Délmagyarország, 1942. május (18. évfolyam, 98-122. szám)

1942-05-24 / 117. szám

i 94 • A SZAZEVES PISTI MAGYAR KIRISK IP 11111 BANK (Aiapülotiák iMl-isen Királyi szaöndalomlevénel) SZEGEDI EI ©K J A Széchenyi-tér cs Vörösmarty-utca saroh. ajánlja fel szolgálatait a takarékpénztári és banküzlet minden ágában. Készséggé Pünkösdtől a szegedi vendéglátóüzemek zöldkeresztes számolocéduián számolnak (A Délmagyarország munkatársától) Az a nagyszabású szociális akció, amelyet vitéz dr. Tóth Béla tiszti íőorvós kezdeményezett a zöldkeresz­tes egészségvédelmi szolgálat kereté: jen az anyák és osecsemők tejellátá­sára, a szegedi kávés-, vendéglős- és cukrásziparosok önkéntes bekapcsoló­dásával nagyértékü támogatáshoz ju­tott. Mint arról már hirt adtunk, a kávésok, vendéglősök és cukrászon ipari szakosztálya Horváth Szilárd ér Ir. Viragh Béla javaslatára kimondí­ta, hogy a szakosztály valamennyi fan­jára kötelező érvénnyel bevezeti az összes szegedi ven­déglátóipari iizemekben az úgy­nevezett zöldkeresztes számo­lóeédu Iákat Szeged város eddig a mozijegyek árához hozzáütött úgynevezett tejfil.e­rekkel támogatta a zöldkeresztes tej­akciót. Ezekből a tejfillérekből évi -'5.11(10 pengő folyt be az akció javára, a vendéglátóipar lelkes csatlakozása pedig szintén további 20 -25.000 pengőt eredményez éveukjnt. A tinzti orvosi hivatal a vendeg­átoipari szakma felkérésére már eí készítette a számolócédulákat és azt egyelőre százezer példánybau osztja ki az igénylő kávésok, vendéglősök és cukrászok kő zött. Az első kiosztás szombaton történt, úgyhogy pünkösd vasárnapján már Szeged minden vendéglátóipar) üzemé­ben zöldkeresztes számolócédulán ós«­szegezik a fogyasztást. A közönség számára ez az akció nem jelent meg­terhelést, mert mindössze két fillér az az összeg, amit a szegénysorsu anyák és csecsemők tejjet való ellátásának céljára a szám iához hozzáadnak, ez pedig olyan minimális tétel, amit sen­ki nem érez meg. sőt egészen bizo­nyos, hogy mindenki szívesen meg is fizet, mert a zöldkeresztes egészségvédel­mi szolgálat olyan fontos misz­sziót teljesít a népegészségügy feljavítására, amit minden hu­mánusan érző magyar ember szívesen támogat ezekkel az önkéntes adófii lérekkeL A szegedi kávésok, vendéglősök és cukrászok dicséretes kezdeményezésé­nek máris élénk visszhangja támadt a többi ipari szakmák körében is és hir szerint rövidesen ujabb jelentős csat­lakozások fognak történni a mozga­lomhoz. Belvízkárosult építkezésekhez cement érírzatt Igényefpi » Kő/jóléti Szövetkezetnél Kárőivj u. 2a. kell. (Népbank palota.; Vichy Madagaszkárért kiált Hogyan el és küzd az életért Franciaország (A Délmagyarország munkatársá­tól) b ranciaorszag dermedten néz gyarmatbirodalma léié. Amely napról­napra kisebb lesz... ha igy tart, a dg marad meg Vichy számára egy darab közeiafrikai terület. Ez az üveges, .dermedt és mindenképpen tehetetlen tekintet érthető, hiszen Vichyben és az uj rezsimhez tartozó körökben mindem a gyarmatbirodalomtól vár­tak, az ország feléledését, ellátását megerősödését és feltámadását is. Hiszen a gyarmatokon kivül egyedül a flotta maradt meg a birodalom és a reménykedő gondolatok számára . De most már ugy látszik, Vichy szá­mára egyre gyérül a gyarmati terüle­tek sora ahová el lehetne indítani a biiszke és majdnem érintetlen francia flottát. Az üveges, dermedt szemeket Vichy-körök ben most a lángoló, le­hetetlen düh, sőt szenvedélyes kö­rökben a vendetta a lobogó hosszá váltotta fel. Legalább is ez a bangu­iat vehető ki a mos! ideérkezett fran­cia lapokból. A düh és a szenvedély Madagaszkár körűi csapott magasra, amint azt a /Gún­goire« legújabb száma mutatja. Az első oldalon, főhelyen a következő cimü cikk ragadja meg az olvasó fe­gyelmét: > Franciaorszag bosszúért kiált!«, bosszúért — mondja a cikk — a gyarmatbirodalom, aktuálisan Ma­dagaszkár tolvajai iránt, akik egy­másután orozták el Gabont, Ubangui­Karit, Kongót, Csádot, Kamerunt Af­rikában, Szíriát a Közetkeleten. az Atlanti-óceánon Saint Pierre-t és Miqueton-t, a távoli vizeken Tahitit. Uj Kaledoniat és rátették kezüket Mar­tiniquere és' elorozták Madagaszkárt. Nem tudni a düh és a szenvedély merre irányul lobogóbban Vichyben az angolszászok, vagy De Gaulle el­len. A szenvedélyes kélségbeesett'han­gu cikk megrázóan irja le Franciaor­szág többszázados erőfeszítéseit Ma­dagaszkárért, meghódításáért és meg­tartásáért, vázolja a tizenhetedik szá­zadi küzdelmeket, majd hozzáteszi, hogy nincs olyan francia, aki elfe­lejtené az 1895-ben hozott nagy álrio zatokat, amelyek végül is a nagv sz> get teljes és végleges birtoklására ve­zetett »Nem lehet teljesen elfelejt ::ti a mi gvarmati tábornokaink nloire­ját — irja —Dushesne. Voyron. Metzinger tábornokok és Bienaimé admirális dicsőségét, amelyet a biro­dalom nagysága érdekében szerez'ek. És nem lehet elfelejteni a halhatatlan Gallieni tábornok dicsőségét, aki vég legesen pacifikálta ezt a gazdag, ér­tékes és hatalmas területet a franrin birodalom számárat. még nagvobb nyomaték kedvéért a cikk középen ke retben feltűnően hozza Gallieni tábor­nok arcképét. Aztán vázolja, tioay mi ért is olyan fontos az angolszászé' részére Madagaszkár birtoklása A - ziget egvetlen baszna ! >tó és kJé~ tett északi flotta és lééi bázisa O • • Szuarez, 3000 kilométerre van Aden­vették és pedig /Franciák, de rövid az emlékező tehetségtek. s s« Aa Bj film elsősorban propagandacóllal ké­szült és Kerenszky, Trotzkij életének egy-egy részletével Leon Blum re­zsimjére utal és emlékeztet a spanyol polgárháborúra... Az is a párisi élethez tartozik, bogy a boulevard kedélyeket most ugy látszik, elsősorban az érdekli, hogy mi történik Albert Latnbert szí­nész úrral. A művész ugyanis ötször nősült eddig és egészen a legutóbbi időkig öt helyen volt bejelentett laká­sa... Most azon töprengenek a pári­siak. hogy melyik házassága volt az igazi és® azonfelül melyik lakásában lakott valóban... Mert ugye a művé­szet és . a szerelem is hozzátartozik Páris életéhez... ,Van egy rovat, amely beszámol a likvidáló cégektől. Az élet kemény mostanában, mondja a levél és beszámol arról, hogy leg­utóbb felszámolt a nagy Guérin-Bout­ron csokoládégyár is. Minek a gyár, ha nincs miből csokoládét készíteni.,, De azért ne felejtsd el francia hazafi — mondja a soron következő jelmon­dat, hogy >A francia családok ereje építette ki a francia haza nagyságát és erősségét®. Az irodalom persze a sok lehangoló bir mei;etlluljt sem veszített nagyságából és gys­most is széles keretet kap a meg nem j korj eseményeiből. Ezen a héten pél­szállott zóna lapjaiban. Beszámol ajkául két könyvsikerről számolnak be /Gringoire® arról hogy az utolsó t; a kritikusok. Es pedig megjelent írao­zenkét hónapban 385 millióval emel- cjaui a Louis Bromfield ur, a légna­töl, jobban mondva a Vörös-tengei ,öi 4000 kilométerre a kincses szigettőt Ceylontól és 7000 kilométerre az ausztráliai partoktól. Ezért kellett sürgősen fellépni a sziget ellen, de a franciák nem felejtenek _ mondja a cikk összeszorított fogakkal. És ugyanakkor széles leírások foglalkoznak a távolkeleti háborúvá', leírásokban és ismertetésekben. Japán és *kz ázsiai lelkiállapot cimmel him­nikus magasságba emeli a lap a ja­pánok magatartását, sőt helyenkint beleállitva a gondolatmenetet a >nagyázsiai élettér® doktrínájába. Le­hetetlen ki nem olvasni ezekből a !el­kes sorokból a rejtet aggodalmat a távolkeleti leggazdagabb francia birtok Indo-Kina sorsáért, amely már régen japán ellenőrzés alatt áll. ütána -szi­nes hadászati leírás ujabb meleg gesz­tust tartalmaz a japánok felé, amiko szélesen fejtegeti a japán haderő ba» mai hadászati taktikáját és sikerét A párisi élet kedett a párisi metró, a földalatti vil lamos utasainak száma, mig 1940-ben »csak< 1 milliárd 35 miilió utas vette igénybe a metrót, addig az elmúlt év­ben ez a szám 1 milliárd 420 millióra emelkedett. És mindez annak tulajdo­nitható, hogy Parisban alig van más közlekedési lehetőség, mint a meg üzemben maradt földalatti villamos, ba csak biciklitaxikat és társzekere­ket nem számítjuk ... Legutóbb arról között ugyanez a lap figyelmeztetést, hogy rendőrhato­ságilag tilos macskát enne. Most arról közöl behangoló és ínycsiklandozó sc­rokat. bogy /Szereti Ön a nyulat?® .. . mert husa. ize igen Ízletes és minden­kinek nagyon ajánlható mindenféle formában. A szezon — ha egyáltalán van ilyen a mai viszonyok között, a végé­hez közeledik. Ennek megfelelően csökkentek a színházi események. Lő­réd a n ur mégis kiemeli a Palais fto­ya] bemutatóját, ahol MM. Miranda és Jacques Bertand uj darabját vitték a lámpák elé. Ezenkívül nagyszerű film­ként számol be arról a közelmúltban elkészült mozidarabról, amelynek cí­mét Pétain marsall egyik mondásából regényírók gyobb sikerű bestsellerek szerzőjé iek legújabb müve: /Modern hősök® ei­me, Jósé Germain pedig /Franciaor­szág hősei® cimmel irt nagy kelendő­ségre számot tartó könyvet. És az is hozzátartozik a francia szellemi élet­hez, hogy a /Gringoire® hónapokon át közölte lepedőoldalas folytatások­ban Pierre Benőit, de l'académie francaise uj regényét, a zLune­garde«-ot és most, hogy a folytatások végére ért, máris hirdeti, sőt már el is kezdte közölni a legújabb regényt: írója az ismert francia iró, John Knittel, akinek uj munkája /Le com­mandant® cimen kerül a francia olva­sók elé. Enfin, idézzünk a mai francra szellemi élet gyors illusztrálására egy — apróhirdetést is. Ezt mondja az ap­róhirdetés: /Kiadó kérés kéziratokat, kisregényeket, novellákat, érdekes tör­téneteket népszerű kiadványai szá­mára. Szívesen megjelenteti őket. Je­lentkezéseket az Havas-hoz kér Mar­seillebe...« Szóval, Franciaországba? keresik a szerzőket és kutatják a ki­adható kéziratokat... Mi történne, ba ilyen hirdetés mondjuk Magyarorszá­gon jelenne meg, igen tisztelt titkos M0 déelőtt pontosan fél 11 órai kezdettel lesz a HAWAY GITÁR MATINÉ ' m * e városi Mosiban

Next

/
Thumbnails
Contents