Délmagyarország, 1942. április (18. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-30 / 97. szám

DELMAGVARORSZAG Csütörtök. 1912. április 30. mertette a javaslatot. Kiemelte, liogv a javaslat a közélet tisztaságát kívánja szolgálni. Részletesen ismertette a javaslatot és kérte elfogadását. Szendrői Kovács Gyula szerint a javaslat csak az okozatokon kíván segíteni és nem keresi meg az okot. Fet ró Kálmán megállaptotta.. hogv eddig nem fordítottunk kellő gondot a gazdasági tevékenység szabályozására. A közéleti tisztaságot nemcsak azon vonalon kívánják meg, amelyet ebben a javastatban szabályoznak, Jianrm az élet minden vonalán, különösen gazdasági téren. Különös örömmel fogadta a javaslatnak azt az intézkedését, mely szerint az is büntethető, aki egyet én a csalóval. •gy például házastárs nem fogadhat el megvesztegetést büntetés nélkül. A Javaslatot elfogadta. Révész László nem tartja sóin időszerűnek, sem szükségesnek a ja vaslatot. A magyar köztisztviselői kar hozzáférhetetlen erkölcsi magasságban van, a gyanú árnyéka sem férhet hozzájuk. Ezután áttértek az interpellációkra. Gesztelyi Nagy László a fenyegető árvízveszélyről interpellált. Hangoztatta, mindennél fonfosabb a magyar nép érdekeinek megvédése. Vitéz gróf Teleki Mihály a Pe-.1 vármegyét sújtó belvizek levezetéséről és a gazdák kártalanításáról interpellált. Halas Környékén tárolták a vizeket, hogy Szegedet megóvják az árvízveszélytől. Ennek folytán súlyos kár érte az ottani gazdákat. Kérte, hogy kártalanítsák a gazdákat. Az árvizmentcsitő társulatok közös vezetés alá helyezését vnsy államosítását sürgette és szivattyútelepek fejclsztését, csatornahálózatok pótlását kérte. A földmüvelésügyi miniszter válasza Az interpelláló képviselőnek gróf Ránffy Dániel földiiiiivejésügyi miniszter válaszolt. Hangoztatta, hogy az árvédelmi munkálatokat állandóan éber figyelemmel kiséri, irányítja azokat és jelentések közzétételével « közvéleményt is tájékoztatja. Az, árvédelmi munkálatokat mindenütt fokozott ütemben vésrzik. Felhívja azonban a figyelmet arra bogy ez a magyar föld töblii részét éi deli lő probléma. A régebben folyósított 300.000 pengőn kivül tavaly ?.200.000 pengőt utaltak ki a Szegei — Kecskemét— Kiskunhalas árvízvédelem munkálataira. A bajokat azonban mégsem lehet megoldani. Az árvízvédelmi kormánybiztosság is 200.001! pengőt fordított szivattyúkra és a vjzek levezetésére. Eéntos niiinku a Dongép-csatorna teljes kiépítése. Jennek az lesz az ererfnényq. bqgv a Kecskemét felöl fo'vó vizekből és'a ILilás felöl jövőkből" is a tavalyi tiz köbméter helyett, most másodpercenként 25 köbméter vizet lehet levezetni. Jtt további kiépitósekro nincs szükség most. mert a társulatok ideiglenes müveit eltávolilollák és a csatorna teljesítőképessége /".agymértekben megnövékedett. Bácska felszabadulása után még egv csatorna építésére adott ki rendeletet. Ez a csatorna Martonosnál ömlik a Tiszába és másodpereenkint öt köbméter vizet szállt. A miniszter hangoztatta, fiogv »'kkeia talaj? izek. in int a múlt éye|iben, még nem yqlt.ak. Régebben kifogásolták a csatornák épiíését. ezért most egy-két év alatt nem lehet :|(> ín év mulasztásait pótolni. de mindenütt megfelelő csatornák épülnek és folyik a </.:?Öttyutelrpek felállítása. Vr.gy nehézség azonban, hogy a Tisza vízállasa rendszerint olyankor magas. *mikpr a vizeket tömegben kellene levezetni. \ vizek levezetése sokszor nem történhet meg és a zsilipeket te kell zárni. Ezérf törtéi|f Ügyön uj szivattyútelep kiépítése. A" mai köriilményck közölt a gyárak bizonyos késedelemmel sz,állították le a megrendelt szivattyúkat, de es.v két hét múlva Itt is be lehet állitaui ezeket a szivattyúkat. Nem elégszik meg helyi megoldásokkal, hanem több irányban is intézkedett a végfeCfy rendezés érdi-kélicii. A szivattyúk és csatornák sokkal több vizet tudnak most leszállítani, mint tavaly. A munkálatok erős ütemben haladnak tovább. Az algyői szivattyútelep további kiépítése is megtörténik, ugy, hogy másodpercenként 8 köbméter vizet lehessen eltávolítani. Szeged környékén a Fehéi tóból kivezető csatorna gátját is kiépítik. Nagyszabású intézkedések történtek a vízkárok megelőzésére, de ilyen nagv vízmennyiség levezetését egy-két év alatt nem lehetett tökéltesiteni. Vannak még olyan területek, ahonnan a vizel még nem vezették le, részben, mert a kellő mennyiségű szivattyúk nem készültek el. ezért szükséges volt helyenként a vizeket tárolni. A tárolás azért fontos, mert ezzel megakadályozzák a vizek elengedését. Igy sikerült meiíelőzni azt, hogv Szegedet ne érje olyan katasztrófa. mint a mult században. A kormány gondoskodik az árvízkárosultakról és e/.t ő is a legnagyobb mértékben támogatja. Az idei vízkárok nem voltak olyan nagyok, mint a tavalyiak és a tavaly végzett muoka érezteti kedvező hatását. Az árvédelmi társulatokról a miniszter kijelentetle, hogv az államosítás kérdését kidolgozza és a törvényjavaslat a Ház elé kerül, mihelyt le tárgyalták. A miniszter válaszát a Ház tudomásul vette. Mester Miklós a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez interpellált a Székely Nemzeti Muzcura fejlesztése tárgyában. Fái/ István államtitkár válaszában hangsúlyozta. bogy a Székely Nemzeti Muzeumot a székelység komoly tudományos uitézinéuyévé kívánják fejleszteni. A választ a TTáz tudomásul vette. Nagy László a miniszterelnökhöz interpellált a sajtócenzura túlkapásai tárgyában és több konkrét ügyet sorolt fel. Mester Miklós másik Interpellációjában az erdélyi felekezeti tanerők és lelkészek fizetésének végleges rendezését sürgette. Apróbb jelentőségű interpellációk után Rajniss Ferenc rámutatott a stróhmankérdés visszásságaim és sürgette az önálló ügynöki bejek megrendszabályozását, KáDar Miklós miniszterelnök válaszában hangoztatta, hogy a zsidókérdés bizonyos elvi 'alapokon kívül konkrétumokból összerakott kérdésnek tfkitnondő és az egyes kérdések megoldásából alakul ki az egész zsidókérdés megoldása. Az a benyomása, hogy bár a zsidó üzletek helyébe keresztény üzletek kerültek, de nem erkölcsösebb üzletek, ez pedig nem lehet cél. A zsidókérdés nem pusztán állami feladat, hanem a nemzet etikájának is ré>z.t kelt vennie ebben, az állam és a társadalom együttesen oldhatja meg ezt a kérdést. A stróhman kérdést és az ügynöki kérdést megvizsgálja. A zsidó tőke kérdésében osztja az interpelláló képviselő felfogását, hiszen a zsidó mező- és erdőgazdasági ingatlanok kisajátításáról szóló törvényjavaslatban ez már érvényesül is. A miniszterelnök válaszát a Ház tudomásul vette. Maróthy Károly a miniszterelnökhöz intézett interpellációjában sürgette a sajtóellenőrzés revízióját. a másik interpellációjában pedig a lakásínség enyhítésére kért sürgős intézkedést. A bejegyzett 33 interpelláció közül huszonhármat elmondtak, a többit pedig elhalasztották, vagy törölték. Az ii lés fél 7 óra után ért véget. Megszökött etfy rab a nagyfai gazdaságból (A Dclmagyarország munkatársától) Kedden rabszökés történt az állami bui löagazdaság nagjfai telepéről. A rabok a gazdaság földjén éppen a tavaszi előkészítő munkálatokat végezték, amikor az egyik rab, K a n t a r d z s i c s Yásza újvidéki napszámos, aki nemrégen került a böttönguzdaságha, kihasználva egy kedvező pillanatot, amikor őrei mással voltak elfoglalva, eltűnt az örejk szeme elöl. Pár pillanat múlva, amikor feltűnt hiánya, már sehol sem találták, pgy eltűnt, mintha a föld nyelte volna cl. A rab szökését jelentelték a rendőrségen. A rendőrség körözést adott ki a szökött rab kézrekerilése érdekében. Kantardzsies Vásza, aki az újvidéki törvényszék által kiszabott másfélévi börtönbüntetését töltötte Nagyfában. 29 éves, 181 cm magas. arca hosszúkás, haja barna, szemöldöke barna, orra hosszú, horga®, fogai hiányosak, arca borotvált. Szökésekor a rabok ismeretes daróc ruháját viselte. Aki tud róla, jeientse a rendőrségen. • 1 111 " Szeged sz. kii', város közellátási hivatala. S11-912. ké. sz. Hirdetmény A közellátási miinsztérium a hatósági jegy ellenében kiszolgáltatható finom lisz. vagy száraz tésztafélék ba. vonkinti és személyenkiiili fejadagját 1Ü0 dkg-ra szállította le. A finom lisz- és kenyérjegynek 1912 április 30. napjáig érvényes hcvál.oli finom iiszt-szel vényeivel a kereskedő, -.igyszinlén az eddig az időpontig beváltott finom liszt-váltójegyekkel; tásztajegyckkel a vendéglátó iparüzemek legkésőbb 1912 május 3. napjáig kö.elesek elszámolni. A leszáilitás köyelkezléhen május l-löl kezdődőleg a kereskedők és siúöiparosok az t-lől 10-ig érvényes szelvényre W) dkg. a 11-től 20-fg és 21-től a hó végéig esedékes szelvényekre pedig 50 - 50 dkg finom lisztet vagy szí. razté§ztaféJét szolgálhatnak ki. Szeged. 19+3. qpriíis 29 Folsá r uieslt'r. BRN V O álboji - J^r| 'IPI V • | » Mic.jr javítói ~ •• » » ntcI j, lí'eketema-utM én Tisza I,ajos-k8rnt «»r„k> AJ apirva : mi a. Hódi Géza festőművész halála Csendben távozott el Szeged művészeti életének öreg harcosa Hódi Géza, aki valamikor Nyilasyval, Károlyival s a többiekkel indstt a szegedi nornükrol, a színek, a vonaiak r harmóniák ösztönével, rajongó ideáiizmussal, keresni a szépet, a felcmelöt, hogy feltárja művészi adottságával Islcn alkotásából az őrökéivé? nyüt, a nagyszerül, antil koptat-szür-i kit az emberi lélekben a mindennap robotja, az élet ezernyi gondja. A századforduló művészeti fénykorának utolsó szegcdi alakja távozott Hódi Géza személyében. Elete s pályája » migy lelkesedések, gyakori sikerek, apró tévedések, dc mindig a tisztaszándékú rajongások között, a müvéé szi hit őscrcjéből táplálkozva, igazi művészsors volt. Hódi Géza 1881-ben született Szegeden. Piarista gimnáziumi érettségi után Pestre ment a Minin rajziskolába, ahol Bal ló Ede tanítványa v«it. pesti tanulmányainak elvégzése után 1902-ben Kópiába utazott, majd 1903ban a kor művészi követelményeinek megfelelően Münchenben folytatta tanulmányait. Itt benső barátságba került Hollósy Simonnal, a nagv magyar művésznevplővél s rézsesült annak átfogó művészeti kultúrájából és rajongó termésr.etimádaIából. Á müncheni 2 év után, hazajött Seregedre, kis művészi kört gyűjtött maga köré és dolgozott csendben, visszavonultan. Ez időben festette legjobb plein-air képeit. Nagyrjtkán kimozdult szegedi visszavonullságából. fővárosi kiállitá. sokon szerepelt s ilyenkor szép sikerekben volt része, footj-ban. Pclro* vic. s Elek > Képzőművészei* címtj folyóiratában a tnükrilika a legnagyobb elismeréssel nyilatkozik róla, inint haladó művészetünk nagy ígéretét. a legjobb utakon baladó kiváló képességű művészi aposztrofálja. Akkor vásárolta meg Szeged városa is. a fagyos télnek s az izzó napsugárnak játékos harmóniáját, a »Vízhordó fiúkf cimü képét. Művészi megnyilatkozásai mind őszintébbek, kifinomultabbak lettek. Bravúros raj/készséggel komponált s nagy színskálájával festette böfanláziájú alföldi képeit. 1908-ban feleségű) vette Polgár Péter vasúti főfelügyelő niiivészliajlamú leányát. Arankát s ujabb másfélév: müncheni tanulmányút után. halasi szöllöhirlokukra vonultak vissza. A szabad természel ezernyi insnirá'ó benyomása között dolgozott-fcjlődött s kis családján kivül kizárólag a művészetnek élt. 1912-ben párisi kiállításon szerepelt, ahol az elismerő kritikákon felül ezüst dijat is kapóit. Sikerekben gazdag pár év uian, amikor már a legjobb ulon volt. hogy művészeink élharcosai közé kerüljön, kitört a világháború. Hódi Géza mint hadapródőrmester került a frontra, piáid fogságba cselt. Volt szegedi hndifogojylársai a legnagyobb szeretel lel emlékeznek meg róla, nunl melegszívű barátról és segítő bajtárs ró!. A háború után már nem találta meg az utat, amelyen oly sokat ígérően elindult. Rossz anyagi helyzetbe került s a művészet gondjait kény telin volt megosztani a megélhetés gondjaival. A sok sorscsapás közölt is hitt önmagában, művészetében í lelki alkatának eredendő derűjével rcslett akkor is, amikor már tesjí egyensúlyai megbolygatta az alattomos betegség. A vibráló napsugár kprcsüje. a váglató trojkák és nyugalmas alföldi tájak festője, fcl-felcsiljaua icményck s nagy. szenvedészk Útári — hétfőD — elaludt urokre