Délmagyarország, 1942. május (18. évfolyam, 98-122. szám)

1942-05-24 / 117. szám

Kilencven éves a Baross Gábor gyakorlógimnázium (A Délmagyarország munkatár Sától) Az időt nem számmal, hanem az események gazdagságával mérhetjük igazán. 90 év a Teremtő által lehet egy hosszúra, méretezett emberélet. amely eseményekben akármilyen gazdag is legyen, egy iskola eseménydús életével össze sem hasonlítható. Mennyi hősi küz delem, szellemi erőfeszítés, szellemi kincs,, ifjú élet teszi végtelen gazdaggá egy iskola életét, melynek öreg mégis fiatal falai közül az örök Élet erői erednek bőséges hullámokban. Az idő mindent megemészt, mint mondják, csak egy dolgot nem, az iskolát, amely mennél öregebb, a benne kialakult szellemi hagyományok mindent átható erejű lelke, annál fiatalabbá lesz, az örök fiatalság tavaszi világáról nem is szólva. Szegeden a szabadságharc előtt ket iskola működött, a 3 osztályú elemi iskola és a piaristák gimnáziuma. És ngyan ki tudja ma, hogy a Baross Gábor gyakorlógimnáziumnak, mely régi, de ma is modernülható, egyszerű, de Ízléses épületével a szegedi középületek leg szebbjei közé tartozik, valaha a szabadságharc idején a Nemzeti polgár: iskola volt az őse. Az 1847—48 tanévben alakult meg és ..csakhamar virág zásnak indult, s négy tanéven ke resztül „mint, az iparos pályára készülők iskolája" működött Azonban a szabadság leveretésével a Nemzeti polgári iskolának is, „még oly Csekély jelentőségű symbóluin nak is, el kellett tűnnie, mely a nemzet ébredésére, önállóságára vonatkozással bírhatott, nem csoda tehát, ha a Nemzeti polgári iskola nevévénél fogva nem maradhatott meg" és 1851-52 ben átalakították alreáliskolává. Az alreáliskola további fejlődésére nagy hatással van Albrecht főherceg 1858 április 20 i látogatása. Albrecht főherceg látogatásának igazi célja a vasúti hídépítés megtekintése volt ugyan, de a város nevelésügyéről is melegen érdeklődött. Ennek az érdeklődésnek köszönhető, hogy Gamperl Alajos polgármester elnöklete alatt már a főherCeg megérkezésének másnapján rendkívüli tanácsülést tartanak, melyről tanácskodó jegyzőkönyv a szegedi iskola- és nevelésügy nem a legrózsásabb állapotát tünteti fel. Neves iskola volt. Különösen az új időknek legjobban megfelelő reáltanoda hiányzott, melyet a jegyzőkönyv „az ipar és művészet emeltyűjének" nevez. Ő es. kir. fensége Albrecht főherceg legelső kegyes kihallgatásán ..az elnök-polgármester úr részesülni szerencsés lévén, midőn Ö Cs. kir. Fensége által. Szeneden főnéül iskolák léte felől tett magas kérdése folytán, a kérdett tanosztályok eddigi hiányát sajnálattal bevallani kényteleníttetett. a legmagasabb vendég csodálkozását kifejezve s a-/, említett iskolák meg számláihatatlan, főleg az ipar és művészetben nyilvánvaló hasznait fejtegetve, fŐtörekvésiil hasonló tanodának felállítását legkegyesebben ajánlani méltóztatott." Azonban a jegyzőkönyvben nagy sietséggel beismert szellemi hiányok pótlására vonatkozólag, a magas vendég elutazása, után, hosszú ideig semmi sem történt, minden maradt a régiben. Végre aztán, sok huza vona után 1870-ben állami hozzájárulással megszületett az állami főreáltanoda. 1875/76 tanévtől kezdve pedig 6 osztály helyett 8 osztályban tanít az érettségi vizsgálat feljogosításával. A főreáliskola Dugonics-téri nagyszerű épülete 1873-ban készült el, melyben ez időben közel 600 tanuló 22 tanár vezetése mellett nevelkedett A szegcdi árvíz 'lején az iskola tanári kara és növendékei a mentési munkálatokban derekasan kiveszik részüket. Az intézet épületében a nehéz napok idején 2000 ember talált menedéket. 1883 október 16-án Ö Felsége a király is meglátogatta az iskolát és a tanári kar munkája, illetve a növendékeknél elért kiváló eredményért. különösen a művészi rajzkészségben, a legteljesebb megelé-edését fejeztette ki. Horváth Mihály utcai épületébe 1894 ben költözött át, mely épület végleges otthona is lett az iskolának. A Baross Gábor főreáliskola nevet 1922-ben vette fel. 1934-ben a reáliskolatípust megszüntetik és az első osztályban már a reálgim názuirtii tanterv szerint tanítanak, az 1935—36 tanévtől kezdve pedig az egységes gimnáziumi tanterv szerint. Tavaly érettségizett a reális kolatípiK utolsó osztálya. Á Baross Gábor gyakorlógimnázium, illetve egykori főreáliskola; a Délvidék egyik nagyon fontos kultúrbástyája volt. melynek 90 év alatt 7 igazgatója, közel 120 tanára és 25.000 növendéke volt, A növendékek 30% -a idegen ajkú, kétharmada pedig vidéki volt. „Ezek az adatok különösen azt mutatják — mint dr. Firbás Oszkár az iutézet igazgatója írja idevonatkozó tanulmányában —, hogy Szeged a nagy iskolaváros s különösen n Baross Gábor főreáliskola (illetve a mai gyakorlógimnázium) a Délvidék ideárarn Jősérlíispéí ogtre a f^fe'-nfivr*! ló ifjúságára milyen vonzó s magyarosító hatással volt . . . Megtanították őket a magyar nyelv és irodalom szépségeire, fajtánk dicsőséges történelmére és a nyugati kultúra magas műveltségére. Ezért legtöbbje ma is hálás, amit a két-, három- ós négyévtizedes érettségi találkozóknak Délvidékről jött .résztvevői, vagy az onnan küldött magyar .szövegű sürgönyök őszintén kifejeznek. Az iskola kiváló tanárairól szólva, megemlítjük, hogy Szeged kulturális életében elhatározóan fontos szerepet töltöttek beCsonka Ferenc. Czógler Alajos, HoniOr István, mind olyan nevek, mely nélkül Szeged város kultúrtörténete el sem képzelhető. Az újszegedi Vegyvizsgáló Intézet a mai Baross Gábor gyakorlógimnáziumban, illetve akkori főreáliskola laboratóriumában született meg. Csonka Ferenó tanár végezte egykor a híres szegedi paprika és tej vegyvizsgálóját. Ugyancsak az intézetben végezte Homor István tanár, majd igazgató, Szegeden az első röntgenvizsgálatokat az intézet fizikai laboratóriumában. E munkássága elismeréséin a szegedi orvosszövetség tiszteletbeli tagjává is választották. BÚTOR? » \ I WTÖ •issziaüs iaHüereiiilezSiO1 ilzeiei, llaozíl-tir §. (SIC. sitii! mellei!) Ütsforai sxenzáelésaft. A»al öleséit. Czógler Alajos a híres fizikus, az intézet polihisztora, a természettanon és a mennyiségtanon kívül a német és francia nyelvet is tanította. ő írta a Pallas-lexikon fizikai részét. Igen sok híres tudományos dolgozata jelent meg- Ebben az intézetben tanított 10 éven át Kacziány Ödön a híres festőművész, később Babits Mihály a nagynevű költő. S ha az intézet más tárgyainak irodalmi, tudományos és szegedi vonatkozású könyvtárat kitevő dolgozatait nézzük, látjuk igazán a 90 éves iskolának, mely mindezen kívül a kiválóbbnál kiválóbb mérnököket. katonákat adta a hazának. Az iskola életében 1939 év nagy változást hoz, amikor is gyakorló jellegű gimnázium lesz. \ Ferer w József-tudományegyetem középiskolai Tanítóképzőintézete mellatt ugyan már 1932 év óta végezte a tanárképzést, a közvetlen kapcsolat azonban 1939-óta jött létre. A Ferenez József-tudományegyetem Kolozsvárra való hazatérésével Szegeden új egyetem sziiÜetett, Horthy Miklós-tudományegyej tom. Az új egyetem Tanárképzőimtézetének elnöke dr. Halasy-Nagy József a kiváló és országos hírű tüdős, az iskolának kitűnő nevelői munkája és a tanárképzés térén szerzett érdemei elismeréseképpen a kultuszminiszternél javasolja az intézet gyakorlógimnáziummá való átszervezését. Az átszervezés nem késik. 1941 július 1-vel a Barggs Gábor gimnázium az ország legelső intézetének sorába iép, gyakorlógimnázium lesz, amilyen az országban Csak 3 van. Ma már a Délvidéken és Erdélyben sok olyan ifjútanár tanít, nevel és alakítja a magyar jövőt, akik ebben az intézetben kapták ine;:' a ta• nításhoz annyira szűk ége- módszert® előképzést. Az iskola brstszorfi