Délmagyarország, 1942. április (18. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-30 / 97. szám

Tömörkény István emlékezete Irta : Lendvai István Mindig öröm a szemlélődő magyarnak, ba látja, hogy ez vagy az a városunk kegyelettel ápolja a valamikor falai között élt, munkálkodott szellemi kiválóságok emlckezetét. Hiszen ezzel önmagát és önmagán kercsziiii a nemzeti művelődést tiszteli meg egy város, a nemzeti hivatás álérzóseröl tesz tanúságot. Most, hogy Szeged buzgólkodásat látom Tömörkény István emlékezete körül s a Délmagyarország megkapó emlékezéseit olvasom a legmagyarabb irók egyikének emberi alakjáról, ez a mindenkori öröm külön is elmélyül bennem, mert egybeszövődik ifjúkori emlékeim egy részével. Azokban a hónapokban, amelyeket mint huszonkétéves ifjú újságíró töltöttem 1911-ben Szegeden, az akkor mindig elevenlüktetésü, derüs-szines életű Szegeden, gyakran volt alkalmam találkoznom Tömörkény Istvánnal s vagy kettesben, vagy mint baráti társaságának Benjaminja hallanom kedvesen évődő szavait. Érthetően nagy gyönyörűség volt számomra annak az atyai jóbarátnak minden megnyilatkozása a fehérasztal mellett, akinek írásait akkora élvezettel olvastam mindig a Szegedi Naplóban vagy a budapesti lapokban. Harraúrc évnek annyi megrázó és vidám változatán át változatlanul elémfénylik az ö jellegzetes arca, belémcsendül egyikmásik kijelentése, ott lebegve az akkori Szeged emlékezeti ködképe fölött. Nem egyszer kisértenek azok az éjszakák is, amelyeken már basztajolanul kóboroltam jóleső emlékek iátavai a későbbi Szegedet, a hazajáró költőnek bele kellett nyugodnia abba, hogy /Immár Tömörkény dr is elmaradt, nem hívja poharazni az ivóba, hol szép a csaplárosné, vad a nóta, s magyar gond felhőz piros poharat*. De most nem az egykori emlékek színeit akarom idézni. Nem szeretném az egyéni líra tarka fátylával sem meghomályosítani Tömörkénynek azt a most már sirontúli arculatát, amely már senkié sem külön, egyénileg, hanem az egész nemzeté. Azé a magyarságé, amelynek nemcsak egyik legeredetibb irótehetségc, hanem egyik legigazabb, legtisztább szívű fia, polgára, szellemi zászlóvivője volt. Inkább ennek az arculatnak egy-két vonását szeretném erősebben beleedzéni a köztudatba. Ha majd Tömörkény írói életműre hibátlanul úgy áll a köztudatban, abogyan megérdemli és ahogyan azt látni, megbecsülni a nemzeti jövendőnek érdeke, sok minden tanulság adódik elmélyedő magyarok számára az ö koráról is, de mai zűrzavaros átmeneti korunkról is. Valamikor joggal fogják megkérdezni: hogyan em.logethettek itt hol valami értelmetlen ködevéssel, hol a nép igaz baráíni felé is szeklárius gyűlölködéssel acsarkodóan /népi/ irodalmat és /népi/ Írókat, miközben csak elvéi ve emlegették Tömörkény nevét s nem gondoskodtak Tömörkény müveinek országos megbecsüléséről? A magvaráBELVÁROSI MOZI Telefon 12-58 Ma is 6, 7, ö a legérdekesebb, legjobb magyar filmek eleje: Az 5-ös számú őrház zat pedig megadódik majd abban, hogy Tömörkény soha nem tartozott az önbálványozással elegyes közéleti misztifikálok, sem a szeklárius gyűlölködés megszállottjai közé, hanem /csak/ áhitalos, tiszlalclkü és szelidszavu szerelmese volt az irásmüvészetnek éppúgy, mint mindannak, ami az Alföld népének életében, lelkületében magyarán és azon át emberien eredeti, igaz, jellegzetes volt. A nép szeretete és ezzel megértése lakozolt szíve melységében s nem az a jolrosszul takargatott, irigységből forrásozó úrgyülölet, amely a maga mammonizmusát messiásj álca mögé bujtatja, sem pedig a feltűnés, az érvényesülés, a mindenáron való szereplés féktelen vágya. Valóban /népre lévén a lclekzetátvétel természetességével, valóban író is volt, tárgyának magát alárendelő, azt magábaélő ívó, tekintet nélkül minden más, irodalmonkívüli szempontra. Ezért fog a jövő nemzedék is az ő írásaiban a magyar nép korhoz, kötött és korfölötti vonásaiból egyaránt jóval többet találni, mint akárhányakéban, akiknek nevét ma akkora lárma hon/ dozza, amilyen az övé körül soha nem verődött, de nem is verődhetett, hiszen karaktere a lármát nem kereste, de nem is kereshette, nem vólt abban semmi a csenürágók lelkialkaltából. Az az eljövendő és higyjük: nem túlságosan távoli kor választ fog találni Tömörkény István emlékezetében egyéb mai kérdésekre is. Döntő, eligazító választ. Mert ahogyan hiána próbálnának mai tévelygők boldogulni Petőfi világdicsőséges (bár egvesek szerint /híg/ és nem /mély/) magyarságával, bizonyos divatos elméletek és módszerek alapján, ugyanígy nem lehetne ezekből megmagyarázni; hogyan tudott ilyen mélységes lelki együttélésbe kerülni a magyar néplélekkel, magyar beszéddel, magyar égbolttal, földdel s a /legmagyarabb/ Tisza folyóval a Steingassnerek sarjadéka. Áz az író, akinek útját más nemzetek felé éppen az rekeszti el. hogy legjava írásain elcsorbulna a legélesebb műfordítói tehetség is, anynvira csak — magyarok az Írásai. Ha olyasvalaki mélyedt el bennük, aki nem tud szerzőjük /vérségi/ szárma, zásáról, szentül azt hiszi, hogy a legtörzsökösebb, feltétlenül Ázsiából ide származott család gyermekének müveiben gyönyörködött. Mint ahogyan volt 192Ö-ban valaki, aki felháborodva utasította el magától azt a közlésemet, hogy Gárdonyi Géza pedig Ziegler Sándor fehérmegyei puskamüves fia volt és mintahogv a törzsökősen hajdúsági Móricz Pál tudta előttem leglelkesebben fejtegetni az egykori szegedi követ, Hermán Ottó Írásainak és beszédeinek ízes magyarságát, gondolkozásának magyar jellegét. A magyarság áthasonító képességének misztériumáról, amely iráni annyi az értetlenség itthon is, nrásu'tt is s amely mikor semmiben sem szolgálhat a törzsökös magyarság elsőszülöttségi jogainak megtépázására. ugyanakkor a léleknek a merő testi, ség fölött való erejét hirdeti, mindenkor egyik legékesebb tanúbizonyság lesz Tömörkény István élete és művészete. A Tömörkény-szoborakció nagy síkere A Délmagyarország is csatlakozik a társadalmi megmozduláshoz Lendvai Istvánnak ez a költői szépségű cikke szinte önkéntelenül felveti egy széleskörű társadalmi megmozdulás szükségességét azzal kapcsolatosan, hogy Tömörkény István emlékét ércben, kőben is megörökitsük, hiszen lelke örökké él az egyetemes magyar géniusz lángolásában. . Ismeretes, hogy a szegedi DugonicsTársaság már az év elején társadalmi akciót kezdeményezett Tömörkény István szobrának felállítására és a nagy. szabású akció nagyszerű eredményét éppen a Dugonics-Társaság vasárnap lefolyt Tömörkény-ünnepélyén jelentette be dr. Banner János profeszszor, a társaság elnöke. Alig négy hónap alatt több, mint 7000 pengő önkéntes adomány érkezett a DugonicsTársasághoz a Tömörkény-szobor javára s ez a mai viszonyok között igazán feltűnő eredmény a társaság telkes és fáradhatatlan vezetőségének szervező erejét dicséri. A Dugonics-Társaság társadalmi megmozdulást szervezett tehát, hogy a Tiszaparton, a kultúrpalota külső oldalánál felállíthassa Tömörkény Istvánnak, az alföld? magyar lélek nagv ismerőjének és poétájának szobrát. A szobrot — mint jelentettük —, valószínűleg Táp a y Antal szobrászművész elgondolásai szerint készítik el, ehhez csupán az Országos Műemlékek Tanácsának határozata hiányzik. És még valami... Néhány ezer pengő, bogy méltó emlékmű hirdelhesse Tömörkény István nagyságát az eljövendő nemzedékek előtt. A »Délmagyarorezág« elérkezettnek látja az időt, hogv a. maga széleskörű publicitásával belekapcsolódjék a Tömörkény-szoborakciöba. Tömörkény Istvánt, a kiváló puhlicisztát, Szeg; d város és a magyar Alföld problémáinak hűséges és szinestollu harcosát akarjuk szolgálni azzal, hogy a szoborakció teljes sikere érdekében olvasóinkhoz fordulunk. Járuljanak hozzá magyar szivük szavára és a. magvir irás szentségébe vetett hitükre hallgatva ahhoz, hogy méltó emléket ál'D. hasson Szeged és az ország társadalma Tömörkénv Istvánnak. A /Délniagyarország/ kiadóhivatala rímére beküldött önkéntes hozzájárulások őszszegét lapunkban készséggel nvngtázznk és összegyűjtve a Dugonics-Társaság elnökségéhez eljuttatjuk. BULLA, JÁVOR, BIHABI K o r z ó b a n Ma 5-7 és 9-kor f Az átütő sikerű PIG ER. film Dr Kovács István Az árvízkárokról interpelláltak a képviselőházban Elfogadták a hadikölcsönvalorizációs javaslatot és megkezdték a közéleti tisztaság biztosításáról szóló javaslat tárgyalását Budapest, április 29. Negyedtizenegykor nyitotta meg a Ház szerdai ülését Tasnádi Nagy András, a képviselőház elnöke. Az ülésen folytatták a hadikölcsönök rendezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Horváth Ferenc a hadikölcsönkisjegyzők áldozatkészségéről beszélt. Remény i-Schneller Lajos pénzügyimniszter rámutatott arra, hogy a hadikölcsön valorizálásának kérdése benne volt programjában az első naptól kezdve, de> ez nemcsak az ő, hanem a magyar nemzet régi adóssága volt, amely adósságot meg kell fizetni. A javaslat időszerű és a magyar közéletnek régi fájó problémája. —• A javaslat előkészítésében figyelembe kell venni egyrészről az államháztartás teherviselöképességét, másrészről a méltányosság szempontját. a szociális szempontot és nem utolsó sorban a gyakorlati szempontot is. Ezeknek a szempontoknak öszszeegveztetéséböl eredt ez a javaslat. A javaslat az egyéni szempontokat is tekintetbe veszi a lehetőséghez képest. Ezután a felszólalásokra válaszolva megígérte, hogv a bizottsági részletes tárgyalás folyamán külön szakasz beiktatásával olvan értelmű titódosilást javasol, hogy a visszacsatolt területeken azoknak a kötvénvét is valorizálják, akiknek a kötvény nincs a birtokukban. Ez nemcsak Erdélyre, hanem az ősz szes visszacsatolt területekre vonatkozik. Ha nem igényel nagyobb adminisztrációt a dolog, az ezer koronán aluli jegyzőknek készpénzben fognak fizetni. Szólt a gvámpénztár kérdéséről, majd arra a vita során felvetett kérdésre válaszolt, hogy miért adják ki 5000 koronán alul a zsidóknak járó illetményeket. Megállapította a miniszter, bogy ha minden 5000 koronán aluli jegyzőt igazoltatni kellené, akkor a kis keresztény magyaroknak nem tudnák kiadni a kötvényt, mert nero lehet megkívánni egy ipari munkástól vagy egy falusi embertől, hogv nyolc nagyapát cs nagyanyát igazoljon. Valamilyen határt kellett szabni, amelyen alul nem vizsgálják, hogy ki zsidó, azonfelül azonban igen. Kérte, ezt ne vegyék ugv, hogy a zsidóság érdekében történjék; ellenkezőleg: ez a keresztények érdekében tett intézkedés. Kérte a Házat, hogy a hadikölcsönök rendezéséről szóló javaslatot, amely ezt a kérdést végre nyugvópontra hozni hivatott, • általánosságban és részleteiben fogadja cl, A miniszter nagy tapssal fogadon beszéde után a hadikölcsönök rendezéséről szóló javaslatot általánosság* ban elfogadták. A javaslatot kiadták a pénzügyi és az igazságügyi bizottságnak. Beményi-Schneller pénzügyminiszter ezután beterjesztette a biztosító vngv biztositásszerii tevékenységet folytafó egyesületek állami felügyeletére, a biztosító magánvállalatok díjtartalékának elhelyezésére, az écltbiztositásokka' kapcsolatban n háborús haláleseti ko-kázat viselésére és a magyar—német, valamint a magyar—szlovák biztnsi(ási egyezmény végrehajtására vonat kc.zó rendeletekről szóló jelentéseket A Ház ezután áttért a. közélet törvényességét és tisztaságát biztosító rendelkezésekről szóló törvényjavaslat tárgyalására. Vitéz Váczy György előadó isSzécbenyi Mozi Ma 5, YK 8 és Í4 10 órakor DAPHNE DU MAURIER világhírű regénye! A, MANDERLEY HAZ ASSZONYA Főszereplők: Laurenee Olivier és Joan Fontaine. _ Tekintettel a hosszú műsorra, az - előadások 5, Yt8 és Vz 10 órakor kezdődnek.