Délmagyarország, 1942. április (18. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-22 / 90. szám

Kctivcinténqcs vetőmag akcióval mozdítsa elő a város a vitaminkerteh létesítését (.1 De'magyarország munkatár­sától) A szegedi utcákon kedd reg­gelre megjelentek dr. Pálfy József polgármester aláírásával azok a vá­rosi hirdemtények, amelyek a város területén ingatlannal rendelkező lakosokat arra hívják föl, hogy ed­dig mezőgazdasági megművelés alá nein vont területeken, házhelyeken és telkeken konyhakerti veteménye­ket, főként zöldség- cs főzelékféléket ter­messzenek. Felhívja továbbá a polgármester ingatlantulajdonos kereskedelmi iés iparvállalatokat, hogy egyéb eélt Tu«m szolgáló, dc művelésre alkalmas parlagterületeiket saját magűk haszuálják fel kerti vetemények ter­mesztésére, vagy pedig megfelelő nagyságú területekre felosztva en gedjék át azokat munkásaiknak és más alkalmazottaiknak konyhaker­ti művelés céljaira. A körülmények­hez és lehetőséghez képest a közü­letek és iparvállalatok a fendelke­rekvésük hogy hajótörést szenved azon, a vitaniinkerlck hevelésé­hez nein tudnak magot, sem pedig az ültetéshez elegendő mennyiségű palántát kapni. Altalános közóhajnak ad hangot a Délmagyarország, amikor felhív­ja az illetékesek figyelmét arra, hogy a város, amemly ingatlanai­nak bevetésével elől jár a jó­példával, tetézze ezl meg az­zal is. hogy kedvezményes ve­tőmagakcióval hozzásegíti az ingatlantulajdonosokat a vi­taminkertek létesítéséhez. A termőterületek megművelése ma elsősorban beszerzési probléma, amely különösen a legszükségesebb konyhakerti vetemények és a vető magburgonya terén az egyénileg vásárló számára szinte megoldha­tatlan. A városnak bizonyára mód­jában volna ezeket a szükséges ve tömagokat nagyobb mennyiségben beszerezni és ezt az ingatlantulaj­donosok között a bejelentendő igény­lések arányában felosztani. Igy ol­csóbban is juthatnának hozzá, mert sok olyan mellékes költséget meg lehetne takarítani, ami a kicsiben — tasakonként, vagy dekára — vá sárlóknál az árakat terheli. Szegeden is életbelép a zsirváitóf egy-rendszer A közellátási miniszter a rendeletek betartásának szi goru ellenőrzésére hívta fel a városok polgármestereit (A Délmagyarország munkatársától) Országos érdek a közellátás zavarta­lanságának biztosítása, amint azt Kál­lay miniszterelnök is hangsúlyozta résükre álló területek egyrészén lé-1 hétfői beszédében. A mostani időkben tesítsenek úgynevezett minta vita- amikor az ország legtöbb gazdaság minkért eket, amelyek szakszerű és gondos művelés által vonzó például szolgálhatnak a zöldség- és főzelék­félék termelésével foglalkozó közön­ségnek. A polgármester felhívása végén annak a reményének ad kifejezést, hogy Szeged sz. kir. város közönsé­ge a lehetőséghez képest mindenbeu eleget fog tenni a felhívásnak és igyekezni fog. hogy a rendelet ér­telmében az ország minden polgá rára egyformán háruló közös mun­kából példaadó módon kl fogja ven­ni a részét Az 1690-1041. M. E számú miniszterelnöki rendelet egyébként jogot ad a polgármester­nek arra. hogy azoknak az ingatta nait, akik a felhívásnak nem tesa^ nck eleget, gondnok kirendelésével vétethesse művelés alá. A polgármestert felhívásról a közönség a Délmagyarország hír­adásából már napokkal ezelőtt érte­sült, úgy, hogy mire kedden a hir­detmény mogjelent, sokhelyütt már fel is ásatták az előkerteket és a házudvarok alkalmas, naposabb ré szeit. A vetőmagra is szívesen ál doz mindenki, mert hiszen azzal ki­ki tisztában van, hogy ez a befekte­tés feltétlenül hasznothajtó és a kertek termése lényegesen meg­könnyíti a háztartás vezetésnek ma elsőrendű fontosságúvá lett beszer­zési problémái megoldását. Sok cik­kel, amit esak nehezen ós hosszadal­mas utánjárással lehet majd kapui a piacokon, a jól müveit házi kis kert bőségesen szolgál. Sajnos azon ban, több oldalról hozzánk érkezeti panaszokból meg kell állapítanunk, hogy ennek a nagyjelentőségű úe minél szélesebb körben meg valósi tani érdemes akciónak már az elin <Másakor mutatkoznak bizonyos ne kézségek, amelyeket azonban — úgy hisszük. — a városi hatóságok meg éi tő intézkedése könnyen kiküszö böllietne. Hiába ássák fel ngyauis az in­gatlantulajdonosok minden megmü relésre alkalmas területüket ós hiá ba vau meg beuuúk a legmesszebb menő jóakarat és szándék a vitamin kertek létesítésére, amikor ez a tö* r> e LM A G Y A ft ORSZÁG ffi Szerda. 1912. április 2t. W erőforrása, elsősorban a hadi célokat szolgálja, igen indokolt a polgári szükségletek észszerű redukálása. Az ország lakosságának elsőrendű élelmi­cikkekkel való ellátása csak ugy biz­tosítható, ha az egyéni fogyasztás mér. téke nem lépi tul a megszabott határt. Ezért léptették életbe a fejadagokai és élclmiszcrjegyekcl. Fontos azonban, liogy a rendelkezéseket mindenki bc­larlsa és ne próbálkozzék senki séma rendelkezések kijátszásával magának jogosulatlan előnyöket biztosiiani. A hatóságok a rendeletek kijátszá­sát minden tudomásukra jutó esetben példás szigorúsággal büntetik, mert a nemzet közösségét károsítja meg az, aki azáltal, hogy maga a megengedett­nél többet fogyaszt, azt másoktól von. ja el, másokat rövidit meg vele. Ma. amikor hivatalos helyről ismételten halljuk, hogy az ország élelmiszer­készletei csak akkor biztosithatják a zavartalan ellátást, ha mindenki iga-, zodik a hivatalos előírásokhoz, ezek áthágása valóban közeljár a hazaáru­láshoz. A közellátási miniszter most" kör­rendeletet intézett a városok polgár­mestereihez és a megyei törvényható­ságokhoz, amelyben a rendeletek be­tartásának fokozott ellenőrzésére hív­ja fel a helyi hatóságokat. — Tudomásomra jutott — mondja a rendelet —, hogy lisztet, kenyeret és más sütőipari termékeket, amelyeket csak jegy ellenében szolgáltathatnak ki kereskedők és iparosok, jegy nélkül is kiszolgáltatják, ezáltal súlyosan vc­szélveztetik a közellátás érdekeit. A közellátási miniszter leirata to­vábbi során erélyesen felhívja a pol­gármesterek figyelmét arra, hogy a jövőben szigorúan ellenőriztessék a közellátás biztosítása céljából kiadott jegyek beváltását, továbbá azt, hogy a kereskedők szolgáltatnak-e ki jegy nélkül lisztet, kenyeret cs jegyre köte­lezett sütőipari terméket (zsemlyét). Azok ellen, akik nem tartják be a rendeletet, haladéktalanul meg kell in­dítani az eljárást. Szeged városa már eddig ís meg­lelte az intézkedéseket ugy a pékipari, mint a vendéglátóipart üzemek ellen­őrzésére és április elseje óta Szege­den egyetlen vendéglőben, kávéházban és pékségben sein lehet jegy nélkül kenyeret, vagy más jegyre kötelezett, cikket kapni. A közeljövőben a jegy ellenében kiszolgáltatható közszükségleti cikkek száma szaporodni fog eggyel. Szeged polgármestere reude­lethon tett* kötelezővé » vendéglátóipart üzemek részé­re, hogy zsírral készülő étele­ket a jövőben cf-ak zsirváltó­jegyek ellenében szolgáltat­hatnak ki. A rendelet igy hangzik: Szeged az. kir. város közellátási­hivatala. 999—942. k. é. szám. Hirdetmény a zsirváltójegyck hcvezclcse tárgyában. A m. kir. közellátási miínszterium­ualj, 102.039 941. szám alatt kelt ren­delete értelmében Szegeden 1912. év április hó 27-töl kezdődőleg vendég­lők, kávéházak, kávéraérések, pen­ziók, kifözések, kocsmák és egyéb vendéglátó ipar üzemek, cukrászdák, továbbá nevelőintézetek, tiszti és al­tiszti étkezdék, valamint az egyes vállalatok, üzemek, gyárak, intézetik és intézmények által fenntartott étke­zők — vendéglátó üzeme — az ott akár esetenkint, akár rendszeresen el­látást élvező személyek, fogyasztók részére olyan ételeket, melyek jegv­gyel beszerezhető zsiradékkal készül­tek, csak váltójegy ellenében szol­gáltathatnak ki. Jegy nélkül lehet kiszolgálni ez­után is azokat az ételekqj, amelyek­nek elkészítéséhez semmi vagy e'e­nycszően csekély mennyiségű zsiradé­kot használnak fel, továbbá azokat a hentesárukat és kolbászféléket is, ame­lyek elkészítéséhez zsiradékot nem kell használni. A vendéglátó ipari üzem Köteles az étlapon a esak zsirváltójegy elte­céhen kiszolgáltatható ételeknél fel­tüntetni azt. hogy ezeknek az ételek­nek, süteményeknek a kiszolgáltatása ellenéhen a fogyasztó hány gpm zsirváltójegy szelvényt köteles adni. A cukrászda tulajdonosa, vezetője ugyancsak köteles helyiségében lát ható helyen kifüggesztett táblán fel­tüntetni a zsirváltójegy ellenéhen ki­szolgállatható süteményeket és azt, hogv ezeknek ellenében fogyasztó hány gram váltójegyszelvényt Kö­teles átadni. Kórházak, klinikák' és egyéb gyógy­intézetek nem tartoznak a ffJlti ren­delkezés hatálya alá. A zsirváltójegy 40 drb 5 gramos szelvényből áll s ezt a még le nem járt 10 napos zsirjegv beszolgáltatása ellenében a város közellátási hivatalá­nál t titlé.rédt lehet beszerezni. A váltójegveket csak vendéglátó üzemekben szabad felhasználni. Zsirjegveket váltó jegyek re csak Szeged város területén lehet becserél­ni, az ország más városaiban, közsé­geigen nem. A váltóiegyek azonban uiinda/ollvin « városokban felhasznál­ósak akkor lesz szép a lakása, "»» IV bútorát nálunk vásátoija I ASZTALOSMESTEREN CSARNOKA Szendrcnyl Sin a» Tártai Siegad, DugMlos-tar II. JAWPNWAM F H-2*. hatók, amelyekben a zsirjegy rendszer fce van vezetve. A vendéglátó üzemek kötelesek a beváltott váltójegyeket a közellátási hivatalnál beszolgáltatni, elszámolni. Erről a hivatal nyilvántartást vezet. Belföldi utasok, akik olyan terüiet­ről érkeznek, ahol zsirjegveket nem adnak ki és akik szállodákban vagy penziókban szállnak meg, a szálloda igazgatója utján juthatnak zsirjegy­hez. Külföldi vagy olyan területről ér­kező belföldi utasok számára, ahol a zsiradék jegyrendszer még nincs beve­zetve, az egy hétnél hosszabb időre magánháztartásban szállnak meg. az elszámolás kellő igazolása mellett s háztartás feje igényelhet zsirjegyet. F.gy hétnél rövidebb tartózkodás ese­tén a magánháztartásokban megszálló külföldieknek zsirjegyre igényük nire . A belföldi területről érkező utasok pe­dig zsirváltójegyet csak akkor igé­nyelhetnek. ha lakóhelyükön megfelelő mennyiségű zsirt beszolgáltatnak és ezt a körülményt hatóságilag igazol­ják. Szegeden a zsir beszolgáltatása a közvágóhídon a hnsiparosok zsírol­vasztó szövetkezeténél történik. Szállodák, penziók, külföldi"és bet földi ntnsvenriégei részére egv hé*re 28 drb •"> gramos. egy hétnél rövidé',r> ott tartózkodás esetén p dig napi gram zsirváltójegy szclvénvf szolgái­tathatnak ki. Az elvesztett váltójegyek h'elyeK ujak nem állíthatók ki. Aki a fenti rendelkezések ellen vét, kihágást követ el, ami súlyos bünte­tést von maga után. Szeged. 1912. április 21 ín. Polgármester. v L/ Sportvítorlázók csúcsteljesítménye és szerencsés ba'esete Zalaegerszeg, április 21. Nagy Hugó műegyetemi hallgató a mű­egyetemi sportrepülő egyesület Iléjja N. 22. lipusu nagyteljesítmé­nyű vitorlázó repülőgépével a Hár­mashatárhegyről indulva, célrepülé­Hes távrepttjést végzett Szombat­helyre. A kitűzött célt pontosan el­érte és az így berepült 180 kilométe­res távolsággal sikerült felállítani az 1942. évi magyar távrepülés! re­kordot. Kapuvári Jenő műegyetemi hall­gató ezután a Gerle 14. típusa mo­toros sportrepülőgépen Szombat­helyre repült, hogy a Héjját légi­úton visszavontassa Budaőrsre. Az időjárás alkalmatlansága miatt a pilóták a Balatonfeletti útirányt választották. Zalaegerszeg fölé ér­kezve, az igen alacsony felhők miatt a látási viszonyok annyira rosszab­bodtak, hogy kényszerleszállást kel­lett végezni. A felázott talajon a motoros repülőgép futóműve besüp­pedt és a gép átvégódva megsérült, a pilótának azonban semmi baja nem történt. A vitorlázó gép minden baj nélkül ért földet. A motoros gépet tehergépkocsin_ yjtték rjss'í Budapestre.

Next

/
Thumbnails
Contents