Délmagyarország, 1942. április (18. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-28 / 95. szám

Dr. Hunyadi-Vas Gergely halála (A Délmagyarország munkatársától) Vasárnap kora reggel hosszabb szenvedés után elhunyt dr. Hunyadi-Vas Uercely, Szeged közéletének szélér körbeD ismeri, tevékeny alakja, becsült egyéniségé. Korai halála őszinte részvétét kelt uerucsak a szegedi jogásztársadalomban, haDem a városi közéletben is és mindenütt, ahol egyéniségét ismertek és becsülték. Hosszú iiieig hozzátartozott a város életéhez, vele teljesen eggyé forrott agilitását, jószándékát, segítőkészségét érzékenyen nélkülözni fogja Szeged. Dr. Hunyadi-Vas Gergely horgosi család gyermeke, apja gazdatiszt volt a horgosi Kárász-birtokon és a szeded—horgosi kapcsolatokat még mélyebbre fűzte a horgosi kis csaiádi birtok, amelynek felszabadulását megérhette. Korán elkerült a horgosi apai házból, iskoláit Szegeden végezíe, majd az egyelőmre Kolozsvárra iratkozott be, később egyetemi tanulmányait Münchenben folytatta. Amikor megszerezte az ügyvédi oklevelet, közvetlenül a háború előtt Szegedeu telepedett le. Alig alakultak ki iroda.iá nak biztató körvonalai, mint tartalékos hadnagy Szegedről vonult be, végi."szolgálta a világháborút, amelynek végén, mint honvedszázados szerelt le. Megsebesült, több kitüntetett izerzett. A leszerelés után ujult eiővel fogott hozzá a munkához. Tagja lett a város törvényhatósági bizottságának, majd a kisgyülésnek és mindkét helyen tevékeny munkásságot vállalt. Közéleti munkássága mellett a legnagyobb kedvvel a gazdasági kérdések felé fordult érdeklődése, élére állt a Szegedi Gazdasági Egyesület, iiok, amelynek mindaddig elnöke volt. •amikor az egyesület dr. Széchenyi istvant választotta meg utódjául. Gazdasági téren különösen sokirányú, értékes tevékenységet fejtett ki, különösen szem elölt tartva a gazdák érdekeit. Munkássága nyomán széleskörű népszerűségre tett szert és igy szinte magától értetődő volt, hogy tuár korábban is helyet kapott a képviselőválasztás! listákon. Mindenkor hiven kitartott a kormánypárt célkitűzései mellett. Aktiv politikai szerepe akkor kezdődött, amikor az 1935-ös választások során Gömbös Gyula, vitéz dr. Shvoy Kálmán ulán harmadik helyen jelölték képviselőnek a Nemzeti Egység Pártja listáján. Amikor pedig Gömbös Gyula miniszterelnök lemondott a szegedi mandátumról, automatikusan ö lépett a helyébe és bekeiíiit Szeged mandátumával a képviselőházba. Politikai szereplése 1939-ig tartott, amikor a Teleki-választásnál már néni szerepelt a listán, érdemei elismeréséül a Kormányzó gazdasági főtanácsosi címmel tüntette ki. Körülbelül egy év előtt kezdett betegeskedni, amely az első időben még nem látszott végzetesnek. Kétizben is hosszabb időt löliött a szegedi klinikán és amikor legutóbb elhagyhatta betegágyát már korántsem volt az az életvidám férfin, akinek annyi időn át ismerték. Először szivét támadta meg a betegség, maid nemsokára ?elentkeztck azok a jelek, amelyek már előrevetették a vég közeledését. Hunvadi-Vas Gergely lesoványodott, arca meglört. ismerősei az utolsó időben már aggódva néztek arcába, ö még bízott, hogy visszanyeri nemsokára egészségét. De a rosszabbodás a BELVÁROS! MOZI Telefon 12-58 Kedden ÓK szerdán is 5, 7,9 a nagysikerű, kimagasló magyar film: fiz 5-ös számú örhiz Szitnyay Zoltán remekmüve. — Főszereplők: Bulla Elme. .TGnr. Bihart, rtb. cgutolsó hónapokban már rohamos volt. Amikor legutóbb kikerült a klinikáról, már látszott hogy a rég feltartóztathatatlan. övéi, felesége, akivel 18 év előtt kötött házasságot, nagy szeretettel és bizalommal ápolták, de már nem lehetett segíteni. Szombaton még néhány perces lassú sétát tett a napon felesége társaságában. F.z voll az utolsó sétája a Jókaiutcában. Vasárnapra virradóra rosszul lett, összeesett, mire bevitték szobájába és ágyba akarták visszahelyezni, már halott volt. Aránylag fiatalon, 52 éves korában győzte le szerveze'ét a hosszas betegség. A halál közvetlen okául szivembóliát jelölték meg. Halálának hire gyorsan terjedt el vasárnap Szegeden, számos épületen megjelent a gyászlobogó, a városháza is gyászolja egyik igen tevékeny, agilis, sokirányú munkát kifejtő egveniségét. Kedden délután 4 órakor temetik el a város őszinte nagy részvéte mellrtt a belvárosi temető kupolaesar. nokából. Az engesztelő szentmiseáldozatot kedden reggel 9 órakor mutatják be a fogadalmi templomban. Káliay miniszterelnök beszéde Kolozsváron az erdélyi beruházás! programról Kolozsvár, április 27. Kállai/ Miklós miniszterelnök, Varga József, báró Bánffy Dániel és Antal István miniszterékkel együtt két napot töltött Erdélyben. Kolozsváron gróf Teleki Béla. az Erdélyi Párt elnöke üdvözölte. A miniszterelnök hangoztatta, hogy az egész ország munkája szükséges az erdélyi kérdés megoldásához. Beszélt Kállay Miklós miniszterelnök Erdély fejlesztésének és megerősítésének prohlémáiról. Kiemelte, hogy a villamosencrgia nagyobb beállítására kész terve van a kormányuak és ez az egész gazdasági, ipari és kulturális életét előbbre viszi a Székelyföldnek. Kállay miniszterelnök délben Kolozsvár nevezetességeinek megtekintése után a Mátyás király-diákházban vett részt a tiszteletére rendezett közebéden és a főispán, majd a polgármester üdvözlésére adott válaszában rámutatott arra. hogy Kolozsvárnak nagy múltjában legnagyobb kincse örökkévaló magyarsága és amikor Erdély előtt tiszteleg, hangsúlyozza: bármi történne is ezen a világon, Kolozsvár más, mint magyar, nem lesz soha. A jelenvoltak nagy lelkesedése közben mondotta a miniszterelnök, hogy egy hónap múlva újból Erdélybe jön és akkor ismerteti a magyar kormány tízéves erdélyi beruházási programját. — Amit a huszonkét év előtti időkben elmulasztottunk, — mondotta —, azt országos kötelesség most helyrehozni. Egész Erdélyre szóló, nagy, szerves munkaprogramot dolgoztak ki, amely felöleli a közlekedési, útügyi, mezőgazdasági, gyáripari, kisipari, egyházi, kulturális és sok más vonatkozású problémákat. OFI MAFLV ARHR\J5AO A Kedd, 1942. májns ««. O Ö drága árnyék, holt hű cimbora Biztass, vezess és el ne hagyj soha lömörkény-ünnepség a Városi Színházban (A Délmagyarojszág munkatársától) Tömörkény István halálának negyedszázados évfordulójára nagyszabasu emlekünnepet rendezett vasárnap délelőtt a Szegedi Dugonics-Társaság A Városi Színház nézőtere megtett ünneplő közönséggel, amelynek soraiban ott láttuk dr. T u k a t s Sándor főispánt és dr. Tóth Béla h. polgármestert a város képviseletében, fiaskó Sándor nagyprépostot, valamint a katolikus társadalom több vezetőjét; az egyetem tanári karának több tagját dr. Kogutow icz Károly rektorral az élén, díszes katoeaj küldöttséget és a szegedi társadalmi egyesületek vezetőségét. A színvonalas ünnepséget dr. Sík Sándor egyetemi tanár, a DugonicsTársaság alelnöke nyitotta meg, méltatva a társaság egykori főtitkárát: Tömörkény Istvánt, az irót. Tömörkény István irodalmi egyéniségét Sik Sándor az író halála óta eltelt negyedszázad rövid távlatából a halhatatlanság örök síkjára állította cs lebilincselő előadói modorában, nagyszerű vonásokkal elevenítette meg a szegedi honiok nagy poétájának irodalmi arcmását. Beszélt Tömörkény Korzóban Ma 5—7 és 9-kor f Az átütő sikerű PAdiR •film Dr. Kovács Mim István munkásságának etnográfiai értékeiről és feltette a kérdést: néprajzi érdekesség-e csupán, amit Tömörkény a inagyar alföld parasztjáról irt? Vájjon csak az értelmet érdekli-e, vagy a szivet is megmozgatja Tömörkény írása? Sík Sándor profeszszor enölteljesen domborította ki, hogy Tömörkény István munkái nemcsak etnográfiai érdekességek, Tömörkény István írása irodalom, művészet Tömörkény nemcsak rajzot, karcolatot ad a magyar parasztról, de érzi alakjainak megelevenitésén kérésziül a magyarság szive dobbanását... Az örök magyarság lelkét adta Írásaiban Tömörkény István s ezen kereszüil az örök emberi problémákat szólaltatta meg. A magyar próza Petőfije Sík Sándor ezután Mora Ferenc ogyik különös mondását elemezte, amely 'Tömörkényt Petőfihez hasonlította azt állítva, hogy Tömörkény István a magyar próza Petőfije. Ha elfogult is volt kissé ez a megállapítás, Móra Ferenc Tömörkény erteüének helyes mérlegelésére tapintott, mert a lényeget tekintve s nem a külsőségeket, a két iró félreismerhetetlen lelki rokonságot mutat. Tömörkény és ugyancsak Petőfi irása tiszta, önkéntelen kitárulása a léleknek s szava úgy szól, mint ahogy a vi < ág nyílik és a madár énekel... Tömörkény minden egy meleg, csodálatosan érzékeny lélek közvetlen megnyilatkozása. Sík professzor azzal fejezte be megnyitó beszédét, bogy Tömörkény István szellemének megidézése érdekéhen egy nagv varászlóhoz- Juhász ^Gyulához folvamodott és felolvasta a költő (Tömörkény utcáján* cimü versét, mintegy a Dugonics-Társaság jelmondatává magasztositva a költemény utolsó sorait: »Ó drága árnyék, holt hü cimbora Bíztass, vezess és el ne hugyj soha !* Sík Sándor lelkesült tapssal fogadott, nagyszerű megnyitóbeszéde után Csney Magdolna, a SzEI Magyar Szó Munkaközösségének tagja olvasta fel Tömörkény István egyik remekbe készült novelláját: (Csata a katonával'. A novella megkapó lelki rajzat adja a tanyasi magyarnak és zengő nyelvezetével, ízes, zamatos, magyar stilusával nagy hatást keltett. Gseney Magdolna előadása közvetlen és művészi volt, megérdemelte a tapsokat, amelyek Tömörkény irói varázsereje meliett az előadónak is szóitaK. A szegedi magyar földmives felfedezése Vajtay István, a Dugonics-Társaság rendes tagja olvasta fel ezután gendosan kidolgozott, nagy tárgyismeretet es sok előtanuluiauyt bizonyító, értékes tanullmányát Tömörkény Istvánról. Kifejtette, hogy tömörkény István mint iró, ugyanaz maradt indulásától napáldozatáig. Leglirai'ub, legmesélöbb szavai is annak a világnak szavai voltak, amelyekbe szívvellélekkel belegyökerezett. Bizonyos, hogy Tömörkény inkább felfedezője veit ennek a világnak, mint alakítója, Ív esületesen figyelő szeme inkább a típusokat, a sokszor talán csak felületesen jellemző típusokat vette észre, de a megismerés őszinte vágya sodorta közel a nép életéhez s amit látott és tapasztalt, becsületesen visz. szaadta és nem dagasztotta nagy témává. Szerény volt és beérte ezzel a tiszta, becsületes, hivalkodás nélküli munkával. Érdeme, hogy rengeteg adatot kapunk tőle a régi világ irilemző foglalkozási ágairól, embereiről s azoknak mindennapi életéről. Az előadó beszélt arról a csodalatos derűről, amely Tömörkény Írásait még a legkomorabb témájúakat is — át meg átszövik, talán a mindennapos, rajzolasának gyakori cselekményteienségét akarta ezzel enyhíteni. Tömörkény akkor voit igazán müvesz, amikor az alföldi magyart nem mint kontraszt-jelenséget, a \árosban szerepeltette, hanem amikor saját környezetében, mint embert, mint küzdő cs szenvedő, valahogyan és akárhogyan, de élni akaró magyar parasztot mutatta be. Irásuiüvészete nagyszerű tanúságot tesz a magyar nép élniakarásáJ'o], elpusztíthatatlan életerejéről. Vajtay István előadását is őszinte tetszésnyilvánítás kisérte, majd a SzEI Magyar Szó Munkaközösségének három kitűnő tagja: Nyikos Gyuia, Szenes Mihály és Tarjáni Sándor előadta Tömörkény István egyik nagyszerű jlellemrajzot nyújtók párbeszédes formában megirt karcola lát: (Mihály szóbelizik«-et. Az előadók átérzett játéka, művészi felfogása cs mértéktartó előadói modora kirobbanó sikert'aratott. Különösen Nyikos Gyula furfangos, öreg parasztja volt értékes és kiemelkedő alakítás. Tömörkénv-szobor Dr. Banner János, a Dugonics-Társaság elnöke mondotta cl ezután elnöki zárószavait. Utalt arra, hogy az Sxechenyi hozi Ma 5, 7, 9 órakor PAGER ANTALI FŐSZCREPLÉIÉI-EL