Délmagyarország, 1942. április (18. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-25 / 93. szám

Mit írnak a francia lapok a háborúról ? Het üres szék a Halhatatlanok palotája ban — Montc Carlo »Éijen a színház* (A Di'lmagjarorszúg uiuukaiár&áti.i) • lii-ft'jíződik-e a liaboru Bassoránal j". — kérdezi vezető helyén a meg nem szállt területen megjelenti *tiriugoire» ligujabb s/ama. amely éppen abban a/ atmoszférában készült, amikor a leg ilünrőkb tárgyalások folytak Laval át­alakulási kísérlete körül. A kezdettol fogva élesen jobboldali és Pétain mel­lett álló lap akkor még nem kouimen tállá a Laval-féle kísérletet, de annál élénkebben igyekezett beszámolni a háborús Európa, helyesebben öt viláü­résa eseiucnyciről. Igen érdekes kép alakul ki ezekből a jelentésekből, ame­lyek nem annyira táviratok, mint egyes aktualitásokhoz fűzött kommentárok es ismertetések Recouly ur a fentebb említett cimii eikkében Cripps meg­htusult indiai útjával foglalkozva ar­ra igyekszik magyarázatot találni is­mert élesen angolellenes felfogása­»al. hogy mi történik Indiával, meg lörtéilltet-e ott a közeli japán invázió és amennyiben ezen a földrésznek be­illő óriási területen a japánok eljut itának a Perzsa-öbölhöz, befejeződne-* i háborít. Arra a következtetésre j»'. nogy egy időben történhetne meg a la l*i li—német .kézfogás* a Perzsa öbölben, akkor minden bizonnyal ir fejeződne a második világháború. A következő cikk, amely inkább belső finnéin helyzetre vonatkozik ezen a eimen összegezi * megoldás-'.­váró nehéz kérdéseket: »A kenyere­kosár politikája. — Jean Fabrv ui volt hadügy miniszter a .Katasztróf­felé. rinimel folytatja fejtegetéseit a francia összeomlás okairól. Ugyanéi, kor érdekes cikk foglalkozik Rutsári lie|y«etéve| jelemre ezzel, hogv egy.'* nagyobb jelentőséget nyert a kis bal káni állam helyzete és elhatározás,. Részletesen vázolja Bulgária és a tengely kapesulatait és megállapítja liogy Szófia kipróbált barátként áll >< löhhl szövetséges: Itália. N'émetorszá • Finnország, Uagyaror-zág é- Roináaie mellett. Érdekes portrét fest a cikk Haris királyról é« elmondja a cikkíró személyes találkozásait Szófiában, p ; rlsban éa Münchenben a bafározoti jellemű bolgár uralkodóról. 4 Távolkelef problémáit fejtegeti­érdekes leírásban ismerteti a .Rrin gtiire. a japánok által a közelmúltban megszállott \ndanian-szigeteket » Rengáli-öböllien. »A kannibálok told" éa a madarak paradicsoma* eimmel lt­ja le a szigetcsoport természeti és föld rajzi kfifönlegességelf. nem feledkezv meg arról, hogv ma már esak egy»s szigetek belsejében találhatók kisebb csoportokban az emberevő kannibá lok. > A kenyérkosár politikája.-hoz tar­tozik az a párisi beszámoló is, amely egy uj .szintetikus hatféléről, közöl beszámolót amely most először jelen' meg „ nagypénteki párisi piacon és m'nt a leguiahh .Rrsatz. igen jól be .-ált. Érdekes egy friss könyvhirdetés, a,elvben a lyoni H. Lardanehet ki adóvállnlat liirdeti ifehry -Toly most megjelent és ugv látszik, aktnál!­könyvét »A francia Korzika a XVI •záradban, eimmel. Hogy miért jelent meg éppen most a könyv és hogy ml Ivett tendenciával Íródott, arról egye !őr» nem szól a be«zárti0ló. • A háborús kérdések és fejtegeté sek mellett természetesen most Is «zé |e« teret kaptak a kulturális kérdések hiszen a francia szellemet _ bármi­lyen mélvre is zuhant is — elsősorban erek a kérdések jellemzik. Például a • Kunola alatt, rimll rovatban arról szól a krónika, hogy az összeomlás óta már hét hely üresedett mag a negr. ven halhatatlan házában, a Francia »kadémia kupolája alatt. Egymásután balt mer tét év slatt •« akadémiliis-sV köziil Laveduu. Bergson, Mni'cel Pré­vóst, 'Picürd. Bellesaort, Louis B«r­trand-és degutóbb Estauulé, Felteszi a kérdést: vájjon mikor lehet ntajd meg­tartani az uj akadémiai tagválasztás"­kat a párisi kupola alatt... fis a színházak persze a színházak, amelyek ugy hozzátartoztak mindig Paris éleiéhez, mint a Szajna, vagy az fc.ilfel-toronv A párisiak most is élénk színházi életet élnek, állapítja meg Lo­redan ur párisi levele és hozzáteszi, ez nyilván most nem a szellemi kivált­ságok kielégítését jelenti, hanem falán azt. hogy a színházban hamarabb le het rászedni az éhséget... \ Comedie Francaise-ben legutóbb a Hamlef-et újították fel City de Poutales uj fordí­tásában. Nagy divatja van megint l'agnol urnák, egyszerre két híres da rabját újították fel. a Theatre de Pa fis a »Topazo«-t játssza sorozatosan, mig a Variétea a .Márius«-t. A M"­gador-szinházhan pedig ujabb nagy szériát ért e| sokszáz előadás után Lehár ferenc »Vig özvegye.. Péris s/orakozik. A Chumps Elysées színház Lopa de \>ga darabjával büszkéiké dik, most iijitotta fel a .Szevillai csü­lag«-ot. Panaszkodva említi s színházi he számoló, hogy a szabad zóna terüle­tén működő színházak iránt sokkal ki sebb az érdeklődés, sőt. A lyoni Opcru szezonját be kell fejezni, a niarseill.i Operát pedig már be is zárták. Most már úgyszólván nincs is színházi «se n.énye Marseillcnek. Ezt a milliós vá­rost ngv látszik, valóban elhagyták már az istenek és az emberek... teszi hozzá fájdalmasan. Ezzel szem­ben a Comedie F-raneais társulatá­nak egy különítménye Vichyben és Lyonban vendégszerepelt, sőt Lyonban megjelent a hires modern Színháza la pitó Bafy iir, aki többek között eljál szotta kis társulatával a Phedrn uj változatát. A Riviérán pompásan süt a nap javában áll a szezon. Caitnesban a Ma­non-t mutatlak hc legutóbb Yina Bnvj és Anzani felléptével, sorozatosan játsszák a .Malvina. cimfi darabot és változatlanul hódit a ballet. Monté Car­lobao most mutatták be Rogcr Fernay uj Játékát: .Éljen a szinház.. Igen, ez jelíttmzi talán legjobban a francia polgárok életét, _ éljen a szinház! — kiáltják és közben elfelejtik gondjai kat Irta A nő a honvédelem szolgálatában vitéz dr. Keresztes-Fischer Ferencné, az Egyesült Női Tábor elnöke Az időszerű női honvédelmi, esa­V;',védelmi, egészségügyi és gazda­j'gi kérdések gyakorlati , munká­ié uak megszervezésére ós a munka mielőbb! megindítása Céljából 1910. mtatárjára hívta össze az Egyesült Y'ői Tábor az Asszouykongre-szust. Ízzel tulajdonképpen két nagy fon­o'ságú törvény szellemében esele­' dliiuk. Az 1939. évi honvédelmi .örvény '2. szakasza kimondja, hogy i nő 16 fő] (50 évig honvédelmi niun­';.-;ra köteles. A nőknek az önkéntes Vlfutkezők számbavétele és beosz­tása tehát közös feladata a nőegye •Tleteknek. A kifejezetten háborús ólokat szolgáló feladatok mellett azonban a honvédelmi törvényben •lőírt. feladatoknak legnagyobb ré­zé olyan természetű, amelynek el végzése már békeidőben is fontos •rdeke a nemzetnek. Ilyen szociális honvédelmi feladat a gyermek- és családvédelemnek női munkaszolgá lattal való kiegészítése. Biztosíta­nánk kell a nemzeti élet folytonos ságiban a családi életben és terme­5 munkában egyaránt mutatkozó zavar, vagy fennakadás megelőzé -ét, hogy a nemzet belső rendje és munkája háború esetén is biztosít­va legyen. Ennek a széleskörű fel uilatnak a megszervezése és terv­-zerű ellátása tette szükségessé a lőegyesületek együttműködését. Eme nagy feladatok mellett az 1940. évben életbeléptetett nép- és családvédelmi törvény ugyancsak izükségssé tette a nőegyesiiletek együttműködését. Miután ez a tör­vény szakít az eddigi karitatív se­gélyezéssel, a szociális problémák intézményes megoldását írja elő, a társadalomtól pedig megköveteli, hogy az egyén érdekeit rendelje alá a közösség érdekeinek. Az elérendő cél minél több önálló kisegziszten­cia megalapozásával könnyen visz­8zafizethető kölcsönökkel, haszonál­latokkal, házhelyek és családi házak biztosításával segítségére sietni a/ öt-hibájukon kívül bajbajutott sok­gyermekes családoknak. A kormán* szociális törekvését tehát a női egyesületek közössége van hivatva tartalommal megtölteni. E két nagyjelentőségű feladat megszerve zcse és gyakorlati keresztülvitele tefte időszerűvé a magyar asszony társadalmat mozgató Magyar Asz szonykongresszns - összehívását. Amit akkor elhatároztunk, azt sze rány erőnkhöz mérten, fáradságot nem kímélve, megvalósítottuk. A társadalom öntudatra ébredt dolgo­zó asszonyait, munkás; és paraszt asszonyokat egyformán a bözö munkába vontuk be. Az immár 2 éves Női Tábor magában foglalja ennek a honvédelmi munkának el végzésére számos nemzeti és népi alapon álló nőegyesületek nagy szá mát, ahol a társadalom minden ré­tege, város és falu és szellemi éle tünk legkiválóbbjai dolgoznak ogj iitt. Az ENT mindazokkal a hi­vatalos szervekkel és szervesetek­kel, amelyek ahonvédelem, a gyer­mekvédelem, az egészségvédelem és népművelés feladatait van hivatva megoldani, együttműködik. Együtt­működtünk a Vöröskereszt Egyesü­lettel, a Cserkész Leány-szövetség­gel, a Magyar Tanító Egyesülettel, a Légoltalmi Ligával, a Gyermek­védő Ligával, az Erdélyi Reformá­tus Nőszövetségge) és az Actio Ca­tholieával, de együttműködünk a Délvidéki Magyar Közművelődési Szövetséggel, amelyek mind velünk munkaközösségre léptek. Számos oőt alkalmaztunk bonvédelmi mun­kára a mezőgazdasági munkában és a gyermekotthonok szolgálatában. A Vöröskereszt felkérésére meg­szerveztük a női vértaáást és az eredmény meglepő. 9433 tagunk je­lentkezett önkéntes véradásra. A ka­tonák részére meleg holmi kötéséf vállalták egyesületeink, de ezenkí vfjl a Vöröskereszt útján vidék szervezeteink nagymennyiségű élel­miszert és egyéb szeretetadományl juttattak hős honvédéink részére A sebesült katonák részére a hely­őrségi kórházban rendezett kará­escnyfaünnepi'flyen nagymennyisé­gű értékes ajándékokkal és áltatunk gyűjtött adományokkal és ajándé­kokkal vettünk részt. Honvédelmi és propagandaelőadásokat rendez­tünk a fővárosban 11 alkalommal, u vidéken 87 helyeu. A női honvé delem legnagyobb kötelessége a ma gyarság ifjú hajtásának, a gyer­meknek lelki és testi gondozása. GJ gyermekotthont létesítettünk. és ezeknek keretén belül 5767 volt a gondozott gyermekek száma. 1941­ben már 1109 gyermekotthont létesí­tett iiuk, amelyből 107 Erdély terüle­tére esett. Előkészítő munkát 386 helyen indítottunk el. Ezeknek ke­retében 54.522 gyermeket részesítet­tünk ellátásban, gondozásban pedig 10 526-ot. A fiatal leányok köaiil huszonkét^zren jelentkeztek kise­gítő szolgálatosként a gyermekott­honokba. A Légoltalmi Liga kereté­ben 200 mentőládát bocsátottunk olyan falvak gyermekotthonai ré­szére rendelkezésre, ahol sem orvos, sem gyógyszer nlucs. A Családvéde­lem terén 1073 bajbajutott családon •.ee ítélt, részben lakást szerzett, ál­láshoz juttatott és gyorssegi • t adott. Az erdélyi menekültek érde­kében a fiumeiútj menekültotthon­ban elhelyezőirodát állítottak fel fü számos menekült kisgj'ermckes csa­ládot és uőt segítettünk át a zűrza­varon, hogy visszacsatolt illetőségi .helyeiken megélhetést találjanak. \z otthonban 0600 személy fordult meg 18 hónapi munkánk ideje alatt. Ezek közül 3600-at állásba helyez­tünk. 350 et családoknál, vagy inté­zetnél helyeztünk el. A felvilágosító munkánk folyamán 32 értekezletet és előadást tartottunk. 41.000 pél­dányban különböző nyomtat* á­i.yokkal segítettük elő a felvilágo­sítás munkáját. A hazai munka mellett a külföl­di vonatkozású kapcsolatokat iá nemcsak ápoltuk, de kifejlesztettük. A Frauenwerk meghívására három­hetes tanulmányútra küldtük egye­•öletünk titkárát. A Gruppé Uni­vcrzitarlo Fascista főiskolai tag­jait vendégül láttuk és bemutattuk nekik a magyar szociális és gyer­mekvédelmi munkát. Az elmúlt év, szeptemberében az ENT-t hivták meg a berlini nemzetközi assozny­kongresszusra, amelyen vitéz Bo­dorné Czeke Vilma ügyvezető elnölf és Nagy Klára vett részt. Ez év j* nnárjában Fanuy Luukonen, a finn Lotta Sward elnöke az ENT meghí­vására Budapestre érkezett, Azt mondhatom, országos jelentőségű nvunkát végeztünk, amikor Fanny Luukkonen asszonynak a távol északi rokonnép kiküldöttjének meg­mutattuk a Magyarországon kitű­nően működő egyesületünket. Ebből a* alkalomból 107 finn hadiárva; egyévi eltartási ée neveltetési költ­ségeit vállaltuk magunkra. A ki­épített kapcsolatokat a jövőben i» ápolni és fejleszteni fogjuk. A meg­kezdett honvédelmi munkánkat, a szociális gondozást es évben még nagyobb szeretettel és odaadással fogjuk végezni s mindenben méltóf akarunk lenni a harctéren vérző bős honvédeinkhet

Next

/
Thumbnails
Contents