Délmagyarország, 1942. április (18. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-25 / 93. szám

Ázsiaiak Di, ~JÓ9*et f%4tofcs**M. UtUUes- tiUUc a tna^auá^ utdtU&t * sxeqedi foUUUai ifcusáp tanába* (A Délmagyarorsiág munka túr iától) Jelentette a Déltnagyarar izág, hogy megjelent a szegedi pol gari iskolai tanárképző főiskola if jóságának lapja, a „Sorsforduló", amely ujabb tanúbizonysága a fő iskolai hallgatóság élnlakarásának emelkedett gondolkodásának és szellemi éberségének. Somogyi professzor etkke A „Sorsforduló" • közli a főiskola kiváló tudós professzorának, dr. Somogyi Józsefnek érdekes cikkét a magyarság eredttér öl, Ázsiaiak vcgyünk et — teszi fel t mostanában sokat emlegetett és korszerű kérdést Somogyi profesz •zor. A származás, as eredet vizsgálata ma korszerű, divatos, sőt szükséges kérdés mindenki számára — írja a professzor. A magyarság származásának kérdése ma különösen azért, időszerű, mert amint a la íok írták, az orosz kommunisták Vurkesztánba szándékosnak minket ,visszatelepíteni". Cikke bevezetőjében ezntán a nép nemzet fogalmát vizsgálja a professzor vérségi, faji, lessármar tani összetétel szempontjából, a ka gyományos kultura, o nyelv szem pontjából, végül pedig a nemzet éle tét kövcli visszafelé az évszázadokban az államszervezet és politikai hagyományok folytonossága men lén. Mindezeknek a vizsgálódások nak az eredményét a magyarságra alkalmazva, ázsiai eredetünk szem pontjából megállapítja a professzor. hogy magyar népen a közös kultur hagyományokon, főleg a közös nyelven alapuló közösséget ért jiilc, mig a magyar nemzet tagjai közé tartoznak mindazok, akik meg gyóződéítel a magyar államszerve zrtet. politikai hagyományok folu Ionossá gát vallják magukénak. Milyen alapon tekinthető már most akár a szűkebb (népi), akár a tágabb (nemzeti) értelemben vett magyarság ázsiainak? fíogyan ittunk ax ázstaisággal ? Antropológiai tekintetben a ma gyarság is túlnyomórészt a főbb európai emberfajok keveréke, — ál lapítja meg a professzor. Felismerhetők ugyan a magyarság körében egyes nemeurópai fajok elemei is, de csak csekély százalékban. Ilyen elemek csekély mértékben minden európai pép körében megtalálhatók, amiért azonban egy népet sem lehet még ázsiainak mondanunk. A mai magyarságban szereplő nemeurópai elemek a nagyrészt kimutathatóau későbbi bevándorlások, amelyeknek átlaga ezekkel szemben antropológiai tekintetbon kifejezetten európai jellegű, vagyis nem idegen az átlagos európaiakhoz viszonyítva, viszont idegenszerű as ázsiai embertípusokkal szemben. Vértégiltg a magyarság — folytatja a professzor —, bármilyen volt légyen is az ősmagyarság, ezeréves kárpát medencei hazájában teljesen eleurópaiasadott, a szomszéd nepekhez hasonult. Történeltuünkuek úgyszólván minden lapja igazolja, hogy a magyarság ée szomszédai között állandó vérkeveredés volt, ebben sem volt tehát kivétel a magyarság a többi néppel v/emben. A mai származási igazoláshoz bizony sok magyarnak kell egyik másik elődje születési okmá nyait külföldről beszerezni, de ugyan hány magyarnak kell valamelyik elődjét Ázsiában keresnie? Legalább annyi afrikai vér van az olaszokban, franciákban, spanyolokban, portugálokban is, mint amenynyi ázsiai a magyarságban, Mégsem mondhatjuk ezeket a népeket afrikaiaknak. Ami nyelvi eredetünket illeti — folytatja a cikk —, a honfoglaló magyarság minden valóamnüség szerint vegyes nyelvű volt és pedig főleg finn-ugor ét törökös nyelvű törzsekből állott. (Megjegyandő, hogy itt nem a mai kisázsiai oszmauli törököket, hanem ax ezer évvel ezelőtt a déloroszországi pusztákon barangoló meglehetős határozatlan törökös, türk népet kell értenünk.) Az — úgylátszik —, ki xebbségben lévő török törzsek azon ban idővel átvették a finn-ugor ere detű nyelvet, belevéve abba egye? török elemeket, A finn ugor nyalv mindenesetre idegen a többi európai (román, gennán, szláv) nyelvekkel szemben. Ebből azonban nem következik, hogy mindjárt ázsiai* ink kell lennie. Hiszen • nyelvesand tagjai a történelmi idők óta túlnyomórészt mégis esak Európában, a Kárpátok medencéjében, a Baltitenger környékén, az európai Oro»z•rszág északi részén laknak. Ha van is néhány ezer, vagy százezer nyi finn-ugor nyelvet beszélő törzs az Urálon túl, vájjon e jelentéktelen töredék már ázsiaivá tesji valamennyi nyelvrokonát? Hiszen lehetséges. hogy e keleten lakó törzsek is Európából vándoroltak az Urálon túlra és legalább ia ugyanolyan nagyfokú valószínűséggel te betű a finn-ugor népek őshazája Európába, mint aa indo-európai népeké Ázsiába. Hiszen aa utóbbi népekből ma is százmilliós tömegek élnek Ázsiában (perzsák, hinduk, stb.). Egyébként vannak nyelvészek, akik aa indogermán és a finn-ugor nyelvcsaládok ősi rokonságát állítják. Ami pedig kultúránk egyéb tényezőit illeti, a nyugati keressténység felvétele óta teljesen asszimilálódtunk as európai kulturkösösséghez, Európa összes nagy szel lemi áramlatai, a keresztes hadjáratok, a lovagság, a renaissanee, a humanizmus, a reformáció, az el lenreformáeió, a felvilágosodás, e francia forradalom eszméi, stb. mind eljutottak hazánkba, mig tőlünk keletre és délre már nem ha toltak el. E többi népek bizánci pravoszláv kulturjáukkal tulajdonképpen kimaradtak aa európai kuk turközösségből, azért mégis euró painak tartják őket. Mi pedig ná luk kultura szempontjából sokkal aurópaiabb nép vagyunk. Mi az enrópai hulturában érezzük otthorr.aan magunkat, as ázsiai Icülturá hoz ellenben semmi közünk, a* m« róben idegen, ismeretlen, ycri&xt érthetetlen számunkra, Ami pedig * magyar nemzet államszerrezeiének, politikai hagyományainak folytonosságát illeti, ez történelmileg esupdn a délorosz pusztákig követhető vissza, tehát még európai területen marad. Hogy létezett volna valaha magyar nem zet, magyar államközösség ázsiai területen, ezt idáig legalábbis sen kinek sem sikerült igazolni. Azok a magyar törzsek is, nyugatról sza kadtak kelet felé, amelyebet Jnlián barát talált as Urai-hegység mellett a XIIL században. Mindenesetre sok függ attól, hogy mit veszünk valamely nemzet, ez esetben a magyarság létrejöttének! Lehettek ugyan a magyarság előnépei között ázsiai eredetűek is, de ha a mai magyar nemzet születésének « Vérszerződést vesszük, ez már a Kárpátok hegykoszorújának árnyékában történt. Végül is pedig az összes népeknek, illetve az egész emberiségnek őstörténete bizonyára ugyanazon helyről indult ki. Nem vagyunk ázsiaiak Ázsiai voltunk tehát nem igaz, vagy legalábbis nem igazolható — vonja le a következtetést Somogyi professzor. — Nem vagyunk ugyan I) EL M A ÜY A BOB SZ A fi E Szombat. 1942. április 25. 51 indo európai nyelvű nép, de es még semmiképp sem jelent mindjárt ázsiait. Amennyire nemeurópai elem pedig a magyarságban talál hutó, annyi van más olyan népekben is, amelyek európai voltát sohasem vonták kétségbe. Mégis külö rös. hogy sokan a magyarság köréből, sőt a kétségtelenül jó magyarok közül is fanatikus buzgósággal hirdetik ázsiai voltunkat, Nagyrészt saját magunknak köszönhető, bogy a külföldön is sokfelé valamilyen Cigányos, ázsiai népségnek tartanak bennünket Nyugateurópai utazásaim közben nem egyszer előfordult, hogy társaságban kétségbevonták magyar voltomat, mert hiszen — mint mond;táb — egészen „európaias" yavagyok. De bárkik voltak Is • népi elődök — fejezi be cikkét a profeszszor —, amikor a magyarság a Kárpátok medencéjében letelepedve a nyugati kereszténységhez csatlakozott, ezzel minden hidat felégetett maga, mögött Kelet felé és felbonthatatlan közösségre lépett Európával, E közösséget megtagadva, nemcsak az igazság, hanem saját érdekünk ellen is vétünk, mert ezzel senki szemében — még saját magunkéban sem — emelkedünk, csak a'zóbhrendűekké fokozódunk le. EÍ ellen küzdenünk pedig kötelesség. Kél budapesti aidetehfivct fogott el a szegedi rendőrség (A Délmagyarország munkatársától) Nagy feltűuést keltő hün ügyet leplezett le április elején a budapesti rendőrség. A fővárosban ugyanis szervezett zsaroló társaság kezdte meg működését, ennek a társaságnak tagjai detektiveknek ad tdk ki magukat. A zsaroló áldetek ti vek sok embert megzsaroltak és a legkülönbözőbb szélhámosságokat követték el. Végül sikerülj ártal inatlanná tenni a banda fejét a ta gob ellen pedig, mivel azok vidékre szöktek, körözést adtok ki, A hónap elején a budapesti főkapitányság értesítette a szegedi rendőrség bűnügyi osztályát, hogy az áldetektív banda két tagja a gyaurt szerint Szegedre szökött é» itt akarja folytatni sxélháinsoságait. A budapesti rendőrség közölte azt is, hogy a Szegedre érkezett szélhámosok: Beeker Lajos József 35 éves ügynök és Goldstein-Górdos Dezső ügynök, aki néhai Tesder Ferene álnéven szokott bemutatkoz ni. A szegedi rendőrség a nyomo sás alapján megállapította, hogy a köröaött szélhámosok csakugyan Szegeden jártak és itt aa egyik bel városi szállodában voltak megszáll va, itt azonban nem követtek el bűncselekményt a pár nap múlva tevábbntastak a Bácskába. Pár nappal ezelótt aatin megállapították a detektívek, bogy Beeker ée Goldstein ismét megjelentek Szegeden. Beeker a rejtelmes nevű Társadalmi Filmhiradóboa címzett soha nem létező filmvállalkortásr precí^ zen kiállított igazolványával felsze relve jelent meg Szegeden és mint filmvállalkozó akarta itt megkezdeni „közgazdasági tevékenyságét", a detektívek azonban közbeléptek es társával együtt őrizetbevettek, A rendörségen Beeker bevallotta hogy azonos azzal a Beeker Lajor József nevő büntetett előéletű körö fcött szélhámossal, akit áldetektív^ zsarolásai miatt keres a budapest rendőrség. Beismerte, hogy ő az aki ilyen minőségben Beucze Lzpo« réven is működött a fővárosban Goldstein-Gárdos ellenben tagadta, hogy azonos lenne Teszler Favcncc-el és azt hangoztatta, hogy nincs része semmiféle bűncselekményben Ennek ellenére társával együtt ál fogják adni a budapesti reudőr-ég oek az ellenük megindítandó vizs gúlát lefolytatása végett. FERENCJ3ZSEF KESERŰVÉ Szeged sz. kir. város polgármesterétől 20.431—-19kí. 11 ss* Tárgy: Rézgálic legmagasabb ára. Hirdetmény Közhírré teszem, hogy a m. kir, közellátási miniszter ur 59.406-4912. K. M. sz. rendeletével 98—99 százalékos kristályos rézszulfátot tartalmazó nagykristályos rézgálic legraagasanb fogyasztói ára forgalmiadó véltsággal' és csomagolással együtt kg-ként 1 P 90 fillér, azaz egy pengő 90 fillér. Az aprókristályos rézgálic ára a fenti árnál kg-ként 1 fillérrel alacsonyabb, a brikett rézgálic ára pedig a fenti árnál kg-ként 1 fillérrel magaéibb. Szeged, ISMA évi április 23. Fálfy József polgármester*