Délmagyarország, 1942. április (18. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-22 / 90. szám

I> E L VAGV AB ORSZÁG Szer fin, 1912. április 22. Az ügyész ur fája Riporter kpromból emlékszem ádáz csatározásokra,) amiket ügyvédek folvialtak királyi ügyészekkel a tárgyalóteremben az igazság körül. ismertem ügyvédeket, akik ugy igyekeztek ;*özni, hogy botrányt támasztottak, tönkretették a terhelő tanuk szavahihetőségét, nekimentek a közvádlónak, liogv csak ugy röpködtek a rendi eutasitások, végeredményben azon ban hatásos volt a cirkusz az esküd tik befolyásolására. Mindez pedig az igazságért, aminek lényegével még ma sem vagyok tiszlahan. igaz lenne, hogy idő, hely és órülménvek állapítják meg a lénvert? Mást érlellem én is a fogalma lalt gyermek korondra 11, mig most hárhányszor elhűlve emlékszem rá. liogv milyen oktalanságokért hadakoztam. amit ma nem tennék meg Mert ami akkor igazságnak tctszitl >/n/nk és százak szemében, az ma rikolló ellentéte a fogalomnak. igen kiváló ügyészi elmék magva"ázlák nekem nem is egyszer, hogy >/ igazságnak hilt. sőt tartott valaminek nyers kimondása milyen ártaiii is lehet Ezért .nincs igaza a laikus iiziinségnek, nem beszélve a hctöiők társadalmáról, mikor azt mondják, "gy az ügyész csak ellenkezik min-1ig s mást mond, mint az ilcyvéd Ugy érdekes friss munka ugv fejti ki |/I az ellenlétet, liogv az ügyésznek elsősorban a »salus rei puhlicae»-t kelt néznie s bizony-bizony az nem mindig egyezik a magánérdekkel, llo i.i jutnánk, ha. egyezne? Azért vana 'Íróság, hogy elbírálja a két véleményt s megtalalja a helyes utat. Ezeket a vallomásszei u dolgokat cltiijarojában el kellett mondanom. Hiszen én is éreztem vállamon az i-veszi kezet, viszont tapasztalnom •"latolt a drágulását olyan lényegteIt-iinek leisző intézkedésével, amef> hiztos Clöielálása fölytóri végeredményben hozzájuttatott az igazamhoz Azóta nem hiszem el vakon. hog\ iz ügyész mindenkit csak be akarzá atni. Vallom, liogv emberséges lélek > is, — ezekben a sorokban plánt ipothezisát szeretném zengeni. Az történt ugyanis, hogy az ügyész írnak fát szállítottak haza. Száraz s/ép hasábfát egy szekérrel, gyihvöi ség volt nézni is, rágondolva a iélro, liogv milyen szigorú lesz az, ha nár olyan korán előreküldte harapó s/él-kölykeit! Dorombolhat aztán ki viil, ha ben duruzsol a kályha, pirilos '<• nyérre ingerlő parazsat termel s ö maga — hazatérve nehéz munkájából — a láttára is felüdül, mig csillogó szemű liliom-kis-lánva, apró diákja játszva győzi le a leckék ravaszságait. A fát ledobták a ház előtt a kocsitól, a favágók hozzáfoglak, hogy a pincébe továbbítsák. Maga az ügyész ur az ablakból gyönyörködött ebben a l( Iket megnyugtató látványban. Egyszer csak oda südörög egv kis proletár fiu ós meredt szemmel nézi a kincseket. A cipőtalpa ugv hápog, ahogy a kácsa szokott, kabát jót hiába akarja kikezdeni a szél. mert az esztendők kikezdték azt már nálánál is jobban, mikor különféle társadalmuk Ti i fiain Ijeresztni reá került. A nadrágja ellenhen esnk ogvik szára tekintetében ragaszkodik ehhez a jegeimhez. a másik felé rongy-foszlány, akárcsak a harisnyája. A gyerek egyre közelebb merészkedik s mikor a favágók éppen a pincét járják, óvatosan körülnéz — esek a magasba nem tekint —, felkap egv hasábot és linzva maga után eltűnik vele az ntcafnrdulónál. Valahol elhelyezhette, mert nagy-ártatlanul jön vissza és bámul tovább. A favágók megint láthatatlanokká válnak, a kölyök másik fahasáb utén nvul, vinné is, mikor a királyi ügyész ur rákiáit: — Mit csinálsz, k'is fiam? Ugy megretten a hangra, hogy belerázkódik. Tudja, hogy legokosabb volna most elrohanni, de képtelen rá. a rajtakapottság kinját szenvedi. Aztán megindul egy érdekes párbeszéd. — Tudod, hogy te most lopni akartál? (Az első hasábról nem is beszé;.. A gyerek a körmét rágja s csak bólint, hogy tudja. — Tanultál annyit, hogy a lopűs BŰN? Panaszos hang rá a válasz. — De mikor nekünk nincs és fá znnk! Mintha a prédikáló székből beszélne az ügyész ur, — Jól van, megértelek, de lopni akkor sem szabad. Nem tudsz kérni? — Kérem szépen ... rebegi a kis proletár, elharapva a kitörő sírását. — Látod, fiam, ez a rendes dolog Hát vidd azt a hasábot. ...Tudják-e, kérem, hogy bolon los, fergeteges időkben is miért oszolunk szét pillanatra a felhők és miért mutatkozik meg a mennyország rnoralygó keksége? Fricsay Ferenc tervezete Szeged művészeti életének fellendítésére A tervezetet szombaton tárgyalja a színügyi bizottság (A Delniagyarország munkatársától) Fricsay 1-cienc, az országosan ismert szegedi karnagy uebauy liellei ezelőtt beadványt intézett a szinügyt jizoUsúglioz, beadványban tervezetei terjesztett elő a varos művészeti cleienek lellenuiiesére. A tervezetet dr. i'ally György kulturlanaesnok ismertette a sziuügyi bizottság ütésen s a bizottság ugy hatarozott, bogy mivel alapos megtárgyalást igénylő, nagyhorderejű javaslatról vau szú, a tervezetet sokszorosiltalja, tanulmányozás végett kiosztja a bizottság tagjai Között es azlan targyalja le érdemileg. Az érdemi largyulas időpontját upi,lis 25-re, szombatra lüzlék ki. leaiotellcl arra, hogy tárgyalás alatt levő ügyről van szu, a liélinagyaiorsz-ig nem akart a dolgoknak elebe vágni s nein akarta ismertetni a tervezetet, amíg a szinűgyi bizottság le nem tárgyalja. Kedden azonban az egyik szegedi lapban a tervezettel foglalkozó, nyilvánvalóan Szeged színházi vállalkozója részéről sugalmazott, támadó óiiz cikk jelent meg, szükségesnek tartjuk a tervezet ismertetését, hogy a közönség tárgyilagosan, uiinden befolyásolási szándék nélkül ismerje meg a nagyhorderejű kérdést. Művészeti Bizottság A tervezet szerint Szeged művészeti életének fellendítése érdekében szűk-.zcg van olyan központi szervezet felállítására, amely az összes művészeti események megrendezését uanyilja. Fricsay elképzelése szerint erre a legalkalmasabb szerv a sziuügyi bizottságba átalakítandó Művészeti Bizottság lenne, amelynek szakreferensei a kulinrlanácsnok, a színigazgató es egy zenei vezelö lennének. A művészeti bizottság az év elején referen sei terve alapján kibocsálatiá az eges/ évre szóló művészi programot. (K/. az. amit a Délmagyarország kezdettel fogva kövelelt a színháztól, rámulatva arra, hogy előre kidolgozott allogó műsorterv nélkül nincs biztosítva a művészi nívó. Ez az. amit a sugalmazott cikk, illetve a színházi vállalkozó kifogásol; szerencsére olyan megmosolyogni való naiv érveket hozva fel az egyéves terv ellen; mint a színészen megbetegedése, a fővárosi vendégművészek eiőre nem látható elfoglaltsága, sth.). Az igy előre meghatározott program minden pontja a Városi Színházban bonyolódnék le. A/, előadások kőzölt operaelőadások, klasszikus drámák, modern vígjáték- és operett újdonságok, nagy zenekari hangversenyek, szólistákkal és vendégkarmeste rekkel, szólóhangversenvek világhírű miivészek vendégszereplésével, " stb. szerepelnének. A művészeti program A tervezet szerint a Művészeti Bizottság programja hét hónap alati ke. fúl ne lebonyolításra bérleti rendszer keretében. A bérjetben havonta bét előadás, a szezonban 49 előadás lenne. Egy bérletben 14 operaelőadás, filmharmonikus hangverseny, 7 szólóhangverseny, 7 prózai előadás (amelyből három klasszikus dráma, 4 idénydarab), 7 klasszikus nagyoperett és 7 kisoperett volna. Fricsay javaslala ezután pontos és részletes tervezetet ismertet az előadások okszerű eloszlására a műsor keretében, sőt darabcimekkel is szolgál a műsor összeállítását; nemkülönben a zenei részben felépítendő világhírű zenei nagyságok nevét illetően. Rámutat arra. hogv az előre elkészített műsorban semmiféle zavar nem léphet fel, ha az adminisztráció tökéletes. Ilnngsulvozza, hogv a miisortorvezet elkészitéi-ével egyidejűleg a vendégszereplő művészekkel is szerződési kell kötni s akkor majd nem fordulhat elő, ami az idén Szegeden egv operaelőadás alkalmával megesel!, hogv hét behirdctrtl vendégszereplő közül, nmi'ti «/ utolsó napokban kiderült, csak egy lépett fel. A meqvalósitás és ai anyaqi feltételek A Fricsay 'éle tervezel nek gondj.» van arra is, hogy a tervezet megvaló-ilasaiiitk módjait es anyagi előfeltételeit is kidolgozza. Fontos bérleti tervezetben mutat rá a program keresztül vihetöségének anyagi feltételeire. A ti-rvezet szerint egy elsősori ülőhely vi bérlete 300 pengő lenne, ann havi resztetekben 25 pengönkinl fenne fizethető, elöadásonkiiit tehát 6.00 pengőire kerülne egy elsősori ülőhely. A föld szint közepén évi 130 pengő lenne a bérlet ara, tehát előadasonkint 3.30 pengő esnek. A többi helyek bérleti árai is olyanok, amelyeket egy hivaialnok is ki lud fizetni és szivesen ki is fizet akkor, ha pénzéért jót és iriüveszit kap cserébe. A tervezet további részében kitér arra Fricsay, bogy a tervezet megvalósításának egyik előfeltétele a megtelelő taglétszámú, kitűnő művészi erőkből álló, népes kórussal rendelkező színtársulat. Egyéb megvalósilásra váró felada tokra, mint a .Művészbarátok Köre* megalakításának szükségességére is rámutat a tervezet. Ennek a társaságnak magában kellene foglalnia az egyétem, vasat, katonaság, bíróság, posta, városháza, stb. intézmények személyzetét, hogv egységesen kezelhető kollektív színházi közönség alakuljon ki. Ezenkívül is sok megszívlelésre alkalmas tervet vet még fel a< Eriesay-féle javaslat. Az, liogv a szinögyi bizottság szombaton érdemben foglalkozik a tervezettel, magábanvéve már azt mutatja, hogy a város művészeti életének Fellendítésére alkalmas, komoly javaslatról van szó. éppen ezért nem hinnénk, hogy szegedi laptársunkban megjelent cikk. amelv nyilvánvalóan a szimigvi bizottsági tagok kedvezőtlen itánvban való befolyásolására íródott, i tei-vezet elvetését eredménvezheteé. Barhopvan is döntsön azonban a színiigyi bizottság, a Délmagvarországnak méírvan az az elégtétele, hogy íme, azok a dolgok, amelycKnek megvalósulását a szegedi színházi kultiira érdekeben már egy éve sürgetjük, nm»t ime. mégis szőnyegre kerültek és amiért nekünk sajtóperekben, jegyinegvonásl»nn cs intrikákban volt részünk, azokat a követelések most majd hivatalos formában követelményként álliiják fel a színházi vállalkozóval szonihen Megvesztegetés gyanújával letartóztatták dr. Nage! Dénes budapesti ügyvédet Szabadka, április 21. Nagy feltűnést keltő letartóztatások hírét jelenlik Szabadkáról a Dclmagyarorsz.ágnak. Néhány nappal ezelőtt nagyszabású megvesztegetési bűnügy jutott a csendőrség tudoniásárs. A bűnügy szálai Topolya nagyközségből indultak ki ér. Budapestre vezettek. A nyomozás során felmerült terhelő gyanuokok alapján a topolyai csendőrőrsön letartóztatták dr. Frank Miklós ottani ügyvédet, ugyanakkor pedig a budapesti államrendőrség letartóztatta dr. 8/alav Jenő földművelésügyi miniszter) titkárt és dr, Nagel Dénes budapesti ügyvédet. Mindhárom letartóztatottal a szabadkai ügyészség fogházába szállították és ellenük megvesztegetés büntette címen Indáit eljárás. A letartóztatot tak fel Folyamodással éllek a letartóztatás ellen, azonban a vádlanács eddig még nem döntölt a felfolyamodás ügyében. A bűnügy három szereplője közű' dr. Nágel pesti ügyvéd mini magánember, az utóbbi évek során gyakran megfordult Szegeden és sokan ismerték itt is a bnhémkedélyü, társaságkedvelő embert. A tábla helybenhagyta a topolyai gyilkos kereskedősegéd 10 évi fegyházbüntetését (A Délmagyarország munkatársától) Tavaly nyáron féltékenységi tragédia játszódott le a közeli Báeslopoíyún: Palásti Imre 36 éves füszeressegéd meggyilkolla vadházastársát, Bisztriczky Erzsébetet. Palásti őt év óla együtt élt bisztriczky Erzsébettel, gyerekük is született, együttélésüket azonban megzavarta egy fiatal leány, Papp Mária feltűnése. Palásti szerelmes lelt Papp Máriába, Bisztriczky Erzsébet ezt megludla és ettől kezdve napirenden volt a vadházastái'Sak közt a veszekedés. Azon a napon, amikor a tragédia történt, l'alástiék moziban voltak. Az előadás végén a mozi előtt várta őket Papp Ma. rin. Bisztriczky Erzsébetet ez felóübösilette és az utcán nagv féltékenységi jelenetet rögtönzött. Palásti hazarohant. az asszony utána és odahaza folytatódott a veszekedés. A veszeke. dés hevében aztán Palásti fclkapnlf egy konyhakést és kétszer vndházn*társába döfte. Bisztriczky Erzsébet összeesett és perceken beiül elvérzett. Palásti Imrét szándékos emberölés büntette miatt vonta felelősségre a szabadkai törvényszék és 1(1 évi fegyházbüntetésre itélle. Fellebbezés folytén a szegedi tábla elé került az űgv, ahol a február 24-én niegtarlolt tárgyaláson Palásti azzal védekezett hogv erősen ittas volt, nem tudta.mil cselekszik, amikor kést ragadott vadházastársára, A tábla ekkor elrendelte erre a lénykörülményre a bizonvitéskiegészitést. A kedden megtartó!' folvlatólagos főtárgyaláson a tábla Currv-tanácsa a tanúvallomásokból megállapította, hogy Palásti ittas voli ugvan, de szabad elhatározásának azért birtokában volt. Erre való tekintettel a tábla helybenhagyta a tőrvényszék által kiszabott 10 évi t*sjházbüntetést.