Délmagyarország, 1942. április (18. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-25 / 93. szám

A versek misztikuma Amiéi mosdani szokták, egész lelkét belefektette a költő a vershe.El te. bet Kát képtelni, hogy milyen szép volt az. Szebb csak a kislány, akihez intézte. Különös, de nem wáltozta ihatunk a tényen, hogy verset többnyire kis lányokhoz szokták intézni. Kivételképpen néha érc-koiosszusokboa Is. de olyankor ódának hivják s mindenki rosszul yr, csak aa ércember nem. Ö ugyanis nem halija a verset. Elég az hozzá, a költő megkomponálta müvét s mivel nem volt megelégedve a szakkörök véleményével, az ügyet az érdekelt leány elé tárta. A lány — hogy is mondjam? — bájos és ártatlan volt, libakék szemű és naiv, bár öt elemit sikerrel elvégezett s több rendbeli tánciskolái kurzust végigrobotolt. Továbbá fellépett egyszer egy műkedvelői előadáson is, ahol csak csücsörítenie kelleti. t cipőfelsőrész-munkások dalárdájának elnöke mégis azt mondta rá, hogy hamarosan lepipálja >Gréti< Garbót. — Hiba van a Gréta körül! — figyelmeztette a karnagy az elnököt, mire az kijelentette, hogy mottszinésznőknét ez nem számit. Hát demokratikus gőgjében ebbe a ragyogó házmesterkisasszonyba volt szerelmes a költő s őt szólította fel bírónak: — Mit szól hozzá? A lány szeme csupa csodálkozás volt kíváncsi lángok foszforeszkáltak benne. — Hogy tetszik? — ismételte a költő. — Gyönyörű! — Tudja, kihez irtam? Finom szem-lehnnyás volt rf a válasz. A költő azonban mintha észrevett volna valamit. — Szólni akar, drágám? — Igen, intett fejével a lány. — Akkor mondja, de j^porsan mondja, mert elégek a kíváncsiságtól. — Nem merem. — Tőlem fél? Kivel lesz akkor bátor? — Hát szabad? — He mennyire! — Kedves költő nr. magyarázza meg azt. amit nem értek s olyan kü lőpös előttem. — miért kezdett minded sort nagybetűre!? (-V.) — Mi njsag a budapesti élHmieueraagyva&ártelepen? A Magyar Vidéki bajtótudósito fővárosi jelentése sBéri nt IMA április 17-MW 23-ig az élő es vágottbaromfipiacoa a közellátási minisztérium 63.8(10—1942. K. M. száma rendelete alapján folyó évi április hó 19-étöl kezdődöleg a következő nagykereskedelmi árak vannak érvényben: élöbaromfi: csirke 3.45, kaesa 3.15, liba 3.45, tyúk 285, pu.yka !.7á, gyöngyös 2.85 P kilogramoncint Vágottbarorafi: csirke béllei 4.19, zsirke bél nélkül 4.39, kacsa 3.40, liba 3.70, tyúk béllel 3.10, tynk bél nél tol 3.32, pulyka jéroe 3.10, pulyka kakas 3. gyöngyös 3.10 pengő ki'ogramonkint. — A tojáspiacon továbbra is változatlanul a hivataiosan megállapított legmagasabb árak voltak érvényben. — A zöldség- és főzelékfélék piacán a közellátási minisztérium közeilátásái hivatalának 55.844 —1912. száma körrendelete alapján április 17-től kezdve egyes 1941 évi termésű zöldség- és főzelékfélék legmagasabb nagykereskedelmi ára a következő: 1 rendit sárgarépa 36.—, I r. petrezselyem 55. I. r. kevert zöldség (50—50 %) 46, fejeskáposzta: téli, hollandi és dán magról I. r. 45, hazai I. r. 38. kelkáposzta: hazai L r. 70, II. r. 50. vöröskáposzta: hollandi és 4án magról I. r. 50, hazai II. r. 35 F tj-kint. A többi cikkből a kalaráb 30 f-el emelkedett, mig a fejessalita 5, paraj és bónaposretek 10, a sóska 20 f-el csökkent. A gyümölcspiacon a narancs 20 f-el emelkedett, a külföldi gesztenye pedig 40 f-el csökkent kjki«L Vasutas—Elektromos vasárnapi NB I. mérkőzés jegyei ttövéteii kedvezménnyel szombat estig a Délmagyarország jegyirodában. TOZSDB Budapesti ériéktőzsdeaárfat. Nyugodt hangulatban, szilárd irányzattal nyitott a pénteki tőzsde. Erősebb pér.Zajánlatök következtében már a nyitás pillanatában a legtöbb részvényben felfüggesztették az üzletet, mert az első ajánlatoknál a részvények elérték a megengedett napi árszintet. A kinátat az üzletidő végéig attg egy-két értékben jelentkezett. A tőzsde számottevő árnyereséggel névleges árakon zárolt. Zürichi devizaiárlat. Páris 9.36, I-ondon 17.26, Newyork 431.—, Brüszszei 69.25. Milánó 22.66 egynegyed, Amszterdam 229.50, Berlin 17252 fél, Szófia 5.37, Bukarest 290. A Magyar Nemzett Bank valutaárfolyamai. Sztovák kor. 11 45^11%, lej 1.95-2.06. líra 17.40-1790, svajd tr 79 60—31190. svéd kor. 81 70—82TB A budapesti termé*) tttosdé* az öszs7es cikkek árai változatlanok. Budapesti gabonatőzsde btvHatos árjegyzése. Búza 81 kg-on felül 3150. Af kg-on felüt 31.—. Ti kg-«s 8C.- P Rozs szokvány 71 kg-os 28—. kdftserez 28.—. Takarmányárpa 85 kg. Bn dapest 2450. Szeged 2430, Sah 41 kg-os Budapest 26.50, Szeged M.50 rengeri csöves 17.10, szemes 21.80. Csíkágói terménytőasdeaárial. Bon szilárd. Máj. 121 háromnyolcad—fél, jul. 123.75—hétnyolcad, szept. 125.75— hétnyolcad. Tengeri alig tartott. Máj. 85.2Ö jnt. 88 egynvolead. szept. 90.25. Rozs tartott. Máj. 75. jut. 78. suept 80 hétnvolcad. Szeged aa, kir. város polgármesterétói 19.762-1942. II. ss. Hirdetmény A m. kir. iparügyi miniszter ur folyó évi március 15-én kiadott 9009— 19Ía Ip. M. ml rendeletéved szabályozta a gyapjú forgalombahozatalát. A rendelet értelmében gyapjntesak a gvapjunyirásra megállapított időben ,/ajmd nyirní. A rendeletben nyert felhatalmazás alapján a m. kir. gazdasági felfigyelő véleményének meghallgatása után a gyapjmyirás M*Jét m évre május hó 19. és június hó 18. napja között állapttom meg. A termelők kötelesek a fenti határidőben leuvirt gyapjút legkésőbb f. évi junius hó 15-ig a belterületi (Városi Bérház. II. em. 19. sz.), illetve a felsőközpon1% vagy az alsóközponti elsőfokú közigazgatási hatóságoknál bejelenteni. Bejelentőlapokat ngyaicsak az elsőfokú közigazgatási hatóságoknál lehet igényelni. A bejelentés alá eső gyapja igéuybevétetik. Mentes az igénybevétel alól a jnhtartó gazda és családja részére 10 kg., ba pedig háztartásában négynél főbb személy él, minden további személy után még 2—2 kg, ba a saját termésű gyapjút az 1941. év előtt is saját részére feldolgozta és a bejelentés alkalmával előadja, hogy az emiitett gyapjumeunyiséget az 1942. évben is feldolgozni kívánja. Az igénybevett gyapjnkészletel a birtokosa nem használhatja fel és nem hozhatja forgalomba, hanem kőteles azt megőrizni és a romlástól megóvni. Az igénybevett készletet a Fntnra megbízottja fogja a bejelentés hozzáérkezésétíH számított 15 nap alatt átvenni. Aki a fenti rendelkezéseket megszegi vagy kíjátsza. kihágást követ el és a törvény szerint büntelik. Szeged. 1942 április 30. ; Fálfr József polgár mister. Kiss Fórtne mint Gáspár apó « Cornavillai harangokban tíffenbach mellett a francia operoitirodalom legjelentősebb zeneszerzője; Pl a aga ette valamikor rendkívül népszerűségnek örvendő és még ma is szive©eu hallgatott operettjét, a Cornevillei harangokat újította fel pénteken este a szegedi színház Kiss Ferenc vendégszereplése alkalmából. A Coroevillei harangok felújítása mindenképpen indokolt és kívánatos, annál is inkábh, mert a szegedi színpadon legutoljára a házikezelés idején játszották ezt a szebbnél szebb melódiákban dus, remek saóiószámok kai. duettekben, qaartetlekben ékeskedőt, romantikus nagyoperettet. Az akkori pazar szereposztása pompás előadás ize még mindig a szánkban van, még szinte most is magunk előtt látjuk a Tarnay— Patkós Irma—Nemé nyi Lili—Töinay—Szórád összeállítású nagy együttest, annál nagyobb érdeklődéssel vártuk hát a péntek esti felújítást, amely Kiss Ferenccel az élén szintén nem mindennapi művészi élményt Ígért. Kiss Ferenc legújabb kirándulása az operett világába a néhai királyszinházi Török tiszttartó és a dómtéri Bagó trombitás után nagy érdeklődésre tarthatott számot, úgyis mint művészi esemény, agyis mint kuriózum. Sajnos, a szegedi közönség nem méltányolta eléggé az est érdekességét: jóformán felházat sem töltött meg az est publikuma. Pedig Kiss Ferenc Gáspár apója uem közömbös alakítás és érdekes tanulmány. Kiss az általában esett, ravasz öregembernek játszott apót saját egyéniségének megfelelően erőteljesebbnek, teljes testi és szellemi képességei birtokában levő aggnak alakította, szakítva az általánossá vált régi szokással. Jól kidolgozott, drámai erejű alakitása őszinte sikert aratott a kiesi, de lelkes publikumnál. Énekszámai is kitűnően sikerűitek, bár mintha zengő orgánuma nem lenne már olyan érces uz énekpurtikban. mint a dómtéri János vitéz-időkben, amikor Pallót is leénekelte. Az előadás általában a jobbak közül való volt Mátray Mária Germaineje aa igen tehetséges művésznő énektudásbeli jelentős fejlődéséről tett tanúságot. Hiánytalan élvezetet nyújtott Patkós Irma Serpoletteje. A márkit Homu Pál énekelte érces hangon, Greniseix szerepében pedig feltűnt lg lói György, aki eddig a statisztériában tevékenykedett, de kellemes, hajlékony tenorhangja révén megérdemelten jutott most vezető szerephez. Persze, ngy az éneklés, mint u színpadi játék terén rengeteget még kell tanulnia, hogy színész váljék belőle. Az idei operettelőadások megszokott kisérő jelenségei: nz elégtelenül kicsi kóros és az apróbb rendezésbeit zavarok, mint a zagyva, stílustalan diszletezés (pl,: modern festésű pálma mellé rokokó tngast állítottak) most sem hiányoztak, dehát ezeken a dolgokon az idén már ogy látszik, nem lehet segíteni. (—áe») SzinigazgatÓTálasztás Szabadkán Szabadka városa a felszabadulás óta erőteljes mozgalmat indított arra, hogy falai közé állandó színtársulatot kaphasson. A mólt nyáron rövid ideig Kardoss Géza színtársulata vendégszerepelt a városban, később azonban Kőszegi Géza és Galetta Ferenc cseretársulatainak juttatta a Színművészeti Kamara előterjesztésére a kultusuni nisztóríutt • szábzák&i stthnázat A uétMAOVARORSZA9 m Szombat, 1942. április 2S. w W két igazgató közül Kőszegi február 13-ika óta játszik a városban igen nagy erkölcsi és anyagi siker mellett. Kardoss Géza továbbra is reflektált ugyan a Szabadkai színházra és bizonyos oldalról felmerült az a terv, hogy a jövőben öt hivják meg a szabadkai színház vezetésére. Szóba ke-, rűlt az is, hogy a Kőszegi-társulat engedélyezett játszási idejének le te1 te után. május második felétől ismét Kardoss Géza társulata tarthasson előadásokat Szabadkán. Szabadka város szinűayi bizottsága pénteken délután összeült, hogy a színház kérdéseben végleges álláspontot foglaljon el és azt javaslatként terjeszsze a legközelebbi közgyűlés elé. Felmerült a kérdés, hogy pályázat, avagy meghívás utján töltsék-e be a jövőben a szabadkai színház bérletét. A bizottság végűi is ugy határozott, hogy nem ajánlja a pályázat kiirását és Kardoss Géza Ismert Szabadkára való gravitálási szándékainak figyelmen kivül hagyásával azt javasolja a közgyűlésnek, hogy hivja meg a város további három évre Kőszegi Gézát, aki eddigi előadásainak komoly művészi színvonalával érdemesnek mutatkozik arra, hogy Szabadka színháza éléi e igazgatóul meghívja. Javasolja továb bá a bizottság azt is. hogy a mostani évadot hosszabbítsák meg junius vé síéig. Szeged a*, kir. város polgármesterétől 19.572-—1942. II. szám. Tárgy: Tojá6kere»kedök kijelölése. Hirdetmény A tojás forgalmának és felhasználásának szabályozásáról szóló 1980 — 1942. M. ti. száma rendeletben nyert felhatalmazás alapján a m. kir. miniszter ur által kiadott 104.610—1912. K. M. sz. rendelet értelmében tojás(tyuk-, jérce-, kacsa-, liba-, pulyka- ás gyöngytyuktojás) kereskedéssel az 194Í1. évi julius 1. napjától csak az foglalkozhatok, akit a hatóság kijelöL A énkor árusításért kijelölt kereskedők, — amennyiben tojásnak kicsinyben árusítására üzletkörük kiierjed (szatócsok, fűszeresek, vegyeskereskedők) fogyasztók részére, tojást kijelölés nélkül is árusíthatnak és szükségletüket közvetlenül a termelőktől is beszerezhetik. A tojásnagykereskedői kijelölés iránti kérvényt a közellátási miniszter úrhoz címezve a Magyar Tojáské viteti Egyesüléshez (Budapest, V.. Vértanuk tere 1. sz.) kell benyújtani Azoknak n kereskedőknek, akik kizárólag tojásnak közvetlen fogyasztók részére árusításával foglalkoznak, vagy pedig üzletkörüknek nagyobb részét tojásnak közvetlen fogyasztók részére forgalomba hozatala képezi (piaci tojásárusok is) a tojáskiskereskedői kijelölés iránti kérvényt Szeged sz. kir. város polgármesteréhez címezve folyó évi junius l-ig a polgármesteri iktató hivatalba kell benyújtani. A tojáskereskedői kijelölés iránti kérelemhez mellékelni kell: a) hat hónapnál nem régibb keletű erkölcsi bizonyítványt, b) folyamodónak, szüleinek és nagyszüleinek születési anyakönyvi kivonatát, valamint — ha törvényes házasságban él — a folyamodó házassági anyakönyvi kivonatát és házastársának születési anyakönyvi kivonatát eredetiben, e) nyilatkozatot, amelyben a folyamodó büntetőjogi következmények ter; he alatt kijelenti, bogy saját maga, valamint házastársa az 1939. IV. te szempontjából zsidónak tekintendő-e. vagy sem, d) ipar jogosítványát, vagy annak' másolatát, e) kimutatást arról, hogy ar 194! évben hány kitogram tojást hozofl forgalomba. Szeged. 1942. április 39-á*. Dr. fótfc BöU h. pcteárroiműer.