Délmagyarország, 1942. április (18. évfolyam, 74-97. szám)
1942-04-03 / 76. szám
Nagypénteken n e ni mossa már holló sem a fiát ő is eIk iM di ff ff ROYAL kelmefestő és vegytisztitóhoz Üzlet: Mérey utca 6b. Ipartelep: Csaba u. 46. Telefon: 30-67. Költők beszélnek a költőről Remenvik Sándor, József Attila versei Juhász Gyuláról I) EL ki A(j V A H O R SZ AU P é « 1 r k. 1942. * p r i H • g. anyagi lehetőségei nem nagyok és e/ért árra volna szílkréír. hogy hcl tigyminiszteri rendelettel minden községnek írjük elő, hogy köteles beküldeni az intézetbe vakjait. Igen sokan az ellátási díj miatt nem küldik be vak gyermekeiket, hozzátartozóikat s inkább otthon tartják, még a módosak is. A községek pedig sok esetben koldulni hagyják a szegénysorán vakokat, de tietn akarnak az intézetben fizetni értük. A Vakok Intézetének ebben a kérdésben nagy « gítségére varinak a zöldknresztea védőnők, akik ha szefénygorsó vakról tudnak, azonnal jelentik az intézetnek s az közbenjár a községnél, hogy beadják a világtalant. Itt megtanítják Bra\V«írrfst olvasni s minden egyéb szükséges tudnivalóra és az ipari foglalkoztató üzemben mesterséget ad nak a kezébe, hogy a társadalomnak ne legyen terhére, hanem hasznos f ultrára legven FERENCJOZSEF keserűvíz Buócz Béla főkapitányhelyettes átvette a szegedi rendőrség vezetését (A Délmagyarország munkatárséi ól) Jelentette a Délmagyararszag, hogy dr. Buóftó Béla fökapi(ányhelyeftles befejezte délvidéki küldetését, és visszatért Szegedre, hogy elfoglalja helyét a szegedi rendőrkapitányság élén. ahonnan 1 évvel ezelőtt Szabadkára rendelte ki a. belügyminiszter. Dr. Buóez Béla fökapitúnylielyettes csütörtökön vette at a hivatal vezetését Lám Dezső ny. főkapitányhelyettestől, akit a belügyminiszter a szegedi rendőrség élére delegált arra az időre. amíg Buóez Béla délvidéki kül deféséf teljesíti. Lám főkapitányhelyettes kitűnően végezte feladatát és egyéves Mtrirtózkodasn alatt megnyerte a város közönségének szeretetét. Itt. említjük inog. hogy dr. Számon Tstván rendőrfőtanácsos, aki a szegedi kapitány-ág bűnügyi osztályának éléről távozott Szabadkára. ahol a knpitányság vezetője lett, április 1 én elfoglalta hivatalát. Szimon főtanácsos Szabadkán adott nyilatkozatában kijelentette, hogy első dolga les/,, hogy a szabadkai kapitányságnak megfelelő elhelyezést biztosítson. Erre vonatkozólag már meg is történt nz intézkedés és a szabadkai rendőrség néhány hónap múlva már új otthonában fog működni a volt Takarékpénztár és Népbank Kölvös utcai épületében. m • .'.Vil Mindazon rokonok, jöbaiá tok. ismerősök és kartársak, kik drága jó férjem, illetve édesapánk végtlaitesséfén fájdalmunkat megjelenésükkel, koszorú- és virágadománvaikkal enyhíteni igyekeztek, ezúton fogadják hálásköszönetünket. ftzv. PA MIK ISTVÁN NÉ *• USALADJA í-'-•„'• Szeged nem nagyon bőkezű az emlékezéssel. Nemcsak életükben, de olykor halálukban is kissé mostohán öleti keblére legnagyobb fiait, llolott pedig volt egy korszak, a félmúlt korszaka, amikor a magyar irodalom legtisztábban magyar tollú énekesei a szegedi tájat és a szegedi földet énekelték, — volna egy korszak, amikor a nagy szegcdi triász fejezetet Irt be a magyar irodalomtörténetbe — Szegedről. Volt vagy harminc esztendő, amikor szegedi tollal, szegedi redakciókból egymásmclletí énekelt Tömörkény István, Móra Ferenc, Juhász Gyula... Ám néha ngy tűnik. ebben a városban az élük gyorsabban lovagolnak a hollaknál... szeretünk diszcsen temetkezni és átkos hamarsággal felejteni... hololt minél messzibbre vannak a bollak, annál na. gyobbra nő alakjuk, annál tisztábban szól énekük... Huszonöt esztendeig tartott. atnig a kevés beszédű vizenjá ó emberek magyar Hokuszája: Tömörkény István emléke eljut Ián a márványszoborig. (Ha egyáltalán öszegyül majd annyi pénz a Dugonics-Társaság késői nemes megmozdulására, hogy halálának negyedszázados fordulójakor hozzá lehet majd kezdeni a márványemlék kitcrveléséhez és megfaragásához...) A szegedi ősök vállalójának, a szegedi föld nagy mesélüjének annyi emlékezés sem jutott, hogy egy Utcatábla került Volna valamelyik sarokra helvétté az >ismerellen polgár®, a >névtelen járókelő® nevezte el a tiszaparti rózsák kertjét »Móra-parknak®. És a holnapos költő. Juhász Gyula, akinek helye nfár régen tisztázott Ady Endre, Babits Mihály, Tóth Árpád és Kosztolányi Drzső mellett, Juhász Gyula Immár ölödik éve költözött el bus Nákonxlpánjába egy szeles áprilisi hajnalon anclkiil. hogy sírkereszttel áldozna Szeged nagv köt* tőfia emlékének. Ötödik éve éppen, hogy Juhász Gyula kilencedik kísérletére elbúcsúzott a részvételen élők közül, de még ma is az ötödik évfordulón csak egy repedezett és korhadó fakereszt őrködik hamvai fölött A feledékenység mit sem árt a költőnek, rimei halhatatlanul hirdetik Szeged szellemét. Hogy mit jelent a költő szenvedése és alkotása a magyar szellemiségnek, azt legjobban a költök érzik és mutatják meg, a költök. >akik kámzsájukban a kor barrikúdjain járnak®. Alig van olyan uj magyar költő, aki ne küldött volna verset a szegedi bánatok dalosa felé, már Juhász Gyula életében egymásután szóltak róla a köllök, érezve, hogv a magyar bánat bus dalosa a költők élén jár. lís talán nem írtak még annyi halotti rímet, annyi sírverset, mint éppen Juhász Gyuláról, aki kilencszer kísérelt meg elszakadni ettől a világtól és akiről emellett nemegyszer tul a határsorompókon Halálhírét költötték. Aki csak költő élt és irt a magyar tájakon mind felsóhajtott ilyenkor, búcsúztatva a költőben saját magét, a magyar riinct is. Fgész kötetbe gyűjthető a Juhász Gyuláról irott versek sora, amelyek még életében íródtak és amikor öt éveiőtt a végzetes ánrilisi bainálón végül ts elbúcsúzott közülünk a költő, szinte minden élő iró szivében megmozdu1tak a legfájdalmasabb húrok. Ha most elővesszük ezeket a verseket, kirajzolódik belőlük: vájjon mit is jelentett Juhász Gyula szenvedése és dalolása a tnagyar tájakon. Talán érdemes lesz most az ötödik évfordulón végiglapozni néhány ilyen verset, amlékeztetöül, Szeged számára. Reményik Sándor A házsongárdtetői remete talán nem is ismerte szegedi társát, de rimei eljutottak hozzá a magyar árvaságban és legmélyebbre jutottak a szivébe. A szabad, bus magyar Alföldről a bilincses, kincses Erdélybe. Az >Eredj. ha tudsz®, az »Ahogy lehet® költője, Keményik Sándor, akit a fájó közelmúlt közelségéhen temetett országos megrendülés mellett Kolozsvár, Erdély és vele az ország, a Házsoflgárdtető remetei kertjében irt verset Juhász Gyula halálakor >11 a 1 ott poéta® címen. Megrendítő mélységgel, drámai erővel kapcsolja össze a két rokonsorsu léleknek és testvéri köllőnek sorsát, a rabsorsban szabadon szárnyaló költő sorsát, a szabad ország bús éjszakájában búcsúzó költő életével, halálával. Remcnyik Sándor ezt az üzenetet küldte Kolozsvárról a szegedi ravatalra: Halott poéta versét olvasom. Ki tegnap élt még. Ugye furcsa cz? Lelke szépsége reám permetez, Mint aranyharmat hűs hajnali tájra, Fürdik a lelkem áldott aranyába. Belőle belém árad az erő. Koporsó, hol van itt a te fullánkod? Igaz. igaz — De vájjon tudja 61 Elgondolom: e csöndes hegytetőn, Mint most én, úgy fog majd bolyongani. Ha engem eltemellek. — valaki. Kezében enyém: könyv és költemény: Gyászom árnya és gyözedelmem fenva Igaz, igaz. — Dc fogom tudni cu?... József Attilla Mint gyermek a mesterhez, úgy hajlott-vonzódott Juhász Gyulához az új magyar lira raiásodlk generációjának® legizmosabb egyénisége: a tragikus sorsú József Attila. Már a keserű szegedi egyetemi évek idején ösztönösen kereste a költőt, aki baráti megértéssel és gyors felismeréssel egyengette-bontogalla az akkor ébredö-vivódó fiatal költő önuiagárataiálását. E-z a meghitt szeretetteljes barátság végigkísérte mindkél költő életét. A kemény és dacos fiatal költő mindvégig olthatatlan érzéssel kereste a szegedi mestert még akkor ís, amikor Juhász Gyula már saját börtönének foglva volt. Azan az éjszaka pedig, amikor Peslre ért a szegedi költő halálának híre, József Altila ezt a verset irta mesteréről: •Meghalt Juhász Gyula® Szól a telelőn, fáj a hir, hogy urogólted magad, barátom. hogy konokul fekszel az ágyon A bolondok között sc birt szived a sorssal. Sehol írt uein leltél arra, hogy ae fájjoP a képzelt kín a földi tájon, mely békén nyitja, lám, a sírt. Mit mondjak? ílogy ég veled? Hogy rég megölt a képzelet? Még nő szép szakállad s hajad Fölmondjuk sok szép versedet, Mosdatnak most, Anyád sirat, s társadtól jöu egy sírirab Kilencszer A költő olthatatlan vágyát a költözéshez, a sok búcsúzkodás!, kísérletet, mérget, tüzet, golyót, cletuélküli életet, a kilenc kísérletet Györgyj Oszkár irta meg megrendítő rávilágitással. Ezek a ritrjek fájdalmas erővel Világítják meg a kilenc kísértetet, a kilenc kórházi ágyat, mig aztán a kilencedik sikerült, az ölévclőlti áprilisi hajnalon. Kilencszer mentél a halál elébe, dc a halál mindig azl mondta: nemi És egyre szebb lett, csábilóbb a képev cs egyre több a földi téreken gáncs és bogáncs és minden újrakezdés ijesztve sirt föl benned csecsemőfájdalommal, mely csak halált növeszt és gyorsan megint halál elcbe nő. De ő, mintha a szép versekhez értő s szépségét becéző földi nő lenne: vágyta, bogy újra s még dicsérd őt. És vúgyln, hogy minden mást szépei* átkozz, s csak mikor ncrna lettél, mint a kŐ» fogadta életed végkép magáhozOt évig -És végezetül hadd álljon itt még egy vers, amit már az uj ifjúság költője irt a költőhöz, akit már nem ismerhetett, aki ekkor mar hiába dalolta titokban »Fiatalok, még itt vagyok®, akkor már boldogtalanul és mozdulatlanul búcsúzkodott ifjúságtól, élettől és álmoktól. Radnóti Miklós, a kitűnő fiatal költő, aki szegedi egyetemi évei alatt már nem juthatott bc Juhász Gyula bús börtönébe igy irt »E légi át Juhász Gyula halálára®. üt évig laktam városodban költő, s nctn láttalak sosem. Négy fal közöltj csomós sötétben éltél távol és nem érdekelt c földi tartomány s a folyton mást dajkáló diadal: immár a rémes sár ölében fekszel, csőtől nedves deszkaszál takar. Régóta inár csak éjjel ablakodból néztél az égre és a fellegek lutása ért a szivedig talán; tudom, hogy évek óta nem beszéltél, mint hallgató barát, ki megfogadta, oly némán éltél és szakállasan, ahogy kegyetlen szárán él a barka. Tavasz van és a fényes mély Tisza tovább folyik s árad tovább a fénytelen nyomor tanyáidon; nem változott mióta földbe tettek scinmi sem: akárha élnél, ugy vonul a felleg s fehér virágban álló fák felől az Utalok éjente utrakelnek... lm a költök emlékeznek a köl-* tőről cs rímeikből márványiriagasság"* építenek... pótolva talán azt is, amU iöl Szeged olv gyorsan feledkezik... És az ötéves fakeresztnél, a szegedi) temetőben talán elmondják azt, arait magyarság és irodalom érez cs ami-®, röf mások megfeledkeznek. Hiszen b» huszonötévet tudott várni Tömörkény® István cmlckc... (—) Előfizetőink havi 8 O fillérért mindennap Meríthetnek könyvet N DÉLIM AGY AítOKSZAG köíckünkpnyv . tárában. A