Délmagyarország, 1942. április (18. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-28 / 95. szám

4 I) F I M A ti A A R O R S /. A I, KEDD. 1912. MÁJON 28. előadott müvekből mennyire kitűnt Töniérkóny István Írásainak csodaii­tos rrissesége, m;iisága Szeileme ma éppen ugy él, mint 25 évvel ezeiGtt, meri onnan merítette életerejét, ahon­nan ma a nemzet megújhodását vár­juk. Tömörkény szellemét most uj nemzedék adja át ujabb nemzedékek­nek s igy indul el a halhatatlanság utján. Tömörkény szelleme tehát él s az élő szellem me'lé a Dugonics Tár­saság vissza akarja hozni szobortia öntött alakját, hogy őrködjék váro­sunkban azok felett az értékek felett, amelyeknek sem vele. sem soha nem szabuo elmulniok. A szobornkciót példátlan sikerre vitte a Dugonics­Társaság mozgalma, a társadalom minden rétege belekapcsolódott 3 vállalkozásba, sőt az akció orsz.ágos­sá növedekett s a csonka ország min­den részéből érkeztek adományok a Tömörkény-szoborra. Az elnök nagy tetszés mellett jelentelte be, hogy ed­dig több, mint 7(101) pengő gyűlt ö«/ «/p Tömörkény István szobrának fel­állítására s'ha még azok is részt kér­nek nz akcióból, akik eddig távolma­radtak. ha a hatóságok, a város tá mognlnsúl is élvezhetik, akkor még ezévben, a Dugonics-Társaság első felolvasóülésének 50. évfordulóján le­leplezhetik majd Tömörkény István szobrát, amelyet Túpay Antal, a jeles szobrász készít el. Az. elnök nagy lelkesedéssel foga­dutt szavai után a sziiitársulal tug'.ii előadták 'Tömörkény lelvén »Barlapg lakók• cimii. megrázó és felemelődi s/ép. egyfelvonásos életképét. Horváth li-nö rendezésében, A szereplők: Hor vétli Jenő, Szántó Mária. Hedricb Évi. Bodor Tibor. Nagv Imre. Gém Inm és Cirncr István kifogástalanul ját szólták Tömörkény István alakjait, a nagynr föld és magyar élet centek­la-késziilt jellemrajzait. A Dugonics-Társaság Tömörkány­üt népsége őszinte siker jegyében ért * ÉGET WMANIMMMMOTMNAI Kirendelésekkel •ne toldották a seeiedí kór­ház segédorvosí állásait (A Dél magyaróra/Ág munkatársától) \ legutóbbi Időkben bizonyos nc­né/ségek Jelentkeztek a szegerii köz kórház orvosi szolgálata, helyesebb%n sfgédorvnsi tisztségei kőiül. Az-iö'l hosszú évtizedeken át rendszerint az volt a gyakorlat, liogv a segédnrvo«i tllások jórészt- amolyan >nobile orfi uunv volt. a szolgálatot ellátó orvo­sok egyrészt* nem kapott rendszer- sí­iéit fizetést, lakása volt a kórházban, esetleg ellátást kapott, vagy ötven százalékért étkezhetett a kórház kony hálán, a segédorvosok jórésze azért vállalkozott n nehéz és fáradságos kórházi munkára, hogv igy jelcreé­keny gyakorlatot szerezzen és specia­lizálja magát egv-egy orvosi ágban. Nemrégiben az 1939: IV. te. értelmében több segédorvost el kelleti bocsátani, mire rendszeresítenék ezeket nz ál'á­soknt is és hogy n kórházi •oiyns szolgálat ne szenvedjen fennakadást, lecutóhb pályázatot Írtak ki négy se­pédorvosf állásra A pálváznt azoiib-.n meddő maradt, nem jelentkeztek pá­ivázó fiatal orvosok. Fz részben az révre jobban jo.lontko/.d orvosMáqvban leli a magyarázatát, részben pedig ab­ban, hogy a város csak igen szerényen dotálja a kórházi segédorvosokat és a rendelkezésre álló fiatal orvosok som nvuftntták he pályázatukat, mert sokkal jobb dotáció mellett tudnak el­helyezkedni. jomtn dotációval és nem olvan nehéz szolgálattal, mint n kis orvosi létszámú szegedi kórház­ben, A pályázat meddősége nehéz hetv /.etet teremlett, számos tárgyalás kezdődött, hogy miképpen tehetne meg­oldani a problémát, mert az állandóén nagy beteglétszámmal dolgozó kilöijő Idrú szegedi Kózkrttház nem maiautéi­tult segédorvosok nélkül. A közelmúlt napokban azulán megtörtént a döntés. \ legutóbbi rendelet értelmében, amely az orvosok kirendelésére vonatkozik, tekintettel a mai nehéz időkre, megol­dották a hiányzó segédorvosok kérdé­sét. A rendelet alapján az illetéken hatóság négy Budapestről és más vá­rosból való fiatal orvost kirendelt szolgálattételre a szegedi koiházhoz A kirendelés olyan orvosokra vonat­kozik, akiket ugyancsak nem lehetett volna megtartari a kórház szolgálaté­ba naz 1939. évi IV. te. alapján. A ki­rendelt segrdorvosok már el is fog­lalták szolgálati helyüket, a város most számukra folyósítja a tnegszava zott dotációt, amelynek alapján a pá­lyázat kiírásakor nem akadt pályázó Elkészült: az idei útépítési Dr. Pávó Ferenc tb. főjegyző nyilatkozata (A Délmnqynrorszáq munkatár­sától) Szeged város útépítési pro gramját 1931-ben készítették el. Az ötéves munka tervezet mngáhan fog­lalta az összes tanyai bekötőutat valamint a tanyarészek közötti útak teljes kiépítését. A kormány és a város közel .3 millió pengős költség vetéssel olyan nagyszabású útépíté­si tervet irányzott, elő akkor, ami véglegesen megoldja a másfélszáz ezres, nagy alföldi város utproblé­ináját. A hatalmas útépítési progra­mot dr. Pávó Ferenc tb. főjegyző és Iheinovits Vilmos műszaki taná­csos készítették el és a kormány tel­jes lojalitással vállalta a költségve >és 60 százalékának viselését. Ebből a programból 3 év munkája már nagyjából elkészült, bár egyes útsza­kaszok lekészítése már az első évtől kezdve áttolódolt a következőre, í mert amikor az, építésekre kedvező kilátás nyílt volna, valami külső körülmény késleltetőleg hatott. Igy a pénz. küheszerzés, vagy szállítási nehézségek léptek közbe. Mégis el­mondhatjuk. hogy ebben az ötéves útépítési programban több prodnk tív munka történt, mint amennyi nini azelőtt 50 év alatt készítettek. Most a negyedik útépítési mun­kaév kezdetén, amikor megfelelő mennyiségű pénz is rendelkezésre ill és a kőanyag is feldolgozásra vár, nag.vobbára a rendkívüli esős iilő és a mindenünnen feltörő talaj­víz akadályozza az idei útépítés megkezdését. Az eddig elvégzett munka azonban rendkívüli jelentő­ségűnek mondható s érdemes lerög­zíteni azokat az eredményeket ame­lyek ebben a programban már eddig is megmutatkoztak. A szeged—ru­zsajárás—öttömösj szakaszon 18 300 méter kőút kiépítését tervezték, eb­ből (53(15 méter teljesen elkészült, a többi most van műszaki művelet alatt. A kelebiai részen 4800 méter szikagyag-út elkészítését irányozták elő, itt- is elkészült 3 kilométer. A mészároserdei részen az előirányzott 3200 méteres szikagyagutból 4 vlig végrehajtott építés teljes egészéhen megtörtént, míg újabb 3200 méteres ugyanilyen út műszaki előkészület alatt áll. Alsóközpoiit—pusztamér­ge si 11.800 méteres szikagyagutból elkészült 3000 méter, további 4000 méter földmunkája folyamatban van. írod a sor—rúzsajárási 5600 mé­teres szikagyagiít ugyancsak telje­sen elkészüli, 5600 méter további út elkészítése műszaki művelet alatt van. Felsőközpont—cseiigelei 10.180 méteres kőburkolatú útból 3500 mé ter teljesen elkészült, míg a többi nek építése folyamatban van. A röszke—ladány—feketeszéli 5658 mé­teres szikagyag út 1940. óta készül. Szatyinaz—öszeszéki 9805 métereB útból eddig végrehajtott építés 4000 méter, viszont a földmunka az egész útszakaszon elkészült. Szalvmaz— zsombóközponti 1480 méteres út föld­munkája folyamatban van. A felső központ—forráskúti 4050 méteres út tervezés alatt áll. Zákány—liliom­hegyi 3700 méteres szikagyag út épí­tését elkészítették, műszaki művelet alatt van még 3700 méter. Alsóköz­pont—lengyclkápolnai 8820 méteres kőútból 1000 méter elkészült és 5000 méter elkészítését 1941. december 31-ére irányozták elő. Szeged—hor­gosi 4300 méteres útból 1000 méter elkészült, a többinél a földmunka folyamatban van. Várostanya—hor gOR—királyhalmi 7954 méteres szik agyag út tervezés alatt van. Felső pusztaszei—rsengelei 10.646 méteres kőútból eddig 6982 métert műszaki lag előkészítettek, 1800 méteren vég rchájtották az építést, míg a föld munka az egész hosszon készül. AI sóközpont—horgosi 6370 méteres kő út műszaki művelet alatt áll. Móra halmi 8700 méteres szikagyag út tor vezés alatt van. a felsőközpont— hantházi 3083 méteres kőút, is a még elkészítendő műszaki müvelet pro iránijához tartozik. Ugyancsak ter­vezés alatt ált a röszke—nagyszék sósi 2143 méteres kőút és ugyanitt egy 8000 méter hosszú szikagyag út A1 s ó közpo n t—k irúlyha 1 m i 8750 méteres kőút. valamint a következő szikagyng útak:* rúzsa járás—árpád központ 5950 méter, Felsőközpont— Sándorfnlva 5500 méter, Szeged— Horgos 8000 niéter. Csengele—Jász szentlászló 2300 méter. Várostanya— Kőrö.-ér 3200 és Balástya—Kőrösér 4000 méter elkészítendő műszaki mű velel alatt állanak, a felsöközpont— sándorfnlvi úton a földmunka fo lyamatban van. Ez az a nagyszabású munka, ami az útépítési program első három évében vagy elkészült, vagy pedig dr. P(író Ferenc tb. főjegyző és Breinovits Vilmos műszaki tanácsos megálla­pítása szerint a még elkészítendő műszaki művelet alatt áll. Termé­szetesen több olyan szakasza van itt, amelyet ha fel is vettek, az, építési programba, a niult év december 31-ig a már említett okok miatt nem készülhettek el és ezeknek elkészí­tése erre az évre marad. Ezeknek figyelembe vételével 1942. esztendő­ben az útépítési program negyedik esztendejében a következő útak ki­építésére kerül sor: szeged—csór­va—öttömösj 21.198 méteres szakasz földmunkája és 6000 méteres kőút elkészítése összesen 61.000 pengő ér­tékbeli. Alsóközpont—puszta mérge­di 8600 méteres szikagyag ut építése és feltöltés 39.000 pengő értékben. Felsöközpont—csengelei két és fél kilométeres kőút építése 18.500 pen­gő értékben. Röszke—feketézzél—do maszéki 305S méteres szikútszaka­szoo feltöltés, szikpálya: 31.100 pen­gő értékben- Alsóközponte-lengye! kápolnai. útból 1190 méteres kőút építése 6000 peneö. szeged—horgosi szakaszon 1 kilometere3 kbut épít* se 2000 pengő értékben. A vámsta­uya—királyhalmi útból 8 kilométe­res föld- és szikiit 40 ezer pengő ér­lékben. Nyolc kilométer bosszú mó rnhalmi út szikagyaghói elkészítve 39.500 pengő. Alsóközpont—király­halmi út 3 és félkilométeres szaka­szon kővel borítva 10.000 pengő ér­tékben. Rnzsajárá*—árpádközponti 2 kilométer hosszúságú szikiit 14.006 pengő értékben, Felsöközpont—sán­dorfnlvi 7200 méteres s/,ikút 26.500 pengő értékben, balástya—sólyosi 4 kilométeres szikiit 9000 pengő érték ben és végül a szntymaz—őszeszéki szakaszon mésfélkilométeres kőút építése 10.374 pengő, összesen tehál 312.000 pengőt irányoznak elő az idén útépítésre, amelyből — mint említettük —, a kormány 60 száza lékos hozzájárulást vállalt. Az útépítés további programjáról alkalmunk nyílott beszélgetést foly­tatni dr. Pávó Ferenc tb. főjegyző­vel, aki 1919. óta útügyi előadó é* ezt a kérdést a torony alatt a legala posahban ismeri. — Az útépítés kedvezően halad az ötéves program keretében, — mon­dotta dr. Pávó Ferenc tb. főjegyző. — A kormány kitűnően gondosko­lik arról, hogy az ország második legnagyobb városának útügyi pro­ólémAi teljes egészében megoldódja­lak. 1919. óta végzem az útügyi elő­adói munkát és nyugodtan megál­lapíthatom. hogy ebben az irányban annyi produktív munka történt, amennyivel az előző félszázad is alig dicsekedhetik. Természetesen szú-, mot kell vetni azzal, hogy a pro­gram elkészítésekor még előre nem látott külső körülmények a munka ütemét, lassítják, így a midtévi elő­irányzott programból alig egyhar­madrész készülhetett el, ez azonban csupán eltolódást okoz, de azon » tényen nem változtat semmit sem, hogy rövidesen teljesen elkészül a tanyavilág úthálózata, nemcsak a főútak bekapcsolásával, nemcsak a tauyarészek összekötésével, de a társtörvényhatóságok főbb pontjai­nak összekötéseivel is. Az idei pro­gram is teljes jóváhagyást nyert, •i kőanyagot is megszereztük, sőt a fuvar is készen áll, hogy az anya­got a helyszínre szállítsa. Amint a víz egy kissé elfolyik, megindul s munka Május l-töl 160 deka a í nomliszt fejadag Budapest, április 27. A közellátási miniszter rendeletet adott ki a fi­nomliszt fejadag ujabb megállapítá­sáról. A rendelet a finomliszt fejadagot akként állapítja meg, hogy eddig személyenként 50 deka kiszolgáltat­ható finomliszt helyett szelvényen­ként, 40 dókét lehet kapni, azaz a* eddigi havi két kilogramos fejadag helyett ezentúl havonta 160 deka lesz a fejadag. A finomliszt fejadagnak ez az ujabb megállapítása május Írtől kezdve érvényes. (MTI) KESERŰVÍZ * FV-V.* %1§&»• M FP -V

Next

/
Thumbnails
Contents