1 e Budák könyveiből. Budák egyébként első kultuszminisztere volt az nj horvát államnak s ma berlini nagykövet. A tökéletes tájékozottságu szép len szemlélődés helyett a cselekvésre I előadást Csonka Mihály piaristavaló terelés az Usztasák törekvése, az i gimnáziumi igazgató, az egyesület alérték és a munkateljesítmény adjon e]„óke köszönte meg. NARTINIQUE, a tüxhányéU sxigeie Martinique szerény kis tagja annak az Antilláknak nevezett óriási szigetcsoportnak, amely Floridától a venezuelai partokig terjed és amely többezer méteres mélységből, valóságos tengerárkokból emelkedik ki. Martinique 985 négyzetkilométeres területével a Kis-Antilláknak nagyságra második szigete. A mélyen benyúló Fort de France-öböl kót részre osztja, 'de az osztozkodás nem testvéries: az északi rész sokkal nagyobb, mint a déli. A fehér Josephinc A főváros legforgalmasabb terén, a Savaraán áll Beanharnais Joscphine hófehér márványszobra. A fehér Császárné körül smaragdzöld pálmák állnak díszőrséget. Joséphine empire-rnhát visel az első császárság divatja szerint, kivágott nyakkal, födetlen karokkal. Fort le Franee-ban meleg van. Egyik keze a ruhája övén vnn. a másikban nagy emlékérmet tart, Napoleon képmásával. Ecjét szülőfaluja, Trois-Islets felé fordítja és ügyet sem vet a Savane lármájára. A téren utcai árúsok ordítoznak, néger és mulatt latban vannak a tékozlóan gazdag természettel. A Mont Pelé Martinique-nak még Joséphine-nál is nagyobb híressége. Nemcsak a neve mondja kopasz nak, valóban az. Az 1792. és 1851. évi kitörések ntán azt hitték, kialudt. De 1902-ben kiderült, bogy álma Csak Csipkerózsika-álom volt. Fort de France-tól huszonöt mérföldnyire van a régi főváros. St. Pierre. Helyesebben csak volt A mai St Pierre nem azonos a régivel. A régit a Mont Pelé úgy letörölte, mint egy kis elemista Bzivacsa a palatáblát. Ezt a St Pierre-t a fényképeken, metszeteken kivül csak az emlékezés őrizte meg és a városban járt utazó leírásai, talán legelsősorban Lafcadio Heaíné. Ez a különös író, akinek ír volt az apja, görög az anyja, japán a felesége, a legnagyobb elragadtatással ír a város szépségeiről, vöröseserepes tetőiről és Bitromszínű falairól, zöld zsalugátereiről és szellős verendáiról. Kikötőjének a vize, írja, fehérlik a hajóktól, a rakparton dolgos, lármás bennszülöttek nyüzsögnek. Asszonyaik nyakán Csillogó üvegDRI.M AflYABUHbZ A (> c Péntek, 1942 májtn T). 3 dajkák kis Josóphine-okat sétáltat-1 gyöngyök, asszonyaik fülében szik nak. Ki tudja, melyikük fut bc J rázó fülbevalók. Ir a vizek hízelgő olyan karriert, aminőt Tascher de hangjairól, az csg a kertek méla Pagcria francia kikötőkapitánynak és bennszülött feleségének Joséphine-ja befutott? Az első férje, Alexandre dc Beauharnais, aki a guillotine alatl fejezi be életét A vicomte halála után a direktórium hatalmas Barrasának barátnője, majd Bonaparte tábornok felesége, aki 1804 december 2-án a saját kezével teszi fejérp a francia császárság koronáját. Tizenhárom évi házasság után válás, de a válás után is megmarad Császárnéi címe és császárnét megillető udvartatása Malmaisotiban. Fort dc Frantíe-arca nem egyéni arc. Az Antillák városai olyan egy formák, mintha futószalagon állí- j tották volna elő őket. Ugyanaz a kék ég nevet le rájuk, ugyanazok a J felhők gomolyognak felettük, ; ugyanaz a féuyes nap nyilaz le rájuk Martinique varázsa a vidéki élet ahol a villák lakói állandó kapqso lyén rejtőzködő szökőkutak zenéjéről, a tenger morajáról, a sok-sok vízről, amelyek mintha Csak azért teremtődtek volna, bogy a fullasztó, déli bőséget, megenyhítsék. A várost, amelyről Hearn ilyen magasztaló hangon ir, a Mont Pelé negyvenöt másodperc alatt „elintézte". Ez a negyvenöt másodperc há rom évszázad munkáját döntötte romba. A város egyetlen óriási tömegsírrá változott, harmincezer ember nekropoliszává. A virágzó váKÖSZÖNETNYILVÁN1T AS Mindazon rokonoknak, jnbnrátok és osztálytársainak, kik felejthetetlen egyetlen Gyermekünk Jenake temetésén részvétnyilvánitásukkal és virágadománvukkal fájdalmunkat enyhítem igyekeztek, ezúton fogadják hálás köszönetünket. Schönbeiger Jenő és n« |t auá rosból mindössze ketten maradtak meg hírmondónak. A kitörés Után megváltozott « begy alakja. 300 méter magas sziklacsúcs nőtt ki a belsejéből, amely magasságát többször is megváltoztatta, 1903 augusztusában azután ez a lávakópződmény ismét eltűnt. A Mont Pelé kráterében berendezett kiséreti állomáson ma tudós geológusok figyelik a föld mélyének titokzatos tevékenységét, CukovUtéetvé nyele A szigetet Colümbus fedezte feí 1502-ben és 1635-ben telepedtek le rajta az első francia gyarmatosok. Miután a karaib bennszülötteket kiirtották, a hiányzó munkáskezeket Afrikából behozott néger rabszolgákkal pótolták. Martiniqne háromszor is volt angol kézben; 1762-63-ban, 1794—1802ben ée 1809—1814-ben, de az eltévedt fiú minden alkalommal visszakerült Franciaországhoz. Ha máshol nem, rumosüvegek címkéin mindenki találkozott már Martiniqne nevével, mint ahogyan az Antillák két másik szigete; Jamaica és Portorico is híresek a rumgyáraikról. A martinique-i táj legjellegzetesebb színfoltjai a végtelen Cukornádul tetvények és kávéföldek. Amerre jársz, mindenütt a nád hosszú szuronyait látod. A szekeret előtt apró ökrök ballagnak, az utakon szamár- vagy öszvérháton mulattok és négerek, széleskarimájn szalmakalappal a fejükön. Martinique földje termékeny föld. Mint ahogyan Egyiptomot a Nilus iszapja. Martinique-ot a tűzhányók lávája termékenyíti meg. Igaz. hogy a sok kialudt és pihenő tűzhányó iszapjáért és elporlott lávájáért Martiniqne szörnyű árat fizetett 250.000 lakosával Martinique « föld legsűrűbben lakott szigetei kö* zé tartozik. A lakosság túlnyomórésze négor és mulatt A fehéreid száma 10.000, a hinduké és kínaiaké mintegy 15.000. Mnrtinique a háború kitörése előtt külkereskerdelmi forgalmának háromnegyedrészét az anyaországgal bonyolította le. A sziget kincseit Bordeauxba és nz elmúlt hetekben sokat emlegetett Saint Nazairebe vitték a hajók. A tengerzár óta a sziget piacain Amerika aa eladó és Amerika a vevő. Mi az a (jallodrome? A bennszülöttek legkedvesebb vasárnapdélutáni szórakozása a kakasviadal. Ez a nemzett sportjuk, a futballjnk. a Borridájük. A legkisebb faluból sem hiányzik a deszkapalánkkal elkerített kis a gallodrome. A nézők izgatott ópdcklődésscl kísérik a küzdelmet, fogadásokat kötnek, hogy a kis fekete fog-e győzni vagy a nagy fehér és jelöltjüknek egy-egy sikerült támadása után boldogan felujjonganak. Közben annyi meggyőződéssé uszítják, bíztatják a küzdőket, mintha a gall kakasok valóban értenének franciául. A viadal végóu vérfoltos az aiiéna homokja és a levegőben fehér és színes tollak kergetőznek, P. E-